Ez a rovat az Írástörténeti Kutatóintézet baráti körének a szélesebb nyilvánosság felé történő megnyitása kíván lenni. Be akarunk számolni az itt végzett munkáról, meg akarunk vitatni nyitott kérdéseket az előrelépés érdekében.
A székely rovásírás eredetét kutatva ugyanis sok új felismerésre jutottunk a kutatótársakkal, amelyeket érdemes megbeszélni. Azt is tapasztaltuk, hogy nagyon sok segítséget kaphatunk a nyilvánosságtól.
Így jutottunk például egy hun tárgyhoz, amelyiken székely betűs, magyar nyelvű rovásfelirat van. Így kaptuk a most bemutatandó honfoglaláskori keresztet is, amelyiken szintén van egy magyar nyelvű rovásfelirat. Az akadémikus "tudomány" mindezekről még - tudtunkkal - semmit sem tud, vagy nem foglalkozik vele.
Így találtunk egymásra és újabb segítőtársakra is, akik fordításokkal, nyomdai előkészítéssel és millió más módon segítettek nekünk, meg a tudományos kutatásnak. Illik valamit közreadni ezekből az eredményekből és érdemes a nyilvánosságnak ezt a formáját is kihasználni a továbblépés érdekében.
A rovat címében megfogalmazott állítást is megvitathatjuk (a google-ba beütött "Az Éden írása" keresőszövegre megjelenik a tanulmány), de van ezer más írástörténeti tárgyú megbeszélnivalónk is.
A rovatot rovó nyitja, de ezen a fedőnéven több munkatársunk is közreadhatja a véleményét.
A gárdista pedig nyilván az udvarház fegyveres védője volt. Nem biztos, de úgy rémlik, hogy az 1300-as évek körül svájci (lándzsás) zsoldosok szegődtek pápai szolgáltba, és ők kapták a Svájci Gárda nevet.
Ez a link nem működik. Meg tudnád adni újra? Azt szeretném megnézni, ki volt ez a ..., aki a pirosbetűs szöveget elkövette. Úgy tűnik, lemaradt néhány brosurával.
Persze a tömegeknek ezt szánják, miközben a keserű valóságot (hogy nép és nyelv nem ugyanonnan jött, és nem keverhető össze minden további nélkül) csak egymás között ismerik el, azt is csak sunnyogva.
Tehát: nyelvtudós az, aki nem vallja a finnugor ősnyelv, ősnép és őshaza tételét. A többi csak finnugrász.
"..."A magyar kutatás újabb eredményei szerint már a honfoglalás előtt élhetett a magyarság körében a hun-magyar rokonság tudata. (Róna-Tas András 1991. 69-70.) Ez azonban önmagában még kevés volt ahhoz, hogy a magyar nemzeti tudatban a hun-magyar rokonság döntő motívummá válhasson. Ahhoz Kézai Simon krónikaírói tevékenységére is szükség volt a 13. században. Kézai krónikája első részében a hunok történetét, mint a magyarok elődeinek történetét tárgyalta. Műve nyomán vált elfogadottá a magyar köztudatban, hogy a magyarok a hunok leszármazottai. Kézai Simon a magyar epikus hagyományt ("a regösök csacsogó énekét", ahogy egy másik krónikás, Anonymus írja) történeti művébe illesztve, nagyon szerencsés módon avatkozott bele a magyar nép eredettudatának formálódásába. A hun ősöktől való leszármazás tudata olyan erkölcsi erőt adott a magyarságnak, amely hozzásegítette ahhoz, hogy a történelmi megpróbáltatásokat átvészelje, önmagát megőrizze. A magyar krónikák - s benne dicső múltunk hirdetése - olyan szerepet játszottak a magyar nép újkori történetében, a magyarság kultúrájában, mint a finnek és észtek történetében, kultúrájában nemzeti eposzaik, a Kalevala és a Kalevipoeg. A hun-magyar rokonság máig alkotóeleme a magyar nemzeti tudatnak, ezért övezi még mindig gyanakvás nálunk a finnugor rokonság eszméjét." Klima László Obi-ugor nemzeti tudat: út a múltból a jövőbe. ...
