1. nem eszter hanem eszterhaj, így az szótanilag nem ül, a leeresztés meg fogalmilag nem ül egy folyóra.
2. van sok román, moldovai stb példa, de se esztergom sem az iszter eredetije nem bizonyos. nem latin, nincs értelme latinul se, teória szerint trák.
3. mivel a visztula környékén kelták, germánok, szlávok éltek, így valószínűsíthető h egyikük a névadó. a wiki elég jól megmagyarázza, példákat hoz hasonló tőre, a lengyel wisla alak arra utalhat h nem volt t eredetileg, viszont nem szláv eredetileg, mert szlávul a wisz azt jelenti, lóg/függ.
1. Azt egy percig sem vitattam, de jelen esetben irreleváns, az "ister" -- eszter- --eresz(csatorna)--- vízleeresztőt hívták eszternek is, a szavak közti kapcsolatra koncentráltam.
2. Jellemzően az őshonos nép nyelve nevezi el a földrajzi neveket amit gyakran ugyan torzít a rátelepülő nép a saját hangzástörvényei szerint de sokszor így is felismerhető marad. Azaz a románul semmit sem jelentő Tarcau településből még kiolvasható a valódi magyar Tarkő jelentése például. Az ősmagyar Isztergám elnevezés még más mint a mai Esztergom de felismerhetően magyar és kapcsolat a latinnak kamuzott Ister folyó nevével, bár gondolom ez a rész nem is vitatott.
3. Hát nekem a Wikipédia verziója nagyobb találgatásnak tűnik, csak cirka 4 féle elméletet vázol fel, van itt
kelta, germán, szláv eredet is meg aztán indoeurópai népek jövevényszava teória is, ergo nem ad konkrét magyarázatot a szóra, totózás megy. Amúgy tudtommal lengyelül sem jelent sok okosat a Wisla, de lehet tévedek. Maradok a magyarosított verziónál azt hiszem...
Ez úgy lehetett szerintem hogy őseink már rendelkeztek az időutazás képességével és előre utaztunk az időben hogy az addig ismeretlen és név nélküli folyónak valamilyen módon mégis csak adjunk már egy nevet.
Majd megvilágosodtunk a szlávok által és az időben visszautazván már magabiztosan el tudtuk nevezni ezt a folyót amivel évszázadokon át küzdöttünk meg ))...
Ősi az elnevezése a Tiszának (még annál is régebbi tán mint hinnénk) és az a szép benne hogy tökéletesen érthető magyarul a felépítése. Minden bizonnyal a forrásvidéke környékén kaphatta a nevét ahol a vize TISZtA volt és ugyanakkor ISZApos is amit még ma is őriz a "szőke Tisza" kifejezés. Ennyit a szláv eredetről.
A Szamos sem lesz se latin, se kelta de még francia sem, ez is magyar nyelven érthető meg könnyen.
Ez a folyó is közismerten iszapos, azaz iSZApot MOS. De az "iszapos" szót nem is olyan nagyon régen még úgy mondták hogy iSZAMOS, Arany János még így írja le versében is, tehát akármit is hazudozzanak az idegen eredetesek, nyilvánvaló hogy a név magyar nyelven keletkezett.
Duna: Bővízű folyam nagyjából a jelentése. Duzzadt vízfolyam, a "na" vég ősi víz(folyam) jelentése számos szavunkban fellelhető ugyanilyen értelemmel, néhány ilyen szavunk: dolina (víznyelő), akna (névadáskor vízelvezető főleg), angolna, bálna, kanna, málna (málló vizes), manna(eredetileg vízinövény magja, talán ősidőkben MAgNA néven), ciszterna (vízgyűjtő), csatorna, róna (állóvíz tükre is), lagúna, és számtalan folyó és patakunk neve végén ott.
Az Ister is érthető, csak a latin vonal kevésbé, egyrészt még kanyarban sem voltak latin nyelvűek mikor már Babilonban akkád-sumer istennőt hívtak Istar, Isthar néven sok évezreddel korábban. Másrészt meg bizonyítottan 20 ezer (!) éves településnyomokat tártak fel egy bizonyos Esztergom nevű településen és akkor ez ennyire lesz latin eredetű név, nem hiába a latinok is időt utaztak, sőt ők év +tízezredeket.))
Mert az az Ister-Eszter kapcsolat látszik kicsit, és a nádtetős házak tetején oldalt a deszkák meg eszterhéj, eszterhaj, eszterha néven futottak valaha ami gyakorlatilag vízelvezetőt, vízlefolyást, vízEreSZTER szerepet töltöttek be és így mindjárt érthető is lesz az a bizonyos Ister jelentése. És magyarul.
De még a Visztula is érthető magyarul, hiszen ha azt mondjuk hogy VÍzToLó és még azt is mondjuk hozzá hogy a víze tisztuló és ezt kicsit ötvözzük akkor megkapjuk a folyó nevét, magyarul természetesen...
de én hiszek abban, h Buda másik neve Blida volt és a szkitahun nyelv részben indoeurópai volt és hatással volt a germán nyelvre, azaz nem germán hanem szkitahun eredeti, ami a germánban is megvan, ha megvan.
