Egy a földrajzhoz kapcsolódó szót kell körülírni, abból pedig kitalálni, mi is az. Lehet: ország, város, folyó, hegy, tó, terület, kontinens, geológiával, földtudománnyal kapcsolatos kifejezések, kőzetek, stb...
Egy 1994-ben függetlenné váló kis állam nevére vagyok most mindössze kíváncsi. Az állam tk. egy tópusi paradicsom a maga érintetlenségével. Az egyetlen igazi potenciálisan jelentős környezeti veszély a globális felmelegedés és az ezzel összefüggő tengerszint-emelkedés. Az alacsonyan fekvő területek víz alá kerülése fenyegeti a part menti növényzetet, a mezőgazdaságot és veszélyezteti az ivóvízellátást.
Amúgy a kis állam majdnem 250 szigetből áll, melyből mindössze 12 a lakott. Nevezetessége a zöld, esernyőszerű lombokkal borított szigetek, fehér homokos strandjai és kék lagúnái. A világon csak itt található az egyetlen "fullánktalan" medúzafaj.
A Guyana középső részén fekvő Pakaraima-hegységben folyik a Potaro-folyó, mely 226 métert zuhan alá a hegyről, így hozva létre a lenyűgöző vízesést. Magasságba csupán második az Angel-vízesés mögött, de vele ellentétben egész évben nagy mennyiségű vizet szállít. Rendkívüli szépségét az óriási magasságnak köszönheti. Úgy szárazföldön, mint vízen is megközelíthető.
(Bocsánat, ritkán járok errefelé, elfeledkeztem erről a topicról.)
Egy művész-házaspár volt lakhelye és egyben műterme található ennek a városnak egy kis szigetén.
A szobrász házaspár több, központi helyen álló műve látható az ország nagyvárosaiban. A férj szobrai könnyen felismerhetők, mivel az alakoknak abszurd, gyakran ijesztő arcuk van.
A szigeten a telket 1906-ban vásárolták, és 1931-ig (amikor az USA-ba költözött a pár) alkottak itt. A főépület olaszországi utazások hatásra épült, és ezt az oszlopos termek is egyértelműen mutatják. A nagy műterem mellett 4-5 további, részben antik római díszítésű szoba is látogatható. A házaspár 1936-ban a svéd népnek adományozta a telket, akik nagyon büszkék rá.
A lépcsőzetes, több szintes kertben kisebb-nagyobb, eredeti vagy másolatban megtalálható szobraik közt bolyonghatunk.
A világ legnagyobb külszíni gyémántbányája. Átmérője 1200 méter, legmélyebb pontja 525 méter. Mivel néhány helikoptert már benyelt, repülési tilalom van felette.
Ez egyelőre félsiker. A Death Valley az stimmel, tehát jó helyen keresgélsz, de kellene egy pontosabb meghatározás ezen belül, ui. ennek a konkrét helynek van egy külön elnevezése. (A film pedig nem Dennis Hopper filmje, hanem elárulom: Antonioni. [Feltételezem, Te a "Szelíd motorosok"-ra gondoltál, de annak ehhez semmi köze.])
Ezt a sziklavidéket - mely egyébként egy nemzeti park területén található - a Pacific Coast Borax bányatársaság igazgatójáról nevezték el. A furcsa alakú sziklát az eső formálta bordázottra. A szikla anyaga aleurolit (iszapkő), ami szárazon nagyon kemény, ezért a növények nem tudnak gyökeret ereszteni rajta, ha azonban víz éri, felpuhul. Itt nagyon ritkán esik eső, de akkor hirtelen, nagy mennyiségben. Mivel az iszapkövön nincs növény, nincs ami megtartaná a vizet, így az eső rögtön le is folyik a szikla oldalán kis csatornákat vágva a felpuhult kőzetbe. Évezredek alatt a kis csatornák kimélyültek, amíg el nem érték a mai bordázott formát. Ez a hely napkeltekor és napnyugtakor a leglátványosabb, amikor a szikla alakját kihangsúlyozzák a sötét árnyékok. (Talán segítség, hogy ilyen címen egy igen neves film készült annak idején a '60-as évek hippi kultúrájáról.)
Ezt a norvég lucfenyőt Leif Kullman professzor fedezte fel Svédországban, Dalarna tartományban a Fulufjället hegyen.
Első látásra ez az 5 méter (16 láb) magas fa talán nem tűnik a legrégebbi ismert élő organizmusnak, csakhogy az évezredek során ez a fa sikeresen alkalmazkodott minden éghajlatváltozáshoz, ami a lakhelyét érintette. Úgy gondolják, hogy a fa ilyen hosszú fennmaradása két folyamatnak köszönhető: vegetatív klónozás és rétegződés. A vegetatív klónozásnak köszönhetően a fa több száz évenként meg tud halni (Tjikko esetében hatszáz évenként), miközben a gyökérzete tovább él. A rétegződés akkor fordul elő, mikor az egyik ága eléri a talajt és átalakul a fa gyökerévé.
A tudósok számos másik fát is találtak a környéken, melyek életkora több mint 8000 év.
Feltehetően a világ legöregebb élő fáira, bukkantak. Bár a fák törzse 600 évenként elhal, a növények 6-8 ezer éve ugyanabból a gyökérrendszerből élednek újra.
Picit pontosítanék Gabica, mert így úgy tűnik, mintha Johennesburgban lenne. Johannesburgtól négy órányi autóútra van, ami azért több száz kilométernyi távolság. Egyébként gratulálok és a képeket is köszi.
Johannesbourg 6000 esztendős fa, a Sunland Big Baobab. A világ legnagyobbjának tartott, ma 22 m magas, 47 m törzskerületű fában már sok ezer esztendővel ezelőtt kialakult egy üreg, amit korábban csak a bushmanok ismertek. 1993-ban a bár tulajdonosa, van Heerdens kitisztította a fa üregét, s egy természetes szellőzésű,
állandó 22°C hőmérsékletű „borospincét” is kialakított.
Van valahol a világon egy hatezer esztendős fa. Törzsének kerülete 47 m. Már sok ezer évvel ezelőtt kialakult benne egy hatalmas üreg, melyet egy élelmes vállalkozó a 90-es évek végén kitísztított, és kocsmává alakított, ahol finom borokat és sört is lehet fogyasztani. Az üreg természetes szellőzésű, állandó hőmérséklete van (kb. 22 C) ami kedvező a vállalkozás számára. Különlegessége miatt sokan látogatják. Hol található ez a kocsma?
A töviskoronás tengericsillag a Csendes-óceán és az Indiai-óceán forró égövébe tartozó részén él. Különösen nagy számban fordul elő az Ausztrália keleti felén elterülő Nagy-korall zátonyon.
A töviskoronás tengeri csillag valóságos átok a korallszigeteken, hiszen a korallok legnagyobb természetes ellensége. Ahol tömegesen felbukkan, ott egész szirteket tehet tönkre. Hol élnek ezek a különleges állatok?
A folyó nevét Rudyard Kipling "Az elefántkölyök" című novellája tette halhatatlanná. Így ír róla:
„a nagy-nagy, zöldesszürke, kövér Limpopo folyó …, melyet sűrű babérfák szegélyeznek,”…ahol a „tarka óriás-szikla-kígyó” lakik.
Több mint 1700 km hosszú, nagy íveket ír le. A folyón több zúgó és zuhatag található. Az itt talált talált australpitheus maradványok azt bizonyítják, hogy a folyó partján már 3,5 millió évvel is laktak.
