Dr. Vámos Tóth Bátor amerikai magyar geológus 30 éve arra lett figyelmes, hogy a Földön sok olyan helynevet (település, víz, hegy, út, dűlő, stb) talált, amelyeknek itteni megfelelőik is vannak.
Eddig kb. 8000 ilyen helynév merült fel. A kutatók mindezidáig tartózkodtak e nevek eredetének meghatározásától, sőt következtetések levonásától is. A helynévbúvárok egyelőre semmiféle feltételezést nem fogalmaztak meg a jelenség okát illetően - így nem érheti őkat az a vád, hogy prekoncepció alapján kutatnának.
Egy lelet, amely előbb utóbb valamiféle magyarázatot követel majd...
Most, hogy ilyen frappáns megoldással leleplezted a kutatás visszásságait mik a terveid, megírod, kiadod? Azért az elöszóban ne feledkezz meg rólam hiszen nélkülem mire jutottál volna !
Bár - javíts ki ha tévednék - ha az eseti hibaszázalékot is figyelembe vesszük, (1/235.989.936.000) akkor a kukacoskodás egy bizonyos határon túl értelmetlen, mi több tönkretesz minden eredményt. Vagy nem ?
...Hm, hát most ezzel megfogtál ehhez képest a maradék 235.989.936.999 darab már igazán bagatell számban állítható ki elannyira, hogy a továbbiakban mindenhol hivatkozzunk arra egyre ?
Ezért ha számításainkban teljes biztonságra törekszünk, legtanácsosabb csak az olyan szavakat számba venni, melyekben egyetlen hang sem szerepel kétszer."
Teljes biztonságra törekedtem, így ebben a szóban:
sdfgjklp
egyetlen hang sem szerepel kétszer. A kitűnő szerző számítása szerint
nyolc hangból:...........................................................................235.989.936.000
bizony ez az egyik.
Sajnos a jelek szerint még a saját magad által idecitált írást sem érted. De nem baj, attól még kitűnő névszerkezet-kutató válhat belőled, ott a konkrét szakismeretek úgyis csak hátrányt jelentenek.
Köszönöm, de rajtam azzal segíthetsz a leghatékonyabban ha figyelmesen követed az eseményeket, és feleslegesen nem teszel bele semmibe semmit, mert akkor hamarabb jutnánk egyröl a kettöre.
"...Csakhogy így olyan biztosan nem létező szavakat is kapunk, mint AAA, HHH, RRR stb. A valóságos szavakban legfeljebb csak kétszer szerepel ugyanaz a hang. Például ÁLL, LEL, ORR, de ilyen se sok található.
Ezért ha számításainkban teljes biztonságra törekszünk, legtanácsosabb csak az olyan szavakat számba venni, melyekben egyetlen hang sem szerepel kétszer."
Szerinted benne van? Szerintem meg el se olvastad az idézetet, mert akkor megspóroltad volna magadnak az egész napi mellébeszélés gyötrelmeit. Ha ennyit képtelen vagy felfogni, akkor tényleg nem segíthetek rajtad. Legyen neked a te hited szerint.
igazán könnyen kiszámíthatjuk a több hangból álló szavak lehetséges számát is. Négy hangból:...............30 x 29 x 28 x 27 = ..........................................657.720, öt hangból:.....................30 x 29 x 28 x 27 x 26 = ............................17.100.720, hat hangból:...................30 x 29 x 28 x 27 x 26 x 25 = ...................427.518.000, hét hangból :..................30 x 29 x 28 x 27 x 26 x 25 x 24 = ......10.260.432.000, nyolc hangból:...........................................................................235.989.936.000, kilenc hangból:.......................................................................5.191.778.592.000, tíz hangból:.........................................................................109.027.350.432.000 szó állítható elő.
Ebben szerintem benne vannak a nyolc mássalhangzóból álló szavak is. Ha ennyit képtelen vagy felfogni, akkor tényleg nem segíthetek rajtad. Legyen neked a te hited szerint.
...nono megsértödni inkább nekem lenne okom a folyamatos megvezetésért, azért ilyen könnyen nem szabadulsz a magad kreálta problémától úgy tünik, hogy a 149. bejegyzésedben....
