X pedig bánhatod, a Borknagar tagjai már csak vizuálisan is jelentős élményt adtak: hercig 2 méteres skandináv istenek. A hangzás olyan volt amilyen, de azért nem minden hétvégén adódik Bn koncert, úgyhogy mi nagyot zúztunk.
Vovin bdd teljesen elkurvult, 4000 hozzászólásnál nem is csoda (persze, én is minek locsogok annyit), de legalább azt elmondhatom, hogy soha annyi cd-t nem vettem még, mint mióta a topikot olvasom. mindig van vkinek remek ötlete
Viveca a heavymetal.hu szerint október végén az E-klubban lesz
a koncertszervező illetékesek még most is a pecsa padlóját söprik, vagy mi ez a nagy csönd. volt itt azért néhány kérdés, talán válaszolhatna vki...
Eloszor csak egy par mondatot akartam beszurni, de aztan egyszerubb volt bevagni az egeszet.
Szoval nem eppen ugy nyilatkoznak, mint egy, a sikerei csucsan levo, elegedett, optimista zenekar, es ami azt illeti, az albumukat sem dicserik agyon, a boritorol nem is beszelve.
Valaki szamon kerte, hogy miert nem jatszottak kesobb az SR-on, en meg, tekintettel arra, hogy vegtelen tolerans es tapintatos vagyok, nem azzal valaszoltam, hogy oruljenek neki, hogy egyaltalan ott lehettek, hanem bevagtam ide ezt a cikket.
- A Racket lemez már elég régóta megjelent: milyen volt a fogadtatása?
Kedves ösmerősöm mesélte, hogy Marduk alatt egy középkorú illető ült a keverőnél és mikor belekezdtek a játékba, úgy összerezzent, hogy majdnem leesett az emelvényről, aztán mikor vége lett a számnak, megjegyezte: "Vicces fiúk ezek!". Hm.
Hát igen, a hangzás... A dob általában úgy szólt, mint az állat - különösen a lábgép - a gitárokat meg csak akkor lehetett hallani, amikor szólóztak (a true metal csapatokról beszélek).
Kiváncsi leszek Patek fényképeire. Vagy száz képet csinált, egyszerre két géppel dolgozott. Aszonta ha most se sikerülnek rituálisan megsemmisíti Zenith-jét.
Üdv minden ismerősnek és ismeretlennek!!!
Vártam pár napot mire úgy éreztem,hogy higgadtan tudok irni a SR-ról.
Nem akarok mások álltal elcsépelt gondolatokat
újra leírni ezért csak egy igazi KÖSZÖNETET
szeretnék mondani a szervezőknek,hogy elhozták nekünk ezeket a bandákat.
Remélem jövőre is megrendezésre kerül ez e koncert-fesztivál.Egy szerény kérésem lenne csak!Próbáljatok meg egy IGAZI ,metál zenéhez
értő hangtechnikust keresni.
Ne legyen olyen érzésem a koncertek alatt,hogy
a fakezü,süket hangosítók nyilt versenyén vagyok.(Nem akarom megbántani a hallássérülteket!!!!!!!!)
Rossz volt látni,ahogy a zenekarok szívüket kiteszik a színpadra,hogy mi a ,KÖZÖNSÉG
jól szórakozhassunk és ezt egy tehetségtelen ember megakadájozza.
A fesztivál egyébként tetszett,a zenekarok maximálisat nyújtottak.Bánhatja aki nem volt ott!
Szerencsémre én minden stílust elfogadok,így meg voltam elégedve mindegyik zenekarral!!!
Mégegyszer köszönet a szervezőknek!
Külön üdv Patek és Legion haveroknak!!!
Maradjatok rendíthetetlenek és terjesztsétek az igét:Teach Children to Worship Satan!!!!
Hell Yeah!
