A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
Az orákulumok, jósok is az új idők szavát előlegezik meg a mostaniaknak. Tudod a tutit, de nem nyilatkozol konkrétan. Egy hamis próféta vagy, aki még ígérni sem tud hihetően.
Itt van egy magyarázat, a graviton helyett, amit kepleronnak nevez a feltalálója.
"A gravitáció magyarázata kepleronokkal
De miért rövidebb a pálya ott, ahol nagyobb a görbület? Erre magyarázatot a speciális relativitáselméletből származó Lorentz kontrakció adja meg: a kontrakció mindig a mozgás irányában következik be, és nem érinti az arra merőleges irányokat. A tömeg térgörbítő hatását arra vezethetjük vissza, hogy a tömeg körül forgásba jön a tér. Ez a forgás gömbszimmetrikus, azaz nincs kitüntetett irány, sebességét pedig a Kepler törvény határozza meg, amely szerint v2R állandó lesz, melynek nagyságát a GM szorzat határozza meg Newton gravitációs törvénye szerint, ahol G = 6,67x10ꟷ11 m3/kg·s2 az általános gravitációs állandó és M a tömeg. Ezt a térforgást kapcsoljuk össze a mezőelméletek alapkoncepciójával, amely úgy értelmezi a kölcsönhatásokat, mint amelyeket bizonyos bozon típusú részecskék – elektromágneses kölcsönhatásnál a fotonok – közvetítenek. Ez úgy történik, hogy a töltéssel rendelkező részecskék folytonosan virtuális, tehát közvetlenül nem detektálható, fotonokat bocsátanak ki és nyelnek el, amelynek eredményeként vonzás vagy taszítás jön létre a töltések között. A gravitációnál a tömeg játssza el ugyanazt a szerepet, amit az elektromágneses kölcsönhatásban a töltés. Ez bocsátja ki és nyeli el az említett forgásokat, amelyek a Kepler törvénynek engedelmeskednek. Indokolt ezeket a forgásokat Kepler tiszteletére kepleronnak nevezni. Ezek a kepleronok azonban nem rendelkeznek spinnel, mint a bozonok és fermionok, nincs tömegük és energiájuk sem, hatásukat azáltal fejtik ki, hogy megváltoztatják a tér geometriáját. A kepleronok terjedési sebessége ugyanúgy c, mint a fotonoknak, viszont a forgások kerületi sebessége ennél jóval lassabb. A kepleronok intenzitása a fotonokhoz hasonlóan a távolság négyzetével csökken, arányos az M tömeggel a GM/R2 szabály szerint. Ezt fejezi ki a v2R = GM összefüggés, amit a bolygómozgás törvényeiből ismerhetünk. Ha szemléltetni akarjuk a keringő mozgást, dobjunk be egy fadarabot az örvénylő vízbe. Ott megfigyelhetjük, hogy a fadarab együtt forog az örvénylő vízzel. De ugyanígy ragadja magával a légörvény a faleveleket is. Ezekben a példákban tömeggel rendelkező közegek szerepelnek, ahol épp emiatt jön forgásba a fadarab, vagy a falevél, de miért úsznak együtt a bolygók a Föld körül forgó térrel, hiszen a térnek nincs is tömege? Itt lép be a képbe a Lorentz kontrakció."
"Az egyenletesen mozgó elektromos és mágneses töltés nem sugároz. Csak a gyorsuló töltés."
Ha nincsen akaratlagos gyorsító, akkor ott van a gyorsulva táguló univerzum, ami magával sodorja az anyagot. Egyenletesen mozgó test, csak olyan lokalitásban van, amit mi választunk ki, vagy a természet, egy megfigyelési időtartamra? Mit mond erről a szuperfizikus?
Jó közelítéssel igen. Bár a nagy tömegű égitestek mozognak, de a sebességük elhanyagolható a gravitációs hatás terjedési sebességéhez képest.
"Gravitációs töltés, az elektromos analógiára nem lehet?"
Az elektromos töltés kétféle lehet. Vonzó és taszító. DE gravitációs taszítást tudtommal még senki nem mutatott ki kísérletileg. Tehát az analógia nem tűnik jónak.
"Azt mondja a fáma, hogy a mozgó töltés sugároz, hullámot bocsájt ki."
Nem mond ilyet a fáma. Az egyenletesen mozgó elektromos és mágneses töltés nem sugároz. Csak a gyorsuló töltés.
"A gravitációs hullámokat is mozgó tömegek bocsájtják ki."
Ilyet sem mutattak még ki kísérlettel.
"A tömeg és a töltés, csak az első két betűben egyezik meg? (tö;tö) :)"
Nem csak ebben. Pl. egy elektromos ponttöltés elektromos mezeje ugyanolyan gömbszimmetrikus a , mint egy pontszerű tömeg gravitációs mezeje. És ugyanúgy függ a távolságtól a mező erőssége. (1/r2)
Tehát vannak hasonlóságok, de különbségek is vannak. Teljes analógia szerintem nincsen.
Az elektromos és mágneses mezők statikus forrása a töltés. A gravitációs mezőnek is statikus forrása van? (abszolút álló tömeget viselő test nincs) Gravitációs töltés, az elektromos analógiára nem lehet?
Azt mondja a fáma, hogy a mozgó töltés sugároz, hullámot bocsájt ki. A gravitációs hullámokat is mozgó tömegek bocsájtják ki. A tömeg és a töltés, csak az első két betűben egyezik meg? (tö;tö) :)
Na jó, ha akarod elmagyarázom. A mező és a hullám nem keverendő össze.
Az elektromos mező forrása az elektromos töltés. Ez egy statikus mező alapból.
Ugyanígy, a mágneses mező forrása a mágnes, állandó mágnes, vagy elektromágnes. Alapból ez is statikus mező.
A feltételezések szerint, ha a mező forrása hirtelen megszűnne, akkor a mező is leépülne. De nem azonnal, hanem valamekkora sebességgel. Ezt a sebességet még nem mérte meg senki, vagyis nem tudjuk, hogy mekkora.
A másik, az elektromágneses hullám, amilyen például a fény is, nem statikus mezőkből áll, hanem egymást váltó, váltakozva felépülő és leépülő, villamos és mágneses mezőből. Így jön létre a haladó elektromágneses hullám. Ennek a haladási sebessége 300 000 km/s a mérések szerint. Ha a hullám forrása megszűnik, akkor a hullám nem szűnik meg, hanem halad tovább, önálló életet élve.
Ezek az alapvető különbségek a mező és a hullám között.
Ezek miatt valószínű, hogy a mező terjedési sebessége és a hullámsebesség sem ugyanaz, mivel két teljesen különböző sebességről van szó.
Csak Einstein az egyszerű eszével feltételezte azt, hogy vákuumban minden hatás 300 000 km/s, sebességű. Azonban ezt semmilyen mérés nem erősítette meg azóta sem. De mivel Einstein mondta, a "tudósok" evidenciaként beszélnek róla, holott ennek semmi alapja nincs.
Ez is egy gyenge pontja a relativista fizikának, ami miatt felül kell vizsgálni.
Elektromágneses hullámok lesznek, amelyek nem végtelen hosszúak, hanem méteres hosszúságú darabokból állnak. Ezeket a hullámdarabokat vézer-nek nevezünk.
