Vajon miért nincs a kajszinak külön topikja? Hisz' se nem szilva, se nem őszibarack. Ellenben a kedvenc gyümölcsöm gyerekkorom óta, amikor először magyar kajszit kóstoltam... no meg a lekvár, pálinka, ki mit szeret.
Nálunk hétfőtől szerda estig 40 mm esett. Csütörtökön volt egy átmeneti szünet majd ma reggeltől ismét esett. A mai adat 7 mm. Szombaton szórtam a műtrágyát a kajszira is és vasárnap be is dolgoztam. Erre jól jött a csapadék de már elég lenne mert az egyéb munkákat akadályozza a nagy sár. Hétfő-kedd szárazabnak tűnik akkora időzíteném a lemosó permetezést.
Ez komoly? Ez tényleg hallható? Itt a homokon csak azt hallani, ahogy a férgek gyűrűi harsognak a járatokban! :) (Nem hallok én semmit, rossz a bal fülem. :)
Sejtettem hogy elég lesz nálatok a vízből :) Nálunk van ez hogy szomszéd faluban esik, nálunk meg nem nyáron, persze átlagban/térképen ez nem jön ki a nagy különbség. Nekem ahol áll a víz (telek eleje) ott ilyen pattogó érdekes hangot hallottam, de nem tudtam hogy mi az, lehet előtte volt hogy beállt a teherautó.
Ez a térkép szerint lehet de a valóságban nem . Most jöttem be mert elkezdett megint esni . Én úgy tudom megállapítani hogy a talaj mennyire van átázva , hogy dobbantok egyet a lábammal és erre az összes giliszta reagál a talajban , visszahúzódik ami szörcsögő hangot ad . Ez azért van mert feljönnek a járatuk tetejére hogy levegőt tudjanak venni ( bőrlégzéssel ) mivel a mélyebb rétegek annyira vizesek hogy ott nem tudnak . Szóval ha a dobbantásra szörcsögnek a giliszták akkor le van ázva .
Amúgy ezek a mérések nagy szórást tudnak produkálni a helyi értékekhez képest .
Általánosságban a ritka szellős koronára kell törekedni . Az égrészeket nem visszametszeni hanem tőből kivágni így tudjuk elkerülni a " tyúklábakat " Y elágazásokat amik a sűrű koronát okozzák .Ha szellős ritka a korona akkor éri a vesszőket a nap és termőrügyekkel rakódnak be . Lehet most tavasszal kezdeni a ritkítást de ha a nyáron erős lesz a növekedés akkor mindenképp kell akkor is metszeni . Májusban már lehet hajtásokat kézzel is tördelni ahol sűrűen növekedik .
Jó a leírás még 2 dolgot fűznék hozzá ami nem konkrétan gép beállítási kérdés de lényeges .
Az első . Maga az ültetvény kialakítása hogy lehessen 2 oldalról permetezni a sorokat . Hátrány ha olyan művelés van ahol egy sor füves és egy sor művelt és csak a füvesről tudunk permetezni . Ilyenkor csak 1 oldalról lehet ...nagy fúvóka nagy nyomás .... az egyik oldalán csorog a lé a másikon száraz ( láttam már ilyet )
A másik a fa koronájának kialakítása ezt ugye a metszés taglalásába bele is szokták venni . Természetesen elsősorban nem a sövény a problémás hanem a nagy sortávú hagyományos koronák . Ha az jól van kialakítva akkor el fog jutni a permetlé a teljes felületre .
Az előző leíráshoz annyit még hogy a szórófejek irányának kis mértékű pozicionálásával ( ugye erre van lehetőség ) szintén meg lehet változtatni a szórás képét eltérő formák esetén nem biztos hogy fúvóka cserére van szükség .
Általánosságban az a jó módszer ha valaki ellenőrzi a permetezőgép után pár méterrel a permetezés hatékonyságát . ne csorogjon ne csepegjen sehol ne menjen se az égbe se a földre de legyen minden befedve . Ha nem így van akkor kiabáljunk a traktorosnak és variáljunk .
A kajszi se szereti a villás elágazást, mert, ha megterhelődik, hasad(hat). Ne vágd ki tőből, csak azt érd el, hogy ne terhelődjön. Pl. vágd le a fenti 'bokrot' róla. Vagy fél méteres esetleg 20 cm-es csonkra. Attól függ, mennyi ott a hely. A vágás alatt a rövid hajtások teremnek, ha meg vízhajtások jönnek azt idejében kínáld meg ollóval, ne járjanak úgy, mint ez. Ezt is 2 évvel ezelőtt kellett volna.
