"Hartlein Károly előadása erről egy hatalmas megtévesztő cirkuszi félrevezetés, meg kellene bűntetni érte, mert roppant káros a fizika, elektrodinamika iránt érdeklődőkre és diákokra egyaránt.
Szóval van ott indukció forgó mágnes, álló rézkorong esetén is, csak a teljes hurokra integrálva lesz nulla a feszültség. Az indukció a mágnes forgási sebességével nő."
26:50, 27:00 -nél kezd rosszakat mondani. Azt mondja megakaddozva, hogy a fluxusváltozás indukál a vezeték (korong) szakaszra. NEM! A fluxusváltozás egy felület(darab) teljes kerületére összesítve indukál. Nem érti a képletet és mennyiséget. (Napok óta mondom ezt, és mmormota is képtelen volt ezt az egyszerű dolgot belátni. Ez minősíti őt is.)
Egyértelműen állítja később, hogy a(z álló) rézkorong szakaszra (a két csüszóérintkező pont közé) nem indukál feszültséget a forgó mágnese. Nem igaz.
Az teszi fel az i-re a pontot, hogy egy kókler, aki még egy láthatóan frankón összebarkácsolt cuccot is készített, de a d(fluxus)/dt értelmét évek alatt sem fogta fel, és az ELTÉn van.
Megemlítem még mmormota fő érvének könnyen észrevehető problémáját: Ha csak a ∂B/∂t alapján számolnánk ki az E teret egy megfigyelő rendszerbe a mozgó alkatrészek, mágnesek (darabok), egyebek felől, akkor minden olyan helyen nullát kapnánk, ahol éppen nincs változás. Teljesen rossz az elképzelés, ez ugyanis (a ∂B/∂t) az egyik Maxwell-egyenlet egyik fele, nem a transzformációs képleté. Ez csupán azt mondja, hogy az adott (megfigyelő) rendszerében milyen a rot E. DE nem magát az E értékét adja. Szóval az ő és egyben Hartlein Károly hibája banális. rot E = nullára kijelenteni, hogy nincs E térerősség, nagy szakmaiatlanság. Azt lehet mondani, hogy a forgó tengelyszimmetrikus mágnes a teljes hurokra (azaz a rézkorong+kivezetések+mérőkábel és voltmérő) nem hoz létre eredő feszültséget. De ettől függetlenül a hurok egy szakaszán, pl. a rézkorongon (ami áll) igenis van feszültség. Mégpedig attól függő feszültség, hogy mennyire mozog, forog hozzá képest a mágnes. Ez is indukció! Noha a szimmetrikusra tervezett mágnes B összképe éppen változatkan, de az egyes mozgó részeinek B-je a megfigyelő (rézkorong) rendszerében változik, és így indukál is. (külön-külön sorban, ahogy pörög). Tehát mégegyszer: a mozgó mágnesrészek indukálnak a hurokba feszültségeket, ami a teljes mágnes forgásszimmetriája miatt a teljes hurokra, hurokkörre, nulla mért feszültséget ad. A hurok részein természetesen ott vannak az indukált szakaszfeszültségek.
Hartlein Károly előadása erről egy hatalmas megtévesztő cirkuszi félrevezetés, meg kellene bűntetni érte, mert roppant káros a fizika, elektrodinamika iránt érdeklődőkre és diákokra egyaránt.
Szóval van ott indukció forgó mágnes, álló rézkorong esetén is, csak a teljes hurokra integrálva lesz nulla a feszültség. Az indukció a mágnes forgási sebességével nő.
Ugyanezt próbálom magyarázni nem csak napok óta, hanem pár évvel korábban is. Aki nem akarja felfogni, nem fogja.
HK egy cirkuszi mutatvánnyal és félrevezetéssel lebutított mindenkit. És ezt mind a nagy ELTE elméleti fizika tanszékéről. Hát ez szerintem egy akkora szégyen, hogy reng az egyetem épülete tőle.
Ennél, vagyis amire ezt írtam, a pl. körmozgásnál az lesz a probléma, hogy az egyes idetranszformált objektumok is csak pillanatnyilag vagy kis ideig vannak ott nyugalomban abban az inerciális rendszerben, ahonnan Lorentz-transzformáljuk a terüket a megfigyelési inerciális rendszer valamely megfigyelt pontjába. Vagyis ott sem olyan a terük, mintha ott állandóan nyugodnának. Ha azonban nem túl gyors a mozgásuk, vagy nem túl nagy az egész kiterjedt (forgó) objektum, akkor közelítőleg vehetjük ott nyugvóknak. Különben tovább kell gondolnunk a mezőjük alakját, amit idetranszformálunk a megfigyelő rendszerébe növekményként, részként.
"Ha forogna, akkor a Földhöz hasonló alakú lenne."
Szuperfizikus kvark kapitány, te ennyire nem tudsz számolni?
Forog a Hold, de mégsem hasonló az alakja, mert:
A Hold szögsebessége kb. 28-szok kisebb a Föld szögsebességénél, a centrifugális erő pedig a szögsebesség négyzetével arányos, így aztán egységnyi tömegre kb 750-szer kisebb centrifugális erő hat. Továbbá a centrifugális erő arányos a sugárral, a Hold sugara pedig kb. negyede a Föld sugarának, így az egyenlítőjén lévő egységnyi tömegpontjára majdnem 3000-szer kisebb centrifugális erő hat.
