eléggé irigykedve nézem őket, hogy ilyen szép idejük van. Ilyenkor, amikor kezdődik a TDU, meg a dél-amerikai versenyek, hirtelen nagyon elegem lesz a hidegből, a nyirkosságból és sötétségből.
Cecil valóban nagyon bájos fiatal hölgy, nem csodálom, hogy bejött. Bár nekem személy szerint Michael Matthews tetszik a legjobban. Amíg versenyzett, Assan Bazayevért voltam oda. Vele találkoztunk 2012-ben Podersdorfban.
Felteszem nem a turisztickom nézegetov helyekre vittek, hanem valami sivatag kellős közepibe ahol ha kifolyik a salétromsav/hidrazin nafta nem hal ki a fél megye.
Bajkonur se csak azért települt a semmi közepétől még pártíz kilométerrel messzebb, hogy az imprlsta kémek ne szivárogjanak be a tevék közé. :-)
Én nagyon kedvelem Cavot, és a segítőit is és nagyon drukkolok, hogy sikerüljön a rekord. Attól Merckx nem lesz kisebb, ha ötven évvel később Cavendish eggyel több szakaszgyőzelemmel vonul vissza. Nem olyan sokoldalú, de sprinterként egy korszak legnagyobbja.
Jártam Kazahföldön. Hadsereg, Tapolcai atomrakétás. MN 1480. Sivatag, tevék, skorpiók. Szép nem volt-jó sem, de élmény. Ki a f@sz járt Kazasztánban. Örök hálám .
Én Velascoban látok potenciált. Meg persze Alekszejben. Alekszej egy csoda. Végig izgultam a Sziciliai kört, amikor Mentjessel harcolt-lefelé :-) Nagy fazon, láttam szökésben, mindenfelé..... húzta a sort, sunyizott, kaskalázott, percenként,....mintha ott sem lett volna.
Hazudnék, ha a Cav vonal bejönne nekem. Pedig van csapat-Bol, Morkov, Kanter, Cav-nek, de nem lesz meg. Nem partner Mercx-nek. Mercxk mindent vitt, nem csak sprintet.
Schellig, Charmig, Fortunato, Lutschenko. nem egy LeTour csapat-de lesz ebböl eredmény.
Hát... kedvelem a borokat, talán tulzottan is :-) (Mást-alkoholt-nem iszom)
Térlátás??? A jobb szememre szinte teljesen vak vagyok. Ahová orral nem tudok beállni, az kimarad. Tolatás nuku :-)
Viszont sokat tekertem. Most is a görgön áll a Cippolini-Festina féle Speci, eredeti festéssel, már oldtimer, bár fel van dobva karbonokkal. A térdem lepusztult, a gyaloglás terheli, a bicajozás jó-igy a kis biokertészetem, bicajjal látogatom. Strade Biahnche, az utsó km murva, de jó szar féle.
Én a cukorbetegségem miatt szinte soha nem iszom, nem ismerem a borokat. Amikor még jártunk az osztrák körre, Podersdorfban szoktunk venni egy Ettl nevű gazdától egy üveggel. Ennek is tíz éve.
Nekem a kerékpárhoz is annyi közöm van, hogy van egy Kettler márkájú szobakerékpárom, azon is a férjem ruhái lógnak, mert nem kedvelem.
Igazi kerékpáron nem tudtam megtanulni, mert nincs egyensúlyérzékem és térlátásom. Ez utóbbi annyira nincs, hogy mindig túl sokat, vagy túl keveset töltök a teásbögrébe, mert nem látom, hogy milyen mély.