Szia Rhad; igen, ráuntam arra is:)
Valóban elhúztam Gamma Ray előtt, de sajnos nem mentem már vissza, mert barátnőmnél ragadtam... Sajnos nekilátott sütni, meg elkezdtünk beszélgetni, tv-t nézni, és háát.. lusta voltam 1 körül egyedül visszamenni... Pedig Simen-t vártam egész nap..:) Na majd legközelebb:)
Szia TMW... ezt az interjút én csináltam, és kívülről tudom, úgyhogy nem volt értelme beszúrnod...:-) Elég lett volna csak azokat a mondatokat kiragadnod, amelyek az igazadat bizonyítják. Nosza...
anyagilag mennyire érte meg a fesztivál nektek? nem forintra, hanem mittomén, mennyi emberre számítottatok? lesz-e jövőre is? bejöttek-e úgy általában az ezzel kapcsolatos számításaitok?
Nagyon sajnálom a Borknagar-t, akik a true blokk szerelései
és játékidő-húzásai miatt egykor kezdtek. Jó műsort adtak, és nem szoktak
többet játszani, de elvette a kedvüket a keverősök amatőrsége és a közönség
otromba szerencsétlen viselkedése. Még szerencse, hogy láttam őket élőben,
aztán vagy Bécsben ősszel a Mayhemmel, vagy majd jövő nyáron Norvégiában
a Midsummer-festen, amire lehet hogy kijutok :)) bárcsak összejönne, mert
Magyarországon nem fognak játszani pár éven belül, az hétszentség. Bezzeg
ha Borky klubbuli lett volna, az lett volna az igazi.
Mindenesetre köszönet a szervezőknek, meg előre, tök jó volt, nekem a magyar
bandák is nagyon bejöttek, SD is, Nemesis is, Neck Sprain is, csak sajnálom,
hogy DW-en nem tudtam ott lenni, pedig... Azonban ezeket a malőröket nem kéne
elkövetni, sokat rontottak az összképen. Amúgy a szervezés király volt, a bandák
is, csak nem kellett volna a stílusokat szétdarabolni, így utólag, bár tudom, az sem
szerencsés, ha blokkok vannak. De jó volt, Borknagarért is megérte, nekem ők
voltak az igazi.
X hali, ezer éve nem találkoztunk már, nagyon ráuntál a black/death topikra? láttunk szombaton a kis kék kocsiddal elhúzni Gamma Ray előtt.
Vovin neked is a fél bdd-topik üdvözletét tolmácsolom
supertzar ha leszel olyan kegyes leereszkedni hozzánk, elmondod, miért voltak olyan rossz paszban Borknagarék, hogy csak ennyit játszottak. kb. is értük perkáltam le a 3200-át, szóval kicsit csalódott voltam, hogy ilyen keveset játszhattak, s én is úgy érzem, hogy a szervezés, technika és a bálám közönség miatt nem nagyon fognak többet hozzánk jönni, pedig qrva nagy kár volna, mert állat nagy zene. Az Immortal sokmindenért kárpótolt, köszönet, hogy elhoztátok őket. máskor mondjuk nem volna baj, ha egy napon lennének a hasonló stílusok, mert Mardukra is kíváncsi lettem volna, de a két nap most nem fért bele financiálisan.
Kellemes volt a fesztivál, jó volt, hogy létrejött.
Sajnos csak pénteken tudtam menni és csak amiatt keseregnék, hogy a Christian Epidemic oly nagyon korán lekerült a színpadról. Szóval - bár lehet, hogy szentségtörésként hangzik - én csak miattuk mentem fel, kivártam a hajnali időpontot, s a kiírt 45 perces műsor helyett kaptam kb. 30-at. Nem tudom a probléma okát, de nem tűnt úgy, hogy Széles Zsoltiék akkor és ott abba akarták volna hagyni a produkciót, mégis az lett belőle. Visszatapsolásra sem jöttek vissza, szerintem ez is azt mutatja, hogy nem maguktól mentek le. Szóval tud valaki valamit arról, hogy mi történhetett?
Halál a szar zenére!
(Interjú a Strong Deformity zenekarral)
A Strong Deformity-t sem kell már bemutatni: a szombathelyi brigád immáron két lemezzel a tarsolyában harcol.