Gyümölcsfák permetezésénél más permetezés technikai problémák vannak. Az egyenletes fedettséget a géptől nagyobb távolságban, összességében nagy, mélységében tagolt felületen kell elérni. További nehézséget jelent, hogy a levelek mindkét oldalát kellő védelemben részesítsük. Gyakori permetezési hiba, különösen nagyobb térállású ültetvényben, hogy a lombozat belsejébe és felső részére nagyságrendileg kisebb mennyiségű hatóanyag jut, mint a lombozat gép felőli oldalára. Sokszor a levelek fonákoldalára - noha a színen megfelelő a fedettség - egyáltalán nem jut permetlé. Kis teljesítményű ventilátorral felszerelt vagy túlságosan nagy sebességgel üzemeltetett gépek esetében kismértékű a penetráció, a cseppek zöme a lombozat gép felőli oldalán rakódik le, a fa belseje felé a fedettség értéke rohamosan csökken.
Nagy teljesítményű ventilátorral
Gyümölcsösökben ezért általában nagy szállítási teljesítményű ventilátorral felszerelt permetezőgép alkalmazása szükséges. Téves az a nézet, amely szerint a ventilátorok kilépő légsebességének növelése segíti elő a jobb anyageloszlást. A nagy kiáramlási sebesség a ventilátor kifúvó nyílásától távolodva rohamosan csökken, energiája általában a lombozat elérésekor felemésztődik, és a permetcseppek itt, a lombfelület géphez közel eső palástján csapódnak le. Sok esetben a nagy légsebesség a lombozatot, a gyümölcsöket károsítja. A lombozat kímélése végett ügyelni kell arra, hogy a növényzetet érő légsebesség a 30-35 m/s-ot ne haladja meg. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az axiál ventilátorok teljesítmény felvétele meglehetősen nagy, és üzemeltetésükhöz megfelelő teljesítményű traktor is feltétlenül szükséges.A nagy teljesítményű ventilátorok üzemeltetésénél figyelemmel kell lenni arra is, hogy a szívóoldalon gyakran lerakódnak lehullott levelek vagy egyéb szennyeződések, emiatt a ventilátorok légteljesítménye jelentősen csökken, ezért a szívóoldalon elhelyezett védőrácsot rendszeresen meg kell tisztítani a szennyeződésektől.
Szórás iránya és intenzitása
A munka megkezdése előtt gyümölcsösben is a legfontosabb teendő a szórófejek, illetve a szórószerkezet beállítása a növényzet elhelyezkedésének megfelelően úgy, hogy a permet minél nagyobb arányban a célfelületre jusson, és elkerülhető legyen a cseppek talajra hullása, elsodródása vagy elpárolgása. Ezért fontos teendő a szórás irányának és intenzitásának meghatározása. A lombozat elhelyezkedését figyelembe véve kell az alkalmazott szórófejek rendszerét, méretét megválasztani és permetezési irányukat beállítani, de a legfontosabb teendő itt is a feleslegesen működő szórófejek lezárása. A sorközbe beállva, a gépet működtetve a lombozat alsó és felső határát kell kis rátartással megcélozni. Gyakran szükségtelen a legfelső szórófejek használata, de az is gyakori, hogy a szórás egy jelentős része ?különösen nagyobb térállású ültetvényben- közvetlenül a talajra irányul. Ilyen esetben jelentős permetlé veszteséggel kell számolni (2. ábra).2. ábra Gyümölcsültetvényben nagyok lehetnek a veszteségek
Permetlé mennyisége
Hagyományos koronaformák esetén a kiszórt permetlé mennyisége általában nem lehet egyenletes a lombozat teljes magasságában. A megfelelő fedettség érdekében a lombozat mélységének megfelelően a különböző szinteken a kiszórandó permetlé mennyisége általában különböző. Ezért a szórószerkezeten eltérő méretű szórófej-betétek elhelyezésére van szükség. Így érhető el, hogy a nagyobb lombfelületű részek több, a kisebb felületű részek kevesebb permetet kapjanak. A különböző méretű fúvókákat úgy kell megválasztani, hogy összes adagolási teljesítményük megegyezzen az előzőekben a gépre vonatkozóan kiszámított összes szórásteljesítménnyel.A beállításokat természetesen mindig a ventilátor működtetése mellett kell elvégezni, mert a ventilátor beállításai (légteljesítmény; kilépő levegő sebessége, iránya) a hatótávolság mellett a penetrációt is befolyásolják.
