Mindenki azt választja, ami neki tetszik. Én inkább lemondok az Általad vázolt feeling-ről, de nem idegelem magam így. Kinek a pap ... :-))
A többiben igazad van, de nem hiszem, hogy bármit is változna ez a "mi hatásunkra", túl kicsi pontok vagyunk ebben a témában, meg ugye már eleget téptük a szánkat a múltban is, nem történt semmi, nem érdekli őket.
én viszont inkább azt választottam, miután tavaly is elég jó volt élőben hallani a nagy éjszkázás után mindenki megpróbáltatásait közvetlen tolmácsolásban (asszem az volt az egyetlen, mikor pl. liszi is kapott vagy fél percet a retekesektől), hogy nem idegelem magam a szemétségeken (mármint ami velem, nézővel, olvasóval szemben szemétség), de szó nélkül viszont nem hagyom, nem azért mert nem bírom megállni, hanem mert hiszek benne, hogy csak lesz(nek) akik meghallják és tehetnek valamit.
Ki tudja, mi hogy fog alakulni? Kis vagy Szalay egy jó eredménnyel a háta mögött hátha összetalálkozik olyan szponzori körökkel majd, akiket a médialehetőségek is érdekelnek, és sikerülhet megtörni az rtl uralmát, más médiában és végre teljes és sportszerű tájékoztatást megvalósítani, talán már jövőre.
Asszem az a gáz, hogy a média és a csapat támogatása összefonódik, pedig ezeket el kéne választani egymástól, mégha ugyanaz a szponzor szerepel is mindkettőben. A szokásos, "természetes" üzelti kockázat része, hogy a támogatott csapat, versenyző éppen milyen eredményekkel, és elvileg ezek arányában milyen médiaszerepléssel fog rendelkezni. A média támogatása meg egy másik kérdés, ott meg a műsor maga kellene, hogy minőségében minél kvalitásosabb legyen, ettől függ elvileg a szponzori befektetés hasznossága.
Ezzel szemben amit az rtl+palik kör csinál, az lényegében a piaci versenyhelyzet kijátszása, mind a versenyző támogatását, mind a média (műsor) támogatását illetően. A versenyző szempontjából azért, mert a biztos médiahátterének köszönhetően a gyári csapatok kategóriájával rokon támogatásra tett szert, legalábbis a többi magyar indulóhoz képest. Miközben itt arról van szó, hogy a támogatást nem a sportbeli korábbi teljesítményei, eredményei alapján szerezte meg (keresték meg vele, v. járta ki magának). A médiát illetően meg arról van szó, hogy nagyrészt lenyomják az egyébként szinte mindannyiunk által, magyarul elérhető eurosport adást, ami ugye így és ennyire "felesleges", a maradék időt pedig a tényleges sporteredményektől függetlenül töltik ki a nem a korábbi sporteredményei miatt favorizált versenyző "kalandjaival".
Ja, már írtam a eurosport.com-nak, hogy ugyan, javítsák már ki Hungary-ra azt a Hondurast, ha arra járnak. Annyira nem sürgős nekik... sajnos...
És azt észrevettétek, hogy a dakar.com-ról elérhető színes-szagos iritrack-et a magyar NIIF hostolja? :) Persze ez a megjelenített információk frissességét tekintve nem túl hízelgő...
Hihetetlen, mindenért büntetnek:"Komoly büntetésre számíthat az, akinek bármilyen formában mobilkészüléket találnak az autójában, még akkor is ha az ki van kapcsolva, vagy akár darabokra van szedve."
Én úgy vagyok vele, hogy a hulladékot nem kell olvasni, sem nézni. A Palik féle oldalt már nagyon régóta nem olvasom, a retket se nézem. Elég a Motorsportok, meg a Dakar.hu, tv-ben meg az Eurosport. Amit meg innen se tudok meg, arról le fogok maradni és annyi. Sokkal jobb, mintha idegelném magam a félrebeszélés miatt :-)
Háááát.... Lehet, hogy csak olyan jó lenne mindenkiről legalább annyit olvasni, hallani, mint a szalay oldalán. reménykedem a tereprallye.hu-ban még, amit valaki említett.
Kis S.: „Begyújtottam a rakétákat. Feküdt az autó a pályán, egyre bátrabbak lettünk, úgyhogy röpködtünk, mint a győzelmi zászló a sivatagban. Nagyon navigációs pálya volt, Péter remek munkát végzett… és hát a csapatom is, hogy ilyen remek autót raktak össze nekem.
Nagyon komoly elrejtett akadályok voltak a pályán, amit ha Péter elnéz valamit, az komoly probléma lett volna, mert pillanatok alatt árokban találjuk magunkat, de mivel minden akadályt sikerült kifékezni, így épen maradnunk.