"Mielőtt a közismert lottóötössel összehasonlítva "következtetést" akarunk levonni (amiért önmagában is kapnánk a fejükre turturtól, murgovitától vagy kiafenétől) gondolkodjunk egy csöppet azon, hogy nem túlságosan durva közelítés-e minden egyes jelsorozatot emberi hagon kimondható "szó"-nak tekinteni? Próbálj kimondani pl. egy nyolc mássalhangzóból álló "szót"."
....saját magadnak csináltál gondot azzal a nyolc mássalhangzóval amit aztán az én nyakamba akarsz varrni, emigyen...:
"Úgy jön ide, hogy elolvastam azt az idézetet, amit te magad másoltál ide, "
Amit én másoltam ide abban - egy hang nincs róla, de te - ki tudod mutatni a nyolc mássalhangzó kiejtésével kapcsolatos problémádat, mi a fészkes fenének bonyólódtál ennyire bele!
"Nehezen tudok ezekbe a szellemi magasságokba emelkedni, ahol már az elemi logika és matematika ismerete is csak akadályozza a tisztánlátást."
Van a köztudatban egy tanmese: ...mindenkinek annyi problémája van amennyit csinál magának
Voltaképpe mi is a valódi kérdésed az esetleges szóegyezésekkel kapcsolatban ?
-Mi van a nyolc mássalhangzóval, és annak mi köze a tamanához, vagy egyáltalán hogy jön ez ide ?!
Úgy jön ide, hogy elolvastam azt az idézetet, amit te magad másoltál ide, és rámutattam arra, hogy az abban felhasznált valószínűségszámítási módszer ebben az esetben nem alkalmazható. Ebből te semmit nem értettél meg, inkább pocskondiázásba kezdtél.
De ne aggódj, többé nem szólok hozzád. Nehezen tudok ezekbe a szellemi magasságokba emelkedni, ahol már az elemi logika és matematika ismerete is csak akadályozza a tisztánlátást.
"Mindössze a kérdés lényegét nem érted, de nem baj. Ha neked különös érvelésre van szükésged annak belátásához, hogy egy nyolc mássalhangzóból álló szó kialakulása nem ugyanolyan valószínűségű, mint egy emberi hangképző szervekkel kimondható másiké..."
-Mi van a nyolc mássalhangzóval, és annak mi köze a tamanához, vagy egyáltalán hogy jön ez ide ?!
-Biztosan egy dologról beszélünk mi itt ketten napok óta vagy szükség szerint úgy forgatod a köpönyeget ahogy és amerröl a kedvezötlen szelek fújnak ?
...nézz szét magad körül, biztosan találsz másik játszótársat a közelben...
Mindössze a kérdés lényegét nem érted, de nem baj. Ha neked különös érvelésre van szükésged annak belátásához, hogy egy nyolc mássalhangzóból álló szó kialakulása nem ugyanolyan valószínűségű, mint egy emberi hangképző szervekkel kimondható másiké, akkor nem segíthetek rajtad. Folytasd nyugodtan a "névszerkezeti kutatást" :-)))
Nocsak, a pökhendi hangvételt te kezdted és folytattad én csak az ötödikre vágtam a képedbe a kesztyüt ...persze mosolyogj csak nyugodtan, de közben próbáld meg valamilyen közérthetö módon újrafogalmazni a fóbiádat azzal az egyenlöen valószínü kialakuláselmélettel kapcsolatban amit mindenáron rá akarsz kényszeríteni mint alaptételt az esetlegesen ugyanolyan formában elöforduló névszerkezetekre.
Innen nekem úgy tünik, hogy fogalmad sincs hogyan, miért/mitöl kellene továbbkerekíteni a névszerkezeti kutatást vagy, hogy kell-e egyáltalán azokat bizinyítani.
Kérdezz, az visz elöbbre ne görcsölj hanem egy elegáns mozdulattal vezesd le a problémát, az általad ajánlott módon, az eseményalgebra segítségével, hogy a kérdéses szavak/névszerkezetek miért nem egyenlöen valószínüek. Aztán majd közösen kielemezzük az eredményeket!
