Nem könnyű megbírkózni azzal, hogy a dolgok, amiket kitalálunk, nem mindig tetszenek mindenkinek. Én most örömmel konstatáltam, hogy ha Cserella a nevét szívesen látná a honlapon, akkor vsz. tetszik neki is és igyekeztem elfelejteni a régi dolgokat. De úgy látszik, ez nem olyan egyszerű, valaki mindig beletrafál ebbe a darázsfészekbe és nem tudom elviselni, ha igaztalanul megvádolnak. Sajnálom, hogy megint ezzel a hülyeséggel zavarom a társulatot és nem mondhatom, hogy utoljára, mivel mások nem nagyon merik, hát kénytelen vagyok megvédeni magam.
Hoppá, ez meglep, még hogy én léptem bele mások lelkivilágába??? Nem szívesen folytatom ezt a témát, te még vsz. nem ismered az előzményeket. Valóban egy őszi délután jutott eszembe, hogy össze kellene gyűjteni az eddig megszerzett infókat egy közös honlap formájában, és mindenki lelkesen fogadta az ötletet. Nem én voltam az, aki kijelentette kezdeti lelkesedés után, hogy nem kíván semmilyen formában részt venni a honlap elkészítésében, pedig semmilyen okot nem adtam erre, máig nem tudom mi volt az oka, hiszen ráadásul barátnőmnek hittem Cserellát, járkáltunk egymáshoz, csereberéltünk. Számomra derült égből villámcsapásként hangzott az elutasítása, majd mégvalakié, akit ugyan személyesen nem ismertem, de hozzám közelállónak hittem. Ekkor szakadt ketté az addig igen jónak tűnő csapat. Voltak honlap pártiak és ellenzők, de mert a pártiak többnek tűntek, hát belevágtam, belevágtunk. Én senkit nem akartam egyetlen másodpercig sem kizárni és csupán azért írtam, hogy nem haználtam fel olyan infókat, mert ő nem akart résztvenni. Ha itt valaki sértéseket szenvedett el, az egyedül én voltam.
Légyszíves máskor jobban néz utána, ha valakit megvádolsz azzal, hogy belelép mások lelkivilágába. Akik megmaradtunk és lelkesen készítettük a honlapot egyikünk sem kívánta szerintem, hogy a nevük is szerepeljen, nem ez volt a fontos, hanem a végeredmény.
Jóvanna, (rossz) vicc akart lenni. Tegnap már furdalt is a lelkiismeret, (láttam, mennyire várod), hogy nem tudtam feltenni, de annyi anyag volt kinyomtatva, hogy a fülem kettéállt tőle és inkább elmenekültem aludni.
Ha belegondolsz, mi minden terjeszt(het)i, akkor semmi garanciád nincs rá (senkinek se), hogy a jövőben egy abszolút 'mentes' állományod legyen. Nem rajtad múlik, hanem a szerencsén. Meg kell tanulni 'kezelni', azaz minimumra csökkenteni a fertőzés lehetőségét, és ha van, akkor nem terjeszteni.
Már azt hittem, senkit nem érdekel a téma és aludtam egy jót! (Hű, de jól esett!) Még annyit hozzá: - egyéb gyümölcsfákon az agrobaktériumos daganatot szokták ráknak nevezni (még külföldiül is), és azokat szokták nyomtalanul kiirtani, még a helyüket is fertőtlenítve. Ilyen is lehet a leanderek közt, átültetéskor bárki meg tudja állapitani, hogy egészséges gyökérzettel van-e dolga. - a pseudomonas nagyon sokféle, szinte minden növényre van speciális fajtája, valószinü a többiekkel 'békében' együttélünk, anélkül, hogy figyelmet forditanánk rá, vagy az őszi-tavaszi lemosó permetezés már eléggé bevett szokás gyümölcsösökben, és az kordában tartja. - a leanderen most van itthon (is) terjedőben, (cseh 2004), rosszizű névvel. Már egyszer irtam, hogy olaszok, spanyolok más névvel illetik, és emiatt nem irtják ki az érintett növényeket. - azt, hogy a metszőollóval betegségeket lehet a gyümölcsfák között terjeszteni, már 30-40 éve is minden mg-i szakkönyv az alapfogalmak közt leirta. Nem kell pánikolni, be kell tartani. A metszési sebek zárásával együtt. (Nem egy nagy beruházás, egy doboz ólommentes festék, ami mindig kéznél van és 10-20 évre elég).
Utsó: a hivatkozásokat betettem, aki akar, utánanéz, de szó szerint mindegyiket betenni felesleges lett volna, sok volt az ismétlés.
azt hiszem ez kimaradt kilencféle leanderen tesztelték Pseudomonas savastanoi pv. nerii -t a növények közül mind megfertőződött, azonban a növényeken sokféle, eltérő tünetet produkált
Bevallom őszintén, arra nem lennék képes, hogy most kidobáljam őket. Értem én, hogy az a megoldás, de még ellenkezek, felvállalva azt, hogy mind áldozatul esik. De azt hiszem előbb-utóbb mindenkihez eljut. Némi óvatossággal talán nem jutunk el a horrorisztikus állapotig.
