Keresés

Az Orion csillagkép.

 A boszporuszi hun uralkodók tamgái (a Nimród tamga előfordulásai).

XII. századi ezüstdénár a hun-magyar-bolgár uralkodócsalád közös nemzetségjelével (a Nimród tamga egyik előfordulása).

NIMRÓD TAMGA

 

Azon lineáris írásjelek, nemzetségjelek és jelképek összefoglaló elnevezése, amelyek az ősapával (Nimróddal) azonosított Orion csillagképet ábrázolják. A Nimród tamga jelcsoport egy széles körben elterjedt ősvallási képzetnek a jelkincsben megőrződött sztyeppi, végső soron pedig Közel-keleti eredetű hagyatéka.

 

Az Orion csillagkép az ősvallás fiúistenének jelképe, aki a világ teremtésekor az ég boltozatát alátámasztotta, aki a tőle származó dinasztia és nép ősatyja.

 

Az égi vadászjelenetben a csillagszarvas egyik üldözője, a másik két vadász (Gemini „Ikrek” csillagkép, azaz Hunor és Magor) apja.

 

Az a körülmény, hogy az Orion csillagkép kiemelt tisztelete Észak-Eurázsia középső és keleti területein, valamint az amerikai indiánoknál mutatható ki, az ősvallási hiedelmek és a Nimród tamga jelcsoport forrását időben a kőkorba helyezi.

 

A magyar és a bolgár uralkodó dinasztia esetében kimutatható (nemzetségjelként való) használat e királyi családok hun eredethagyományát igazolja. Az ősvallási jelképből nemzetségjel, szójel, majd az akrofónia során betű keletkezett.

 

A jelváltozatok az ősatya-csillagkép legfontosabb jellemzőit: a végtagokat, az övet, a hímtagot, a fegyvereket és a hármas halom alakú fejdíszt ábrázolják.

 

A jelcsoportba tartozik többek között a székely rovásírás „ty” (atya) jele, az ótürk veláris „g” jel, a kína fu „atya” képjel, a Krisztus-monogram, a hun-magyar dinasztia nemzetségjele, a klasszikus ciprusi szótagírás néhány jele, valamint kusán, obi-ugor és bolgár tamgák és más sztyeppi hieroglifák.

 

Dracsuk, Viktor: Évezredek útjai, 1983. Varga Géza: A magyarság jelképei, 1999.

 

Pardon, helyesen: ezüst karperec.

 Ez meg az "m" (magas) jelkép az ibrányi ezüstcsatról.

 Ez az ibrányi "s" (sarok) jelkép.

 Az ibrányi, honfoglaláskori karperec egyik motívuma.

 

A tulipánszerű motívum az égig érő fa stilizált rajza.

 

A tövében a székely "s" (sarok) jel párhuzama látható. Ez az északi sarkon elképzelt vilkágfa, világoszlop jele.

 

A két levélben a székely "m" (magas) jel párhuzama látható. Ezek a magasba vezető út jelei.

"... Van az ügynek oktatási vetülete. Mert akadnak ugyan kutatók, akik természetes módon érdeklődnek a másik diszciplína iránt is, de kevés és ez nagyon esetleges. Öt-hat évvel ezelőtt létrejöttek - én legalább három helyről tudok: Berkelyben, továbbá a USC-n, ahol én is voltam, és Johns Hopkinson a keleti parton - olyan tantervek, amelyekben elektronikus- és számítógépmérnök-hallgatók mindjárt tizennyolc éves kortól mellékszakként tanultak élettudományokat is. Nálunk a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen már a harmadik évet fejezi be, ennek egy olyan változata, ahol ez az élő stúdium az idegtudomány. Ha már a graduális képzésben megtermékenyül az agyuk egy másik problémakörrel, a világképük egészen más lesz. Nagyon szépen látszik, hogy azok, akik három-négy éve végeztek az említett három helyen, mennyivel természetesebben mozognak ezeken az interdiszciplináris területeken. Ha nem szakadunk el a középiskolában rendesen megtanult biológiai alapoktól, ez a kettős képzés nem nehéz. Ha már négy év múlva, posztgraduálisan kezdik, akkor nehezebb, mert elfelejtenek dolgokat. ..."


Ez a jövő útja !!