"...Az obi-ugorok etnogenezise különös érdeklődésre tarthat számot a magyarság részéről, hiszen elődeink fejlődésük egy pontjáig egy nép- és nyelvközösséget alkottak, egy néven nevezték magukat: mind a magyar szó magy- töve, mind a manysi, mind pedig az egyik obi-ugor frátria mon? vagy moś neve az ugor kori népnévre vezethető vissza, ami körülbelül így hangozhatott: manydzsi, monycsji. (Ugyanezt a hangmegfelelést figyelhetjük meg agyar szavunk és a vogul ańDšar példáján.)..."
"..A humángenetikai DNS-vizsgálatokkal szemben nagy az elvárás. A jelenlegi genetikai kutatások kitűnően alkalmazhatók az apasági vizsgálatban, a kriminalisztikában, sőt sikerült megtalálni az ötztali jégkorszaki múmia egyenesági leszármazottját is Angliában..."
És persze elkezdi fikázni a HUMÁNGENETIKAI kutatásokat.... NYELV-ÉSZ LÉTÉRE !!!!
"..Az eredeti neolit finnugor kultúra már az ugor korban átváltozott nomád lótartássá, majd nomád állattartó, végül letelepült földművelő életmóddá. Az animisztikus finnugor hiedelemvilágból sem maradt semmi, helyébe léptek a táltosok, majd a honfoglalás után a nyugati kereszténység teljesen kiszorította és elhomályosította az ún. ősvallás nyomait is..."
Ez is jól példázza a KÉPZELT NYELVI MÚLThoz ---, mint egy vélt OKOZATHOZ igazított vélt OKot --- mesterségesen kiválasztott lehetséges társadalmi struktúrát illesztenek...
"..Egy nép nyelvének története őstörténetének fontos és stabil része, de nem egésze. A finnugor eredetű magyar nyelv folyamatos megőrződését két és fél ezer éven át az tette lehetővé, "hogy az eredeti magyar etnikum mindig alapvetően töretlen folytonosságban élt, és ezt a nyelvet mindig számottevő mennyiségű, alapjaiban önálló történeti: gazdasági, kulturális, társadalmi létű népi tömegek vitték tovább" (vö. Benkő 1997: 167). Az a finnugor nyelvi forrás, amely a különváláskor és a vándorlások kezdetén néhány cseppel megindult, az idők folyamán patakká, majd széles folyóvá duzzadt, mígnem jelenlegi helyét elérve hatalmas tóvá szélesedett: Európa 15. legnagyobb nyelve. Ennek a folyamnak a forrásig való visszakövetése a magyar nép egy részének biztos történelmét jelenti.."
Hogy majd szavukat NE FELDJÉK !!!!
A GENETIKA viszont 60 %-os HELYBENLAKÓ ŐSI ETNIKUMOT MUTAT !!!!!
"..A finnugor nyelvrokonság nem dőlt meg és nem is fog megdőlni, hiszen a fent felsorolt uráli/finnugor nyelvek mellett nincs másik olyan nyelv a világon, amelyből ki lehetne mutatni a magyarral közös alapszókincset és nyelvtani rendszert az összehasonlító módszer bizonyítási kritériumai szerint, ráadásul még tipológiai egyezések tekintetében is megfelelne..."
Ez azt jelenti, hogy valamennyi nyelvvel megtörtént az összehasonlító elemzés, ugyanolyan aprólékossággal, mint a ma Finnugornak mondott nyelvekkel. Tehát tisztelt Finnugor kutatók: KÉREM a tételes listát, nyelvekre és kutatókra lebontva..
"..Az 1960-as évek magyarországi őstörténeti kutatások és viták eredményei alapján a kérdés nyugvópontra jutott. Az iskolai tankönyvekben ma is nagyjából ez az álláspont található. ..."
Vagyis minden meg van kutatva, az akta zárolva......
"Kimutatható, hogyan alakult ki belőle az a fésűs kerámia kultúra, amely a Kr.e. 3. évezredtől kezdve az Uráltól nyugat felé kezdett terjeszkedni és az időszámításunk kezdetéig eljutott a Baltikumig és benépesítette az észak-oroszországi tajga- és tundraövezetet...."