Ahhoz, hogy 30 betüböl egy már meglévö (!) hat hangból álló "borítékolt" szót ugyanolyan összetételben mégegyszer kitaláljanak annak a találati esélye 427.518.000
Eredetileg is arra hívtam fel a figyelmet, hogy az ilyen típusú megállapításoknak (egy adott karaktersort kiválogatni az összes lehetséges közül) akkor lenne értelme, ha biztosak lehetnénk abban, hogy a kérdéses szavak kialakulása egyenlően valószínű. A lottóötösös példa éppen ezért árulkodó.
De semmi gond, és készséggel belátom, hogy az egész tamanabiznisz lényege, hogy nem szabad kérdéseket feltenni, nem szabad megvizsgálni, hogy a klasszikus valószínűségfogalom használhatóságának megvannak-e a feltételei, igaz-e, hogy az emberi hangképző szervek segítségével egyforma valószínűséggel alakul-e bármilyen karaktersorozat értelmes szavakká, nem szabad megvizsgálni, hogy egyes kontinenseken talált helyneveknek mi a konkrét eredete. A lényeg, hogy ájultan álljunk az előtt a csoda előtt, hogy a kőkorszakban a magyar volt az egyetlen kultúra, amely aztán az egész világon elterjedt.
látszólag annyira elvakultál a saját zsenialitásodtól, hogy már az orrodig se látsz...
Ezek után nyugodtan vádolj engem pökhendiséggel, ugye nem baj, ha kicsit mosolygok rajtad?
Én most pl. azt nem értem, hogy mi köze van a névegyezések esélyének a lottóötöshöz. Tudnál nekem ebben segíteni?
...tudod mit felveszem a kesztyüt, de csak azért mert látszólag annyira elvakultál a saját zsenialitásodtól, hogy már az orrodig se látsz...
Ahhoz, hogy 30 betüböl egy már meglévö (!) hat hangból álló "borítékolt" szót ugyanolyan összetételben mégegyszer kitaláljanak annak a találati esélye 427.518.000
Összehasonlításként: a közismert ötös lottón a telitalálat esélye potom 43.949.268.
Ennyi, pusztán összehasonlításként került szóba amúgy - ne is keresd - a lotto ötösnek semmi köze vagy gyakorlati jelentösége nincs a kutatás szempontjából.
Az dícséretes dolog, hogy ha egy számodra új fogalomról hallasz, akkor nekilátsz utánanézni. Én csak azt javaslom neked, hogy ne örülj meg az első két találatnak, és szedj ki egy-két mondatot egy egész jegyzetből, hanem próbáld az egész fejezetet összefüggésében áttanulmányozni. Ha valamit nem értesz, kérdezd meg olyantól, aki ért hozzá.
Én most pl. azt nem értem, hogy mi köze van a névegyezések esélyének a lottóötöshöz. Tudnál nekem ebben segíteni?
Jó, de ezuttal valóban utoljára mert úgy tünik határozott kérésem ellenére sem hagytál föl a felsöbbbrendü pökhendiséggel.
Javasolnám, hogy egyidejüleg tekintsd át magad is a matematikai alapfogalmak mibenlétét.
...az egyikkel eseményt szimulálunk míg a másikkal esélyt latolgatunk, ezesetben az egyik miképpen következik a másikból, illetöleg milyen azonosságok mutathatóak ki az egyes eredményekböl?
Örülök, hogy időközben új ismereteket szereztél, de nem figyeltél eléggé. Ha szerinted a klasszikus valószínűségi mező nem a valószínűségszámítás egyik alapfogalma, akkor valamit nagyon félreértettél. Úgyhogy javaslom, hogy fuss neki még egyszer...
A pökhendiség helyett javaslom, hogy fussunk neki mégegyszer és indulásképpen tételzzünk föl egymásról legalább annyi intelligenciát mint amennyivel magunk is rendelkezünk.
Saját ismereteim szerint a klasszikus valószínüségi mezö, az olyan véges eseményalgebra, amelyben minden elemi esemény valószínűsége egyenlő. (!)
Szerinted a fenti definíció alkalmas arra, hogy az esetleges szóegyezéseket és azok elöfordulási számát és/vagy valószinüségét meghatározza?