Darai Lajos Mihály : MAGYAR TÖRTÉNELEM
Tízezer év — ezer oldalról
( könyvszinopszis )
"E negyvenkét elkülönült s összefüggõ részbõl álló tanulmánykötet kiadását a Kodolányi János Fõiskola (KJF) és a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület (ZMTE) közös, az oktatási miniszter engedélyével (T 300730-1676/1999 számon) bíró történelemtanár–továbbképzési programja tette aktuálissá és szükségessé: Fõként e továbbképzés elõadásaiból állt össze az írott anyag, mert kiderült, hogy mivel nincsen ilyen új, használható összefoglaló jellegû mû, nincs mit a továbbképzésben résztvevõk kezébe adni, különösen, ha külföldi magyarok. De megvan az igény a történettudományon belül is a legújabb kutatási fejleményeket – több évtized kitartó, alapos kutatási eredményeit – most már ideológiai sallangoktól mentes, a tudomány szabadságával összefoglaló kötetre.
A továbbképzés célja a legújabb magyar történeti kutatásoknak a történelemoktatásban hasznosítható megismertetése, a 21. században megfelelõ oktatási, kutatási módszertan elsajátításának elõsegítése, a nemzettudat és a nemzeti történelemtudat történelemtanárok számára szükséges színvonalú közvetítése, állásfoglalás és mintaadás a történelemtanítás tartalmi kérdései, valamint nemzetközi vonatkozásai tisztázására. E miniszteri egyetértést bíró történelemalakítás a tudományos szemlélet bõvítésén s nem szembeállításán dolgozik. Annak az új identitásnak a megformálódásához járul hozzá, amely az Európai integrációs folyamatban nélkülözhetetlen feladata minden nemzetnek. Ez elõsegítheti ugyanis mindenféle diszkriminálás kiküszöbölését, mindenfajta elõítélet megszûntetését mind önmagunk és szomszédaink felé, mind a többi tagország nemzetei irányába." (...) > folytatás...http://www.kitalaltkozepkor.hu/darai_tizezer.html

Darai Lajos : EGY TUDOMÁNY — EGY TÖRTÉNELEM
A neolit forradalom népe [1]
http://www.kitalaltkozepkor.hu/darai_egytudomany.html
Mottó: A rossz nem a jónak, hanem az okosságnak a hiánya

"Egyetlen igaz történetünket nehezen lehet feltárni az ismert okok miatt. Az adatok ritkasága a múltban visszafelé haladva ránk is érvényes. Ezért ha nem elég mélyrõl, azaz messzirõl indítjuk történelmünket, szükségszerûen félreértelmezésekkel lesz terhes. Nem csoda tehát, ha nemzeti történetírásunk és történettudományunk a hivatalosnak tekintett felfogás mellé egy másik, többféle értelmezést tartalmazó megközelítést is létrehozott az elmúlt kétszáz évben. Ezt a helyzetet azonban nem szükségképpen kell feloldania valamiféle Thomas Kuhn-i tudományos paradigma–váltásnak, mert ezek az elméletek, ha hagyják õket, kiegészítik egymást. Eddig inkább a szembenállás jellemezte az elméletek képviselõit. A hivatalosított elméletek állami támogatottságot élveztek, a nem hivatalosak, nem kívánatosak pedig mellõztetést, képviselõik ellehetetlenítést szenvedtek.." (...) > folytatás...

Milyen jó lenne Szabadkán...

külön felhívnám a figyelmet Darai Lajosra - nagyon jó áttekitést ad.
(Dr. Darai Lajos:. Az őstörténeti szenzációk tartalmi háttere:. Egy történelem —
egy tudomány. )

KJF—ZMTE—ÉMPE
120 ÓRÁS TÖRTÉNELEMTANÁR–TOVÁBBKÉPZÉS ELŐADÁSAI
Városi Könyvtár, Szabadka, Dusán cár utca 2.
6x45' előadás minden hónap utolsó előtti szombatján 9,00-tól 14,30-ig.
Nincs előadás: 2005. június, július, augusztus, december, 2006. június, július, augusztus


1. ELŐADÁSI NAP: 2004. szeptember 18. 2. ELŐADÁSI NAP: 2004. október 23.
Dr. Zachar József—Dr. Darai Lajos:
A továbbképzési program célja, tartalma,
és a megvalósítás formája.
Dr. Zachar József:
Tartalmi kulcskérdések és módszertani megújulás: Megújítandó területek, témák, csomópontok, valamint forrástípusok, források feldolgozása a magyar
történelem kutatásában és oktatásában.
Nemzeti jellemünk gyökerei.
Dr. Darai Lajos:
Az őstörténeti szenzációk tartalmi háttere:
Egy történelem — egy tudomány.
Az egyetemes és a magyar őstörténet időrendje és
módszertana:
A régmúlt és a ma összekötése az alárendelés és mellérendelés történeti megjelenésének feltárásával. Nagy Kálmán:
A 895. évi honfoglalás.
A honfoglaló magyarok hadművészete.
Honbiztosító hadjáratok a honfoglalás után.
A magyar huszár a második világháborúban.
Dr. Szabó A. Ferenc:
Kárpát–medencei népesedési viszonyok, népese-
dési folyamatok, irányok és kulcskérdések.
1956 történelmi jelentősége.