No persze, ők nem afféle fantasy metal csapat, szóval a harc itt képletes… A mostanában Nagy Levente Neck
Sprain bőgőssel koncertező brigádot a Superbuttal közös, gödöllői bulijukon faggattam ki, a turnébuszban.
(Vincze Ádám)
-Hogyhogy a Levente bőgőzik most nálatok?
Muzzo: Mert a Tibi, a bőgősünk elment nyaralni. A pofátlan dög… Ja, már megy a magnó? Szóval tudtuk előre,
hogy elmegy Görögországba a kis szemét, és elkezdünk szervezkedni. Mivelhogy régi cimborák vagyunk a Neck
Sprain-ékkel, még a nyolcvanas évek eleje óta; más szóba se jött.
- Szóval akkor nem rúgtátok ki a Tibit, ugye?
M.: Hát, még a Levit teszteljük… ez az uccsó buli, aztán majd még döntünk… Á, nem, csak vicceltem….
(Röhögés.)
- A Racket lemez már elég régóta megjelent: milyen volt a fogadtatása?
M.: Hát, elég szar.
- Komolyan?
M.: Komolyan. Ez egy olyan dolog, hogy ezt a lemezanyagot mi megírtuk ’97-’98-ban, és így mentünk a stúdióba
’98 október-novemberében, utána egy évig a fiókban henyélt az anyag, aztán kijött, óriási küszködések árán;
köszönet persze a Nephilimnek, hogy végre valaki kihozta itthon, de olyan hatalmas promóciót nem kaptunk, és
szinte nulláról kellett kezdenünk, mert annyira leálltunk az első lemez után. Elvesztettük a tábort, kicsit a hitünket,
szóval mindent, eléggé padlón voltunk, és onnan kellett följönni. Külföldön az NSM jelentette meg a lemezt, most
jött ki egyébként Európában, és Amerikában kapható: egy ottani társkiadó felvállalta a terjesztést.
- Jelentek is meg kritikák a lemezről német lapokban, ugye? Azt hallottam, hogy néhol nagyon lefikázták.
M.: Végül is két részre osztható: vannak igen kottázósak, vannak ilyen közepesek, fanyalgások, meg vannak
nagyon jók. (Ez három kategória, he-he… V.Á.) Természetesen azt nem lehet elvárni, hogy old school true metal
harcosok ezt a lemezt megdicsérjék, mert az tényleg valahol nem kóser, nem lenne egyensúlyban a dolog. Attól
függ, milyen közegbe érkezett a dolog, és milyen emberek hallgatták, vagy, egyáltalán meghallgatták-e, mert én
olyanról is hallottam, hogy vannak olyan újságok, ahol eldöntik a borító és az image alapján a zene értékét.
- Ja, az ominózus, citromsárga taxis borítót jó sokan lehúzták. Tényleg, miért pont taxi?
M: Valahogy rábukkantunk, nem?
Hair: Végül is a Devil’s Cab adta az ötletet, és úgy gondoltuk, hogy ez a kép kellőképpen
bohém ahhoz, hogy mindenki azt higyje, hogy ez egy ilyen „strandoló kislány” feelingű lemez, és hogyha mondjuk
egy rockabillyn fölnőtt ötvenes éveiben járó, most már vén tata berakja a CD-játszójába, leesik az agya.
- És szerintetek ez a borító hogy befolyásolta a lemez fogadtatását?
M.: Ez megint a közegtől függ, hogy kik hallják. Általában negatív… de voltak olyan arcok, akik csettintettek,
hogy ez igen. De ők viszont nem metálosak. Lehet, hogy kibasztunk magunkkal ezzel, sőt valószínű is, de ez most
már így van sajnos, de abszolút fölvállaljuk.
- Elég sokat változott a zenétek, és az image-otok a korai időkhöz képest, és sokan ezt trendlovaglásnak tudják be.
