Keresés

Részletes keresés

ouzo Creative Commons License 2009.04.07 0 0 1788
(Engem is majdnem felbosszantott az előbb, de mérgelődéssel nem mégy semmire...)

Egyébként tényleg nem lebecsülendő az, hogy a legújabb leletek alapján nagyon jól szervezett társdalmak voltak (pl. a törökországi rézipari Ruhr-vidék), meglepő lehetett néhol a technikai fejlődés is, ne feledjük, ezer éveket ugrálunk az időben, az alatt történhetett egysmás.


Előzmény: lyesmith (1786)
ouzo Creative Commons License 2009.04.07 0 0 1787
Jók a képek.

Az elmélet is, de feltételezi, hogy mocsaras, nádban gazdag területen történt. viszont pl. a fekete-tenger vízszintemelkedése maradt meg özönvízként, akkor marad a fa.
De akár Harappából is származhat a legenda, mert a hindu mitológiának is központi eleme, bár ott hal van megmentőként. (No meg Harappa van "Édentől keletre")

Előzmény: lyesmith (1779)
lyesmith Creative Commons License 2009.04.07 0 0 1786
Te beteg vagy! Orvosra van szükséged! Szerinted mi a város???

Mégegyszer kérdezem.

Milyen bizonyítékod van minderre?

Ha semmi más mint a biblia akkor húzzál a Val-Fi -be!!
Előzmény: Tafkó Birgut (1785)
Tafkó Birgut Creative Commons License 2009.04.07 0 0 1785
Kain már várost alapított sokszáz évvel előtte. Az emberek komoly matematikai, fizikai, építészeti tudás és tapasztalat birtokában voltak az özönvíz tájékán. Ráadásul az Úr megadta a "tervrajzot"....
Előzmény: lyesmith (1784)
lyesmith Creative Commons License 2009.04.07 0 0 1784
Nyilván hiszen egymás után építették az ilyen méretű hajókat.

Gondolom van bizonyítékod is.

Miért nem mész inkább át a Val-Fi-be?
Előzmény: Tafkó Birgut (1783)
Tafkó Birgut Creative Commons License 2009.04.07 0 0 1783

"A hajóépítés rendkívüli szakértelmet kíván. "

 

Amelynek birtokában voltak Noéék...

Előzmény: lyesmith (1779)
- duplagondol - Creative Commons License 2009.04.07 0 0 1782

Mert a keresztyénség egy bizonyos földrészen néhol bizniszjelleget ölt magára. Más iparágak pedig vígan tálalják az igazán népszerű történeteket.

Előzmény: ouzo (1777)
lyesmith Creative Commons License 2009.04.07 0 0 1781
Akkor idézd!
Előzmény: Tafkó Birgut (1778)
Tafkó Birgut Creative Commons License 2009.04.07 0 0 1780

"Sebtiben"

 

Az Úr jó előre figyelmezteté Noét...

Előzmény: ouzo (1777)
lyesmith Creative Commons License 2009.04.07 0 0 1779
Az özönvíz mondának az alapja egy folyóvizi árvíz ahogy az a sumér özönvíz mítoszban leírják.

A hajó a vízözön monda elterjedésévél egyre nőtt. Először csak az házi állítokat vitték fel a hajóra később az összes állítot.

A hajóépítés rendkívüli szakértelmet kíván. És rengeteg munkát. A bibliai méretű dobozhajókat nem ismerték az ie 3. sz-ig. Ill azok is 1/3-val kisebbek voltak. Azokon sokszáz mesterember dolgozott éveken keresztül.

A sumér mítoszban a főhős a hajót a nádból készült háza szétbontásával készíti.

A képeken a nádból készült ház mudhif, és az ugyanabból a nádból készült hajó (Tigris) látható. A mocsári arabok a hajókat időnként a helyben bányászott bitumennel kenik be. (attól fügőően hogy a nád milyen állapotban van.) Ezen nádhajók tengerbírók és teherbírásuk elérheti a 15-20 tonnát. Elkészítése olyan volumenű munkát igényel hogy azt egy család képes megtenni. Főleg ha a nád már rendelkezésre áll.



Előzmény: ouzo (1777)
Tafkó Birgut Creative Commons License 2009.04.07 0 0 1778

Koczka az....

Előzmény: lyesmith (1775)
ouzo Creative Commons License 2009.04.07 0 0 1777
Az özönvíz mondának kétséget kizáróan van magja, és mivel nagy hajóról van szó, biztosan valami tutajra ácsolt épület lehetett, mert azt a legkönnyebb kivitelezni szakértelem nélkül.
Sebtiben nem fejlesztettek ki bordázatra rögzített, gőzölt falapokkal készült, skeggel, tőkesúllyal, kormánykerékkel ellátott hajót. :)
De lehetséges a nádhajó is, csak szerintem azt nagy méretben nehéz elkészíteni.