3. ELŐADÁSI NAP: 2004. november 20. 4. ELŐADÁSI NAP: 2004. december 18.
Csajághy György,
Csajághy Györgyné:
Zenetörténet és őstörténet összefüggései.
Zenénk ősi rétegei, keleti párhuzamai.
A régi magyar hitvilág és hiedelemvilág megjelenése a magyar népzenében.
Ősi magyar hangszerek, hangszertörténet.
Dr. Frisnyák Sándor—Dr. Süli–Zakar István:
A Kárpát–medencei
- természeti kép a végleges honfoglalás után,
- antropogén tájformálás, népessége és az etnikai tájszerkezet változásai
(895–1920),
- magyar településhálózat 900-tól 1920-ig,
- feudális kori földrajzi munkamegosztás,
- mező– és erdőgazd. tört. földrajza 1920-ig.
Magyar ipartörténet földrajz, közlekedésföldrajz
1920-ig.
Dr. Pandula Attila:
Magyar jelképek és zászlók (inszigniológia és
vexiológia).
Családtörténet és személyábrázolások (genealógia
és történeti ikonográfia).
Nemzeti címer és pecsétek (heraldika és
szragisztika).



5. ELŐADÁSI NAP: 2005. január 22. 6. ELŐADÁSI NAP: 2005. február 19.
Dolnics Zoltán:
A hunok ázsiai megjelenése és szerepe.
Magyar előnépek Belső-Ázsia és a Kárpát-medence között.
Dr. Költő László:
Klasszikus régészeti anyagvizsgálati
módszerek. Archeometria.
A Kárpát–medence régészeti vázlata.
Történeti folytonosság a vörsi, 8–10. századi későavar temetőkben.
A lovas temetkezésekről. Dr. Szabó József—Dr. Sallai János:
A Kárpátok védelmi szerepe a kezdetektől a 20.
századig.
A magyar honvédelem története.

7. ELŐADÁSI NAP: 2005. március 19. 8. ELŐADÁSI NAP: 2005. április 23.
Varga Csaba:
A kőkor szava: kép, az abc és a számok 40000 éves
története.
A magyar írás és hatása a világ többi írására.
Mesterházy Zsolt:
A magyar ókor története: a Kárpát-medence történeti folyamatossága, a Kárpát-medencei etnogenezis
története és az etruszk őstörténet.
Kitalált középkor kérdésköre a német történetírásban. Szekeres István:
Székely–hun írásjelek a hunok régészeti leletein.
Hun—kínai íráskapcsolatok.
A „magyar” név etimológiája.
A székely rovásírás nikolsburgi jelrendszere.
Dr. Botlik József:
Főbb csomópontok a magyar történelemben
III. Béla királytól Trianonig.

9. ELŐADÁSI NAP: 2005. május 21. 10. ELŐADÁSI NAP: 2005. szeptember 17.
Dr. Cey–Bert Róbert Gyula:
Az ősi műveltség és világkép öröksége.
A magyar ősvallás.
A magyar konyhaművészet keleti jellege.
Marton Veronika:
A tatárlakai vonalas írástól az ékírásig.
A teremtésmítosz (Naprendszer keletkezése) az ékiratos szövegekben és magyar vonatkozásai.
A Vízözön és a Gilgames eposz.
Árpádkori forrásaink magyar zárványai.
Dr. Szegfű László:
A Kárpát–medencei "szlávok", különös tekintettel Megalé Moráviára.
Kováts Zoltán:
A népességfejlődés vázlata a honfoglalástól 1920-
ig.

11. ELŐADÁSI NAP: 2005. október 22. 12. ELŐADÁSI NAP: 2005. november 19.
Csurgai–Horváth József:
Középkori magyar művelődéstörténet.
A forráskritika és a történeti segédtudományok.
Dr. Vizi László Tamás:
A középkori magyar állam fénykora és hanyatlása.
A napóleoni háborúk és Magyarország.
Dr. Czigány István:
A Thököly–felkelés.
A Rákóczi–szabadságharc.
Markovics György:
Magyarország és a Habsburgok.
Dr. Kunkin Zsuzsa:
?
13. ELŐADÁSI NAP: 2006. január 22. 14. ELŐADÁSI NAP: 2006. február 19.
Dr. Szabó Péter:
19. századi magyar művelődéstörténet.
A reformkor nagy eszméi.

Dr. Vizi László Tamás:
Az 1848–49. évi polgári forradalom és szabadságharc.
A kiegyezés és következményei.
Pintér István:
Adalékok Görgey 1849-es téli tevékenységéhez.
A szabadságharc délvidéki vonatkozásai.
Dr. Lukács László:
A magyarság néprajza és az összehasonlító néprajztudomány.

Dr. Demeter Zsófia
A magyar mezőgazdaság és ipar története.
Sajti Enikő:
?