M.: Egy olyan ember szemében, aki három évig nem hallott rólunk, aztán fölbukkantunk, tényleg az egész egy
műanyag dolognak tűnhet, de ez egy olyan folyamatos, lépcsőzetes váltás volt, amit abszolút nem érzünk
trendlovaglásnak. Amikor Panterát játszottunk, akkor is imádtuk ezeket a Korn-szerű muzsikákat, ahova most
minket is besorolnak, de annak, hogy most olyan zenét játsszunk, ami nem belőlünk jön, szerintem nem lenne
semmi értelme. Biztos, hogy egyesek szemében ez tényleg irritáló, de hát ez van, erről nem tehetünk, és éppen
úgy, a harmadik lemez is lehet, hogy tök más lesz.
- A lemezen van egy Duran Duran feldolgozás. Miért pont a Girls On Film-et vettétek fel?
H.: Ez jutott először az eszünkbe.
M.: Igazából az van, hogy óriási fanok voltunk a Tibcsóval, az antibőgőssel, még a nyolcvanas években, és most
visszaástunk egy kicsit a nagy metálkodás után, újra felfedeztük az értékeit. Megcsináltuk, mai hangszerelés,
súlyos, lehangolt gitár, korrekt kornyikálás, ohne szóló…(Röhögés.)
- Az egész albumon nincs egy darab gitárszóló sem…
M.: Elmondom miért. Nem megy… valahogy nem tudtuk beilleszteni őket a képbe. A sok Joe Satriani megártott
kicsit… (Röhögés.) A harmadik lemezen talán lesz megint gitárszóló.
- Harmadik lemez, mikor, hol?
H.: 2000-ben.
M.: Hülye, most van 2000!
H.: 2001-ben, bocs. Akkor vesszük fel, hogy mikor fog megjelenni, az még kérdéses.
M.: Meg hogy hol fog megjelenni, az is. Egyet tudok: kibaszott jó lesz! Komolyan mondom, ha hiszed, ha nem.
- A Metal Hammer munkatárs, Kovács Peti menedzserkedése mennyiben segít benneteket? Egyáltalán neki mi a
funkciója a csapatnál?
M.: Igen, lényegében ő a menedzser, ő szervezi a koncertjeinket, intézi az internetes dolgokat, interjúkat szervez…
Végül is nem a klasszikus, nyugati értelemben vett menedzser, aki pénzzel meg is finanszírozza a dolgokat, mert
soha nincs egy vasa se… (Röhögés.)
- És az mennyiben jelent pozitívumot, hogy a Hammernél dolgozik?
M.: Tudod, ha lapozgatod az újságot, úgyis látod, hogy nem velünk van tele. Olyan tisztességtelen előnyről tehát
nem beszélhetünk, amilyenre sokak gondolnak. Nincs is ajnározás, ugyanis nem szeretik ezt a zenét. Aki erre vevő
a Hammernél, az egyedül a Peti, de ő meg úgyis megvenné, még ha nem a mi szervezőnk lenne, mert van annyira
nyitott, amennyire más nem. Végül is nem azért van velünk, mert a Hammer munkatársa. Egy barát végül is
nevezhetjük így.
- Zárszónak mit mondanátok?
M.: Halál a hamis metálra…?
Balázs: Halál a szar zenére, mondjuk inkább így.
M.: Ez az. Akinek inge… Csak annyit szeretnék az egészhez hozzáfűzni, hogy aki eljön a bulikra, és azután is azt
mondja, hogy divatlovaglás, nem őszinte, vagy pózolós, és meggyőződik, hogy ez van, akkor higyje azt. Aki ezzel
szembesül koncerten, az kicsit máshogy látja a világot, mint mi. Ezek után nem hiszem, hogy bármikor is megértjük
egymást az ilyen arcokkal.
A Leadfoot király volt, és amit a dobosuk művelt, az ISTEN volt! Csoda, hogy egyben maradt a szerkó a program végére.