Ugyanis a klasszikus valószínűségi mező esetén a háttérben ott áll az ,,egyforma valószínűségűek'' kitétel, tehát a valószínűség definiálására magát a valószínűség fogalmát is felhasználnánk.
Egy dolog a valószínűségszámítás és egy másik dolog a klasszikus valószínűségi mező, mint eseményalgebra. A másik nem az egyik alapfogalma...
Fontosnak tartom külön válaszolni a fölvetésedre, miszerint: "Eddig a matematikai kalkulációkon túl egyik nyelvhez sem kerültünk közelebb."
Bár még mindíg kérdéses számomra, ha ennyire nem érdekel téged a dolog, hogy akkor miért feszgeted továbbra is ilyen szorgalmasan.
Érthetö, ha vakvágányra szaladt nem megy tovább, mármint a megismerés nézd, én vettem magamnak a bátorságot és tanulmányoztam a TAMANA-t. Abban szó nincs arról, hogy kellene valamelyik nyelvterület ismerete vagy szükséges volna ahhoz, hogy az egyes névszerkezeteket hitelesen azonosítani lehessen.
Egy képletes hasonlattal illusztrálva: Ezek a névszekezetek valahogy úgy "ülnek" az egyes területeken mint a kakukkfiókák, az teljesen mindegy, hogy milyen "madár fészkében" vannak. De ott vannak!
Ameddig nem olvasol bele az anyagba addig teljesen fölösleges itt gyözködnünk egymást.
"...Az idő fogja kiszórni, vagy esetleg tartalmasnak tekinteni."
Magvas gondolat, de ez inkább közhely mint megállapítás. Azonban fontos megjegyezni azt is, hogy a dolgok idövel nem a passzivitástól vagy unalmukban szoknak elmozdulni egyik vagy másik irányba.
Abból a kényelmes alapállásból - mármint a tiedböl - nem lehet baj, igaz ugyan, hogy az általad említett szerzök pusztán a mindenki által hozzáférhetö és kézzelfogható tényeket harsogják, lobogtatják de mit számít az, ha rossz a marketing.
Hamár ennyire ragaszkodsz a hitelességhez, legalább olvasd el figyelmesen a válaszaimat. Vagy azt gondolod, hogy túláradó ostobaságomban valóban bele akarom keverni a vallást meg az ateizmust valamibe?!
Nézd meg a kisharsány szabad idejében, helyetted is gondolkodik.
Az elefántcsonttornyoknak az a sajátossága, hogy azt nem vizsgálták a szovjet tudósok, mikor a telepátia leárnyékolhatását keresték. Minden "ismert" sugárzásforma árnyékolását bevetették, de erre az egyre nem gondoltak. Ez viszont ténylegesen hatékony lett volna.
Mi marad?: az írott forrásokra kell hagyatkozni, és nem a gondolat erejére, hanem a citátumok számára. Látszólag egyenrangú. ...látszólag...
Ez most nem minősíti sem Illiget, sem a Tanamát, sem Dänikent. Arról szól, hogy ha az elefántcsonttornyon bármi apró repedés látszódik keletkezni, az összes/bármely abban ülő farkafelvágva rohan a rést megszüntetni, nehogy az esetleg befúvó apró szellő összekavarja a papírokat, mert akkor nem lehet megszámolni a CI-t. Vedd ahogy akarod.
Köztudott, hogy a világon eddig számbavettek mintegy hatezer (6000) hitbéli, vallási vagy felekezeti elkötelezettséget, mindezen tanok követöit - külön-külön is A (!) - hívökként vagy a hit követöiként tartja számon nem csak a hittudomány.
-Ezzel szemben - világnézeteit tekintve - csak egy (1) ateizmus létezik. Ök azok akik mindegyiket tagadják.
Hát ez egy tündéri gondolat ! Ezért érdemes volt annak idején idejönni. köszi!
Én úgy gondolom, hogy ha valaki saját állításait matematikai eljárások segítségével kívánja alátámasztani, nem haszontalan, ha az alkalmazott tudománynak (jelen esetben a valószínűségszámításnak) legalább az alapfogalmaival (pl. "klasszikus valószínűségi mező") tisztában van.
