Lyesmith-tel értek egyet. Mindenki tudja, hogy a teremtéstörténetet a szumirok irtàk le legelöször (Noé pedig egy szumir kiràly volt). Egyébként én személy szerint ezt az egészet csak egy jelképes értelmezésnek tartom, nem hiszek az isteni teremtésben. Mindenesetre szebbnek tartom a kàldeus-féle mesét - melyben Isten nem tiltja meg a tudàs fàjàrol valò evést, miàltal nincs bünbeesés és a Paradicsombol valo kizavaràs sem -, mint a késöbbi Bibliàbol ismert eltorzitott vàltozatot.
Semmi bizonyíték arra hogy a vízözön történetek ugyanarról az árvízről szólnak.
Elfogadom hogy volt kapcsolat Harappa és a Sumérek között. Akár még a történet is átkerülhettet egyik helyről a másikra.
Azonban a sumér özönvíztörténet sumér városokat említ és régészeti bizonyíték van arra hogy a kérdéses időben ténylegesen volt egy nagy árvíz azokon a helyeken.
Természetesen meg van a lehetősége annak hogy a sumérek átvették az indiai történetet és "sumerizálták". Azonban jelenleg nem látom okát ill bizonyítékát ennek. Inkább gondolom hogy a sumer történet terjedt el india felé.
Részemről az egyiptomi és indiai, közel keleti kultúrák kialakulását sumér kulturális "gyarmatosításnak" tekintem.
A gyarmatosítás alatt sokkal inkább kereskedelmet és kulturális terjeszkedést értek, mint mai értelmeben vett gyarmatok létrehozását.
Ezzel lehet vitatkozni. Legalább annyi érv van mellette mint ellene
Viszont kihagyod a hindu legendát (de mivel - a hinduk szerint- volt kapcsolat a harappai és a sumér kultúra közt, lehet átvétel) Meg a hantit, akik az özönvíz elől menekültek északra. Gyalog. Ez meg azt jelenti, hogy lassú árvíz volt.
Nem fogadom el a Fekete tengeri özönvíz történetet, mert a bizonyítékok nem meggyőzőek. Sem gyors vízemelkedést nem tudták igazolni, sem pedig a Boszporusz ie 5600-as kinyílását. Bizonyíték van arra hogy a Boszporusz nyitva volt ie 8000 körül. A Ballard által talált épületmaradvány kerülhetett földcsuszmlás miatt is abba a mélységbe alig 100 m-re vannak a parttól.
A legkorábbi mezopotámiai özönvíztörténet egyértelműen folyóvizi árvizet és nádból készült hajót ír le. Valamint Mezopotámiai városokat. Ur, Shurupak, Eridu.
Ziuszudra nem az édentől keletre hanem napkeletre ért partot. Az lehet a Zagrosz vonulata (Nisir) vagy akár Bahrein ( Dilmund ) is.
(Engem is majdnem felbosszantott az előbb, de mérgelődéssel nem mégy semmire...)
Egyébként tényleg nem lebecsülendő az, hogy a legújabb leletek alapján nagyon jól szervezett társdalmak voltak (pl. a törökországi rézipari Ruhr-vidék), meglepő lehetett néhol a technikai fejlődés is, ne feledjük, ezer éveket ugrálunk az időben, az alatt történhetett egysmás.
Az elmélet is, de feltételezi, hogy mocsaras, nádban gazdag területen történt. viszont pl. a fekete-tenger vízszintemelkedése maradt meg özönvízként, akkor marad a fa. De akár Harappából is származhat a legenda, mert a hindu mitológiának is központi eleme, bár ott hal van megmentőként. (No meg Harappa van "Édentől keletre")
Kain már várost alapított sokszáz évvel előtte. Az emberek komoly matematikai, fizikai, építészeti tudás és tapasztalat birtokában voltak az özönvíz tájékán. Ráadásul az Úr megadta a "tervrajzot"....
Az özönvíz mondának az alapja egy folyóvizi árvíz ahogy az a sumér özönvíz mítoszban leírják.
A hajó a vízözön monda elterjedésévél egyre nőtt. Először csak az házi állítokat vitték fel a hajóra később az összes állítot.
A hajóépítés rendkívüli szakértelmet kíván. És rengeteg munkát. A bibliai méretű dobozhajókat nem ismerték az ie 3. sz-ig. Ill azok is 1/3-val kisebbek voltak. Azokon sokszáz mesterember dolgozott éveken keresztül.
A sumér mítoszban a főhős a hajót a nádból készült háza szétbontásával készíti.
A képeken a nádból készült ház mudhif, és az ugyanabból a nádból készült hajó (Tigris) látható. A mocsári arabok a hajókat időnként a helyben bányászott bitumennel kenik be. (attól fügőően hogy a nád milyen állapotban van.) Ezen nádhajók tengerbírók és teherbírásuk elérheti a 15-20 tonnát. Elkészítése olyan volumenű munkát igényel hogy azt egy család képes megtenni. Főleg ha a nád már rendelkezésre áll.