A fésűskerámia datálása még az 1950-es éveket idézgeti. Már az 1980-1990-as években a fésűskerámia megjelenése a Baltikumban Kr.e. 4000-4200-re datálható, míg a legújabbkori tengerparteltolódási kutatások és a régészeti kalibrálások alapján ez a meghatározás Kr.e. 5100-ra tevődött át. A fentiek ismeretében láthatjuk, hogy a magyar FINNUGOR kutatás egyáltalán nem követi a számára kellemetlen információkat hordozó nemzetközi trendeket.
"Nagy hátránya a régészetnek, hogy a leletekből – az antropológiához hasonlóan – nem lehet egyenesen következtetni etnikumra és nyelvi hovatartozásra, ezért a régészeti kultúráknak etnikumhoz és nyelvhez kötése igen nagy óvatosságot igényel...."
Nem mintha a nyelvészet bárminemű HANGANYAGGAL tudna bizonyítani.. .. Persze ilyenkor messzemenően hallgatnak, hogy a maguk alkotta ŐSI-SZAVAK pusztán egy STERILÍTETT LOGIKÁNAK a VIRTUÁLIS LEKÉPEZÉSE....
"Az indoeurópai nyelvcsaládból a finnugor együttélés időszakában különült el nyelvileg az ősiráni (ősárja) ág, amelynek szavai bekerültek a finnugor alapnyelvbe (pl. fi. sata ~ m. száz). Az ősiráni nyelvi hatás még akkor is tartott, amikor később a finnugor alapnyelv felbomlott ugor és finn-permi ágra, sőt még később a finn-volgai korban is. A finn-permi ág korszakolásában tehát jelentős szerepet játszik az indoiráni jövevényszó-anyag...."
Orkun yazıtlarının GökTürk Türkçesi ile yazılmış metinleri her kelime kafamızda bir çok çağrışım yapsada ilk bakışta anlaşılmaz gibi gelir. Oysaki burada kullanılan kelimlerin %80'i bugün anadolunun dört bi yanında konuşulan Türkçe'de kullanılmaktadır.Arada ki farklar şunlardan ibarettir ;
Cselekvésnevek a vogulban – A nominalizációs skálán való elhelyezés problémái
DUDÁS GYÖRGYI
A telek(e) lexéma labializációs változása az ómagyar korban.………….. 49
KRISTÓ LÁSZLÓ
Az indoeurópai alapnyelv korai szótagszerkezetének vázlata………….. 111
1. Bevezetés
Az altaji nyelvek genetikus rokonsága mind a mai napig vitatott. A kutatók egyik csoportja szerint ezek a nyelvek genetikus kapcsolatban állnak, míg a többiek szerint az altaji nyelvek között mutatkozó egyezések kölcsönzések eredményei. Bárhogy is legyen, a modern kutatások alapján ezen egyezések nagy része biztosan kölcsönzés.
Bár a tuva nyelv egyike a legarchaikusabb török nyelveknek, egy erőteljes és napjainkig tartó mongol kulturális hatásnak köszönhetően ebben a török nyelvben van a legtöbb mongol jövevényszó is. Rassadin (1980:58) kutatásainak alapján a tuva nyelvben több mint kétezer mongol jövevényszó van, Tatarincev (1976:110) szerint pedig a tuva szókincs egyharmada mongol eredetű. Én a készülő disszertációmban több mint 1500 alapszót tárgyalok.
Katanov volt az első, aki 1903-as híres munkájában a tuva nyelv mongol jövevényszavaival foglalkozott. Később a témával 1976-ban foglalkozott Tatarincev, majd Rassadin 1980-ban. 2000-ben jelent meg a tuva nyelv etimológiai szótárának első kötete, melynek szerzője Tatarincev röviden megadja a tuva szavak eredetét, köztük a mongol szavakét is.
Munkám célja, hogy bemutassam és jellemezzem a tuva nyelv mongol jövevényszavait. A jövevényszavakat etimológiai, fonetikai és morfológiai szempontból vizsgálom, és megpróbálom megállapítani, hogy mely mongol nyelvből történt a kölcsönzés.
A mongol jövevényszavak nagy száma a tuvában földrajzi, történeti és kulturális tényezőknek köszönhető.