15. ELŐADÁSI NAP: 2006. március 19. 16. ELŐADÁSI NAP: 2006. április 23.
Dr. Botlik József:
Az első világháború és annak magyar történelmi következményei.
Magyarország területi változásai 1938–1941-ig:
– Felvidék és Kárpátalja,
– Észak–Erdély és Székelyföld,
– Délvidék,
Kérdések–válaszok, beszélgetés.
Horváth Lajos:
Trianon utáni földreformok a Kárpát–medencében.
Dr. Csihák György:
A Szent Korona mint ötvösmű és mint keresztény
műtárgy.
A Szentkorona Tan, a Szentkorona Eszme és a
Regnum Marianum, s ezek mai jelentősége.
Kis államok és egyenrangú nemzetek sorsa az
Európai Unióban.
Pál Tibor:
Történelemoktatásunk kritikája.
17. ELŐADÁSI NAP: 2006. május 21. 18. ELŐADÁSI NAP: 2006. szeptember 23.
Dr. Szakály Sándor:
Magyarország jellemzése a két világháború között.
A magyar tisztikar szerepe a második világháborúban
és annak történelmi következményei.
Matuska Márton:
A magyarok elleni háború végi délvidéki genocídium.
Vajda Gábor:
A délvidéki magyarok művelődési helyzete a második világháborút követő években.
Dr. Földesi Margit:
Magyarország 1948-tól 1956-ig.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc.
Dr. Szerencsés Károly:
Magyar biztonságpolitikai összefüggések és
kilátások 1956-tól napjainkig.
Vajda Gábor:
Az autonómia és a nemzetté válás dilemmájának évei a visszarendeződésig (1967–1973).
19. ELŐADÁSI NAP: 2006. október 20. 20. ELŐADÁSI NAP: 2006. november 23.
Dr. Csámpai Ottó:
Nemzet és nemzettudat: családok és nagycsaládok, nemzet–előtti etnikai közösségek: nemzetség, törzs, a nemzet mint kulturális közösség, a nemzet mint nyelvi közösség, a nemzeti jellem és arculat, nemzeti azonosságtudat, a nemzet mint küldetésközösség.
Dr. Csapó József:
Az önkormányzat múltja és jelene a történelmi Erdélyben: 1. Székely székek autonómiája. 2. Egyházi autonómia. 3. Belső önrendelkezés — a kollektív identitáshoz való jog.
Mészáros Zoltán:
A titói jugoszláv újságírás. Dr. Szabó Péter, Dr. Csihák György,
Dr. Zachar József, Dr. Csámpai Ottó,
Dr. Vizi László, Dr. Darai Lajos:
Záró beszámoló beszélgetés a továbbképzés megadott témaköreiről és a
Továbbképzés tapasztalatairól.





TARTALÉK ELŐADÓK ÉS ELŐADÁSOK TARTALÉK ELŐADÓK ÉS ELŐADÁSOK
Dr. Szabó István Mihály:
A genetika és a magyar őstörténet kapcsolata.
Dr. Csihák György:
A magyar történelemtudomány helyzete, összefüggése a nemzettudattal.
A magyarok őstörténete.
A magyar nemzet múltja az őstörténettől napjainkig.
Történetírásunk két eredeti forrása: egy régi geszta és egy sugalmazott mű.

Dudás Rudolf:
A szumír–szkíta örökségünk:
– a szkíták történelmi szerepe,
– ős–szkíta nyelvi összefüggések,
– a magyar ősnyelv,
– a III. Úr Dinasztia történelme.
Nemzetünk "hétmagyar" nevezetéről.
Záhonyi András:
A mezopotámiai írásemlékek értelmezése.
A sumer-akkád-magyar szó- és jeltár újdonságai.
Dr. Timaru–Kast Sándor:
"Kelta magyarok, magyar kelták" avagy a kelta (ír)–magyar rokonság a régészet, a mondavilág és nyelvünk tükrében, ősi magyar szókincsünk a magyar-kelta rokonság jegyében. Szkíták és kelták a Kárpát-medencében.
A 3x45 perces előadásban diafelvételek segítségével, ír és breton zene kíséretében egy rövid barangolásra is sor kerül a "Világvégére" (Bretagne, Wales, Skócia, Írország).
Tóth Gyula:
Lerövidült időrend, újragondolt történelem.
Ddr. Juba Ferencz:
A magyarság kötődése a tengerhez az ősidőktől a legújabb időkig.
A magyar helytállás tengeri példái.
Dr. Rókusfalvy Pál:
A magyar küldetéstudat. Szekeres István:
Írástörténet és magyar őstörténet.
Bevezetés a történeti összehasonlító (ideografikus) jeltörténeti módszertani alkalmazásába.
– A teknős jelcsalád 'Hung-fan' ideogrammái.
– A 'Hung-fan' és az ordoszi hun aranykorona.
– Az uráli, Irbit-parti sziklarajzok vizsgálata írástörténeti eszközökkel.
– Termékenységi szimbólumaink az Urál-hegység és a Sárga folyó között.
Horváth Lajos:
A csodaszarvas és Moldva bölényfejes címere.
A 108 honfoglaló nemzetség számáról.
Bors honfoglaló vezér és a barsz (hópárduc).
Dr. Csámpai Ottó:
A magyar nép fejlődése a nemzetségektől a modern nemzetig.
Dr. J. Újvári Zsuzsa:
A magyar reneszánsz.
Nemesi, városi, paraszti életmód, anyagi kultúra, szórakozás, viselet, tánc és erkölcs.
Tóth Álmos:
A magyar bányászat története.
Dr. Szederkényi Tibor:
?
Dr. Darai Lajos:
A magyar felvilágosodás és polgárosodás.
Magyar gondolkodók a 19–20. században.
Dr. Bérczi Szaniszló:
A lovas műveltség művészete és a matematika.
Horváth Lajos:
A magyarországi nemzetségek a középkorban.

