A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
„Egyszóval téridő nem létezik. Ami létezik, az a tömegvonzás, ami a gravitációs mező közvetítésével jut el az egyik testtől a másikig.”
Ahogy az elektromágneses mező nem közvetít hatást a foton nélkül, úgy a gravitációs mező sem közvetít hatást graviton nélkül. Az analógiát nem tudták eddig igazolni./marad a térgörbület/
A téridő „görbülete” azonban szerintem más „tészta”, mert nem gyúrható. Szerintem egy folytonos mezőben, mint egy vonalon,(cérnaszálon) pontról pontra változik a hatás értéke. Ezen a „cérnán”vannak a virtuális fotonok, a két végén, meg a valódi foton mutatkozik. Viszont egy diszkrét 3D mezőben, a benne lévő dolgok miatt, nem gömb szimmetrikusan, nem egy gömbfelületen terjed a hatás. A leggyorsabban ott, ahol nem ütközik anyagba, a leglassabban, pedig egy sűrű anyagi közegben. A fény esetében is lelassul a terjedés a téridő anyagmentes közegében, ezért van maximuma. A gravitáció esetében, ahol a távolság négyzetével való csökkenésből, levonódik a tömeges testekkel való kölcsönhatási , egymást kötő„veszteség”. Így a gravitációs vonzás, mint közelhatás, tovább gyengül. Ha két távoli tömeg közötti vonalon nincs más anyag, akkor azon hat leggyorsabban a gravitáció. ;-)
"ki döntötte el, hogy a tömegvonzás abszolute igazság lenne?"
A tömegvonzást jelenségét már évszázadokkal ezelőtt felismerték. A vonzó hatás az anyag elválaszthatatlan tulajdonsága. Már Newton előtt is többen felismerték. Azt is tudták, hogy a vonzóerő a tömeggel arányos, és azt is hogy a távolsággal csökken. Csak azt nemtudták, hogy milyen mértékben csökken a távolság függvényében az erő.
Erre Newton jött rá, a Hold mozgásából. Azt kapta, hogy a távolsággal négyzetesen csökken a gravitációs erő. Miután a képlet megvolt, már ki tudták számolni pl. az üstökösök mozgását. Sőt előre jelezték a visszatérő üstökösök visszatérési időpontját. És a képlet helyesnek bizonyult.
Ezzel az egyetemes tömegvonzás elmélete beigazolódott.
Már csak egy probléma volt. Hogyan jut el a tatás az egyik testtől a másikig?
Newton azt is megsejtette, hogy valamilyen anyag közbeiktatásával működik a gravitáció. (Ezt nevezzük ma gravitációs mezőnek, de akkor erről még nem tudtak). A közvetítő anyag létezéséből az következett volna, hogy a gravitáció közelhatással működik, vagyis a terjedéséhez idő kell. De Newton képlete nem tartalmazza az időtényezőt. Ezért nem tökéletes Newton képlete. De a tömegvonzás igazsága ettől nem dőlt meg, csak ki kell egészíteni a képletet a hatás sebességével.
Sajnos azonban senki nem tudja ma sem, hogy mekkora a gravitációs hatás sebessége, így ez a probléma mind a mai napig megoldatlan.
Itt jön be Einstein gyermeteg ötlete. Szerinte nem létezik gravitációs erő, és gravitációs mező sem. Hanem a testek meggörbítik a téridőt, és ettől tűnik úgy, mintha vonzó erő működne a testek kötött.
Szerinte a vákuumban minden hatás fénysebességű, ezért feltételezte, hogy a gravitációs hatás sebessége is ugyanennyi. De erre semmiféle bizonyíték nincs.
Azután 1952-ben leírta, hogy téridő valójában nem létezik, csak a gravitációs mező. Így idős korában saját maga lőtte ki fiatalkori tévedését. (Ezt valamiért nem tanítják).
Egyszóval téridő nem létezik. Ami létezik, az a tömegvonzás, ami a gravitációs mező közvetítésével jut el az egyik testtől a másikig.
"Azért hagyják figyelmen kívül, mert nem akarnak hülyeséget tanítani."
ki döntötte el, hogy a tömegvonzás abszolute igazság lenne? miközben már a tömeg által hajlított téridő szerint sem. sőt tömegvonzás nélkül is abszolute működik.