Levegő a gégecsöveken keresztül
A radiál ventilátorral felszerelt kombinált-, vagy légporlasztásos szórószerkezetekre jellemző, hogy gégecsöveken vezetik a levegőt a szórófejekhez, ennek következtében a szórás iránya a lombozat elhelyezkedésének megfelelően könnyen és pontosan beállítható, az axiál ventilátoros gépekhez viszonyított kisebb légteljesítmény miatt azonban a hatótávolság korlátozott. Ezért a légporlasztásos szórószerkezetek elsősorban szőlőben, kisebb lombozatú, intenzív gyümölcsösökben alkalmazhatók. Sövény ültetvényben például légporlasztásos gép alkalmazásánál az egyenletes fedettséget azonos méretű szórófej-betétekkel és a lövellő fejek célszerű irányításával lehet biztosítani a különböző növényi szinteken. Ebben az esetben a gépre meghatározott szórásteljesítményt a szórófejek számával elosztva kapjuk meg az egy fúvóka által kijuttatott permetlé mennyiségét.
Hatótávolság megválasztása
A megfelelő hatótávolság biztosítása érdekében a gépeket a sorközben, álló helyzetben úgy kell beállítani, hogy a kétoldalt kezelt növénysorokat a permetlé teljes szélességükben elérje. A kétoldali kezelésnél ugyanis figyelembe kell venni, hogy a ventilátorok légszállítása nem szimmetrikus, különösen a régebbi vagy kevésbé korszerű típusok esetén. A hatótávolság akkor megfelelő, ha a következő sorban megfigyelve azt észleljük, hogy a permet a kezelt növények lombozatának szélén még észlelhető, azonban a sorközbe már nem áramlik ki. Így jelentős veszteségek kerülhetőek el (3. ábra).3. ábra Helyesen beállított permetezőgép gyümölcsösben A hatótávolság beállításánál természetesen figyelembe kell venni azt is, hogy ez a tényező nemcsak a szórófejek és a ventilátor megválasztási és beállítási jellemzőitől, hanem a munkasebességtől is jelentős mértékben függ. A sebesség növelésével rohamosan csökken a hatótávolság, mint azt a 4. ábra szemlélteti. Nem célszerű tehát túl nagy munkasebességet alkalmazni, mert az a munkaminőség, az eredményesség rovására mehet. Természetesen arra is gondot kell fordítani, hogy az üzemeltetés során a választott sebességet folyamatosan betartsuk.4. ábra Axiál ventilátoros szórószerkezet hatótávolsága a munkasebesség függvényében További figyelmet igényel az is, ha egy géppel több különböző adottságú ültetvényt is kezelünk. Ilyen esetben természetesen minden ültetvényhez külön-külön be kell a gépet állítani. A beállítási jellemzőket célszerű feljegyezni a különböző ültetvények szakszerű permetezéséhez szükséges beállítások reprodukálhatósága és megkönnyítése érdekében. Összefoglalásképpen megállapítható, hogy a kertészeti ültetvények növényvédelmének eredményessége nagymértékben függhet a permetezőgép beállításától és üzemeltetésétől. Csak megfelelő paraméterek kiválasztásával és alkalmazásával érhető el a permetlé megfelelő hasznosulása, a veszteségek mérséklése.
János, tőled szoktuk olvasni a gép leírásokat, ne hallgass az amatőrökre.:-) Nézz utána milyen szivattyúhoz, mennyi fúfóka s milyen paraméterekkel az ideális a gyümölcsösbe. Max. ha megtudtad oszd meg itt. :-)
Csak akkor van esély az újbóli fertőzésre, ha az élő gyökerek találkoznak. Ha kiszeded az összes gyökerét az előző fának, akkor semmi vész. A fitoplazma csak élő növényi részekben marad életben. A talajban nem.
Szerintem nagy a veszély, hogy a barack újból fitoplazmás lesz. Ha nagy ültetőgödröt ásol és teljesen kicseréled a talajt, akkor talán elkerülhető az ismételt fertőzés.
Az olajosról olvastam hideget és meleget is. Olajosnak akkor van értelme, ha valami komolyabb rovafertőzésed van.
Neked kell eldönteni, hogy a lemosózást mi ellen akarod megtenni. Ennek megfelelően kell meghatározni, hogy a réz, kén, olaj melyik kombinációját akarod használni.