Persze Birgutnak magyarázhatod, hogy a nem laposaljú hajó tőkesúly nélkül instabil (A' la Fekete madonna, Bujtor István)

Na mindegy, tegnap végignéztem a natgeón a Jézus sírja c. műsort (igen, mazochista vagyok.. :) )
Miért nem zavarja az elmélkedőket az, hogy Jézusnak semmiféle forrás nem említi a feleségét, miért építgetnek erre a 0, azaz nulla alapra elméleteket? Meg miért ad erre műsoridőt bármi csatorna, amikor ez egy kategóriában van "az atlantisziak köztünk élnek, de csak azok, akik nem utaztak vissza az Orionra" elméletekkel?
Előzmény: lyesmith (1775)
lyesmith Creative Commons License 2009.04.07 0 0 1776
"mezopotámiai mindenképpen torz változatát írja le a teremtésnek"

Tekintve hogy semmilyen bizonyíték nincsen a teremtésre. (Pláne nem a bibliai teremtésre) így mind a mezopotámiai mind a bibliai teremtéstörténet mítosz.

A legkorábbi írott bizonyíték a sumér teremtéstörténetre van, illetve nincs arra semmilyen bizonyíték hogy a bibliai teremtéstörténet ismert lett volna az ie 4. sz előtt.

Ezért valószínűsíthető hogy a bibliai mítosz később alakult ki.

Amíg nem tudsz bizonyítékot hozni arra hogy a bibliai teremtés illetve vízözön történet ugyanabbana a formában létezett ie 4.-7. század előt, illetve a sumér teremtésmítosz lejegyzése előtt, azt kell feltételeznünk hogy a bibliai történet a sumér ill akkád verzió későbbi átvétele.
Előzmény: Tafkó Birgut (1774)
lyesmith Creative Commons License 2009.04.07 0 0 1775
A babiloni tervben a hajó nem kocka alakú. Csak azt tudni hogy olyan magas volt mint amilyen széles.

Másrészt a babiloni vízözöntörténet is átvétele az akkádnak és a sumérnek. Az eredetiben a hajót a ház nádfalából készítik. Olyan módon ahogy azt a shat el arab vidékén évezredeken keresztül művelték.

Előzmény: Tafkó Birgut (1770)
Tafkó Birgut Creative Commons License 2009.04.07 0 0 1774

"Teremtéstörténetét azonban pl. a kàldeusok irtàk le elöször"

 

Legalábbis jelenlegi ismereteink szerint a mezopotámiaiak írták le, ami nem jelenti azt, hoyg szájhagyomány útján más népek ne ismerték volna (ilyen-olyan torz, esetleg eredeti változatát, mert a mezopotámiai mindenképpen torz változatát írja le a teremtésnek)...

Előzmény: Rufella (1762)
Tafkó Birgut Creative Commons License 2009.04.07 0 0 1773

"A Bibliát lehet forrásként kezelni, de semmiképpen sem úgy, hogy ami benne van az pont akkor és pont úgy történt meg"

 

Nem látom indokoltnak, hogy kételkedjünk a Biblia megbízhatóságában, hacsak nem az előítéletünk indokolja ezt. Az Ószövetség már számtalanszor bizonyította, hogy minden gúnyolódás ellenére kiállja a hitelesség próbáját...

Előzmény: kilenctizenegy (1758)
Tafkó Birgut Creative Commons License 2009.04.07 0 0 1772
Koczkaalakú ladikkal a Tiszán...?
Előzmény: ouzo (1771)
ouzo Creative Commons License 2009.04.07 0 0 1771
Én nem tagadom a fizikán túli dolgok létezését, te se hadakozz a fizkán inneniekkel..
Előzmény: Tafkó Birgut (1770)
Tafkó Birgut Creative Commons License 2009.04.07 0 0 1770

"a dunán-tiszán ladikkal közlekednek"

 

Koczkaalakúval...?

Előzmény: ouzo (1769)
ouzo Creative Commons License 2009.04.07 0 0 1769
"Egyébként a gilgames-eposzbeli koczkaalakú vízijártassággal nem lehetne egy özönvizet túlélni, a Noé bárkájával meg túl lehetett élni."

(Ezt már nem bírom...)

A dióhéj kialakításnak egyetlen előnye van: szeli a hullámot. Amúgy egyáltalán nem stabilabb, és nem gazdaságosabb. Ezért van az, hogy a dunán-tiszán ladikkal közlekednek, a balatonon, ahol van hullámverés, meg dióhéj csónakkal.
Ha a mérethez és sebességhez képest kicsik a hullámok, akkor a dióhéj kialakítás hátrányos. Ezért léteznek most téglaalakú uszályok, tankerek.