Kápolnásnyék, 2004. augusztus 12. Dr. Darai Lajos

http://www.tanar.org.yu/DOWNLOAD/kjf_musorterv.doc

..


A szláv úthenger még a KÁRPÁTOKAT is letarolja....




Innen: Finnek korai története....



..

Kedves provó !

Köszönöm a tájékoztatást. Ehhez viszonyulunk.

A felsorolt listát csupán INFORMÁCIÓ gyanánt dobtam be, hátha valaki nem ismerte a kiadványok jórészét ( mint akár én is ) , így lehetőség adódik utánuk nézni....

Mint tudjuk, Zürichi Magyar Történelmi Egyesület nevű egyesület Magyarországon nem létezik, svájci létéről pedig senki sem látott egyetlen olyan iratot sem, amely alkalmas lenne a bizonyításra. (Az un. "alapító okirat"-ot egyedül Cs. Gy. írta alá.)

 

A "Zürichi Magyar Történelmi Egyesület Magyarországi Tagozata" nevű egyesületet, amelyet huszan alapítottunk (mindannyian magyarországi magánszemélyek), s amelynek a vezetőségi tagja is voltam, de amelynek a vezetését Cs. Gy. (aki soha sem volt tagja az egyesületnek) a rendezetlen és átláthatatlan viszonyoknak köszönhetően átvette, az ügyészség megszüntette.

 

Az egyesületesdi azóta is rendületlenül folytatódik. A magát ZMTE-nek kiadó derék társaság jogilag feltehetően informális csoportnak tekintendő. A rokonszenves tagok többsége feltehetően nem is tud arról, hogy ZMTE hivatalosan nincs is. Ha az utóbbi időkben nem alapítottak valamilyen egyesületet, akkor jogilag ma sem léteznek.

 

Ez a jogi helyzet persze mit sem von le az előadások értékéből, vagy értéktelenségéből - mert az más lapra tartozik. 

 

Az egyesület nevében vállalt anyagi kötelezettségek teljesítésére azonban nem vennék mérget, hiszen nincs jogi személyisége az "egyesület"-nek, a követelés nem végrehajtható. Amennyire nyomon tudtam követni az "egyesület" pályafutását, ez a körülmény rendszeresen csalódásokat okozott a vendéglátó intézményeknek.

A ZMTE eddig megjelent kiadványai
(Tartalomjegyzékek)

37.


Magyar Történelem. Tízezer év - ezer oldalról
Oktatási segédkönyv a magyar történelem tanításához


2002


ISBN 963 86100 1 8


Tartalom


Az előadások szövege A/4-es formátumban egyenként itt rendelhető meg.


I. Tízezer év -


37.1 Darai Lajos Mihály (Kápolnásnyék)
Egy tudomány, egy történelem


37.2 Frisnyák Sándor (Nyíregyháza)
A kultúrtáj kialakulása a Kárpát-medencében


37.3 Fodor István (Budapest)
Európai lérünk kezdete


37.4 Csihák György (Zürich)
A magyar nemzet múétja


37.5 Csámpai Ottó (Pozsony)
A magyar nép fejlődése a nemzetségekről a modern nemzetig (Etnoszociológiai összefoglalás)


37.6 Csapó I. József (Nagyvárad)
(Autonóm nemzeti közsség, vagy önfeladó nemzeti kisebbség


37.7 Rókusfalvy Pál (Budapest)
Magyar küldetés: A nemzet múltja, jelene és jovője


II. .... ezer oldalról


37.8 Henkey Gyula (Kecskemét)
A magyar nép etnikai-embertani képe


37.9 Nagy Ákos (Adelaide)
A vércsoport jelentősége a magyar őstörténet genetikai kutatásában


37.10 Szekeres István (Budakalász)
Írástörténet és magyar őstörténet. Bevezetés a történeti összehasonlító (ideográfikus) jeltörténet módszertani alkalmazásába