Nálam a Vanden Plas volt a mennyország kapuja, a Pink Cream 69 pedig maga a mennyország! David Readman torka aranyból van, a ZENEKAR pedig hihetetlen hangulatot varázsolt. Voltam már pár koncerten, de ez a Megadeth-tel vetekszik, és az se volt semmi. Ráadásul a világ legkényelmesebb első sorát lehetett produkálni, ami még csodásabbá varázsolta az estét.
Csak pénteken voltam, príma volt, de az Immortal miatt vérzik a szívem AAAARRGGHHH...
készítettem egy kis számvetést:
legjobb dobszerkó: Leadfoot,
legjobb szám: Marduk - Funeral bitch
második legjobb szám: Leadfoot - Unkind
legjobb külső (zenekar): Marduk,
legjobb külső (büfés csaj): a játékgépek mellett a magasabb szőke,
köszönet a szervezőknek az áldozatos munkájukért, lehetne egy Autumn Rocks úgy október körül...
A Borknagar irtó király volt! Még így is, hogy jól elbaltáztak valamit valakik:) Azzal viszont egyetértek, hogy a tufa közönségnek meg a technika ördögének köszönhetően soha többet nem jönnek erre. Pedig... Én nem is értem. Az emberek jó része állt, mint a bálám szamara. Köszi gyerekek. Bezzeg az Ossianra... Mindegy. Erről ennyit. Számomra akkor is a Nagar volt a csúcspont.
A többit meg inkább hagyjuk.
Bocsi, pontosítok: szóval ne játsszanak másfél órát, mint esti főzenekar, mi? Hanem mennyit? Háromnegyed órát? Örültél volna, mi?... Na erről ennyit... Emberek, azért valaki észhez téríthetné az eltévedteket!
No igen, azok a ráadások! Számomra a Ride the Sky volt a buli csúcspontja! A buli előtt még poénkodtunk is a haverommal, aki váltig állította, hogy ugyan miért játszanának Helloween nótákat, én pedig azt mondtam, kizárt, hogy létezhet Kai buli Ride the Sky nélkül!!!
Amúgy pedig állatira eltévedt az, aki a bandát összefüggésbe hozza a késésekkel. Ez enyhén szólva nevetséges... hisz ők is mennyivel később kezdtek a kiírt időponthoz képest. Ne legyünk már ennyire beszűkültek, plíz...
Dragonfly: megsugom neked, hogy akit te technikusnak neztel a Borknagar koncerten az a Marduk dobosa volt es csak poenbol mutatott be a gitarosnak. :))
Sajnos a munkám miatt a pénteki programról lemaradtam, de a fesztivál második napján ott lehettem. Néhány szubjektív benyomás.
A Strong Deformity koncertje egyszerűen nem tetszett. Ez szubjektív dolog, de akkor is ezt kell mondanom, ha tudom, hogy ezért King az első adandó alkalommal egy lakatlan szigetre küld majd guanót gyűjtögetni.Be kell vallanom, hogy az új SD nem az én zeném, de azért azt nem gondoltam, hogy a Fájdalom hatalma lemez dalai ennyire - stílszerűen - indexre kerültek a csapatnál. Csak egy nótában éreztem azt, hogy a csapat tényleg odatette magát, a többinek volt egy kis "legyünk már túl rajta" fílingje. Szerintem. Gyenge volt a hangzásuk is, bár erről valószínűleg nem ők tehettek. Összességében szívesebben láttam volna helyettük mondjuk Without Face vagy a TAOD fellépését.Például.
A Nemesis az est egyik legkellemesebb meglepetését okozta. Ellentétben az SD koncertjével, itt tényleg lejött a színpadról, hogy mennyire élvezték a zenét. Nagyon elkapták a fonalat, és a közönség ezt azonnal megérezte. Felszabadultan, óriási kedvvel játszottak. Nem vagyok áptudét az ő lemezeikkel kapcsolatban sem, de az előadott új dal is nagyon tetszett. Akárcsak a többi. Meggyőzőek voltak, méltán arattak sikert. Én is pótolni fogom a mulasztásomat és meghallgatom a lemezeiket. Ja, és szerintem az övék volt az est legjobb hangzása.
