en is nagyon oruok annak, hogy elmult a fejfajasod!
bar nem egeszen ertem, mi nincsen bizonyitva: az, hogy elmult a fejfajasod, vagy az, hogy ittal egy pohar vizet, vagy azt hogy nem vettel be gyogyszert... te meselend ezeket sa dologokat nekem, aranyom, miert ne hinnek neked???
Ráadásul a bajbajutott embereknek egy hamis reményt próbál adni. Mert ügye ha csak megfázott, akko így, vagy úgy, meggyógyul. Ha meg nagyobb a baj, akkor tulajdonképp becsapják őket. Bár a remény gyógyító erejét nem vitatom.
A víz "emlékezéséhez" meg csak ennyit: A kádban megkavarom a vizet és az áramlás még sokáig fennmarad, tehát emlékszik :))
szamomra azert izgalmas ez a cikk (meg ha egy alternativ gyogymodokat kutato intezetbol jott is ki), mert az egyik legerosebb ertekelesi modszert hasznalva hoz ki pozitiv eredmenyt (meg ha az nem is eros)
Egy módszer hatásosságának elfogadásáshoz én erős pozitív bizonyítékokat várnék.
Az, hogy nincs erős negatív bizonyíték, az a világon semmit se jelent. Legtöbb dologra nincs. Pl. ki tudja, lehet-e terpentinnel kezelni a lábgombát, vagy savanyúpaprikával a sárgalázat?
Az erős pozitív bizonyítékok felmutatása helyett vagy anekdotákat kapunk (a szomszédom is meggyőgyult tőle), vagy inkorrekt összehasonlitásokat (ismert hatásos módszer káros mellékhatása szembe állítva a mellékhatás nélküli alternatív módszerrel, az inkorrektség itt abban rejlik, hogy a _hatás_ nem összemérhető...).
Ez erdekes. attol hogy az influezara vonatkozolag elso vonalbeli szerkent a homeopathias kezeles egyik fajtajat nem ajanljak, meg lehet jo a masodik vonalban (hiszen hatast, meg ha kicsi is, a cohrane systematic review-ban kimutatnak...)
Ann Intern Med. 2003 Mar 4;138(5):393-9. Related Articles, Links
A critical overview of homeopathy.
Jonas WB, Kaptchuk TJ, Linde K.
Samueli Institute for Information Biology, 121 South Saint Asaph Street, Suite 200, Alexandria, VA 22314, USA. wjonas@siib.org
Homeopathy is a 200-year-old therapeutic system that uses small doses of various substances to stimulate autoregulatory and self-healing processes. Homeopathy selects substances by matching a patient's symptoms with symptoms produced by these substances in healthy individuals. Medicines are prepared by serial dilution and shaking, which proponents claim imprints information into water. Although many conventional physicians find such notions implausible, homeopathy had a prominent place in 19th-century health care and has recently undergone a worldwide revival. In the United States, patients who seek homeopathic care are more affluent and younger and more often seek treatment for subjective symptoms than those who seek conventional care. Homeopathic remedies were allowed by the 1939 Pure Food and Drug Act and are available over the counter. Some data--both from randomized, controlled trials and laboratory research--show effects from homeopathic remedies that contradict the contemporary rational basis of medicine. Three independent systematic reviews of placebo-controlled trials on homeopathy reported that its effects seem to be more than placebo, and one review found its effects consistent with placebo. There is also evidence from randomized, controlled trials that homeopathy may be effective for the treatment of influenza, allergies, postoperative ileus, and childhood diarrhea. Evidence suggests that homeopathy is ineffective for migraine, delayed-onset muscle soreness, and influenza prevention. There is a lack of conclusive evidence on the effectiveness of homeopathy for most conditions. Homeopathy deserves an open-minded opportunity to demonstrate its value by using evidence-based principles, but it should not be substituted for proven therapies.
Töredelmesen bevallom, tévedtem. A víznek igenis van emlékezőképessége. Éppen e tulajdonságát használják ki az amerikaiak kávé készítésekor.
Megmutatják ugyanis a kávésdobozt a forró víznek, a többit a víz emlékezetére bízzák. Az amerikai kávét ismerve az is nyilvánvaló, hogy a víz emlékezete bizony nem túl izmos.
Üdv!
Sajnos én nem vagyok képzett asztrológus, de egy ismerősöm foglalkozik ilyesmivel, és ő a győzködésemet ezzel vezette be.
Ő szerinte az asztrológia az égitestek konfigurációja és a földi események közti korrelációval foglalkozik. Ebbe pedig a holdfázisok talán beleférnek, nem?
Szerintem is ez a lényeg. A tudományos kutatásnak objektívnek, elfogulatlannak kell lennie. De ekkora anyagi ellenmotiváció mellett vajon ez mennyire feltételezhető?
A szkeptikus hozzáállásnak szerintem az a lényege, hogy két egymásnak ellentmondó kijelentés közül a valószínűbbet valószínűbbnek tartjuk. A valószínűség pedig tapasztalati relatív gyakorisákokon alapszik. Be kell látnunk, hogy a tudomány számára megmagyarázhatatlan, de bizonyos emberek számára anyagi előnyt biztosító, bizonyítottan létező jelenségek relatív gyakorisága a tapasztalat szerint jelentősen kisebb a szélhámosságok relatív gyakoriságánál.
