Keresés

Részletes keresés

pejgeroj Creative Commons License 2018.07.08 0 0 404

köt kötél köteg

knit kit knot cord/cable

 

kötél : cord

 

Finnish köysi

Azerbaijani kəndir

 

köt : knit

Finnish kutoa

Erzya кодамс

Georgian ქსოვს kʰsɔvs

Armenian գործել ɡɔɾt͡sɛl

 

köt kötöz : tie

Chukchi кылтык kəɬtək

Erzya кодамс  de  Finnish sitoa

Kannada ಕಟ್ಟು kəʈːu

Malayalam കെട്ടുക keʈːuɡa

Kildin Sami ко̄а̄ррэ koːaːrːe

Meadow Mari кылда́ш

N Sami gárrat 

N Kurdish girêdan

 

Armenian կապել kapɛl

 

köteg : bundle

Erzya керькс kerʲks

Komi-Zyrian кӧртӧд kərtəd

Udmurt керттэт kerttet

Lule Sami  gurppe ɡʊrpːɛ

Moksha  кярьме karʲmʲe

 

Kannada ಕಟ್ಟು kəʈːu

Armenian կապոց kɑpɔt͡sʰ

Veps käč kæt͡ʃ

 

+szij : strap

Lule Sami garttsa ɡɑrtːsɑ

French courroie kuˈʁwa

Catalan corretja kurɛd͡ʒə

 

Bulgarian каиш kaiʃ

Kazakh    қайыс qɑjəs

M Mari кӱзанӱ́штӧ kyzɑnyˑʃtø

 

+ sző : sew

Catalan  cosir kuzi

French   coudre ˈkuːdʁə

Inari Sami kuárruđ ku̯ærːuð

Kildin Sami куаррэ kuarːe

pejgeroj Creative Commons License 2018.07.08 0 0 403

tele :  tölt

 

full  :  fill

 

Bashkir     тулы tulɯ       : тултырыу  tultɯrɯu

Chechen   дуьзна dyznə  :  дуза du͡ʊzə

Chuvash   тулли tuli        : тултар tulˈt̬ar

Kazakh     толы tolə        : толтыру toltəɾu

Komi-P     тыра tɨra         : тыртныtɨrtnɨ

K Mongol  дүүрэн tuːrĕŋ  :  дүүргэх tuːrɡĕx

Livonian   täuž tæuʒ        : täutõ tæutə

Sakha      толору toloɾu   : толор toloɾ

N Yukaghir потинэй potinej : потаӻарэй- potaʁarej-

N Kurdish   tijî təʒi            : dagirtin daɡərtən

 

 

Latin       plenus pɫeːnʊs   : complere kɔmpɫeːrɛ

M Hebrew מלא    malɛ       : מלא milɛ

 

és ellenpélda

Korean   완전한 wand͡ʑʌnɦan  :  담다 tamda

 

http://northeuralex.org/parameters/510#2/51.0/-9.6

http://northeuralex.org/parameters/871#2/51.0/-2.1

Előzmény: pejgeroj (400)
pejgeroj Creative Commons License 2018.07.08 0 0 402

tele:

 

 

dél


Bashkir         төш tøʃ
Burushaski   duġúi d̪oɡ̇ˈui
Chechen      делкъе delqʼe
Kazakh        талтүс tɑltʊs

 

 

tél


Erzya           теле tʲelʲe
Hill Mari       тел tel
Finnish         talvi tɑlʋi
Komi-Zyrian тӧв təv
Nanai           туэ tuə
Evenki         тугэнӣ tuɣəɲiː

Előzmény: pejgeroj (400)
pejgeroj Creative Commons License 2018.07.06 0 0 401

a tör érdekes módon nincs

csak

break

Welsh torri tɔrrɪ

Catalan trencar t̪ɾəŋka

Bulgarian троша trɔʃa

Sakha тоһут tohut

Udmurt тӥяны tijɑnɨ

Mandarin Chinese 断裂 tuânljɛ̂

Hill Mari тодылаш toðəlɑʃ

N Selkup таялтыӄа tajaltɨqa

 

de a törvény megvan az ómongolban, ótürkben mint töre

 

triedit mint oszt-ályoz a szlávban (osztat mint ostatok, zostatok 'osztatok')

drvit mint crunch, crush

 

töred darab tört törmelék dara

Előzmény: pejgeroj (400)
pejgeroj Creative Commons License 2018.07.06 0 0 400

ez értelem

 