A Neck Sprain próbálkozott, de a dalokat követő gyér taps és csend hamar egyértelművé tette, hogy 1-2 fanatikust leszámítva közönség nem ismeri a lemezüket. A dalok között Nagy Levente a közönségben kereste az apátia okát, de szerintem azért az ilyen típúsú zenénél az energikus előadás mellett kellenek az ütős dalok is. És ezekből azért nem hallhattunk sokat.
A srácok szerintem nagyon jó zenészek ( a dobost külön figyeltem, nagyot alakított ), de a nótákból hiányzik az a fontos plusz, ami a tökéletes zúzásokat igazi, fogós dalokká varázsolja. A Replika szelleme kísértett. Én szurkolok nekik, de ez nem az ő napjuk volt.
A Metalium szinte berobbant a színpadra, de érezhetően nem tudták mit várjanak a magyar közönségtől, ismeri-e valaki zenéjüket.
Bár a szó legjobb értelmében igazi profik, szerintem a lelkes fogadtatásnak is nagy szerepe volt abban, hogy fantasztikus koncertet adtak. A dalok azonnal hengereltek, a show pedig óriási volt. Mindig történt valami a színpadon, és a tagok igazi egyéniségek. A közönség és a zenekar azonos hullámhosszra került, én is nagyon élveztem a műsorukat.A koncert végén ajándékként eljátszott IM klasszikus is teljesen rendben volt, pedig szerintem a repertoár legnehezebb darabját választották. ( Mondjuk ez nem hatotta meg az előttem Maiden pólóban álldogáló fickót, láthatóan gőze sem volt arról, hogy mit hall. A divat örök, csak a tárgya változik.)
Az első pár dalban a szólógitárt ugyan nem lehetett hallani, de aztán szerintem is nagyon jól szóltak. Klassz volt a Metalium.
Az Ossian is kitett magáért, korrekt műsort adtak.
Tényleg jól szóltak, és Endre is remek formában volt.Ennyi pirót egyébként a Pecsa termében még nem láttam. Szóval a látvány is a megvolt, és szerintem a dalokba sem érdemes belekötni, a koncert alapján igenis megállják a helyüket.Mondom ezt annak ellenére, hogy ez aztán tényleg nem az én zeném.
A Metalium és az Ossian nagyon megdolgozta a közönséget, és ez alaposan megnehezítette a Gamma Ray dolgát. Sajnos a hangzás is katasztrofális volt, a keverő magasságában állva néha egyszerűen nem hallottam a zenét, csak egy massza jött velem szembe. Szóval nem volt az igazi. A ráadások azért a szememben megmentették a bulit, és a Future world óriási élmény volt a mesterrel.
A Borknagar koncertje számomra csalódás volt. Nem a zene, hiszen ott a csalódás eleve kizárt, hanem hangsúlyozottan a koncert. Sajnos a technikai probléma láthatóen elvette a csapat kedvét, és nagyon rövid műsort adtak. Nagyon sajnáltam, hogy nem játszottak többet.
Az Immortal aztán kárpótólt mindenért. Bár egy kis tech.prob. itt is becsúszott, de számomra is olyan óriási dolog volt a bandát élőben látni és hallani, hogy ilyen apróságok nem befolyásolhatták az élményt. Őket vártam igazán, és a második, harmadik sor táján végigküzdve a koncertet számomra tökéletes volt. Attól eltekintve, hogy a legnagyobb kedvencemet nem játszották. Mindent azért nem lehet.
Tekintettel arra hogy ma is dolgoznom kellett, a Nevergreen koncertjét már nem tudtam megvárni, így a Gótikus erotika dallamaival búcsúzott tőlem a fesztivál, amikor 1/2 5 óra körül kiléptem a szakadó esőbe.
Összességében jól éreztem magam, és remélem jövőre is lesz hasonló rendezvény. Sajnos kevesebben jöttek el, mint amire számítani lehetett ( a teremben jó 3/4-ed ház volt ), de remélem a szervezők azért nem adják fel.