37.11 Kálnási Árpád (Debrecen)
A finnugor elmélet érvrendszere. A nyelvtudomány és az őstörténet


37.12 Götz László (St. Pöltlen)
Az uráli-finnugor nyelvek genetikus nyelvcsaládi elméletének ellentmodásairól


37.13 Cser Ferenc (Melbourne)
Gondolatok a magyar nép és nyelv Kárpát-medencei eredetéről


37.14 Dudás Rudolf (Vancouver)
Szumer-szkíta örökségünk


37.15 Tímár (Timaru) Sándor (Ingelheim)
Kelták és magyarok


37.16 Cey-Bert Róbert Gyula (Bangkok)
A magyar ősvallás


37.17 Csajághy György (Pécs)
A magyar népzene keleti párhuzama, eredete, őstörténeti kutatások tükrében


37.18 Du Jaxiong (Beijing)
A pentatónikus skálák csoportosítása


37.19 Farkas József (Mátészalka)
A néprajz és a magyar őstörténet


37.20 Juba Ferenc (Bécs)
A magyarság kötődése a tengerhez


37.21 Tomka Péter (Győr)
A 9. század régészete és a magyar etnogenezis


37.22 Költő László (Kaposvár)
A Kárpát-medence régészeti vázlata, archaeometria


37.23 Költő László (Kaposvár)
Megjegyzések az avar-magyar folyamatosság kérdéséhez a vörsi 8-10. századi temető kapcsán


37.24 Szegfű László (Szeged)
A kárpát-medencei "szlávok", különös tekintettel Megalé Moráviára


37.25 Herényi István (Budapest)
A honfoglalás előtt a magyarokhoz csatlakozott törzsek, törzstöredékek (etnikumok)


37.26 Herényi István (Budapest)
A Kárpát-medence népei Álmos-Árpád honfoglalásáig


37.27 Nagy Kálmán (Budakeszi)
A 895. évi honfoglalás


37.28 Nagy Kálmán (Budakeszi)
Honbiztosító hadjáratok a honfoglalás után


37.29 Horváth Lajos (Veresegyház)
"A két Erdély"


37.30 Kováts Zoltán (Szeged)
A népességfejlődés vázlata a honfoglalástól 1920-ig


37.31 Csihák György (Zürich)
Sacra Regni Hungarici Corona - Magyarország Szent Koronája és a magyar közjogi rendezés kérdései ma


37.32 Horváth Lajos (Veresegyház)
A magyarországi nemzetségek a középkorban


37.33 Csihák György (Zürich)
Magyar - nép - nemzet - kisebbség - autonómia, magyarul önigazgatás, önrendelkezés


37.34 Darai Lajos Mihály (Kápolnásnyék)
A kanti gondolatok befogadási folyamata a magyar felvilágosodásba


37.35 Sancz Klára Lujza (Budapest)
Széchenyi István küzdelme anyanyelvünk védelméért, a magyar nemzeti szellem és nyelv felvirágoztatásáért


37.36 Csapó I. József (Nagyvárad)
Az önkormányzás múltja és jelene a történelmi Erdélyben


37.37 Horváth Lajos (Veresegyház)
Trianon utáni földreformok a Kárpát-medencében


37.38 Csapó I. József (Nagyvárad)
Az 1921. évi földreform Romániában, jogtiprás, birtokfosztás, diszkriomináció


37.39 Parádi József (Budaepst)
A polgári magyar állam rendvédelmi rendszerének kiépülése 1867-1914


37.40 Zachar József (Budapest)
Magyar történelem a béekötések tükrében a végleges honfoglalástól napjainkig (896-1996)


37.41 Fontosabb foglamak:
Őstörténetünk, őshazánk, őseink-rokonaink
Honfoglalásunk, magyar, kalandozásaink
Államalapításunk, régió (övezet), nemzet, Haza
Nemzetiség, etnikai csoport, néprajzi csoportok
Nemzettudat, nép, ideológia, globális, integráció, politika, konfliktus, empirizmus, szuverenitás
Alkotmányunk történelmi jellege


Függelék
37.42 Alapítási engedély
37.43 Indítási engedély
37.44 Oklevél
37.45 Diploma
37.46 Ajánló
37.47 A ZMTE tudományos Tanácsa
37.48 Az oktatásban résztvevő további személyek
37.49 Tanterv
37.50 A Kodolányi János Főiskoláról
37.51 A Zürich Magyar Történelmi Egyesület 18 éve
37.52 18 Jahre Ungarisch Historischer Verein Zürich
37.53 A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület küldetésnyilatkozata
37.54 Zielsetzungen des Ungarisch Historischen Vereins Zürich
37.55 Hymnus Ungarais
37.56 Hungarian Historical Society of Zürich (HHSZ)
37.57 Darai Lajos Mihály (Kápolnásnyék)
Magyar történelem. Tízezer év - ezer oldalról (Összefoglaló)
37.58 A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület eddig megjelent kiadványai
37.59 Előkészületben
37.60 Encyclopaedia Hungarica
37.61 Info

Gordon Childe angol tudós, muvében azt az összekötô kapcsot keresi, amelynek segítségével az ôskori elsôdleges kultúra az Égei tenger mellékérôl egészen Brittániáig jutott. A régészeti leletek alapján ezt a kultúrgócpontot Magyarország területén találja meg. Így ír: "Van egy hatalmas egység, melyet az elmúlt ezer év alatt kevés megszakítással így ismertek: Ma-gyarország. Jelenleg Jugoszlávia, Románia, Ruthénia, Szlovákia és Magyarország között oszlott fel. Régészeti és földrajzi szempontból sokszor hivatkoznak e területre úgy mint egységre. Hosszadalmas lenne minden egyes alkalommal megemliteni azokat a különbözô államokat, melyek pillanatnyilag ennek az egységnek egyes részeit bitorolják. Ennélfogva megtartottam a régi történelmi nevet: Magyarország, és nem veszem figyelembe az 1920-as határokat."

