Denevér itt is van Békáson, néha este amikor az erkélyen bagzok, úgy húznak el az orrom elött, mint a vadászrepülők, hogy aztán az ostorlámpa környékén levadásszák a sok éjjeli bogarat...
Pár évvel ezelőtt látogatónk volt akonyhában éjjel. Kimentem megnézni, hogy mi zörög a hűtő tetején. Kiderült, hogy denevérek repültek be az ablakon, az egyik levágta magát a földre és tetszhalottat játszott a kutya hatására, ami sikerült is neki, mivel a kutya megszagulta, oszt othagyta.
A másik denevér meg landolt az alsónadrágomon, de úgy hogy ha nem látom,észre sem veszem, olyan könnyü. Megsimogattam, nem repült el egy darabig, pihe puha piheszőrü egérke.Elhesegettem, lekapcsoltam a villanyt, aztán eltávoztak a konyha légteréből.
Még a "DANIELA" nevezetü lengyel "hifi"gyalu volt ilyen, vághattad melette a fát hűvös kalomba, meg se rezdült. Ha jobb karja lett volna, vettem vóna magamnak egyt....
Na jó, de asziámi cicák azért koránt sem ilyen súlyos egyéniségek, egyszer egy öreg haveromnál az Orfeusz nevezetü sziámimakka a cseresznyefa tetejirül rámvetette magát, oszt szinte meg sem éreztem, pedig vagy 4 m. magasból landolt, egyedül a karmai nyomát viseltem egy darabig...
A nad felfüggesztését akkor tudtam csodálni, mikor Gyömbér névre hallgató sziámi cicám a szekrény tetejéről ráugrott a plexire és az ippeg lejátszott lemezen nem ugrott a tű! No ez se ma volt. Szerintem a jelenleg hadrendben lévő Thorens-ek nem bírnák abszolválni ezt az inzultust.