Az özönvíz mondának kétséget kizáróan van magja, és mivel nagy hajóról van szó, biztosan valami tutajra ácsolt épület lehetett, mert azt a legkönnyebb kivitelezni szakértelem nélkül. Sebtiben nem fejlesztettek ki bordázatra rögzített, gőzölt falapokkal készült, skeggel, tőkesúllyal, kormánykerékkel ellátott hajót. :) De lehetséges a nádhajó is, csak szerintem azt nagy méretben nehéz elkészíteni.
Persze Birgutnak magyarázhatod, hogy a nem laposaljú hajó tőkesúly nélkül instabil (A' la Fekete madonna, Bujtor István)
Na mindegy, tegnap végignéztem a natgeón a Jézus sírja c. műsort (igen, mazochista vagyok.. :) ) Miért nem zavarja az elmélkedőket az, hogy Jézusnak semmiféle forrás nem említi a feleségét, miért építgetnek erre a 0, azaz nulla alapra elméleteket? Meg miért ad erre műsoridőt bármi csatorna, amikor ez egy kategóriában van "az atlantisziak köztünk élnek, de csak azok, akik nem utaztak vissza az Orionra" elméletekkel?
"mezopotámiai mindenképpen torz változatát írja le a teremtésnek"
Tekintve hogy semmilyen bizonyíték nincsen a teremtésre. (Pláne nem a bibliai teremtésre) így mind a mezopotámiai mind a bibliai teremtéstörténet mítosz.
A legkorábbi írott bizonyíték a sumér teremtéstörténetre van, illetve nincs arra semmilyen bizonyíték hogy a bibliai teremtéstörténet ismert lett volna az ie 4. sz előtt.
Ezért valószínűsíthető hogy a bibliai mítosz később alakult ki.
Amíg nem tudsz bizonyítékot hozni arra hogy a bibliai teremtés illetve vízözön történet ugyanabbana a formában létezett ie 4.-7. század előt, illetve a sumér teremtésmítosz lejegyzése előtt, azt kell feltételeznünk hogy a bibliai történet a sumér ill akkád verzió későbbi átvétele.
A babiloni tervben a hajó nem kocka alakú. Csak azt tudni hogy olyan magas volt mint amilyen széles.
Másrészt a babiloni vízözöntörténet is átvétele az akkádnak és a sumérnek. Az eredetiben a hajót a ház nádfalából készítik. Olyan módon ahogy azt a shat el arab vidékén évezredeken keresztül művelték.
"Teremtéstörténetét azonban pl. a kàldeusok irtàk le elöször"
Legalábbis jelenlegi ismereteink szerint a mezopotámiaiak írták le, ami nem jelenti azt, hoyg szájhagyomány útján más népek ne ismerték volna (ilyen-olyan torz, esetleg eredeti változatát, mert a mezopotámiai mindenképpen torz változatát írja le a teremtésnek)...
"A Bibliát lehet forrásként kezelni, de semmiképpen sem úgy, hogy ami benne van az pont akkor és pont úgy történt meg"
Nem látom indokoltnak, hogy kételkedjünk a Biblia megbízhatóságában, hacsak nem az előítéletünk indokolja ezt. Az Ószövetség már számtalanszor bizonyította, hogy minden gúnyolódás ellenére kiállja a hitelesség próbáját...
"Egyébként a gilgames-eposzbeli koczkaalakú vízijártassággal nem lehetne egy özönvizet túlélni, a Noé bárkájával meg túl lehetett élni."
(Ezt már nem bírom...)
A dióhéj kialakításnak egyetlen előnye van: szeli a hullámot. Amúgy egyáltalán nem stabilabb, és nem gazdaságosabb. Ezért van az, hogy a dunán-tiszán ladikkal közlekednek, a balatonon, ahol van hullámverés, meg dióhéj csónakkal. Ha a mérethez és sebességhez képest kicsik a hullámok, akkor a dióhéj kialakítás hátrányos. Ezért léteznek most téglaalakú uszályok, tankerek.
"Fura hited van. Mindenesetre nem sikerált bizonyítanod, hogy Mózes a mezopotámiaiaktól plagizált volna" Nem, éppen azt mondom, hogy jövőbelátás útján plagizáltak a sumérok Mózestől.
Fura hited van. Mindenesetre nem sikerált bizonyítanod, hogy Mózes a mezopotámiaiaktól plagizált volna (akkor az ószövetségbeli teremtéstörténet miért nem olyan véres, miért olyan idilli?), csupán előítélteteid mondatják ezt Veled. Egyébként a gilgames-eposzbeli koczkaalakú vízijártassággal nem lehetne egy özönvizet túlélni, a Noé bárkájával meg túl lehetett élni...
