Viszont a szarból való kievickéléshez, ha valami nem kell az a szociális érzékenység, jobb elöre megmondani, hogy csak szalonna lesz vöröshagyma, és olykor kenyér....
Bokros korábbi csomagjából alán két elem ért valamit, a több itöbbet ártott, mint használt.
- vámpótlék
- csúszóleértékelés a kiszámíthatóság miatt.
Jellemző, hogy ezt a kettőt már ne mtudná meglépni EU tagként.
Bokros emeleltt a felpörgetett inflációval hajtott végre úgymond állami kiadáscsökkentést, de ennek is voltak súlyosan káros hatásai. Az észnélküli priatizációnak szintén, bár legalább adósságot csökkentett vele. Programjának eredményét nagyban megfejelte, hogy egy erős fellendülésben lévő világgazdasági környezetben hajtotta azt végre.
- Ma finoman szólva sincs fellendülés, és várhatóan 1-2 évig nem is lesz.
- Privatizálni sincs már mit.
Emeleltt megemlítendő, hogy Bokros társadalompolitikája anno pont a leginkább őrzendő és védendő középosztályba, a dolgozó, adózó rétegbe rúgott bele, és úgy tűnik, most is tőlük venne el további juttatásokat.
"És ekkor jön Bokros. Bokros Lajos azon kevesek közé tartozik, akiknek van programja, és ez a program az elmúlt tíz évben keveset változott (szerintem előnyére finomodott). Bokros a program-ember. A kapkodó Gyurcsány és a semmitmondó Orbán ellentéte. Neki van programja. Köztudomású, most nyakig vagyunk a sz..ban, valamit csinálni kell. Valaki, aki csinálna valamit, és tudja, mit csinálna: ez Bokros Lajos."
Ezsterke, ez marhaság. Csak nem gondolod, hogy az ucca népe, amely a legszélesebb társadalmi réteget adja, majd a fejéhez csap és így kiált fel: Most már tudom, mi a bajom! Hát a Bokros kell, aki majd jól megszorítja az én kis családi költségvetésemet.
Bruhahaha...ébredjetek már fel. Bokrosnak nem sok szociális érzékenysége van, tömeges igény abszolut nincs rá.
Ez történik, amikor az agyonajnározott establishment szopóra áll, és a hátországa keresi a menekülési útvonalat. A szeretemgyurcsányferencetklub üdvöskéje, amint Ibolya és Lajos duettje mellé áll. Valami gyönyörű.
Bokros üzenete: jól működő kapitalizmus, lehetőleg minél kevesebb állammal. (...) Gyurcsány próbálta
Ez a másik nagy lol, mint Iván esete a babakocsi-alkatrésszel: próbálta, próbálta, de mindig tank lett belőle. Meg 13. havi nyugdíj, meg az államadóssággal együtt emelkedő szociális transzfer.
Az MDF azonban kormányzott már, és a lehetőségekhez képest tisztes eredménnyel. Most már csak azt kell elhinnünk róluk, hogy akár újra is tudnának kormányozni.
Az MDF-ből azóta egészen pontosan a rövidítés maradt meg. De egyébként gyönyörű ez a wishful thinking: "A Fidesz,- az MDF és a Jobbik közé szorulva, - öndefiníciós nehézségekkel küzd majd". A két 1% közé szorult kétharmad. rotflmao.
Ez egy érdekes kérdés egyébként. Nekem pl. rosszabb napjaimon meggyőződésem, hogy a súlyos major depressziós nőknek le kellene mondaniuk a gyermekszülésről, mert a depresszív anya majdnem olyan rossz, mint az elhanyagoló anya.
A skizofrén szülők szintén nem sok örömöt okoznak a gyermeküknek.
Az alkoholista szülők pedig...
Egyébként pedig az alacsony IQ-val rendelkező szülők...
És az elvált szülők..
És a kellő emócionális érettséggel nem rendelkező szülők...
És az empátiával nem rendelkező szülők...
És a rosszul főző szülők...
