Nagyon köszönöm a választ! Igen, valóban valami ilyen művelésmód lenne a megfelelő, de az előzőekben megírt okok miatt, nem szeretném behuzalozni a kertet, ezért keresnék valami alternatív megoldást.
Tudom, felvetődik a kérdés, hogy akkor miért választottam többek közt e fajtákat is, valamint sok a kompromisszum is a kérdésben, de mégis szeretném kipróbálni őket. Ekkora tőkeszámról nem is várhatok óriási termést...ezzel is tisztában vagyok.
Szeretném megkérdezni, hogy múltheti metszésből származó vesszők, amik eddig vízben álltak még megfakadhatnak? Vízben kigyökereznek, vagy dugványozzam el őket földbe? Hogy csináljam?
Üdv.én inkább magas művelésmódod ajánlanék miven mindkét fajta sűrű lombozattal rendelkezik és ezért hajlamosak a rothadásra.Bakműveléssel pedig nehér ritka lombozatot kialakítani.Én inkább a középmagas művelésmódot ajánlanám pl.ernyőművelést két biztosítócsappal,vagy mindkét oldalra 1-1 szélvesszőt szintén biztosítócsapokkal.Ezeknél a művelésmódoknál jobban ki lehet ritkítani a lombozatot hogy jól szellőzzön a lombozat.
Szeretnék szőlőt telepíteni a lakóházam kertjébe kb. 50 tőkét. A területi-, és talajadottságok leginkább a fehérbor szőlőnek kedveznek, ezért elsősorban ilyen fajtákat választottam. A szőlő elsődleges funkciója természetesen a borkészítéshez szükséges alapanyag előállítása lenne, de egyben a kert díszítőelemeként is funkcionálna. Ezt hagyományos akáckarós bakműveléssel szeretném megvalósítani. Tanultam szőlészetet és borászatot, és nagyjából ismerem a fajtákat. Sikerült két olyan kedvenc fajtát kiválasztanom (Sauvignon Blanc, Rajnai rizling), amely a szálvesszőzést részesíti előnyben, de ezt a fent említett módon nehezen tudom megvalósítani. Maximum a régi hagyományok szerint (erdélyi karikás művelés) lehajlítom a szálvesszőt, és hozzákötözöm a karóhoz. A kérdésem az lenne, hogy mennyire hajlítható az utóbbi két fajta vesszője (mert ha jól tudom, elég erős növekedésűek), vagy milyen más metszésmódot válasszak esetleg, hogy kellő termést is hozzon (hosszú-csapos váltó?).
Nekem akác végoszlopok voltak, az egyik felét pár éve cseréltük, a többit most fogom. Most 33 évesek. Én is a belső támasz híve vagyok. Nem rossz ötlet a belül vitec, kívül valami más (nekem a beton adott).
Ezért (meg még egy dolog miatt* ) csinálom én úgy, hogy a végoszlopnak akácot használok, köztes oszlopnak meg a Vitec 50-et. Amúgy az akácra is 20-30 évet mondanak (30 évnél általában már egyet-egyet cserélni kell, nyilván ezt jelenti az "élettartam", nem azt, hogy dobhatod ki az egészet).
* a másik dolog, ami miatt akácot használok végoszlopnak, az a kiékelhetőség: én nem lehorgonyzom a végoszlopot, hanem egy másik oszloppal kitámasztom sor-irányban (tőkék között), így a sor végén sokkal könnyebb befordulni a gépekkel, nem kell a drótot kerülgetni, meg nem esik hasra benne az emberfia...
Felvinni egyszer kell az oszlopokat ;) Két dologgal van gondom: a végoszlopok baromi drágák, majdnem duplája a belső oszlopoknak. A másik az élettartam, 20-30 évet írnak a forgalmazók. Az szerintem nagyon kevés.
Sokáig én is ördögtől való dolognak tartottam az acéloszlopot, aztán miután a hátamon felvittem a hegyoldalba 64 db 3m-es akácot, átgondoltam a dolgot. :-)
Arra figyelj, hogy ha az acél mellett döntesz, bár jóval olcsóbb (az akác nálunk 3000.- körül van, Vitec 50 acélt pedig 1450.- körül lehet kapni Vitnyéden), másfélszer annyi kell belőle (mondjuk még így is kicsivel olcsóbbra jön ki). Érdemes komolyan venni a technológiai leírásban szereplő maximum 5 (6) méter oszloptávolságot.
Szálvesszősen művelem. Nem új ültetvény lesz, csak egyrészt az egyik oldalon kirohadt akác oszlopokat cserélem betonra és a régi huzalt is lecserélem, lévén több, mint 30 éves. A köztes oszlopok zártszelvények. Most egy 15 méteres sorban van a két végoszlop és köztük 3 vas, így 4 részre oszlik a sor, emiatt írtam, hogy 3-4 méterenként van oszlop. Elég lenne 2 oszlop is köztesnek? Úgy 5 méter lenne az áthidalt táv.
Nézegettem ezeket a galvanizált támrendszereket, de őszintén szólva nagyon kevésnek találom a forgalmazó által mondott 20-30 év élettartamot. 35-öt kibírt az akác oszlop is és az legalább környezetbarát technológia.
Akkor 2-3 mm közötti drótot nézek, köszi mindenkinek!
A drót vastagsága kb.2-3mm-es legyen,Ha pedig túl lazák a huzalok akkor igen szükséges a huzalt spanolni.Persze csak ha a betonoszlopok támasszal vannak ellátva és betonba vannak,ellenkező esetben a spanolással elhúzzuk az oszlopokat is.
Kordonos szőlőm van és cserélem a támrendszer egy részét, valamint a huzalt. Láttam, hogy létezik mindenféle vastagságban huzal. Milyen vastagot kell venni? Az oszlopok közti táv 3-4 méter. Érdemes valamilyen huzalfeszítőt tenni a végekre? Betonoszlop van a két végen.
A statisztikára hagyatkozva ettől már kevésbé kell tartani. Ha meg mégis az előrejelzés azt jelzi, akkor dobok rá egy kis ledneket a hajtásokra (óvatosan hogy le ne törje), és ha elmúlik a veszély leszedem. Persze nagy tételben ez neccesebb, oda már maradna a köröm rágás, vagy az egyéb praktikák, mint a hideg víz permetezése vagy helyenként tűz rakás vagy hasonlók.
Én ezt a rügyet ne bontsuk ki módszert soha többet nem alkalmaznám, a következő okokból:
1. nagyobb esélye van, hogy a nemes elkezd gyökerezni
2. Később, nehezebben hajt ki.
3. nagyobb eséllyel vakul be a rügy.
4. Mikor így csináltam először a csemegéket, amelyek gondosan voltak takarva szinte mind kimentek, azok amelyeket hanyagul mind szépen megmaradtak.
Amilyen meleg az idő, már rég ki kellett volna bontani. Amint elmúltak a -10-14 fokos fagyok, már a takarásnak túl nagy jelentősége nem volt, mert nem volt olyan hideg sem ami indokolta volna ezt a nagy fokú takarást. Nekem az oltványok felső rügyei takarva se voltak mégsem fagytak el. Én már kb 2 hete kitakartam, de már február elején is bőven takarhattam volna. De bízom benne, hogy nem lesz gond.
