" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Az első fa úgy fejlődött , ahogy azt megvásároltam , már a múlt évben is termett pár szemet , hasonlóakat mint az idén .
A harmadikat kellet visszametszenem , de az is az oltás felett hajtott ki , termése nagyon hasonlít az első fa termésére , igaz nagyobb , de csak pár szem volt rajta .
Én a másodikat látom más termésűnek . Ha meg nézed a második levélzetét , azon is látszik , hogy sokkal élénkebbek még a levelek,
míg másik kettőnél már látszik az elszíneződés kezdete .
Kérdés , Tipo-e valójában a kettes számú , és jelent -e ez valamilyen problémát ?
A ma elfogyasztott tiponak már a héja sem volt csersavas. 5 hete szedtem le a fáról, ennyi idő kellett ehhez. Az is igaz, hogy nem lett volna egyszerű meghámozni, már majdnem lekvár állagú volt.
Jut is a teleltetésről eszembe. Ha nem tévedek, december van, a mikulás is járt márt felénk. A kék golgotám, köszöni szépen jól van odakint. A következő fagyok előtt le kellene vágnom, és biztonsági másolatokat gyökereztetni belőle. Van vagy 5-6 méter. Ha csak minden tizedik meggyökeresedik, akkor is lesz belőle tavaszra. Ha lenne beleszólásom, megtartanám ezt a fagymentes időszakot egészen tavaszig, aztán jöhet a melegedés.
Banán maracuja............hmmm......lehet, majd jelentkezek, ha lesz fölösleged, és ha el nem felejtem addig. A család már kiütéseket kap, ha új növényt hozok. Viszont a család fogy, tehát győznek a gazok! :D
Vannak golgotáim, csak ehető fajtám nincs, és magról még sosem neveltem. A kék golgi pl. teljesen télálló, szerencsés években termést is hoz, de ehetetlen.
Köszönöm az útmutatást, akkor várok legalább február végéig. A másik adagot meg talán májusban szabadfölbe fogom ültetni, aztán meglátom a tutit.
Ne ültesd el most, mert a nyakadra fog nőni tavaszig, ha meleg helyen tartod. :-)
Kb. 3hét alatt bújik ki, kb. 75% arányban. Igénytelen futónövény, nagyon hasonlit a vadszőlőre, habitusra. Érdemes a növekedés arányában gyakran átültetni, mert tápanyagigényes is, meg sok gyökere is van. Nem, vagy csak gyengén fagyálló.
A fal mellett lévők még nem fagytak meg szárazon, de a hajnali párától vizesekről lefagytak a levelek, meg a zsenge hajtásvégek. Visszavágtam, remélem a félfás szára megmarad tavaszig.
Banán marakujáim is vannak, azok lényegesen kisebbek, és lassabban is nőnek. Viszont azok is ehetőek, meg szép viráguak.
Tavasszal én is ültettem egy csomót, szépen ki is keltek. 10 cm-es korukban pet 'cserépbe' kerültek. Szeptemberben már több mint 2m-esek voltak. Néhány kiválasztottat még nyáron átültettem 35-ös nagy cserépbe, hogy majd azok maradnak a sajátok(remélhetőleg sárga termésűek lesznek). Látnotok kellett volna két hete, amikor visszavágtam öket a teleltetéshez.
Kb. 4-4,5m-esek lettek 5hónap alatt, már a ház csatornájában kapaszkodtak! A kánikulában hetente nőtt 40cm-t. :-)
Most nem helyesírási gondra írtam, hanem hogy totál rosszat írtam egy előzményre, mert azt hittem a másik fórumban vagyok, es a lotus magja a téma ))))
Zespri sungold 3279 háromdarabos kiszerelésben a szerencsi Tescoban. Vettem két csomaggal. Az egyik bőre rőtös-rozsdabarna. Van-e rá esély rá, hogy kikel a sárga kivi magja?