"Fura hited van. Mindenesetre nem sikerált bizonyítanod, hogy Mózes a mezopotámiaiaktól plagizált volna"
Nem, éppen azt mondom, hogy jövőbelátás útján plagizáltak a sumérok Mózestől.
Előzmény: Tafkó Birgut (1768)
Tafkó Birgut Creative Commons License 2009.04.07 0 0 1768
Fura hited van. Mindenesetre nem sikerált bizonyítanod, hogy Mózes a mezopotámiaiaktól plagizált volna (akkor az ószövetségbeli teremtéstörténet miért nem olyan véres, miért olyan idilli?), csupán előítélteteid mondatják ezt Veled. Egyébként a gilgames-eposzbeli koczkaalakú vízijártassággal nem lehetne egy özönvizet túlélni, a Noé bárkájával meg túl lehetett élni...
Előzmény: ouzo (1767)
ouzo Creative Commons License 2009.04.07 0 0 1767
"Na, és a koczka alakú bárka a Gilgames eposzban sem tudom, meddig bírta volna, hogy ne boruljon föl, ellentétben Noé bárkájával, amelynek arányai tökéletesek..."

Hát ezt nem kellett volna mondanod.... Először nézz meg legalább egy hajót. (S ne utazz komppal... :) )

De én kétségkívül elhiszem, hogy a babilóniai írástudók láttak a jövőbe, de csak homályosan, és bénán plagizálták a Tórát... :)
Előzmény: Tafkó Birgut (1766)
Tafkó Birgut Creative Commons License 2009.04.07 0 0 1766
Még hogy a babiloni teremtésmítoszt másolta le Mózes. A babiloni teremtéstörténetben a kozmosz az istenek egymás gyilkolászásából keletkezik (ó, mily fennkölt!), az ószövetségi teremtéstörténetben viszont még az oroszlánok is füvet esznek egy erőszakmentes világban. Na, és a koczka alakú bárka a Gilgames eposzban sem tudom, meddig bírta volna, hogy ne boruljon föl, ellentétben Noé bárkájával, amelynek arányai tökéletesek...
Előzmény: Rufella (1762)
Zacskós Tej Creative Commons License 2009.04.06 0 0 1765

Nem legenda.
Petschauer Attilának hívták, kétszeres olimpiai bajnok volt, és a Napfény ízében ismertetett módszer szerint ölték meg.
Előzmény: Törölt nick (1764)
Rufella Creative Commons License 2009.04.06 0 0 1763
Az 1703.sz.hsz.-odra gondolsz? Igaz, elöadtad a véleményedet, de pl. Africaans egész màs véleményen van, ugyhogy akkor most melyiko"töknek van igaza?

A "sumérek = magyarok" -at - szerintem - senki sem àllitja igy kategorikusan.
Annyi azonban bizonyos, hogy a magyar nyelvnek több köze van a szumirhoz, mint a vilàg bàrmely màs nyelvének, pedig sok euràzsiai nyelv meritett belöle valamennyit.

Bocs az OFF-ért, de nem én kezdtem...
Előzmény: Törölt nick (1748)
Rufella Creative Commons License 2009.04.06 0 0 1762
"Ez esetben nem igazàn sikerült..." -mely esetben? Nem tudom, hogy egy dologròl beszélünk-e? (ugyanis az Urusolyma -Sion c. iràsra mondta valaki, hogy antiszemita, s én ujraolvasàs utàn sem làtom miböl gondolta ezt?

"Elôször is nincs ilyen megkülönböztetés...stb"
Fönti iràsban nem magyarorszàgi zsidòkròl van szò, magyarokròl egyàltalàn nincs is szo benne.
A topic témàja a zsidòk története, s nem hiszem, hogy az utòbbi néhàny szàzad magyaro-i zsidò etnikumànak története.
Az, hogy a mai idökben zsidòkròl egyàltalàn beszélhetünk, az éppen annak a bizonyitéka, hogy nem asszimilàlodtak, magyar (vagy màs) àllampolgàrokként is mégörizték ösi hagyomànyaikat, kulturàjukat..stb.; ha nem a vallàsi hovatartozàsròl van szo. A kérdés itt most nem az, hogy ez a tény jò-e valakinek és a közösségnek, hanem az, hogy hiàba akarnànk minden Mo-n született, itt élö embert magyarnak tartani, ha ök ezt elutasitjàk és sajàt magukat kivülàllònak tekintik (mint pl. a romàk).

"Màsodszor pedig, ha egy òkortörténelmi mü...hogy a fenébe derülhet ki...?"
Ugy, hogy egyes antik-òkortörténetiròk mindent megprobàltak, hogy az emberi müvelödés kezdeteit a Bibliàra hivatkozva a szemita nép- és nyelvcsalàdhoz kössék. Pl. prof. Kramer és Halévy a sumer kor vilàgörökségét a zsidòk öseinek tulajdonitottàk (vagyis érzelmileg àlltak hozzà a témàhoz, elfogultak voltak), ugyanakkor magyar érzelmü történészek meg, anélkül, hogy antiszemitàk lettek volna, ezt nem fogadtàk el és a magyar vonatkozàsu kutatàsokra fektettek nagyobb hangsulyt. S egyik félröl sem àllithatjuk azt, hogy a màsik irànti gyülölet hajtotta.

