" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Az olvasás megy, az értelmezéssel van gondom, ebben kértem segítséget. Ugyan nem tőled, mert ott sejtem, hogy nem sok jóra számíthatok. De akkor ha már ennyire ostobának tartasz, alázz azzal a porba, hogy elárulod nekem, hogyan is hat a széndioxid az érésre? Mert biztos vagyok benne, hogy van egy teóriád, amit a sokéves olvasgatásod során sikerült kidolgoznod. Kérlek, ha lehet, jelzők nélkül, mert azzal nem biztos, hogy engem minősítesz.
tudod, amikor par eve elkezdtek ezek a novenyek erdekelni, akkor vettem a faradtsagot es vegigolvastam a 2-3 idevago topik tartalmat. ezt ajanlom neked is! (zarojelben pedig: egy olvasni lusta here meg ne csodalkozzon, ha megfelelo iranyba probalom terelgetni a figyelmet)
Ma reggel -14-gyel (talajon -15-tel) zártunk, most -9 fok van. Amit a -14 nem visz el, annak a folyamatos, erős fagy tehet be. Kíváncsi vagyok, mi marad meg a kiültetett, illetve a fal mellett teleltetett növények közül. A szerencsésebbek a tárolóban vészelhetik át a telet, de ott meg túl "meleg" van. Utálom a telet.
Majd elfeledkeztem a kicsi datolyaszilva fámról,őt tavaly tavasszal vásároltam konténereset akkor lehetett 1 éves egy kép róla: és a mai helyzet nem tudom túléli e nem sok remény fűzök hozzá,de szoktatom a hideghez.
Akkor ezen kívül van még 3 fám egy a garázsban mint azt már lentebb leírtam és a másik kettő mai helyzete
Nem szeretnék vitát!Csak a tapasztalatom írom.Van pár termő korú kákim.Saron,Rojó,Üzbég,Vaniglia,Costata,Fuju,Tipó.Ezek már termettek,van még pár fajta ami még nem termett.Mindenáron keményen is édes termést szeretnék én is.Nagy vita volt itt egy alkalommal,hogy a Tipónak vagy a Vanigliának van-e porzós virága.Nekem mindkettő van,az egyiken valóban vannak porzós virágok.Ennek hatására nálam az előrébb felsorolt fajtákba mindegyiknél megjelentek a magok.Sajnos egyetlen gyümölcs nem lett keményen édes.
Akkor az erős napsütésnek semmi köze a kéregrepedéshez? Régebben volt még szó erről, akkor ehhez kötötték a dolgot. Az egyik kolléga is ahogy látom lemeszelte a Tomuri törzsét... :)
A kivi telturese 2 reszre veheto!
-15,-20 fokig elvileg semmi baja nem lehet, amennyiben melynyugalmi allapotban van.
Meg -20 alatt is birja.
Ismerunk olyan kivit ami kapott -22,-23 fokot es nem lett baja.
Persze 1 eves tonek lehet egy resze visszafagy ilyen hidegben, de amugy is vissza kell vagni ha nem ert fel a kordonra.
Viszont ha nagyon enyhe ido utan kora telen vagy keso telen kap nagy hideget, amikor vagy meg vagy mar nincs melynyugalomban, akkor -20-nal baja lehet.
Eldurranhat a kerge!
Mint ahogy eldurranhat akkor is, ha szaraz korulmenyek kozott van tartva nyaron, es az osszeaszott kereg az oszi csapadektol vagy a tavaszi ujraindulaskor valo megduzzadasakor elreped.
5 éves korban, 5-7 méter hosszú Hawyard kivik esetén(a talajtól a pergoláig futtatva a főtörzs) szükség lehet még takarásra, ha Alföldön lakom házak között? Tegnap -10°C volt, ma is hasonló lehet. Olvastam, hogy idővel egyre inkább erősödik a fagyállósága a töveknek. Egy -14 és alacsonyabb hőmérséklet már elfagyást okozna ilyen idős korban is? 7a a fagyállósága, zirka?! Tudom, hogy ez a kérdés nem egyszerű, de kíváncsi vagyok, hogy ilyen -10 - -11°C elfagyást okoz e kifejlett példányoknál.
Az alábbi kép tavasszal készült, a hajtások hossza megnövekedett.
Indian bananra is mondtak, hogy nem bírja az átültetést, aztán akitől vettem, nedves szalvétába csavarta a total tiszta gyökerét,ugy postazta, mindhárom el, virul.
Tavasszal kiderül kibírják-e a szabad gyökeres ultetest ősszel. Tavasszal bírja, apu öt eves fát tett át par éve.
2 db 3 éves fát vettem ősszel konténereset a nevüket meg nem mondom elvileg az egyik olyat terem amilyen általában a tascoban van az a hosszúkásabb termésű,mert ott a kereskedőnél már volt egy kb 10 éves fa azon volt bőven és arról lett oltva a másik meg elvileg vanília ízű és ha jól emlékszem talán azt lehet a fáról is enni nem kell érlelni.Ámbár lehet hogy tévedek már nem emlékszem rá majd ha terem kiderül hogy leveszem, és megkóstolom és ha fél óráig csókra áll a szám akkor érlelni kell.Itt vannak az ablakom előtt a kivi és füge társaságába ültettem melyek már több éve itt élnek,reméltem a datolyaszilva is bírni fogja.Van még egy 2 éves fám is az még konténerben pihen a garázsban majd ha elmennek a fagyok tavasszal akarom kiültetni.Legalább is azt mondták jobban teszem ha akkor ültetem ki.Nem akarom már kiásni minden télen őket ;) de elvileg nehezen gyökeresedik és épp ezért javasolták a tavaszt és csak konténeres datolyaszilvát vegyek.Persze majd az idő eldönti hogy megmaradnak e avagy sem.
En egy hónapja ültettem ki az újonnan vásárolt jiro-hana fuyu-vaniglia triót, minden félnivalója nélkül. Nyugi, jo lesz ez ))) ha tavasszal ulteted sem vagy biztonságban, mivel ev végére megint csak lesz tél, akkor majd kiásod? Vagy három ev mulva is tarolhat egy nagy mínusz! Ez ilyen
Itt Zalában esik rendesen,legalábbis ezen a részen és mellé itt a szél is vagyis van amikor vízszintesen esik,de kell is a csapadék a gyümölcsfáimnak és a bambuszaimnak is hogy tavasszal gőzerővel tudjanak indulni.Csak szegény datolyaszilva fáimat sajnálom hogy kiültettem őket ráértem volna tavasszal,de már ki nem veszem egyiket sem.
Mi se csersavasan esszük a datolyaszilvát.De amikor elveszti a csersavasságát,pár nap alatt lekvárszerű lesz,túlérik,feketedik,rohad.Tudom,hogy úgy a legédesebb,de úgy nem jön be.
Ízlések és pofonok....
Jó pár kilót a tyúkok esznek meg mindig. Állítólag,jól tojnak tőle.
és a mai helyzet 
nem tudom túléli e nem sok remény fűzök hozzá,de szoktatom a hideghez.