És a takarítani nem szerető szülők...
És a keveset kereső szülők...
És a kiábrándult, rosszkedvű szülők...
És a szülők, akik úgy vélik, ők a mindenség vesztesei...
Na de mindenki sterilizáljunk, akinek problémája van?
2009. március 12. 15:37 | Utolsó módosítás:2009. március 12. 16:12
Bokros Lajos az MDF-lista élén. Bokros Lajos egy új kormány élén, amelyet az SZDSZ, az MDF és az MSZP (!) közösen szavazna meg. Hát nem agyrém, mik jutnak Ibolya eszébe? - mondja a jobboldali sajtó. A gúnyos hangokkal ellentétben Dávid Ibolya lépéseit én racionális, és feltehetőleg sikeres politikai térfoglalás első állomásának tartom. Egy kis baj van csak a térfoglalással: az MDF megmaradt tagságának (nem sokan vannak) nem biztos, hogy tetszeni fog.
AZ MDF thatcherista konzervatív arculatának megerősítését leginkább ahhoz lehet hasonlítani, amikor a Fidesz átvette – 1993-ban – a rendszerváltás munkájában felmorzsolódott MDF helyét a politikai táblán. Jajongott a Fidesz „belga-liberális” tagsága? Bizony jajongott. A jajongók egyike én magam voltam, csendben ki is léptem a pártból. Sikeres volt a megmozdulás? Maximálisan. Orbán Viktor egyesítette a jobboldalt, az MDF nemzeti liberálisaitól kezdve egészen Csurka kiábrándult nyomorultjaiig.
Annak, ahogyan a Fidesz elfoglalta a jobboldalt, volt ára. A politikailag jelentős ár nem az volt, hogy a hozzám hasonló pár ezer ember fokozatosan elfordult a párttól, azok, akik 1988-ban egy liberális, a népi-urbánus vitán felülemelkedő, pragmatikus Fideszhez csatlakoztak.
Az ár az volt, hogy az MDF „borzalmas tagságát”, a jobbszélt megörökölték, de még így is néhány tízezerrel kevesebb szavazójuk volt a kelleténél. Kénytelenek voltak tehát összehalászni egykori szocialista szavazókat, akiknek vagy a Kádár-kor kényelmét ígérték, vagy az összeesküvés-elméletekre való fogékonyságukat használták ki. A Fidesz meghódította a magyar alsóközéposztályt.
Ezzel még nem vesztették volna el a játszmát, de a Széchenyi-terv, és általában a magyar kkv szektor megerősödését célzó programok a Fidesz-kormányzás alatt nem vezettek nagy és öntudatos tulajdonos polgárság kialakulásához. A Fidesz-polgárság ugyanúgy a klientúrák, az állami kedvezmények és az adókerülés foglya, ahogy az MSZP-polgárság.
A neokonzervatív szék tehát üres. Dávid Ibolya jól látja, hogy ha valakinek, neki van esélye e szék elfoglalására. Bokrossal talán elveszít a régi borzalmas hívőkből néhány tízezret, de ugyanennyit nyer a széteső SZDSZ szavazótáborából, és azok közül, akik csak fogcsikorgatva és jobb híján szavaztak az MSZP-re 2002-ben. Várható, hogy a következő választásokon a tiltakozó szavazatok – amelyek általában a politikai elit ellen irányulnak – nagyobb számban jelennek meg a szavazófülkében. Az MDF 2006-ban már ezekből profitált. A tiltakozó szavazatokra számító másik két formáció, az LMP és a Jobbik, nem a főárambeli politikai nézeteket képvisel – kevéssé hihető, hogy hosszú távon egy egész országot elkormányoznának. Az MDF azonban kormányzott már, és a lehetőségekhez képest tisztes eredménnyel. Most már csak azt kell elhinnünk róluk, hogy akár újra is tudnának kormányozni.
