Még a "DANIELA" nevezetü lengyel "hifi"gyalu volt ilyen, vághattad melette a fát hűvös kalomba, meg se rezdült. Ha jobb karja lett volna, vettem vóna magamnak egyt....
Na jó, de asziámi cicák azért koránt sem ilyen súlyos egyéniségek, egyszer egy öreg haveromnál az Orfeusz nevezetü sziámimakka a cseresznyefa tetejirül rámvetette magát, oszt szinte meg sem éreztem, pedig vagy 4 m. magasból landolt, egyedül a karmai nyomát viseltem egy darabig...
A nad felfüggesztését akkor tudtam csodálni, mikor Gyömbér névre hallgató sziámi cicám a szekrény tetejéről ráugrott a plexire és az ippeg lejátszott lemezen nem ugrott a tű! No ez se ma volt. Szerintem a jelenleg hadrendben lévő Thorens-ek nem bírnák abszolválni ezt az inzultust.