A Bibliàban szerintem is vannak adatok (nevek, események), melyeknek lehetnek valòs alapjai (Teremtéstörténetét azonban pl. a kàldeusok irtàk le elöször, egészen Noé-ig).
Egyik könyvben irja valaki:
" A zsidòsàg történetét a zsidò iràstudòk vagy vének kezdték el irni Ezsdràs és Nehemiàs koràban ugy, hogy a szumir történelemböl és az iràni Zend Avesztàbol kilopkodott adatokat a maguk javàra àtalakitottak és azt elnevezték òtestamentumnak, talmudnak és màs zsido szent könyvnek. Utànuk - nagysàg tekintetében Josephus Flavius következett...Ahogy jelentéktelen történeti alakjaikra a nemzsidò népek nagyjainak hösi cselekedeteit és példàs magatartàsàt ruhàztàk, ugy hordtàk össze leszàrmazàsi csalàdfàjukat is. Csalàdfàjukat màr nemcsak Abrahàmig, hanem Noéig, az özönviz elött élt szumir kiràlyig megraktàk zsidò ösökkel.." - Sz. S. (nem tudom ki ez, de ugy gondolom igaza van)
Előzmény: kilenctizenegy (1758)
Rufella Creative Commons License 2009.04.06 0 0 1761
Igen, azt hiszem ez az.
De nem vàlaszoltàl, hogy szerinted volt-e ennek az ügynek valòsàgos alapja?
Hogy valòban voltak-e emberàldozatok azokban az idökben?
Előzmény: Afrikaans8 (1752)
kilenctizenegy Creative Commons License 2009.04.06 0 0 1760

Legalább annak örülj, hogy megtalálták. :-))

 

Amit Noé bárkájából eddig megtaláltak, abból összerakva fel lehetne szerelni egy közepes hellenisztikus államot flottával. Krisztus keresztjének őrizgetett darabjait összerakva meg százhuszonvalahány kereszt kijönne. Ennyi elég volt Crassusnak Spartacus teljes tisztikarához.

Előzmény: ouzo (1759)
ouzo Creative Commons License 2009.04.06 0 0 1759
Nem tudjátok, mi ez a megtaláltuk Jézus sírját c. Natgeón reklámozott marhaság?

Kiderül belőle, ami szokott az ilyen műsorokban, hogy nem az a Jézus, hanem másvalaki, nem sír, hanem agyagtábla, és nem Jeruzsálemben, hanem Ankarában?
kilenctizenegy Creative Commons License 2009.04.06 0 0 1758

"Természetesen a történetirò is ember, vannak érzelmei, de ha becsületes, akkor igyekszik pàrtatlanul irni."

 

Ez esetben nem igazán sikerült...

 

"Jordanes jut eszembe, aki pl. rengeteget irt a hunokrol, de gòt lévén gyülölte azokat és minden rosszat összehordott ròluk."

 

Ne feledd, hogy Attila seregében nagyrészt gótok harcoltak. Catalaunumnál is és előtte is.

 

"nem kellene "leantiszemitàzni" egy történetiròt azért (föleg a Történelem rovatban, nem a Polidili-ben), mert pl. érzelmileg közelebb àll a magyarokhoz, mint a zsidòkhoz"

 

Először is nincs ilyen megkülönböztetés, mert a zsidók is magyarok, legalábbis a magyar zsidók. Ezt nem így gondolni már kirekesztő álláspont.

 

Másodszor pedig, ha egy ókortörténeti mű nem antiszemita, akkor hogy a fenében derülhet ki egyátalán az, hogy a szerző a zsidókhoz áll e közelebb érzelmileg, vagy egy ezer évvel később megjelent néphez?

 

"Arra is kivàncsi lennék, hogy a "szent" iràsokon kivül milyen történelmi adatok igazolnak bàrmit is a zsidòk történetével kapcsolatban a kétezer évvel ezelöttnél régebbi idök vonatkozàsàban?"

 

Ha 2500-at vagy 3000-et írsz, akkor nagyon kevés dolog. A Bibliát lehet forrásként kezelni, de semmiképpen sem úgy, hogy ami benne van az pont akkor és pont úgy történt meg, hanem megfelelő forráskritikával kezelve, nem szem elől tévesztve, hogy a Biblia rendelkezésünkre álló változata egy sokkal későbbi, koncepcionális szerkesztés eredménye.

Előzmény: Rufella (1747)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!