A Föld tömege kb. 80-szorosa a Hold tömegének, tehát a Hold egységnyi tömegére kb. 80-szor nagyobb a Föld vonzóereje, mint amekkorával a Hold vonzza a Föld egységnyi tömegét. Így végül a centrifugális torzítóerő és a gravitációs torzítóerő aránya a Holdon 240000-szer kisebb, mint a Földön. Nem csoda, hogy a Hold alakjában a gravitációs torzítás dominál, a Föld alakjában pedig a centrifugális.
Egyébként a probléma gyökerei ott kezdődnem, hogy a totál relativisztikus elektrodinamikában nincsen olyan, hogy mágnes, sőt még vezető sem. Vákuum és töltések vannak csak. Inkorrekt az olyan j áram(sűrűség), hogy ott nulla a töltéssűrűség (mert ellentett előjellel kiejtik egymást a résztvevők), vagy nem az áramlásának megfelelő (itt nem ejtik ki egymást a résztvevők). A j négyes áramsűrűség vektor tisztán térszerű része üres, azaz nulla kell legyen. Másként mondva a j áramsűrűség négyesvektor időszerű vektor, nem térszerű (és nem fényszerű). Vagy pozitív töltés van ott, vagy negatív. És az áramlik egyedül, egy sebessége van.
A relativitáselmélet egy pontban csak egy sebességet ismer. Nem tudja feldolgozni azt, hogy ott egyszerre van v sebességű negatív (vezetett) töltés, és u (gyakran nulla) sebességű ellentöltés (a vezető, atomrács). Így már az is gond, hogy mondjuk van egy O áramhurok, statikus mágneses mező, vagy pl. ehelyett az O kis hurok helyett a megfelelő kis mágnesdarab.
Nem. A hold nem egy tökéletes gömb, hanem enyhén körte alakú.
Ha forogna, akkor a Földhöz hasonló alakú lenne. Az egyenlítője mentén körben kidudorodva, a sarkokon pedig belapulva. De nem ilyen, hanem körte alakú.
Többre jutnál, ha megtanulnád végre, mit jelent a fizika "mező" fogalma. Akkor nem lennél folyton ilyen félreértések áldozata, ami abból származik, hogy te valami egyéni mezőfogalmat használsz.
A mező fizikai meghatározása minden pontban a pontba tett próbatestre ható erő mérésével történik. A mező pontbéli értéke egyszerűen ez az erő. Ami nem megy sehová se, hanem a ponthoz tartozik. Ha a mező forrása vándorol, akkor változnak a mező pontbéli értékei.
"Te máshogy érted a "mező" kifejezést, mint ahogy azt definiálták."
Hogyan definiálták szerinted?
"Te kb. Faraday erővonalait érted a mező alatt, ami együtt mozog a mágnessel."
Erővonalak a valóságban nincsenek, de a statikus mágneses mező létezik a valóságban is. És bizony együtt mozog a mágnessel a haladó mozgás során. Forgáskor (forgásszimmetria esetén) pedig nem. Ezt mondja a kísérlet. Én a kísérletnek hiszek.
A dipólus két vége nem forrása szerinted az E vektormezőnek?
Dehogynem.
Csak az a gond, hogy ehhez töltés kell. Ilyet indukcióval nem lehet létrehozni.
Csak hogy ne legyen keveredés. Én arra az E mezőre kérdeztem rá, amit szerinted a forgó mágnes hoz létre. Akkor is, ha nincs ott a réz korong. Vagyis arra a szerinted forgó mágnes által létrehozott E mezőre, amely hivatott lenne majd az oda helyezett álló rézkorongban töltéshordozókat mozgatni.
A forgó HK-mágnes darabjai a forgási sebességüktől függő elektromos dipólusnak látszanak. Ezek töltéssűrűségeket adnak a forgó mágnesre (nem objektív, hanem megfigyelőfüggő ez a dolog), mégpedig a centrumtól a nagyobb kerületi sebességek felé növekvőt. Ez forrása a keresett "indukálódott" E mezőnek. :-) Az EM-mező lokálisan más és más Lorentz-transzformációja nem hazudik. Az megmondja ezt, ahogy kell. :-)
A vezetőben a + az atomrács, a - a vezetési sáv elektronjai. A simán polarizációra képes semleges anyagban is létrejön + - pólus, vagy elég hozzá egy másik vonatkoztatási rendszerből nézni (mágnesdarabkák).
A forgó mágnes és vele együtt (ha ott van) a mellette lévő rézkorong is polarizálódik az E miatt. Egyben ez a polarizáció (dipólosodás, töltésmegosztás, ahogy tetszik) a forrása E-nek. E gradiens mező itt. dB nincs rot E sincs. Ha nincs ott a rézkorong, akkor ott van hozzá a mágnes. Az is elég. Megfelelő matéria nélkül nem lehetséges az itteni B mező. Szóval az nem csak úgy a levegőben van. Szóval van mi polarizálódjon ahhoz az E-hez. :-)
