Csak úgy... nézegettem a fotóimat, oszt egyre jobban az az érzésem, hogy ha valami nem sűrgős fotósdolog, akkor inkább analógra fotózom. Valahogy nekem jobban tetszik, valahogy más még szkennelve is. Vagy csak vén vagyok és nem tudok elszakadni az analógtól?
Az. Akkor többet nem rakom föl. Más is mondott már valami hasonlót - talpfeszültséggel kapcsolatban - de nem igazán értettem, hogy mire gondol. Elmagyarázná valaki? :) De akkor többet nem rakom föl.
Hú mit kaptam: az iskola régi rendszervakuját megkaptam használatra. Egy 1000 éves Sunpack auto260-as. Kb még a zoomos objektívek előtti korszakból, ugyanis 3 fix közül lehet választani. Tipikusan az a típus, ami akkorát süt, hogy bevillan a tornaterem.:D Ma kellett vele ballagáson fotóznom a suliújságnak. Hááát a képekről ne nagyon beszéljünk, mert nem volt minden teljesen összehangolva, mindenesetre a vaku nálam maradt, szóval ennek most örülök. ^^
Az égfele néző tenyér, tehát a kéz tartásához én inkább egy idősebb bácsi, ráncos bőrkeményedéses kezét tudnám elképzelni, ennél kissebb mélységélességgel. És nemfeltétlen teljesen szemből...
Igen, pont ez volt a gondom a képpel. Pontosan ezt sugallja... Vhogy ez bennem pont az ellenkezőt váltotta ki, mint amit az emberke szeretett volna sztem elérni... :)
Má bocs, de ez a kép kissé nekem fura. A kéztartás alázatot sugall, illetve kéregetés, és ez hogy jön össze a mesztelen női testtel, hááá.... Max ha k×rv@ van a képen...