És ekkor jön Bokros. Bokros Lajos azon kevesek közé tartozik, akiknek van programja, és ez a program az elmúlt tíz évben keveset változott (szerintem előnyére finomodott). Bokros a program-ember. A kapkodó Gyurcsány és a semmitmondó Orbán ellentéte. Neki van programja. Köztudomású, most nyakig vagyunk a sz..ban, valamit csinálni kell. Valaki, aki csinálna valamit, és tudja, mit csinálna: ez Bokros Lajos.
Bokrosnak ezen túl előnye, hogy a kultúrpolitikai küzdelmekben és a szimbolikus ügyekben nem foglalt állást. Rendben, nem láttunk még olyan fényképet róla a Blikk címlapján, amelyen buzgón imádkozik, vagy kopjafát avat a csíksomlyói búcsún, de az ellenkezőjét se. A jóléti kiadásokat és a TB-járulékokat kokárdával és kokárda nélkül is lehet csökkenteni; aki nem óhajt százezreket bűvölni szép szavakkal, az jól megvan a komcsifasiszta boxmeccs szokásos díszletein kívül is. Akinek szimbolika kell, annak ott van a jóvágású Habsburg György.
Bokros üzenete: jól működő kapitalizmus, lehetőleg minél kevesebb állammal. Ezt az üzenetet ma senki nem képviseli. (Obama sem. A szerk.) Gyurcsány próbálta, de az MSZP éléről ez eleve reménytelen volt. Abban persze kételkedem, hogy Bokros miniszterelnöknek tényleg alkalmas volna (egy perc alatt kivívná minden magyar utálatát), azt meg egyáltalán nem értem, miért lenne ő jó európai képviselőnek, de médiahekk gyanánt a jelölés és a konstruktív bizalmatlansági indítvány nem rossz. Legalább konstruktív, mindenki más bármilyen megmozdulásával ellentétben.
Az MDF fordulata – ha sikerrel hajtják végre – az egész magyar pártrendszert átrendezheti. A Fidesz,- az MDF és a Jobbik közé szorulva, - öndefiníciós nehézségekkel küzd majd, de azért marad muníciója. Az SZDSZ elveszíti életterének legalább a felét (már amennyi maradt belőle), és kénytelen lesz az MSZP diplomás szavazóiból toborozni magának új bázist, valamint régi értelmiségi bázisát újraértékelni, ha a színpadon szeretne maradni. Az MSZP kénytelen lesz visszatérni az „elől panelproli- hátul nagytőkés jelmezhez”, és ha lerázni nem tudja, magához asszimilálja Gyurcsány és csapata egykori ambícióit. A kép mindenesetre tisztább lenne.
Nyilvánvalóan nem, de ez egy extrém eset, lehet, hogy neurológiai vagy pszichiátriai eset.
Viszont arra érdemes figyelni, hogy kezdettől fogva állami gondozott volt. Az állami gondozottaknak sokkal inkább vannak magatartásproblémái. (Vagyis a családból való kiemelés egyáltalán nem megoldás.)
Akkor mondj még egy embert Tamás Gáspár Miklóson kívül, aki tegnap balodali-librális, ma ultrakonzervatív jobboldali (par excellence grófi allűrökkel), holnap pedig ultrabalos Attak-legény! (Jelenleg még mindig az. Forradalmi allűrökkel.)
Olyan van több is, hogy valaki balos, sztálinista tovarisból balliberális (legszélsőségesebb esetben liberális) tovaris lesz, s ami magyarázható falkaösztönnel is persze, de Tamás Gáspár Miklósból csak egy van ilyen értelemben.
Egyébként abban is igazad van, hogy a tanárok példaszerű tanítási gyakorlatát meg lehet és meg is kell osztani tanári networkökön. A Youtube nem biztos, hogy jó, különféle jogi és technikai problémák miatt, de teljesen megdöbbentett, hogy ezt írtad, mert én egy európai pályázatban most pont valami ilyesmi felé tapogatózom magyar, finn és holland partnerekkel.