"érdekes középiskolák, amelyek figyelmen kívül hagyják Einstein tömeg által hajlított terét,"
Azért hagyják figyelmen kívül, mert nem akarnak hülyeséget tanítani.
Einstein szerint a gravitáció nem erő, hanem puszta geometria. Ezért geometria órán kellene tanítani a gravitációt. Azért volt és van annyi józanság a tanárokban, hogy ezt a butaságot nem veszik be, és sehol sem a geometria órán tanítják a gravitációt, hanem fizika órán.
"...mint egy a tömegvonzás nemlétét igazoló állítást."
Einstein nem igazolt semmit, csak kitalált egy mesét arról, hogy a testek meggörbítik a teret (vagy a téridőt). De még azt sem tudta eldönteni, hogy melyiket. Az állítását egyébként maga Einstein cáfolta meg 1952-ben. Ezt elfelejtik megemlíteni az egyetemi tananyagban.
érdekes középiskolák, amelyek figyelmen kívül hagyják Einstein tömeg által hajlított terét, mint egy a tömegvonzás nemlétét igazoló állítást. ebben az esetben ui. akármilyen részecskék dübörögnek ütközve az égitesteknek, nem billenthetik ki az égitestet keringési ágyából, mégha sebessége változó is lehet ettől.
"mennyi foton ütközik nappali szinten egy égitestbe?"
Semennyi, mert fotonok nem léteznek. A napszelet részecskék alkotják.
De az igaz, hogy a fényhullámoknak is van egy nagyon kicsi nyomása.
"ha a napszél okozta erőn vitorlázó űrhajó működik, akkor ez az égitestekre is hat. hat?"
Persze, hogy hat, de ez nagyon kicsi erő.
"tulajdonképpen milyen erők mozgatják az égitesteket?"
A Nap gravitációs mezejében (centrális erőterében) a körmozgáshoz és az elliptikus mozgáshoz nem kell erő. A Nap tömegvonzása kényszeríti ellipszis pályára a bolygókat, és ezzel egyenlő nagyságú centrifugális erő akadályozza meg, hogy a bolygók a Napba zuhanjanak. Ezért stabil a keringés hosszú távon. Középiskolás fizika.
talán szeretek olvasni, v-. egyszerűen csak hallottam valahol és megjegyeztem, de az is lehet hirtelen ez jutott eszembe. honnan is származnak a gondolatok? mi van ha az ismeretlen gondolat kívülről érkező elektromágneses hullámszellem? tudjuk honnan származnak az egyébként még sosem megjelent gondolatok?
na de nem reagáltál érdemben a lényegre. hogy ui. mi a helyzet a nemlétező erőegyensúllyal?
de azt is megjegyezném, hogy egyébként az égitestekre miért nem jellemző a lassulás? elég csak a Nap (csillagok) sugarai által létrejött napszélre gondolni. mennyi foton ütközik nappali szinten egy égitestbe? persze az is lehet ott a sötét anyag? ha a napszél okozta erőn vitorlázó űrhajó működik, akkor ez az égitestekre is hat. hat? tulajdonképpen milyen erők mozgatják az égitesteket?
felettébb érdekes felvetés! tudod mi jön le nekem ebből? hogy a szakdolgozatok, disszertációk forrással jelölt, de nem a jelölt által végzett kutatásaiban, munkáiban létrejött eredményeinek leírásai, akkor azok gyerekesek. no persze a gyerek gyerekes, hiszen amit nem tud, márpedig a gyerek alapvetően nem tud pl. írni, olvasni ... ezért a szükséges tanulmányaihoz különböző, de már leírt, v. mások által létrehozott lehetőségekből szerzi be hiányosságait. gyerekes módon a betűk írásánál nem kell forrást jelölni. vajon miért? a gyerekek tanulják a nyelvtant, törit, ... és dolgozataikban forrásjelölés nélkül írják az elvártakat. ha nem azt írja, mert lehetnek más gondolatai, forrásai, elégtelennek nyilvánítják.
