A minap egy tudományos híradásban fekete-lyukak ütközésének gravitációs impulzusainak észleléséről adtak tájékoztatást.
A beszámoló szerint az észlelő műszer két 6 km hosszú lézernyaláb segítségével működik. A nyaláb egyikének az impulzus hatására hullámhossz megnyúlást észleltek.
Teóriám szerint a világmindenség "horizontjáról" hozzánk érkező fény vöröseltolódását nem a fényforrás távolodásától, hanem fény útja mentén lévő gravitációs mezők rendszeres változásai idézik elő, mintha impulzusok érnék, ugyan úgy ahogyan a fekete-lyukak találkozásának gravitációs impulzusi is korrigálták a mérőműszer fény nyalábjainak hullámhosszát.
A mai relativista fizika szerint minden mozgás relatív. (kivéve a fényterjedést)
Tehát az égitestek mozgása is csak relatíve értelmezhető a fizikusok szerint. Így számukra nem létezik valóságos pályája az égitesteknek, minden pálya relatív és egyenrangú.
Tehát szerintük az ellipszis pálya ugyanolyan jogos, mint a dugóhúzó, és a dupla dugóhúzó. Sőt szerintük még az is jogos, hogy a Föld áll, és a Nap kering körülötte, ha a Föld rendszerében vizsgáljuk a mozgást. Csak a célszerűség dönt, hogy mikor melyiket használják.
Ez a hivatalos felfogás természetesen téves.
De a hivatásosok mégis ragaszkornak hozzá, mert ez passzol az einsteini relativitáselmélethez.
Az új, helyes felfogás azonban az, hogy létezik a valóságos mozgás, amelyet ma a hivatásos fizikusok mereven tagadnak. Emellett persze értelmezhető a látszólagos mozgás is, amikor nem a gravitáció által kijelölt viszonyítási alapot használjuk. Mert a valóságos mozgás az, amelyet a gravitáció jelöl ki.
Az összes többi csak látszólagos (relatív) mozgás.
Mindezt nem könnyű megérteni azoknak, akik 100 éve a relativitáselmélet ködös fantáziavilágában élnek.
"Tehát egyértelmű a Föld Nap körüli dugóhúzó-szerű valós mozgása miatt. "
Az igaz, hogy a galaxis középpontjához viszonyítva a Föld dugóhúzó-szerű mozgást végez. Mert miközben megkerüli a Napot, a Nappal együtt kering a Tejútrendszer központja körül is. Ebből jön ki a dugóhúzó. De az csak látszólagos pálya.
Ugyanis, ha egyel feljebb lépünk, akkor a galaxiscsoport középpontjához is viszonyíthatnánk, ekkor pedig egy dupla dugóhúzó adódna. Vajon melyik a valóságos pálya? Egyik sem.
A Földnek a gravitációs főnöke a Nap. A Föld valóságos mozgását a Naphoz kell viszonyítani. Ez pedig egy ellipszis pályát ad ki.
Tehát a Föld valóságos mozgása egy ellipszis pályán történik. A többi pálya (a dugóhúzó és a dupla dugóhúzó) csak látszólagos pályák.
Minden égitestnek van egyetlen egy valóságos mozgása, amit a gravitáció jelöl ki. Ehhez tartozik egy valóságos pálya. A többi csupán látszólagos pálya, nem lényeges.
Ha majd egyszer ezt megérted, akkor sokat fogsz előre lépni.
De nem szabad elkeseredned, mert még a hivatásos fizikusok és csillagászok sem értik.
"Csak kettő arc tg számolás az egész. A Hold látszó szögátmérője 34%-a a Föld látszó szögátmérőjének az EPIC kamera felvételén átlagos sugarakkal meg távolságokkal számolva."
Látom, senki nem számolt utána, de azért kaptam egy pluszt. (Köszike.)
Ha a lustaság fájna, akkor itt mindenki nyüszítene kínjában!
Tegnap este otthon papíron mindent kiszámoltam, de csak magamnak ellenőrzésképpen. Ma délelőtt munkában fejből írtam be a százalékot, és bizony rosszul emlékeztem. Senkinek nem tűnt fel! Szégyellje mindenki magát!
Átlag sugarakkal és távolságokkal az EPIC felvételén a Föld 0,49°alatt látszik (ezt amúgy a DSCOVR wikis oldalán is meg lehet találni), a Hold pedig 0,18°szög alatt. Azaz a Hold korongja a felvételen a Föld korongjának 36,7%-a. Nagyjából egyharmad, ahogy azt a képkockákon is láthatjuk.
Csak a miheztartás végett, 2001-2020 között ennyiszer találta el a Hold árnyék-"csóvája" a Földet:
És ebből csak a kékek a teljes napfogyatkozások, amikor kívülről nézve a földkorongon átvonul a Hold árnyékának a kis fekete korongja, a pirosak a gyűrűs napfogyatkozások.
Csak kettő arc tg számolás az egész. A Hold látszó szögátmérője 34%-a a Föld látszó szögátmérőjének az EPIC kamera felvételén átlagos sugarakkal meg távolságokkal számolva.
Az árnyékról meg szakadjál már le!
Mondtam: nem minden újholdkor van a Földön napfogyatkozás, sőt baromi ritka, hogy éppen egyvonalban van a Föld-Hold-Nap az újhold idején. Marhakönnyű annak az árnyék "csóvának" alul vagy felül elvétenie azt a picike Földet...
Érdekes, hogy amikor a naprendszer bolygóit vizsgálod, akkor nagyon jól tudod, hogy a Napot kell állónak tekinteni, és nem a galaxis középpontját. Ezt jól gondolod.
De amikor a Föld-Hold rendszert vizsgálod, akkor már elhagy a józaneszed, és elfelejted, hogy ebben az esetben pedig a Földet kell állónak tekinteni. És ebben a rendszerben a Hold nem forog.
"Mindenesetre a Hold mozgása során a nagy sötét foltnak el kellett volna fordulnia egy kicsit."
Miért kellett volna????
Kötött keringés, hahó!!!!!
Gondolkozzál egy kicsit bmeg...
Az EPIC kamerája összesen 0,6° látószögű. Amikor a Hold áthalad ezen a 0,6°-on, akkor a pályájának is csupán tizedfoknyi szakaszát teszi meg. És a Hold teljes pályája megtételekor tesz egy fordulatot. Olyan picikét fordul el ez alatt a 0,6° tartományon áthaladás alatt, hogy azt te észre se veszed. Lehet, hogy egy pixelnél kisebb az elfordulás mértéke.
