" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
A Mura partján augusztus tájékán egy nagy területen letarolták a növényzetet és ledarálták. Az újra sarjadó solidagók mostanra érnek a virágzás fázisába. Ebben pedig, láthatóan, sem fagy, sem alacsony hőmérséklet nem zavarja őket. Karácsonyra teljes mézelés... :)))
Tiszaújváros előtt. Sajószöged City. A tipoból pedig jelentem, eltűnt a csersav!!!! Tegnap toltam az arcomba hármat megint, és isteni finom volt! Idebent a lakásban érlelem, de fűtetlen szobában. Az elsők szerintem a meleg konyhában való érlelés miatt voltak csersavasak. Talán túl hamar megértek, nemtom, de a mostaniak igen finomak!
Más: próbáltam tesztelni a kivi hidegtűrését. Azt már tudtam,hogy - 5 fokban nagy része megfagy, károsodik.
Pár éve váratlanul, még rajt volt a termés, amikor minden átmenet nélkül kapta a - 5 fokot.Alig maradt pár darab egészséges.
Most a szüretkor hagytam rajt pár darabot a fagyosabb napokra. November 23-án - 1 fok, 24-én - 3 fok, 25-26 is -3- fok.
Semmi fagykár nem látszik,teljesen egészségesek a gyümölcsök. Most már csak arra lennék kíváncsi,hogy a - 4 fok mit produkál,de nem volt hozzá szerencsém.
A kerítésen a paradicsom zöld és piros termései viszont megfagytak.
Mondom én, hogy nem laksz messze! :) Mivel tápolod a kutyákat, amit a madarasban érdemes beszerezni? Én rendelem a zsákosat, és kiegészítésképpen amikor jó áron van, liba-kacsa, stb....farhát.
Ritkábban jutok el odáig, nekem kicsit messzebb van, de olyan nem fordulhat elő, hogy ne csámborogjak a kertészeti részlegen, mit akcióztak le, mert kezd tönkremenni. Többnyire rábukkanok valami kincsre. Egy kis gondoskodás, és a filléres növény csodás lesz.
A tipo.......tegnap újabb két gyümölcs érett puhára. Meglepetésemre egy kicsit sem volt csersavas. A múltkorában az egész tálat kipakoltam egy fűtetlen helyiségbe, hűvösre, hogy kicsit elhúzzam az érést. Úgy látszik, minél lassabban érik be, annál jobban tűnik el belőle a csersav. Ez a kettő most tökéletes volt. Az első pár megkóstolt gyümölcs a konyhában, melegben lett beérlelve. Még van bőven, meglátom a többi milyen lesz, de ha ez a tendencia, akkor a megoldás az lesz, hogy a komolyabb fagyok előtt leszedem, és fűtetlen helyen érlelem tovább.
Sőt még Letenye egyedutai "parasztházas övezetében" sem volt ezidáig fagynak nevezhető fagy. Bárki tanúsíthatja, aki tisztában van a kivilevelek és egyéb növények fagyérzékenységével. Ehhez képest már az első fagyhullámnál ott éktelenkedik a derék OMSZ könyvelésében az iklódi és a kanizsai -5 fok, mint a térséget "jellemző" minimum. Minden ősszel eljátsszuk ezt!
Bizonyíthatom, hogy a beporzott Tipo gyümölcsének minősége minden vonatkozásban javul a beporzás (magossá válás) hatására. Az utóérett gyümölcs húsa keményebb állagú marad (nem folyik szét), késsel, kanállal vágható, enyhén sötétebb színű és kellemesebb a fogyasztása.
Tavasszal a méhek bepollenezésével 100% százalékos eredményt értem el, miután a most fogyasztott gyümölcsökből kiderül, hogy az udvari fámon az összes virág beporzódott, hiszen minden egyes termésben van mag.
Tegnapi reggelim
és vacsorám
Íme, a módszer:
hímvirágokkal teli, hozott ágról történő ecsetes "méhbeporzás"
A datolyaszilvanak ( Diospyros kaki) két változata van. A gyakrabban ültetett fajtáknak csak termős virága van. Ilyenkor nincs mag a gyümölcsben. Van olyan változat, amelyen a termős virág mellett egy fán porzós virág is van, ilyenkor lesz mag a termésben. Ha egymás mellett vannak az ilyen fák, a mag nélküli fajtákban is lehet mag.
Tapasztalatom szerint fajtáktól függően nem egyforma mennyiségben képződnek magok a magvatlan fajtákban.
Van egy régi magvatlan fajtám, amelyben még soha nem találtam magot, annak ellenére, hogy szinte összeérnek a porzós fajtával.
A lotusz szilva (Diospyros lotus) és a virginiai szilva ( Diospyros virginiana) kétlaki, külön fán van a porzós és a termős
virág. Ha csak termős példány van belőlük, akkor is hoz termést, csak mag nem lesz benne.
Nekem is már el vannak vermelve és ahogy fogyasztom a talált magokat folyamatosan rakom is a föld alá.Érdekes mert Én úgy tudtam hogy a datolyaszilvában nincs is mag,de ellenben 6 - 7 darabot találok gyümölcsönként hasonló mint az alma mag csak nagyobb és lapított.Nagykanizsán vettem a gyümölcsöt bolhapiacon elvileg datolyaszilvaként és finom édes amikor megpuhul meg minden ok vele de érdekes hogy ennyi mag van benne.Ami természetesen nem baj mert ha tavaszra kicsírázik jó lesz alanynak ha megnő.
A kutyák ellátása céljából általában havonta egyszer megyek az áruházba. Pár hete nagyon sokféle gyümölcsfa volt . Cseresznye , megy almafélék stb. Egységáron , minden 1000Ft.
Nagyon jól gondozott és előkészített fák voltak . A gyökérzete zsákos földben volt és a fa felső vége metszve , viaszos kezeléssel ellátva. Nagyon csodálkoztam , még nem láttam országunkban ilyen preciz gyümölcsfa csomagolást. Nem tudtam kihagyni , vásároltam egy cseresznye és egy megy fát.
Sajnos "nálunk is termő új gyümölcsfa " nem volt.
A kis arborétumom Felsőzsolcán van.
Vásároltam már datolyaszilva fát Nyékládházán is, már terem , mostanában próbálom azonosítani, az sem volt fajta jelöléssel ellátva , de olcsó volt és kisérletezni jó.
mindenesetre vermeld el nedves homokba hideg helyre 20-30cm melyre, ne hagyd kiszaradni, aztan tavasszal ultesd el, par ev mulva kiderul erdemes volt e foglalkozni vele :)
ha nem, meg akkor is atolthatod, nalam is van epp egy ilyen peldany :)
Kedves Zsuzsanna Lentiből,köszönöm hogy megkeresett datolyaszilva ügyében de a válaszom visszadobta a levelezőrendszer,ahogy látom freemailos és már nem az első eset hogy a gmail valamiért nem szereti a freemailt.Így nem tudok válaszolni,esetleg egy gmail-os címről küldene egy levelet arra tudnék válaszolni,vagy megad egy telefonszámot amin elérhetem az is jó lesz.Persze nem ide kérem a telefonszámot hanem az email címemre ;),köszönöm!