Szvsz a Metalium hangzása rosszabb volt a Gamma-énál. Míg az egyiknél Hansen mester hangját nem lehetett hallani, addig a másiknál a gitárokat, ami ebben a műfajban iszonyat gáz. Én pl. csak a refrénnél ismertem fel a Smoke on the Water-t, pedig annál a riffnél ismertebbet nem igen tudnék elképzelni...
A rosszul összeválogatott számokkal egyetértek. A GR mégiscsak egy melodikus speed banda, márpedig a Man on a Misssion-ön kívül nem volt egyetlen igazán gyors szám sem (ha jól emlékszem). Egyébként bejött, amitől tartottam, a Best Of miatt a régi számokat nyomták, pedig ha pl. eljátszották volna az Armageddon-t, akkor... akkor... nem is tudom, mit csináltam volna.
Kai Hansen pedig ISTEN! El sem hiszem, hogy láthattam élőben, kb. 5 méterre állt az orrom előtt. Még kell egy kis idő, míg felfogom, mi történt. (A hangja hagyta néha cserben, vagy csak a keverés volt ilyen szar?)
Más. A második legjobban várt produkció számomra a Borknagar volt. Nem csalódtam - a játékukban. Annál inkább a közönségben. Faszért nem tudták őket visszatapsolni? Számok között is olyan leállás volt, hogy azt hittem, rosszul látok. Az utóbbi időben nem ezt szoktam meg a magyar közönségtől (még itt a feszten is nyomultak rendesen). Lehet, hogy túl ismeretlen volt a banda? Na mindegy. Simen számomra mostantól egy félisten. Warrel Dane után feliratkozott "kedvenc énekeseim" listámra. Bár nem énekel annyira jól, mint lemezen, de így is azt hittem, Odin és Thor egyszerre szól a felhők mögül. Erre mondják, hogy katrtikus élmény, nem?
Hat szerintem allat volt Summer Rocks masodik napja,de sokkal jobb is lehetett volna...
Kosz a szereloknek,hogy amatorsegukkel elinteztek,hogy Borknagar az eletben nem fog Magyarorszagra jonni mar.Latszott rajtuk a nemtorodomseg,az meg a bunkosag teteje volt,hogy a Borknagar dobosa mogotti srac ,aki legyezte ot,bemutatott a dobosnak,amikor nem figyelt.Csoda,hogy visszajottek lejatszani meg par szamot.Szoval ha lehetne jovore profibbak legyetek ilyen teren.Meg legalabb masfel orat csusztak az esti foegyuttesek...Hat nem tudom,talan ha Gamma ray-eknek mondtak volna,hogy igy is marhasokat csusztak,hogy ne menjenek vissza haromszor,meg ne jatszanak masfel orat talan nem lett volna olyan keson az Immortal,meg ilyenek.Szoval elsore nem volt rossz,de elegge hianyerzetem van.
Ami azt illeti, cseppet sem csodálkozom, hogy a tegnapi koncert alapján nem sikerült a Gammásokat a szívedbe zárnod. A gázos hangzás is sokat kiölt az előadás élvezhetőségéből és azt kell mondjam, a srácok elég bénán válogatták össze a nótákat... Vagy a fene sem tudja. Sok volt a leállós, lebegős rész és az amúgy is fáradt közönség ezt vajmi kevéssé tolerálta. De hidd el, amúgy nagyon ott vannak a szeren, egyik albumuk csodásabb a másiknál! Kai egy abszolút zseni. Azt sem értem, miért a régi, eredetileg Ralf által felénekelt nótákat kell erőltetni, amiket ugye többnyire át kellett transzponálni az ő hangmagasságára és így mást kaptunk, mint amit megszoktunk. A csodás Powerplantről meg úgy megfeledkeztek, mintha nem is létezne... Send me a Sign és kész... Fura volt, az egyszer szent.
Megvan az összes kép, és jövő héten megkapom KBP képeit is... Szóval túl jó nekem, de esetleg neked is küldök át belőle, ha megtanulsz végre illedelmesen beszélni az idősebbel!:))
