Eddig azt se tudtam, hogy van K vitamin. Miután többnyire húst eszem hússal meg némi halat, nálam ez nem fog soha problémát okozni. Viszont ha ez kiderült, akkor figyelj oda a jövőben!
Bár a lényeg inkább a kiegyensúlyozott K-vitamin-bevitel, hogy a VKA dózisa pontosan beállítható legyen. Persze ha vénás trombózisról van szó, akkor érdemes minél alacsonyabb szinten tartani.
Lassan pont egy hónapja történt egy kis malőr a keringésemben, aminek rohammentő és Honvéd kórház lett a vége. Meg az, hogy a K vitamin antagonista gyógyszerek nem szeretik a magas K vitamin-tartalmú ételeket, ezért a további, hasonló történések megelőzése érdekében ezentúl fogyasszak megfelelő mennyiségben véralvadásgátlót, és ne fogyasszak sok zöldlevelest, pl. káposztát, paradicsomot, uborkát, cukkinit stb.
Úgy kellett ez, mint a hanyattesés annak a bizonyos üvegesnek. :(((
(Vajon hány helyesírási hiba van ebben a pár sorban? Gyanítom: sok. A vitaminok nevének helyesírása pl. sose volt erősségem, elnézést kérek tőletek.)
A berendezések fontosságára utal, hogy a Roesemann—Kühnemann berlini cég 1885-ben fióktelepet létesít Budapesten ugyanezen berendezések gyártására.
Később már róluk emlékeznek meg meg, mint az első gyártókról (Dalmady is csak mint utolsóként piacra lépőt említi a Telefongyárat). És közben ott van az 1884-ben piacra lépő Backofen Henrik, aki egyrészt üzletel a berlini Kühnemanékkal, másrészt berendezéseket szállít a MÁV-nak. És a MÁV is külön szállítóként kezeli. 1892 után pedig nyoma vész (addig legalább vándorolt egy keveset Józsefvárosból Újlipóciáig).
Közülük a Neuhold cég gyártási programjában szerepelt az automatikai berendezés rész.
Minden esetre 1890-ben már mindenképpen van egy Neuhold-eredetű berendezés, Zsolcán.
"Első gyártóként ismeretes Neuhold János mérnök vállalata, mely 1883. július 10-i keltezésű gyártmányjegyzéke szerint már foglalkozott vasútbiztosító berendezések gyártásával.
A berendezések fontosságára utal, hogy a Roesemann—Kühnemann berlini cég 1885-ben fióktelepet létesít Budapesten ugyanezen berendezések gyártására. 1899-ben az Egyesült Villamossági Részvénytársaság ugyancsak felvette gyártási programjába a vasútbiztosító berendezéseket. Ebben az időben a Ganz és Társa Rt. szintén foglalkozik a vasútbiztosító berendezések gyártásával.
A gyártási volumen a hivatkozott négy cég között oszlott meg közel azonos arányban [máshonnan tudjuk: erősen kartelleztek]. Közülük a Neuhold cég gyártási programjában szerepelt az automatikai berendezés rész. E cégből alakult meg a Telefongyár mint részvénytársaság a hannoveri Berliner cég közreműködésével 1899-ben. A Telefongyár az 1948-an államosítás után is megtartotta vasútbiztosító profil gyártását egészen 1974-ig, amikor is népgazdasági érdekből vállalatunk vette át azt."
Erdős Kornél: A Ganz Villamossági Művek vasútbiztosító berendezései in. Ganz Villamossági Közlemények 17. szám, Budapest, 1978. ISSN 0133-9273 pp.48.–55.
Ide másoltam be, mert bár nagyon vasutas a téma, de a történeti áttekintés - bár gondolom minimális mértékben - talán érdekes lehet mindenkinek, aki rendszeresen erre jár.
Amikor 2013 nyarán ott voltam, a trolibusz áramszedőtől Dominó 55 jelfogóegység kábelkorbácsáig volt minden a polcokon/állványokon azok közül, amik ott előfordulhatnak.
Kizárásos alapon ők lehettek, ha a Ganz bajai üzeme gyártotta azokat a csatlásokat.
De, reklám-állomás volt. Ezért keresték olyan sokáig a helyét. :)
(Nagykátára is felmerült valami... Vagy D70, vagy ez a mintaállomás, vagy nem tudom, de valamit terveztek oda is, ami végül sose valósult meg. - mint az újszászi D70, ami Fradiban ketyeg.)
míg végül Monor lett... De nem ez volt az első ilyen az országban, sőt a második sem (és a harmadik sem)... Sokáig húzták az első mintát. :)
Monor nem inkább egy "reklám-állomás" volt, ahol a csillogó szemű lehetséges vásárlóknak bemutathattuk, hogy mit képes adni barátainak a TRT? Aztán mire épülni kezdett, már vesztett a jelentőségéből.
Nemigen volt ilyen szabály, gondolj pl. a M62 sorozatú mozdonyokra, ami kifejezetten KGST exportra lett fejlesztve, belpiacra csak később került, megtartva az első eladás sorozatjelét otthon is.
>a bajai üzem, ... milyen minőségben dolgoztak? :)
Lehet, hogy az az üzem volt a Hernyők (BDVmot) egyik sírásója? A járművek között ún. "bajai csatlás" volt, egyszer próbaútra mentünk, és Kőbánya-Kispesten nem volt hajlandó irányt váltani :-) Szerencsére volt nálam egy svájci bicska, MÁVos, GANZos kapkodta ki a kezemből és kaparták vele a bajai csatlás érintkezőit... aztán megindultunk Fradi felé.