őszintén, előzőleg arra tippeltem, h a blid az villanást jelentett a szkitahunban, de miután láttam, h a dánban enyhe, szelíd, afelé hajlok (az angolban bland, mild, soft)
Buda legfeljebb a germánoknak volt Blida meg Bleda, a magyaroknak mindig is Buda volt.
Ahogy Atila se volt soha Attila, a germánok rakosgattak bele plusz t betűt. De amúgy meg ott van Thierry Amadé pontosan leírja, hogy mely népek hogyan nevezték Atilát. Az Etzel, Itzil, Attila ezek mind germán változatok voltak, a magyar Atila, Etele, Etel volt.
Buda amúgy se személynév volt, hanem a vallási vezetők egykének méltóságneve, és a jelentése pontosan ugyanaz volt, mint az eredeti Budáé. Igen azé a Budáé, akit ma velünk magyarokkal Buddhának csúfoltatnak.
A víz iráni nyelveken Ob, vagy Áb, a folyó Don vagy Dán. Tehát a Danubius- től az a Don és Donyec folyókon túl az Obon át egészen az Altáj- Szaján vidékig iráni vízrajzi nevek vannak.
tehát ha don akkor iráni, ha duna akkor indoeurópai. a következetesség, ugye
az is teljesen véletlen, h a duna iszter, a dneszter meg tana-iszter...
Arrol nem is szolva, hogy a KM nagy viznevei (P)IE-i eredetuk ellenere a magyar nyelvbe szlavos alakjukban kerultek be. Raba es nem Raab, Drava es nem Drau, Duna es nem Donau, Tisza es nem Theiss. Garam, Hernad meg german. Tehat az "avar" neveket (Kukullo esetleg kivetel) mind a german, mind a szlav nevek felulirtak, a honfoglalok ideerkezese elott.
igen, pontosan az a tükör nektek. nem az amit kiolvastok belőle. olyanok vagytok mint akit azt hazudták, h nem létezik Attila neve se. (és még fel is pontozzák, annyira nem veszik észre h róluk szól!)
de minek beszéljünk mi 3000 éves szavakról kitudjahonnan, amikor a szomszédaink nem tudják, h magyar szavakat használnak tucatjával. (illetve városaiknak van magyar neve!! ez a történelmi vakság az élő valóságban!)
Igen, ezek a helyek elsősorban napvárták voltak, szent helyek, ahol vallásos szertartásokat folytattak.
Magyar nyelvi sajátosság az igei és névszói jelentés egyszerre a szavaink egy részénél.
Ezek a szavak mutatják meg, hogy a magyar nyelvben hogyan függ össze a folyamatszerű igei jelentés és a folyamat lefékeződése során előállt állapotszerűség.
Mindkettő elválaszthatatlanul van jelen a világban, mint a két legjellemzőbb megfigyelhető tulajdonsága.
A vár szó nem véletlenül többjelentésű. Persze annál sokkal bonyolultabb a dolog, mint néhányan szeretik hangoztatni, hogy a vár a hely, ahol várják az ellenséget.....
Talán egy indo-európai nyelvben lehetne egy ilyen egyszerű összefüggés is, de ennél többről van szó.
A várta szóval van összefüggésben, ami a az idegen szavak szótárának állításával szemben nem német, és nem is jelentett régen semmiféle őrséget - ellenben vártának hívták a csillagvizsgálókat például.
Mint az tudott tény, a legrégebbi várak általában 10-20 centis apró falak voltak - nyilvánvalóan semmi közük nem volt a védekezéshez és a védelemhez, inkább horizont emelés volt a cél. A város szó is ugyanebbe a kategóriába tartozik, érdemes lenne egy VALÓDI nyelvésznek kikutatni a vár-os szó jelentéseit, de lehet hogy még inkább kellene a mássalhangzó kategóriák környékén keresgélni a jelentést.
Minden esetre se a vár, se a várta, se a város nem idegen eredetű szó. Erre a világon semmilyen bizonyíték nincs.
A birodalom legfőbb vezetői a sanjü rokonságából kerültek ki. A „van”-ok tízen voltak. A vezérek „van” elnevezése feltehetőleg kínai eredetű, Sze-ma Csientől származik. A tíz van egy négy és egy hat fős csoportra oszlott.
de ez mind nem lényeges. mondjuk iráni eredetű. benne van a magyar etimológiai szótárban.
de a horvát és román város az utóbbi ezer évben történt, pár száz éve.
a dél-szláv még talán utána tud nézni, mégha valószínűleg nem is tud róla
slovensko selo Varoš, hrvatskoNovi Varoš (kod Stare Gradiške) i Varoš ili Veli Varoš
Bosne i Hercegovine, riječ varoš upotrebljava se u muškom rodu, kao što su Kotor-Varoš i dio njegovog starog naselja Varoš (genitiv: Varoša) – Donji Varoš.
