" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
No, akkor kezdjük az évet nyelvészettel! Nekem úgyis ez a szakmám.
A 'kaki' valóban furcsa, de a 'kÁki' nem. A magyar nyelvben az 'a' és az 'á' két egymástól eltérő, külön fonéma. Tény, hogy idegen nyelvekben a kÁki-t a magyar 'a' hangot jelölő ékezet nélküli betűvel írják, de nem magyar a-val ejtik. Olyan szerencsénk van, hogy a mi nyelvünkben megvan ugyanez a hang, amit egy ékezettel ellátott azonos betűvel jelölünk. Az idegen nyelvek 'k"a"ki'-ja ezáltal hűen honosíthatóvá válik. Tehát csupán nálunk ezt 'á'-val kell írni, amit könnyűszerrel megtehetünk.
Ugye, hogy semmilyen áthallás nincs a hal - hál, kar - kár, baj - báj, szar - szár, mar - már,.... szavak között? Ugyanúgy, mint ahogy a kaki és káki között sem.
Szerintem nálunk már megvolt a -15. Éjfélkor a ház előterében volt -12, a kertben mindig pár fokkal hidegebb van.
A korábbi, mértékadó helyen most nem mérem, a beltéri egység újabban nem lát el odáig. Most, hogy jött a hideg, azt a hőmérőt átraktam a teleltetőbe, hogy lássam, mennyire kell fűteni.
A névvel nekem is bajom van, bár a "hivatalos" datolyaszilva elnevezés úgy néz ki marad, bár a növénynek se a datolyához, se a szilvához nincs semmi köze, és túl hosszú szó.
Hurmának én csak leírásokban láttam. A sharon jól hangzik, de az egy fajtája. A kaki kissé furcsa.
Nekem legjobban az angol név, a persimon tetszene - ha az ananászt, kókuszt, banánt tudjuk idegen néven hívni, nem kellene erőltetni a magyarítást a Diospyrosnál sem, különösen hogy nem itt honos növényről van szó.
kár, hogy azokból a "teszkósmagosrojok"ból nem vettem többet, mert az idei (őszi-téli) kínálatból azok voltak a legszebbek (99 ft-ért). 10 db 3 kilót nyomott!!! átlag 30 dekások voltak.
Ízlés kérdése. Én akkor szeretem legjobban, mikor kicsit kezd puhulni. Ha gyengén megnyomod, érzed hogy picit behorpad az ujjad alatt.
Legelőször akkor kóstoltam meg, mikor teljesen megpuhult, ekkor szinte áttetszővé válik a héja, és szinte lotyos puha. Ekkor a legédesebb, de se szeletelni, se harapni nem lehet, folyik mindenfelé. Akkor érdemes ennyire megérlelni, ha turmix italba használjuk fel.
Sziasztok! Tud valaki küldeni nekem olyan gránátalma tősarjat, ami teremni is fog, és ehető fonom gyümölcse lesz? Balatonpart déli fekvésbe tudom ültetni. Cserébe fügét tudok küldeni.
"Akkor kell leszedni a gyümölcsöket,mikor az első fagytól a fáról leesnek a levelek...."
Ez, ebben a formában egy kissé félrevezető instrukció!
Az első fagy nem feltétlenül enyhe (-0,5 -1 -1,5 fokos) formában jelentkezik. Gyakran előfordul, hogy az őszi fagymentes időszaknak egyből egy -4 -5 fokos fagy vet véget. Ezt nem szabad megvárni a fán lévő gyümölcsökkel akkor sem, ha addig az éjszakáig teljesen ép a lombozat és a leveleket ez a durva fagy viszi le. Érdemes ehhez még tudni, hogy minél éretlenebbek a gyümölcsök, annál inkább károsodhatnak. Az idei ősz-koratél egészen speciális volt. A kákigyümölcsöket (átlagos és jó fekvésekben) nem érte károsodást okozó fagy addig, ameddig éretlenségük miatt károsodhattak volna. A fán zajló utóérés pedig azt biztosította, hogy azon a néhány éjszakán, amikor egy kicsit mélyebbre szállt a hőmérséklet (-2 -3 fokig), már olyan cukros állapotban voltak, hogy azt is elviselték károsodás nélkül. De ez egy különleges év, az ilyen nagyon ritka. Ezért nem lehet se dátumban, se egyéb általános szabályt alkotó fogalomban meghatározni az épségben leszedhető kákik szüretét.
A józan ész határozza meg alkalomról-alkalomra. Minél kevésbé érettek (kevésbé sárgák), annál inkább elkerülendő, hogy fagyot kapjanak, minél érettebbek (sárgábbak), annál inkább merészkedhetünk velük 1-2 fokos fagyot elviseltetni. Kissé paradoxnak tűnő, de ez a valóság!
Olvasom bejegyzésedet,hát rengeteget kell olvasnod,mert láthatólag sok a téves információd.
Sharon magnélküli izraeli fajta,de sokszor válogatás nélkül fajtákat jelölnek vele.
A lemetszett ágak nem erednek meg,mert csak oltással lehet a fajtákat szaporítani.
Az alany legtöbbször Diospyros lotus, amit lótusz szilvának is neveznek.Másik ami alkalmas alanynak a jobb fagytűrő Diospyros Virginiana vagy Virgyinia szilva.
A gyümölcsöket sokáig lehet a fán tartani,de nincsen minden évben ennyire enyhe tél decemberben és bizony,ha a gyümölcsökön fagyás nyomok jelennek meg,akkor romlik a gyümölcs minősége és sokkal kevesebb ideig lehet eltartani.Akkor kell leszedni a gyümölcsöket,mikor az első fagytól a fáról leesnek a levelek.Egyesével a csészelevélre ládákban sorakozó gyümölcsök sokáig eltarthatók.A datolyaszilva könnyen aszalodik és az aszalt gyümölcs nagyon sokáig eltartható.