üpsza : opsza, mint a hullahopp

széltevégte tetejetalpa körmönfondort, mint a tűbeateve

 

nüksz : nyugat nyikk (kony- kók-, de a bók is [bukik, bókláz])

 

 

érdekes lenne 

 

az ó-görög tányér-t tudni, tenyér : thaner

az ó-görög köteg-et tudni, kötény : khiton

az ó-görög láb-at tudni, lébész=lábos,

 

ezek is jók

oligopisztosz=aligbiztos. Szótári jelentése: kishitű.

apisztosz= bizalmatlan.

 

mivel a tele

 

teléeisz=teljes

 

és látható a torzulás az ázsiai nyelvekben:

N Khanty тэӆ təɬ

Bashkir тулы tulɯ

Kazakh толы tolə

Aleut chx́a-lix t͡ʃχɑlix

Buryat дүүрэн dyːrɛŋ

Estonian täis tæis

Finnish täysi tæɥsi

Livonian täuž tæuʒ

Kildin Sami тӣввт tʲiːvːt

Komi-Permyak тыра tɨra

Sakha толору toloɾu

Turkish dolu dolu

Manchu jalu d͡ʒalu

 

a tölt lenne érdekes

Előzmény: Ec pec kimehecc a (387)
pejgeroj Creative Commons License 2018.07.04 0 0 399

hall 

 

hear

 

Abkhaz   аҳара      ɑħɑrɑ

Adyghe   зэхэхын   zaxaxən

Chechen  хаза        xəzə

Finnish    kuulla      kuːlːɑ

Hill Mari   колаш     kolɑʃ

Kannada  ಕೇಳು         keːɭu

Udmurt    кылыны   kɨlɨnɨ

N Mansi   хӯлуӈкве  χuːluŋkʷʲe

 

hang hangzik

 

sound

Khalkha Mongolian хангинах   xanɡʲinăx

Hokkaido Ainu       hum         hum

voice

Buryat                   хоолой      xɔːlɔj

Hokkaido Ainu        hawe        hawe

Ossetian                 хъӕлӕс   qələs

Sakha                    куолас     ku͡olas

 

hun jong : hang

Hill Mari      юк      juk

Manchu      jilgan   d͡ʒilkan

Nivkh          ыу      ɨu

N Karelian   iäni      iæni

M Mari        йоҥга́ш joŋɡɑˑʃ

N Uzbek     yangramoq   jaŋramɒq

 

zaj

sonus sonare

N Karelian    soittua    sɔitːʊɑ

N Selkup      сӱмы     symɨ

N Mansi        суй       suj

Ossetian       зӕл       zəl

 

pejgeroj Creative Commons License 2018.07.04 0 0 398

szól 

 

say

 

Burushaski sén-ˈ   sɛn

Finnish      sanoa  sɑnɔɑ

 

Mandarin Chinese 说  ʂuo˦

 

North Azerbaijani söymek sœjmɛk

Ossetian             зæгъын  zæʁɨn

 

(hallat)

Buryat                  хэлэхэ   xɛlɛxɛ

Khalkha Mongolian хэлэх   xeɮĕx

Előzmény: pejgeroj (397)
pejgeroj Creative Commons License 2018.07.04 0 0 397

szava

 

azt talán tudják páran, h a szlávban is szlovo

 

Chuvash сӑмах səˈmaχ

Estonian sõna   sɤnɑ

Finnish   sana   sɑnɑ

Kazakh   сөз     søz

Tatar      сүз     sʉz

 

 

pejgeroj Creative Commons License 2018.07.04 0 0 396

ez nem hiszem, h véletlen

 

Hungarian kor kor

Ossetian   кар kar

 

úgy, h nem egyezik se az urali, se a török nyelvekkel

 

+

Abkhaz ақəра ɑkʰərɑ

pejgeroj Creative Commons License 2018.07.04 0 0 395

másrészt a húg, hugica 

 

Aleut                hungi-x́ huŋeχ

 

Ossetian             хо χo
Armenian             քույր kʰujɾ
Northern Pashto    خور xor
Breton               c'hoar hɔ̯aʀ
Welsh                chwaer χwa͡ɪr
Tajik                  хоҳар
Western Farsi      خواهر xɒːhæɾ

 