Azonos vagyok. Bár állítólag valaki találkozott egy Babarczy Eszterrel egy bridzsversenyen, azzal a Babarczy Eszterrel nem vagyok azonos, csak a többivel.
Én egyetértek veled az induktív logikát illetően. Azért mondtam, hogy TGM írásait rajta kérd számon. Számtalan esetben nem értek egyet vele, mondhatnám, ritka, hogy egyetértek vele, persze egy szórakoztató szerző, ha valakinek ez az ízlése, és az is biztos, hogy nem kurzusértelmiségi (ő szegény alkalatilag képtelen bármilyen kurzushoz idomulni, részben az általad is leírt végtelen gőg miatt).
Igazad van, amit én de facto szegregációnak hívtam, azt helyesebb spontán szegregálódásnak nevezni. De bárminek nevezzük, nem úgy tűnik, mintha önmagában megoldotta volna a cigánygyerekek aluliskolázottságának és motiválatlanságának a problémáját.
borzimorzi 2009.03.12 15:24:51 (12692)
TGM-mel életemben egyszer próbáltam meg beszélgetni, de rá kellett jönnöm, hogy számára a kommunikáció azt jelenti, hogy előadást tart az önmagánál hülyébbeknek tartott szerencsétleneknek. Valahogy nem vágyom ismétlésre.
Mintegy 10 perc alatt sikerült meggyőznie arról, hogy az elméleti tudása mellé semmiféle gyakorlati, tapasztalati tudással nem vértezte fel magát, és tántoríthatatlanul hisz a deduktív logika szupremáciájában. Vagyis abban, hogy a társadalmi jelenségek megértése nem elsősorban induktív logika mentén képzelhető el, ahogyan én sokszor teszem, vagyis azzal a módszerrel, hogy az ember a tapasztalati tényeket aprólékosan összegyűjti, és megkeresi az összefüggéseket. Vagyis nagyjából úgy dolgozik, ahogy a régész, mikor a kis darabokból összeállít egy antik vázát. Nem, a TGM-típusú ember a deduktív logika képzelt felsőbbrendűségétől megmámorosodva csakis felülről lefelé tartó levezetéseket fogad el, vagyis már leírt jelenségek megnyilvánulásait keresi a társadalomban. Gyakorlatilag a tankönyvi alaptípusokhoz keresi a példákat.
Előzmény:babarczyeszter (12689)
Na, ezt fejtse meg valaki! Vajon miért „próbál meg beszélgetni” egy borzimorzi Tamás Gáspár Miklóssal? Illetve miért várja el Tamás Gáspár Miklóstól, hogy meghallgassa az idétlenségeit, ha egyszer ő akart találkozni a híres emberrel, és nem fordítva.
Mert odáig logikus, hogy bármely borzimorzi olvassa az újságot (folyóiratot stb.), tetszenek néki Tamás Gáspár Miklós cikkei, szeretne még többet hallani a szerzőtől, ezért fölkeresi és kérdez valamit, vagy megkéri, beszéljen hozzá személyesen egy kicsit. Minden sznob vakarcsnak ez az álma. Amire pedig Tamás Gáspár Miklós rááll (ha van éppen ideje), és beszél. Tehát nem arról van szó, hogy Tamás Gáspár Miklós olvasta a Filozófiai Szemlében borzimorzi mellbevágó dolgozatát és kapta a telefont, fölhívta borzimorzit, hogy jaj, hogy fogadja már valamikor, mert nagyon szeretne vele beszélni. Nem ez történt. Hanem fordítva történt.
Egyébként személyes tapasztalatom: az ilyen borzimorzik elképesztően arcátlanok tudnak lenni. Mert nem elég, hogy kierőszakolják a számukra érdekesnek tűnő emberrel való találkozást, de még a halálig untatni is képesek volnának. Bejelentkezik az illető, megérkezik hozzád, és azt mondja minden átmenet nélkül: borzimorzi vagyok, borzimorzi , ügyü-bügyü, kommunikáljunk, gyügyü-mügyü, egyenrangúan és jó hosszan!