Kedves provó !

Igen , ez pazar , EGYSÉG az EGYSÉGBEN....

A feldebrői és szekszárdi templom alaprajza egymásra rajzolva, Bakay Kornél alábbi könyve nyomán.

A magyar ősvallás "szent körzet"-e.

 

A szertartások helyszíne, a (nemesfémből és más anyagból készült) bálványok és jelképek alkalmazási és tárolási helye; a mai templom előzménye.

 

A bécsi Stephanskirche alatt talált honfoglaláskori magyar temető arra utal, hogy a dóm a magyar ősvallás egyik szent helyéből (temetési áldozóhelyéből) nőtt ki.

 

Régészeti leletek alapján némelyik szent körzet földből és kőből emelt lépcsős piramis alakját öltötte, tetején épülettel. Az épületek kedvelt alaprajza a jurták mintájára kör alaprajzú lehetett s ennek folyománya a Kaukázusban és a Kárpát-medencében elterjedt körtemplom.

 

Az állandó helyszínek közé tartozhattak a temetők, ahol a temetési szertartások zajlottak; a szálláshelyek; az uralmi központok; valamint az Istent jelképező források, fák és sziklák. Az alkalmi szertartások a katonai, gazdasági és kulturális élet változatos helyszínein (csatatereken, szántóföldeken, kereskedelmi útvonalakon, szerződéskötések és versenyek helyszínén stb.) zajlottak.

 A nagytótlaki (ma Selo Szlovéniában) körtemplom.

Kedves provó !
http://forum.index.hu/EditArticle/ReplayEditArticle?a=49922681&t=9119978
Ezzel kijelentésed nélkül is tisztában voltam. De a pszichikai visszacsatolás so'sem rossz.
Megnyugtató, hogy Kánnai tekintetében közös az álláspont.

Igen, egy matematikust legalább a LOGIKÁJA ne hagyja cserben soha, még a legapróbb részletekben sem. Az éleslátás egyik alappillére lehet..

Utolsó mondatod bizony a AGIT.PROP. és POLITIKAI iskolák máig ható "DEMENTOR"iságát POTTERIzálja.....

Tőlem ne számíts vádra. Kánnai Zoltán, azok alapján, amit olvashattam tőle, neked köszönhetően, kitűnő koponya. Örülök, hogy mindig új és új emberek bukkannak fel, akikre fel lehet nézni.

 

Az pedig, hogy nem nyelvész, vagy történész, hanem matematikus, csak a javára válik.

 

A nyelvészeket és a történészeket ugyanis aligha lehet másként jellemezni, mint hogy felső fokon képezték ki őket a hazudozásra.

.


MÉG ITT TESSÉK KÖRÜLNÉZNI ::::::::::::::::::::::

Vegyes tanulmányok, könyvek, tartalmak, PDF-ben...



-.

..

Adalék Kánnaihoz:

"Prof Zoltán Kánnai (Dept of Mathematics, Budapest University of Economics)
Set-valued mappings, fixed points and differential inclusions
November 2000."

Kánnaihoz...

..

Kedves provó !

Innen valóak:

( Kánnai Zoltán, docens, BKE, Matematika Tanszék)

Kánnai Zoltán


( Persze jön majd a vád: nem történész....., ellenben OBJEKTÍV LOGIKÁJA túlmutat minden történész SZUBJEKTIV és MESTERSÉGES (prekoncepciós) RANGSOROLÁSÁN.)


..

A szkítáktól a székelyekig és a magyarokig

 

Egy kitűnő tanulmány a hun-magyar őstörténet tárgyköréből, a najahuha által másutt ajánlott link segítségével. Ha valaki ki tudja deríteni a szerző személyét, szíveskedjen közölni velünk!

..


CSUVAS-MAGYAR közös szavak...stb


A KAZÁROKRÓL: Kik is a kazárok.....


..

Kedves provó !

A magam részéről köszönöm.

Ebből is kiviláglik ENGEL hitvallása: "aki nincs velem, az ellenem..."

 Az alábbi részlet Bakay Kornél: Az Árpádok országa c. kötetéből való.

