Most el akarsz terelni attól a butaságtól, amire válaszoltam.
Te azt hiszed, hogy a matematikai logikában és a halmazelméletben bárki is le tud vezetni bármi önellentmondást. De hát ez egy 111 éve elavult feltételezés.
Neked fogalmad sincs róla, miket beszélsz itt össze vissza.
Ha ugyanis egy axiómarendszerben valóban le lehetne vezetni akár csak egyetlen önellenmondást, akkor az teljesen használhatatlan volna, mert könnyen le lehetne vezetni benne tetszőleges állításokat és mindazok tagadását is. Ha a halmazelmélet ilyen lenne, akkor semmire se lehetne használni az egész rá épülő matematikát és az elméleti fizikát se.
azaz vallás, azaz dogma, mert a FORMÁLIS azt jelenti, hogy kitalált és nem azt, hogy BIZONYÍTOTT.
Az ötre meg számos számrendszerben más és más jel van kitalálva.
Ahogyan a NYELV is "relatív", éppen úgy a matematika is az. Át lehet ugyan fordítani az egyik nyelvet a másikra, de ha nincs tolmács, akkor bizony gond van. Meg akkor is, ha más értelmezés van bizonyos szavaknak, más nyelveken.
Ezzel a te idézeteddel csak az a baj, hogy úgy tesz, mintha a matematika nem tudta volna rendbe tenni a korai naiv halmazelméletet, miután Russell kimutatta, hogy abban önellentmondás rejtőzik. De hát ezt már maga Russell megtette a Whitehead-al közösen írt monumentális 3 kötetes Principia Mathemacia-jában 1910-13 között. Az ebben precízen felépített halmazelmélet még bonyolultabb volt a szükségesnél, de nagyon világosan mutatta a megoldás útját: szigorítani kell a halmaz definícióját, ki kell zárni annak lehetőségét, hogy egy halmaz elemként tartalmazhassa önmagát is. Russellék megoldása, hogy nem szabad distinkció nélkül alkalmazni a "minden halmazok halmaza" fogalmat, hanem a halmazokat típusokra kell osztani, s egy halmaz mindig csak az ő típusánál magasabb rendű típusba tartozó halmaznak lehet eleme. Ezzel megszüntették az öntartalmazkodó halmazok egzisztenciáját, tehát az ilyenekre épülő összes paradoxon levezethetőségét.
A Principiában felépített eredeti rendszer így típusok egész hierarchiájából állt, de a későbbiekben sikerült ezt kétszintesre egyszerűsíteni, a nem öntartalmazkodó halmazokra, és azokra az osztályokra, amelyek már csak a halmazok elméletét tárgyaló metaelmélet objektumai. Tehát általánosan fogalmazva végtelen sok egymás feletti típus helyett mindig elegendő két típus, az aktuális elmélet által leírt tárgyak típusa, és az ő tárgyalásuk módját tárgyaló metaelmélet tárgyainak típusa.
Én a dolgot itt persze csak ezen az informális módon jelezhettem, ami ne tévesszen meg senkit. Russell és Whitehead 1500 oldalas könyve nem filozófiai locsogás, annyira nem, hogy az egészben aligha van száz oldalnál több verbális magyarázat, az oldalak túlnyomó többsége minden kommentár nélkül, szigorúan csak a formális matematikai logika nyelvén íródott. Definíciók, axiómák, s utánuk a lemmák meg a tételek teljesen formalizált levezetése.
Az egyetlen példányt, aminek Magyarországi létezéséről tudok, én 1976-ban vettem ki a BME könyvtárából (akkor még haza lehetett vinni), és olvastam nagyjából egy évig. Akkor vissza kellett vinnem, több halasztás már nem engedélyeztek. Még az is felmerült bennem, hogy ellopom, és kifizetem, de nem tettem. Ezt a példányt az előző 31 évben egészen biztosan nem olvasta senki, amit onnan tudok, hogy amikor először kinyitottam az egyik kötetet, akkor észrevettem a belső margón egy kb. 150 oldalon keresztülfúródott lyukat, annak végében pedig megtaláltam azt a kicsi aknarepeszt, ami ütötte. A gerincén fúródott be, és itt fogyott el a mozgási energiája. Ha valaki előttem kinyitotta volna, akkor neki esett volna ki, márpedig az a repesz csakis 1945-ben repülhetett be a könyvtárépület ablakán.
Ez egyébként egy világszerte legendásan nehéz olvasmánynak tartott mű.
De te, aki nem vagy képes különbséget tenni még a fizika és matematika között se, annyira nem, hogy képes voltál ideírni ezt a pirosított marhaságot, jobb ha nem próbálkozol ezen a területen.
Te nem értesz hozzá, mert ez nem geológia. A logikai kapuk az az én alapszakmámhoz tartoznak. Vezérléstechnika, irányítás technika, számítás technika, robotika, CNC vezérlések ... stb.
John D. Barrow, Bertrand Russell és más híres matematikusok állításait sem hiszed el, akkor miért hinnéd el, azt amit én prezentálnék? Felesleges a racionális érvelés, mémfertőzések kognitív fertőzések esetén. Egyébként is már leírtam, hogyan lehet 2+2 = 5 és 3 is. Szabályos matematikai műveletekkel.
Az igazán nagy matematikusok mindig is tudták, hogy a matematika, csak egy sajátságos valláshalmaz.
" Ha vallás alatt olyan gondolatrendszert értünk, amely bizonyíthatatlan állításokat tartalmaz, akkor Gödel megmutatta nekünk, hogy a matematika nem csak hogy vallás, hanem ez az egyetlen vallás, ami be is tudja bizonyítani magáról, hogy az. " - John D. Barrow (1952 -2020) angol kozmológus, elméleti fizikus és matematikus. A képen jobbra.
+
" Bertrand Russell ( 1872-1970) angol filozófus és matematikus felfedezése alapjaiban rengette meg a matematikát, mivel így kiderült, hogy a hagyományos matematikai logika eszközeivel minden levezethető tétel tagadása is levezethető, vagyis bármi és bármi ellenkezője is bizonyítható, vagyis az elmélet nem ér sokat. " forrás - Így lényegében bebizonyította, hogy Gödel tételei értéktelenek és banálisak. Ezt alátámasztja az a tény is, hogy Gödel az 1940-es évek végén megmutatta, hogy az Einstein-féle általános relativitáselmélet egyenleteinek létezik paradox megoldása. Tehát az is be lehet bizonyítani matematikával.
Egy mesetípus szabályrendszerét egy lapon említeni egy matematikai terület axióma-rendszerével, durva léptéktévesztés, bizony megkérdőjelezi a tudományos hitelességedet, bármilyen végzettséged és praxisod volt is valaha.
A valóságról csak annyit tudhatunk meg, amit a köztudatban megegyezéssel elfogadunk. A szubjektív vélemény akkor számít, ha megegyezik a közösen elfogadottal. Különben marad különvélemény, ami mindenkinek van.;-)
Éppen azt emeltem ki, hogy az általunk alkotott szabályok szerint, korrekt a számtan, vagy matek, akkor nem érdemes tovább ragozni. Azt kell elfogadni, ami a gyakorlatban működik.;-)