Na most tényleg, a fasznak van erre szüksége!
Én a magam részéről nem volnék oda túlzottan Tamás Gáspár Miklósért, de abban egész biztos vagyok, hogy a filozófus már régen túl van a fönt idézett tudálékosságon. Nyilván a pusztulásig untatja, ha esetenként betoppan hozzá egy-egy borzimorzi, és nagyon elkezdené magyarázni a hülyeségeit a „deduktív logikáról”. Miközben még annyit sem tud a jámbor, hogy nincs deduktív logika, hanem logika van, amelynek része a deduktív, az induktív, sőt a traduktív következtetés, borzimorzi nem tudja, mi a különbség a logika és a következtetés között, a tradukcióról láthatóan harangozni sem hallott, ámde azért ki akarná oktatni Tamás Gáspár Miklóst „deduktív logikából”.
Ilyenek a borzimorzik. Ismerek belőlük néhányat magam is.
És persze roppantul csodálkoznak, sőt megsértődnek nagyon, ha Tamás Gáspár Miklós kirúgja őket a francba.
Mert, mondom, nem az baj, hogy ostobák a borzimorzik, hanem még szemtelenek is, bekéredzkednek valakihez, majd elkezdenék magyarázni vendéglátójuknak, hogy „a tankönyvi alaptípusokhoz keresi a példákat”. Ráadásul olyan unalmasan, mint a tejeszacskó.
Tamás Gáspár Miklósról sok rosszat el lehet (és el is kell) mondani, de azt, hogy doktriner volna, éppen nem lehet. Tamás Gáspár Miklós szuverén agyalja ki a metamorfózisait. Az ugyanis semmilyen tankönyvből nem olvasható ki, hogy egyik nap grófi arisztokrata vagyok, a másik nap ultrabalos támadó. Ez esetleg póz, sznobéria, de semmiképpen sem doktrinerség.
Tehát Tamás Gáspár Miklós akár hülye, akár nem, teljes joggal hajtja el magától az olyan borzimorzikat, akiknek nem elég, hogy személyesen vigyoroghatnak rá a nagy emberre, mint a belezett tök, hanem még tanítgatnák is olyasmiről („deduktív logikáról”), ami nincsen.
(A régi vicc az „abszolút pofátlan” emberről: odakulál az ajtód elé, majd bekopog az ablakon papírét, hogy kitörölhesse a valagát.)
Csak egyetlen példa. Mi az, ami még Tamás Gáspár Miklóst is arra készteti, hogy sajátmagát szúrja tökön, amikor egy borzimorzi tudálékoskodását hallgatja:
borzimorzi 2009.03.12 15:24:51 (12692)
[TGM] … tántoríthatatlanul hisz a deduktív logika szupremáciájában. Vagyis abban, hogy a társadalmi jelenségek megértése nem elsősorban induktív logika mentén képzelhető el, ahogyan én sokszor teszem…
Előzmény:babarczyeszter (12689)
Majd pontosan 5 azaz öt mondattal alább:
borzimorzi 2009.03.12 15:24:51 (12692)
Ha nem haragszol, én fenntartom azt a véleményemet, hogy az induktív és a deduktív logikát egyenrangúnak tartom…
Előzmény:babarczyeszter (12689)
A két kijelentés között eltelt kb. 25 másodperc, mialatt e borzimorzi teljesen elfelejtette, hogy mi a bánatot is zagyvált röviddel előtte. Képtelen eldönteni, hogy az „induktív logikát” elsődlegesnek, vagy inkább egyenrangúnak tartsa-e.
Hát egyáltalán nem csodálom, hogy Tamás Gáspár Miklósnak is bezöldült a búrája tőle, szerintem valami ilyesmit mondhatott végül: ha nem akarod már hallgatni, amit magyarázok néked, akkor idd meg szépen a kávédat, morzikám, és húzz el a borzas szupremáciádba!
Tudniillik ez pontosan így működik. Nincs ezen semmi csodálkoznivaló.