ENGEL PÁL emlékére

 

 

 

1995 decemberében az akadémiai OTKA Magyar Őstörténeti Bizottsága egy őstörténeti monográfia elkészítésére benyújtott pályázatomat a következő "értékeléssel" utasította el:

"Maga a téma - a magyarság eredetének és őstörténetének vizsgálata - aktuális, és nyilvánvalóan minden komoly szakértelemmel bíró szerzőtől várhatók új eredmények, az eddigi adatok újfajta megközelítése. A pályázó azonban - eddigi dolgozataiból ítélve - nem von be új forrásanyagot vizsgálatába, nem komoly szakértelemmel rostálja meg az eddigi forrásokat, hanem a középkori eredetű hunmagyar és avar-magyar rokonság avítt elgondolását igyekszik beleerőszakolni a magyar őstörténetbe. A dilettáns ,kutatók' kedvenc és harcias vesszőparipáját is meglovagolja, s azt bizonygatja, hogy a magyar nyelv finnugor rokonságát aktuális politikai célzattal terjesztették el az agyafúrt osztrák és orosz tudománypolitikusok, természetesen magyarellenes célzattal, hogy megfosszanak bennünket dicső hun származástudatunktól." "Bakay Kornél célja nemes, egy ilyen könyv megírása feltétlenül szükséges, és meg is valósítható. Az egyetlen baj, hogy számomra és az ország szakmai közössége számára teljességgel érthetetlen módon, de kétségtelenül, Bakay Kornél körülbelül 4-5 évvel ezelőtt megváltoztatta tudományos felfogását, egészen pontosan felhagyott a tudományos normák követésével. Egészen röviden, a sumér-magyar nyelv- és talán ethnikai rokonság híve lett, ami még hagyján [sic!]." De legutóbbi munkáiban dühödt támadásokat intéz a klasszikus és mai magyar tudományosság minden eredménye ellen, nála nemcsak a magyarok és sumerek, hanem irániak, szittyák, hunok és mindenféle más nációk, talán már az etruszkok is [sic!] rokonok. Bakay tervezete elvontan mindenben megfelel a tudományos követelményeknek, egyetlen kivétellel. Az pedig az, hogy e tervezett munkában immáron tudományos formaságok és keretek között óhajt feldolgozni egy olyan témát, amely feltétlenül támogatandó lenne, ha nem tudnánk vagy legalább is én nem tudnám, hogy fel óhajtja rúgni a magyar nyelvtudomány, történettudomány, régészet minden eddig elért, de kétségtelenül még nem végleges, eredményét. Lényeges észrevételként közlöm tehát a Szakkollégiummal, hogy véleményem szerint ilyen csacskaságokra még akkor sem adható pénz, ha cél önmagában nemes, a könyv szükséges, és a pályázó hajdanában érdemes kutató volt." "A Kik vagyunk? Honnan jöttünk? című munkájában annyi csacskaságot összeírt, amely miatt nem bízhatok abban, hogy tárgyilagosan tudna ítélni. Pályázatának szövegében pedig kétségtelenné teszi, hogy továbbra is a sumér-magyar hívők [sic!] táborába tartozik." "Korábban írt alapos munkáinak tudományos elveit láthatóan teljesen feladta, újabb tevékenysége a szélsőséges politikai publicisztika műfajába tartozik."

Mindezt leírta néhai Engel Pál.

Egy másik pályázatomra, amely Kőszeg középkori történetének a feldolgozásához igyekezett anyagi támogatást szerezni, a hatalmi gőgjéről elhíresült Engel Pál a következőket írta:

"A pályázó személye elvben a legalkalmasabb volna a vállalt feladat teljesítésére, hiszen régész, történész és egyben a városi múzeum igazgatója. A gyakorlatban azonban komoly fenntartásaim vannak iránta. Régészi működését nincs módomban megítélni, de történészi tevékenységéről nem tudtam kedvező képet alkotni. Kőszeg várai nak történetéről szóló tanulmányát6 annyira rossznak találtam, hogy ennek egy vitacikkben7 hangot is adtam, noha helytörténeti kérdésekben különben ritkán fogok tollat (hogyan is tehetné egy ilyen kiemelten nagy tudós?)8 Azóta egyéb olyan írásai is megjelentek, amelyek, noha Kőszeggel nem kapcsolatosak, tovább mélyítették kedvezőtlen benyomásomat Bakay történeti attitűdjeiről. Elsősorban a "Hogyan lettünk finnugorok?" című, néhol döbbenetes dolgozatára gondolok, amelyet a jelen pályázat szerint tíz legfontosabb munkája közé sorol. Ugyanígy veszi számba egy, a Hunniában megjelent írását is. Ezt ugyan nem volt módom olvasni, de szilárd meggyőződésem, hogy olyannak, aki igényt tart a "történész" minősítésre, jobban meg kell válogatnia azokat a fórumokat, ahol publikál. A legfontosabb azonban, hogy említett, ide vágó tanulmányából ítélve nem lesz képes Kőszeg történetét úgy megírni, ahogyan azt kellene. Pályázatát ezért nem támogatom."