A korrektség kedvéért persze le kell szögezni, hogy valaminek a kis valószínűsége azért nem jelenti azt, hogy a dolog lehetetlen.
Silan gyorsan kitért az asztrológiával való párhuzam elől, pedig jó volt az analógia. Az asztrológiának tudomásom szerint vannak tudományosan is megerősített állításai. A legtriviálisabb példa a Hold fázisainak a hatása az élőlények viselkelkedésére, ill. biológiai funkcióira. Ezzel persze nem azt akartam mondani, hogy szaladjunk asztrológushoz, ha a jövőnkre vagyunk kíváncsiak.
Nem, azzal együtt büdös, hogy már a gyógyszertárban lehet kapni "homeopátiás szereket", valamint az euroatlanti civilizáció csepűrágó-szemfényvesztő rétegének egy jelentős része megél ebből.
Pedig még elvileg abban a fázisban tart az egész, hogy ellentmondásos kísérleti eredmények vannak. Magyarán: még az is kiderülhet, hogy félremértek valamit és mégis humbug az egész.
Továbbá belátom, hogy hiba volt tőlem büdösnek nevezni az amúgy korrekt kísérleti eredményeket. Megjegyzem, alapvetően nem is ez volt a célom.
Szerintem kétségkívül komoly veszély, hogy a csepűrágók tevékenysége egy ellentétes, zsigerszkeptikus folyamatot indít meg. Ez pedig átesés lenne a ló túlsó oldalára, mivel az esetleges ténylegesen is fennálló jelenségekkel sem foglalkozna. Szerintem ennek volt következménye az is, hogy alapból Randit küldték Benvenistéhez.
Ja, a 40-ben belinkelt cikk (és az abban hivatkzott cikk) szerint a rázogatás indukálhatja a koherens domének keletkezését a vízben. Majd utánanézek a hivatkozásnak, elég érdekesnek tűnik ez a felvetés a víz és a szabadelektron-lézer analógiájáról.
Egy szóval sem mondtam, hogy bizonyított a víz memóriája. Egyszerűen csak vannak olyan kísérletek, amelyek ezt támasztják alá. Persze lehet, hogy artefaktumról van szó, de azért ezeket a kísérleteket nem lehet csak úgy "ugyan már, nevetséges hülyeség" felkiáltással lesöpörni az asztalról, ahogy egyes szélsőséges szkeptikusok teszik. Majd a jövő fogja eldönteni, tényleg van-e vízmemória, és ha igen, mi lehet a mechanizmusa. Én ugyan elég nehezen tudom elképzelni, de azt is tudom, hogy a víz szerkezetéről ma még messze nem tudunk mindent, sok a nyitott kérdés. Pár éve a Nature-ben is olvastam egy cikket egy új vízmodellről, annak is arról panaszkodtak az elején, hogy mennyire nem értjük ma még a vizet. Szóval érhetnek minket meglepetések e téren.
Nem tudom, hogy a forralást, rázogatást vizsgálták-e.
Egyébként egy még nem bizonyított hipotézisre azt mondani, hogy "büdös", csak azért, mert egyelőre csak hipotézis, nem túl tudományos hozzáállás. Képzeld el, ha a konferenciákon a kutatók így beszélnének: uram, az ön feltevése büdös, mert még nem bizonyította.
A vízmemória és a vákuumenergia kérdése is abba a kategóriába tartozik, amire a zsigerből érvelő szkeptikusok úgy reagálnak, hogy "ugyan már, micsoda hülyeség, csalás, áltudomány", holott ha valaki veszi a fáradságot és utánanéz (ami a zsigerszkeptikusoknál ritka), akkor azt látja, hogy ma is intenzíven kutatott és igen bonyolult területekre vezető kérdések ezek.
A földön - ismereteink szerint - néhány milliárd éve van víz. Van mire emlékeznie.
Érdekes kutatási terület lehetne, hogy van-e a víznek hosszútávú emlékezete, és ha igen, meddig terjed.
Ezzel a vízmemóriával csak az a baj, hogy nem valószínü, hogy szelektív memoria (már amennyiben
létezik egyáltalában), tehát nem csak a homeopatikus gyógyszerekre, hanem mindenre emlékszik.
A Duna vizáben pl több millió féle szerves vegyület van, köztük az összes folyásirányban
Budapestnél feljebb használt vízben oldható gyógyszer is. Ha ezek memorizáló hatása nem szünik
meg a kavicson való szürés során, akkor a pesti csapvíz egyszerüen egy multifunkcionális homeopata
csodagyógyszer ! És akkor tulajdonképpen az összes csapvizet áruló szélhámos, söt a kocsmárosok
jelentös része is univerzális csodadoktor.
Egyébként megvizsgálta már valaki, hogy mennyiféle vegyület található homeopatikus mennyiségben
egy homeopata által készített gyógyszerben az elfogyasztás pillanatában, és mik ennek a homeopatikus
hatásai?
Azt amúgy megmérték, hogy a forralás kinyírja-e ezt a vízmemóriát?
Azt megmérték, hogy a víz összerázogatása kinyírja-e ezt a vízmemóriát?
---
Mert tudod jelen felállásban ez a vízmemória-dolog: büdös. A vízben a vízmolekulák összevissza rezegnek egymás mellett. Azért persze nyilván elképzelhető, meg hát a víznek egyéb furcsaságai is vannak... de azért szerintem bizonyítéknak ez egyelőre kevés.