"....5. Őstörténet A nyelvrokonság egy nép történetében egy biztos szálat jelent a múltba. A mi magyar anyanyelvünk finnugor volta azt jelenti, hogy népünk egy részének ősei arról a vidékről költöztek a Kárpát-medencébe, ahol az alapnyelvet beszélő közösség lakott. A 19. század első felétől kezdve kezdték tudományosan, komplex módszerrel lokalizálni ezt az ősi lakóterületet. A nyelvemlékes kor előtti nyelvtörténeti kronológia két fő forrásból építkezik: a nyelvészetből, továbbá a régészetből. E két tudományág édes testvérek, csak az eredményeiket nehéz összeegyeztetni.."
Tehát bárhogy is kapálódzik a finnugorizmus, még mindig ITT TART.
Jogos az észrevételed. Megzavartak az éppen most olvasott könyvek, így KÉPÍRÁS helyett a KÉPJELET használtam, bár első nekimfutásra nem látok köztük nagy különbséget. A KÉPÍRÁSt "A magyar nyelv könyve" (Főszerk: A. Jászó Anna, Trezor Kiadó, Bp, 1994, B5/622p) könyből vettem, és az ott olvasottak vetemedtettek erre a kérdésre.....
A kínaira visszatérve: úgy olvastam, hogy az is valamikor RAGOZÓ nyelv volt.. Van-e erre vonatkozóan valami közelebbi és bővebb információ ?
A sémi népek esetén logikus, hogy egy valamikori ÍRÁSsal rendelkező (sumér) kultúrára ráülő idegen , ráadásul írással még nem rendelkező IE nyelvkultúra hogyan FERDÍTi el a maga hasznára a sumér ÍRÁSt. Leegyszerűsítve és megfordítva a képletet : ahogyan a magyart kívánnánk bemutatni a latin írás bevezetése kapcsán ....
Mindhárom betű szerepel a görög írásban, Agatho azonban aligha írta volna le ilyen nagy gonddal a saját írását. Elég lett volna helyette csak azt megjegyezni, hogy a szkíták a görög írást használják.
Ugyanez a három betű szerepel a székely írásban is. Sorrendben a "ly", az "r" és az "o", vagy az "ny" betűkről lehet szó.
A jelsorrend sem a görög, sem a székely betűsorral nem egyeztethető. Van azonban a szkíta jelsorrendben valami, ami elgondolkoztató. A latin jellegű jelsorról tudjuk, hogy fontos istenek nevéből származó jelnevekkel kezdődik: a (Anahita/Enéh); b (Bél); c nem volt; d (Dana/Ten). A szítáké is hasonló lehetett: "ly" (Lyó/Lyuk?); "r" (Rá); "o" (Óg/Ég?).
A kérdés kitűnő! Gondolkodó elmére vall, ami itt, az indexen nem divat.
De előbb egy téves szóhasználatodat ki kell javítanom. A képjel ugyanis lehet mondatjel, szójel, szótagjel és betű is (pl. az egyiptomi hieroglif írásban is van képszerű betű és szótagjel is). Azaz attól, hogy egy jel képszerű, még igen ponosan rögzítheti a hangokat, azaz lehet akár betűírás is.
Te nyilván a szóírásra (fogalomírásra) gondoltál, amelyet általában (de tévesen) a képszerű jelformákhoz szoktak kötni s amelyik valóban nem igazán alkalmas egy ragozó nyelv rögzítésére. Nem ragozó nyelveket azonban szójelekkel is vissza lehet adni. Ilyen pl. a kínai, ahol jobbára csak az idegen szavak (pl. a hun nevek) visszaadásával van baj.
Ebből következően a betűírást ragozó nyelvű nép fejleszthette ki.
Az antik írások vegyesen alkalamaztak szójeleket, szótagjeleket és esetleg betűket is. Ezért általános esetben nem okozott igazi gondot a beszéd rögzítése. A legtöbb antik írás esetében hasonló lehetett a helyzet, mint amit a székely írásnál is tapasztalhatunk: szójelei, szótagjelei és betűi is voltak, ezért semmilyen nehézséget nem jelentett egy szokásos tudományos mű megírása.
A fonetikus írás kifejlesztése nem a földrajzi területektől függött elsősorban, hanem a nyelv jellegétől. A kínaiaknak és a japánoknak nyelvi okok miatt nem volt szüksége betűírásra, a sémi népeknek magánhangzókra (valódi, teljes ábécére) - ezért ezeket nem is ők fejlesztették ki.