Bashkir               һеңле heŋle
Burushaski          kaáki kaˈaki

pejgeroj Creative Commons License 2018.07.04 0 0 394

hug : jog, törvény
hug-kuna : törvénykönyv
hug-szerild : törvénykezés, törvényrendszer

 

lehet, h összefügg (a török - japán egyezés mindenesetre érdekes)


justice

japán
法学 hōgaku
法規 hōki
裁判 szaiban

 

koreai

정의 jeong-ui
사법 szabeob

 

török
hak
yargı

pejgeroj Creative Commons License 2018.06.30 0 0 393

+

 

úszik:

Abkhaz аӡсара ɑd͡zsɑrɑ

Adyghe есы́н jaˈsən

Bashkir йоҙөү joðøy

Tatar йөзү jœzʉ

Chuvash иш iʂ

Ket сюй ɕʊj

North Azerbaijani üzmek yzmɛk

Northern Uzbek suzmoq suzmɒq

Tsez эсанада esanada

 

Standard Arabic سبح sabaħa

Modern Hebrew שחה saχa

 

 

iszik:

Abkhaz ажəра ɑʐərɑ

Adyghe ешъо́н jaˈʂʷan

Bashkir эсеү esey

Tatar эчү ɛt͡ɕʉ

Chuvash ӗҫ ɘɕ

Erzya симемс sʲimʲems

Northern Khanty исьты isʲtɪ

Northern Uzbek ichmoq it͡ʃmɒq

Southern Yukaghir ōžə- oːʒə

Sakha ис is

 

Standard Arabic شرب ʃariba

Modern Hebrew שתה ʃata

Előzmény: pejgeroj (392)
pejgeroj Creative Commons License 2018.06.30 0 0 392

                    iszik      :     úszik        :   ázik

 

                         -       :  swim (sail)  :   soak

 

uzb.          ich-moq     :  suz-moq     : shim-moq
tadzs.            -           :   шинед       :     -
turk           içmek        :   yüzmek      : ıslatmak, sulamak, çekmek
mong      уух, шимэх   : усанд сэлэх  :     -
kazakh.    сусын szuszın : жүзу jüzu      : сулау szulau
kirgiz.        ичүү icsüü   : сүзүү szüzüü : сиңдирүү szindiruu

jap.                                                 :  沁みる shimiru
kor.                        수영 suyeong      : 침액 chim-aeg

pejgeroj Creative Commons License 2018.06.30 0 0 391

hun. -ün magy. -n (nagyon, barón, sietősen) szláv. -ne

pejgeroj Creative Commons License 2018.06.30 0 0 390

hun. -et ang. -ity magy. -at, -ad

hun. -aath ang. -ed magy. -alt,-ott

hun. -ile ang. -ile, -ily magy. -ul

hun. -agh, -igh ang. -ick magy. -og, -gó (forgó, nyurga)

                                magy. -ag  (világ)

                                magy. -ok  (undok)

                                magy. -ék, -ok (emlék, szurdok, nyomdok)

pejgeroj Creative Commons License 2018.06.28 0 0 389

egy rövid cikk a baskir tyrazs 'darázs' szóról

 

https://www.wuj.pl/UserFiles/File/SEC_16/SEC_16_7.pdf

 

 

ketni Creative Commons License 2018.06.27 0 0 388

Az ember állítólag értelmes lény. Szabad akarat, meg ilyesmi.

Ehhez képest megmutatsz egy ilyen listát tényleg komolyembereknek és azt mondják rá, hogy hülyeség.

Véletlen, átvétel stb. Ha azt mondod, hogy ember, ez egy szóbokor része, mert a magyar egy gyöknyelv,

akkor magyarkodó vagy, jön a szíriuszozás.

Hogy lehet valakinek felnyitni a szemét, ha nem akarja?

Ki ezért, ki azért nem akar látni.

Ma inkább már ez a kérdés. A tények önmagukban nem elegendők.