Nagyon sajnáljuk, hogy a csapattársam, Laci kiesett. Nekünk, mivel ilyenformán egyedül maradtunk, új taktikát kellett kidolgoznunk, most már nagyon észnél kell lennünk, ámbár jön a T4 kamion utánunk, ha bármi baj lenne, ők segítenek.
Holnap elkezdődik a klasszikus Dakar, jönnek a dűnék, reméljük, hogy nem felejtettünk el a homokban menni… Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nincsenek félelmeink, mert a homok, a dűne a legnehezebb és legveszélyesebb terep.
Köszönjük azoknak, akik drukkolnak nekünk, idáig hallatszik a biztatás Magyarországról, s ez eszméletlen jó érzés.…”
palik oldalán olvastam : "Ma Kisék értek elsőként célba a még versenyben lévő 4 magyar autós páros közül, ezzel az idei Dakaron második szakaszgyőzelmüket aratták..."
Azért az már durva. Ok, hogy Kisék voltak ma a legjobb magyar autósok, de többiek is megtettek mindent amit lehetett. Hogy lehet ezt szakaszgyőzelemnek nevezni? Ah... Persze sehol egy nyilatkozat, hogy milyen volt a verseny csak a hangzatos, pár soros hülyeségek.
Köves, kanyargós, sok navigációt igénylő szakasz vezetett Nadorból Er Racidiába a Dakar-rali első afrikai napján. A nagymenők közül is sokan eltévedtek, Szalay Balázs és Bunkoczi László azonban nem, ennek is köszönhető, hogy végül a 33. helyen zárta a szakaszt az Opel Fronterával autózó kettős. Az immár nemzetközi MOL-csapat motorosai közül ezen a napon is a korábbi enduróvilágbajnok Jaroslav Katrinak volt a leggyorsabb (15.), miközben Varga Ákos az 55., a romániai Szilveszter Zsolt pedig a 84. helyen ért célba.
Szalay Balázs, Bunkoczi László (Opel Frontera, 33. hely) - Tegnap megsérült a jobb hüvelykujjam, amikor egy hatalmas kő megütötte az autó alját, úgyhogy kétséges volt, tudok-e normálisan sebességet váltani végig, ezen a hosszú szakaszon. Fájt ugyan a kezem, de szerencsére nem volt nagyobb gond vele, így egész jó tempóban tudtunk autózni. Navigációigényes szakasz volt, de Laci jó munkát végzett, úgyhogy nem tévedtünk el. Az egyetlen gondunk az volt, hogy nem működött a hangosítás, és ez egy ilyen hosszú szakaszon eléggé idegőrlő. Laci végig kiabált és ha abba belefáradt, akkor mutogatott. Egyáltalán nem kapkodtunk, nem kockáztattunk, hiszen ez a Dakarnak még csak az eleje.
Varga Ákos (KTM, 55. hely) Bevallom, volt olyan része a szakasznak, amikor megkérdeztem magamtól, hogy tulajdonképpen mit keresek én itt és miért akartam annyira visszajönni. Reggel pokoli hideg volt, majd lefagytam a motorról, utána meg a sérült kezem úgy begörcsölt, hogy alig tudtam fogni fele a kormányt. Próbáltam menet közben tornáztatni az ujjaimat, de az meg életveszélyes volt, mivel egyszerre ezer dologra kellett figyelni. A navigációra, a gyorsaságra, no meg a maximum sebességre.
Jaroslav Katrinak (szlovák, KTM, 15. hely) Ez volt az első szakasz Afrikában, úgyhogy próbáltam óvatos lenni, amennyire lehetett. Az itiner a műholdas navigáció hiánya miatt sokkal aprólékosabb mint korábban, úgyhogy nagyon nehéz volt mindenre figyelni. Ráadásul én tegnap elveszítettem a szerkezetet, ami jelzi, ha túllépem a 150 km/órás maximum sebességet, úgyhogy folyamatosan kellett figyelnem a digitális kijelzőt is, hogy éppen mennyivel megyek. A motorosok számára eléggé veszélyes volt ez a szakasz, mivel a hosszú egyeneseket mély árkok szakították meg, és ha egy pillanatra is kihagyott az ember, ezekben hatalmasat lehetett esni.
Szilveszter Zsolt (romániai, KTM, 84.) Egy esésen kívül minden rendben volt, ennél gyorsabban semmiképpen sem tudtam volna menni. Sajnos a tankolásnál utolértek az autósok és az ő porukban menni horrorisztikus élmény volt. Az esés azonban nem emiatt következett be, hanem azért, mert egy gödör előtt túl későn fékeztem és egyszerűen beleestem. Szerencsére sem a motornak nem lett baja, sem én nem sérültem meg. Eddig tetszik a Dakar!
Szobiékkal mi lehet? nem sokkal Darázsiék mögött kellett indulniuk ma. ehhez képest CP1-en 20, CP2-n meg 30 perc hátrány az sok nagyon. :-( pedig szerintem a zöld szörny se ment ma nagy időt, lehet hogy segítettek közben valakinek?