én megjelöltem egy olyan forrást, amely információjának tartalmához jelölt forrást használ(-t). (csak azért van a "t" zárójelben, mert "sajnos" van amikor nincs forrás. ebben az esetben a kérdés az, hogy az információ az írótól származott és tapasztalata, netán ötlete, megállapítása ... v.?)
jelen esetben van forrás és ha azt elolvasod, csak jobban láthatod a tömegvonzó gravitáció hiányát. abban ui. semmilyen erők kiegyenlítésével létrejött "zuhanás" nincs, viszont van a nagyság okán bekövetkező, a Föld távolban még lehetséges részecskék miatt létrejött lassulás okozta ereszkedés.
miért képes ereszkedni és nem távolodni? mert az ISS tömege nehezebb, mint az ISS távolságában fellelhető levegő tömege. mint ha vízben lenne. a tengeralattjáró "úszik" a vízalatt, ha létrehozza a megfelelő körülményeket. az ISS indítási manővereket hajt végre a megfelelő szintentartás miatt. ha megfelelő időközönként nem indít, mindenféle tömegvonzás nélkül süllyedés látszatát kelti, mert a Föld halad és elfolyik az ISS körül a tőle könnyebb gázegyveleg.
It maintains an orbit with an average altitude of 400 kilometres (250 mi) by means of reboost manoeuvres using the engines of the Zvezda Service Module or visiting spacecraft. The ISS circles the Earth in roughly 93 minutes, completing 15.5 orbits per day.
annak mondtam ellent, hogy az űrállomás valamiféle kiegyenlített külső erők miatt menne kőrpályán. a pályántartáshoz az űrállomás különböző eszközöket használ, mint ahogy minden mesterséges eszköz.
"a mérleg szerint, ami vele együtt zuhan, súlytalan."
hogyan is volt a kalapács toll? egyszerre érték el a felszínt. na de mi mozdult, a Hold, v. a tárgyak? a súlytalan tömeg nem tud zuhanni, mert nincs súlya, ezért lebeg. ami zuhan az a súlyos tömeg, ezért zuhanni is képes. a Holdon az ember és a kezében lévő tárgyak a Hold mozgási sebességével irányával egyezően mozdult. abban a pillanatban, ahogy az ember elengedte a tárgyakat a tárgyak elvesztették gyorsuló mozgásukat és a Hold gyorsuló mozgásához képest súlytalanul lebegtek. emiatt a Hold a tárgyaknak ütközött.
Baumgartner is lebegett, de a Föld légköréhez képest súlyosabb tömeg, ezért nem volt képes tetején maradva ott tartózkodni és, bár fékezőerőként hatva, eltolta a légnemű réteget Baumgartner súlyos tömege körül.
miért is képes az ember vízbefúlni? mert akármennyivel is lett a vízben könnyebb, mégis nehezebb maradt a vizen lebegéshez képest és a vízet eltolja a Földdel együtt mozgása a súlyosabb tömeg körül. a test lebegne, de súlya van.
A nulla egy nagyon fontos találmánya az embernek. Ezt a „segédeszközt” matematikusok nem nélkülözhetik mára. Habár elég sokáig megvoltunk nélküle, mire az V. századi Indiában feltalálták. Deskartes-féle koordináta rendszer kiinduló (origó) pontnak használja, vagyis egy kiterjedés nélküli jelnek, amihez viszonyítani lehet. Az infinitezimális kalkulus is a nullához való közelítésen alapul egy folytonosnak tekintett vonalon. A folytonosság feldarabolása értelmében, a nulla a kiindulási pont.
„és az aktuális értékünk ott van valahol abban a picike tartományban, a nullához közeledve.”
ezt úgy kell mondani, hogy végtelen, nem számít, hogy konkrét számot nem lehet megadni a végtelenre, mert éppen attól végtelen.
mint ahogy végtelenül kicsi számot sem adhatunk meg a (pozitív x tengelyen az egyszerűség kedvéért), mert mindig lehet közelebb menni az origóhoz. és az aktuális értékünk ott van valahol abban a picike tartományban, a nullához közeledve.
It maintains an orbit with an average altitude of 400 kilometres (250 mi) by means of reboost manoeuvres using the engines of the Zvezda Service Module or visiting spacecraft. The ISS circles the Earth in roughly 93 minutes, completing 15.5 orbits per day.