De lehet, hogy tévedek, és ez nem mindenütt követelmény.
Vallást, ateizmust kár tudományos kérdésekbe keverni. Egyrészt mivel fogalmad sincs arról, hogy nekem mi a hitem. Másrészt, ha tudományos kérdéseket vallási alapra tereli valaki, akkor totálisan elveszik az objektívitás, hiszen HIT alapúvá válik, ahelyett, hogyTAPASZTALAT és ELEMZÉS alapon maradna.
Szerintem nem értetted a lényeget. A lényeg nem azon van, hogy a világ tudományos eredményeit figyelő és azt gyűjtő Citation Indexbe bekerült-e vagy nem. Az első mondatomban valóban volt egy kis gúny. Ezért elnézést kérek. Ezzel szemben szerintem pont az az olcsóhatásvadászat, ha valaki megvezeti az olvasót azzal, hogy noname, sehol nem jegyzet kiadványt úgy állít be, mintha csak azért mert angolul adták azért vlmi. nagy nemzetközi visszhangot váltott volna ki. A lényeg nem a CI, hanem hogy hasonló a kiadvány tudományos "kultúrája", mint Däniken, vagy Illig művei, azzal a nagy különbséggel, hogy D és I művei nagyobb példányszámot éltek meg, hiszen azok jobban marketingeltek, illetve szenzációhajhász művek. A Tanama javára legyen mondva én nem tartom szenzációhajhásznak. De szerintem elég kategorikusan leírtam, hogy nem is tartom tudományosan komolynak. Az ilyen típusú munkák sorsa - bármilyen vitát folytatunk mi itt - az idővel dől el. Az idő fogja kiszórni, vagy esetleg tartalmasnak tekinteni.
Nem szeretnélek kizökkenteni nagyívü gondolatmenetedböl meg aztán nem is tartozik szorosanvéve a témához kedves Carolus58, de valószinüleg elkerülte figyelmedet egy korábbi (131) megjegyzésem, miszerint:
"Senkitöl nem lehet elvárni - föleg nem egy ilyen fórumon - , hogy profi módon ismerje az adott tárgykört pláne azt azok összefüggései tekintetében! Akik ismerik, azok nem itt véleményezik a világ dolgait,..."
Azt gondolom sok esetben érdemes volna a hozzáállás elött minösíteni a dolgokat, csak aztán véleményezni.
-Köztudott, hogy a világon eddig számbavettek mintegy hatezer (6000) hitbéli, vallási vagy felekezeti elkötelezettséget, mindezen tanok követöit - külön-külön is A (!) - hívökként vagy a hit követöiként tartja számon nem csak a hittudomány.
-Ezzel szemben - világnézeteit tekintve - csak egy (1) ateizmus létezik. Ök azok akik mindegyiket tagadják.
Nem gondolod, hogy itt és most kissé elnagyoltnak tünik, illetve olcsó hatásvadász a maximalizmusod azzal a "Citation Index" -szel?
Azért valljuk meg, ez nem egy Citation Index... Heribert Illig műve is több nyelven megjelent, de ettől még nem lesz egy jegyzett és elismert szakember. De Erich von Däniken művei hasonló módon visszhang nélküliek a valós tudományos világban, pedig igencsak sok kiadást éltek meg. Az, hogy egy sehol sem jegyzett műhely (Midvestern Epigraph Society) kiad egy munkát, attól még Georgetown Universityn, Cambridge University Pressnél, vagy Oxfordban nem fognak hanyat vágodni. Ráadásul ismerve az amerikai tudományos élet és felsőoktatás igencsak heterogén voltát egy eldugott ohioi intézmény nem sok hivatkozási alapot jelentene a szakma számára. Sajnos ennél komolyabb publikációs hátteret kellene felmutatni a Tamanának ahhoz, hogy a tudományos világban (és nem vlmi. periférián) egyáltalán visszhangot keltsen.
A "parasztvakításba" az is beletartozik, hogy csak azért, mert angolul írnak valahol egy témáról külföldön, vagy még inkább az USA-ban, Magyarországon a laikus azt hiszi, hogy huha, most aztán már mindenki ezt fogja olvasni a földön. Kár lenne a látszatnak bedőlni.