Előzmény: Ec pec kimehecc a (387)
Ec pec kimehecc a Creative Commons License 2018.06.27 0 0 387

A "pir"-nek milyen nagy szóbokra van magyarban:
pir->piros->pirul->pironkodik->elpirul->irul-pirul->-pirít->pirítós->pirkad->pirongat->piroslik->pirosít->pörköl->pörkölt->pörzsöl->parázs-kipirul-pirospozsgás-(görög: pirománia,pirotechnika)(Greek: piromania, pirotechnic, hungarian: pir->piros->pirul->pironkodik->elpirul->-pirít->pirkad->pörköl->pörkölt->pörzsöl->parázs-)

Ógörög-magyar szavak:

Ancient Greek-hungarian words:

pür [πυρpír: tűz

prügó(l) [ϕρυγω] „pírgol” > pörköl: pirít, süt, kiéget (innen a latinos végű purgatórium szó)

pürésszó(l) [πυρεσσω] parázsol vagy perzsel: lázas 

pürószisz [πυρωσις] pírozás (tüzezés, hevítés): főzés, égő fájdalom 

pürrikhosz [πυρριχος] „pirikés” (piroskás): rőt 

pürrósz [πυρρος] piros: tűz színű 

pürszódész [πυρσωδης] „pírzódós”: vöröslő, lángoló, tüzes  


Ógörög-magyar szavak:Ancient Greek-hungarian words:pür [πυρ]

pír: tűz

prügó(l) [ϕρυγω] 

„pírgol” > pörköl: pirít, süt, kiéget (innen a latinos végű purgatórium szó) pürésszó(l) [πυρεσσω] parázsol vagy perzsel: lázas pürószisz [πυρωσις]

pírozás (tüzezés, hevítés): főzés, égő fájdalom pürrikhosz [πυρριχος]

„pirikés” (piroskás): rőt 

pürrósz [πυρρος] piros: tűz színű 

pürszódész [πυρσωδης]

„pírzódós”: vöröslő, lángoló, tüzes  

ÓGÖRÖG NYELV: A CSÁNGÓ RÉGIES FORMÁJA
http://www.leventevezer.extra.hu/Csango.pdf

Előzmény: ketni (381)
peirajog Creative Commons License 2018.06.25 0 0 386

este- 'to hear', estel- 'to be heard' do not belong here, being derived from  *es > is 'mind, memory', like Mod. Uygh. aŋla- 'to hear' < aŋ 'mind'.

 

ész eszme eszmél észlel

 

hall


Proto-Tungus-Manchu: *xūl-
Altaic etymology: Altaic etymology
Meaning: to sound, resound
Russian meaning: раздаваться (о звуке, эхо)
Evenki: ūl-ta-
Even: ụ̄l-dъ̣-
Negidal: ol-bụn-
Ulcha: xol-dị-
Orok: xụl-bụn-
Nanai: xōl-ǯị-


ért


Proto-Korean: *ār-
Altaic etymology: Altaic etymology
Meaning: to know
Russian meaning: знать
Modern Korean: āl-
Middle Korean: ār

peirajog Creative Commons License 2018.06.25 0 0 385

hun.  shu kézfej

 

 

Proto-Altaic: *zi̯ōnu
Meaning: fist, hand
Russian meaning: кулак, рука

Proto-Tungus-Manchu: *siantu
Meaning: fist
Literary Manchu: sinda-x́a- 'to clench fists'
Ulcha: sē̂ntụ
Orok: sē̂ttụ
Nanai: sịanto, sịantụ
Oroch: sǟantu, säntu
Udighe: santu

 

Korean: *són
Proto-Korean: *són
Meaning: hand
Russian meaning: рука
Modern Korean: son
Middle Korean: són


Proto-Altaic: *zi̯ognV
Meaning: sleeve
Russian meaning: рукав
Turkic: *jegn
Tungus-Manchu: *sūn

Proto-Tungus-Manchu: *sūn
Altaic etymology: Altaic etymology
Meaning: clothes
Russian meaning: одежда (верхняя), шуба
Evenki: sūn
Negidal: sūn
Orok: sō(n) ~ sū(n)
Solon: sū̃
Comments: ТМС 2, 126. Tung. > Yak. suon.
Japanese: *suán-tài

Proto-Japanese: *suán-tài
Altaic etymology: Altaic etymology
Meaning: sleeve
Russian meaning: рукав
Old Japanese: swode
Middle Japanese: sódè
Tokyo: sòde
Kyoto: sódé
Kagoshima: sóde

 

Proto-Turkic: *jegn
Meaning: sleeve
Russian meaning: рукав
Karakhanid: jeŋ (MK, KB)
Turkish: jen
Tatar: ǯin
Middle Turkic: jeŋ (Ettuhf., Бор. Бад.)
Uzbek: jeŋ
Uighur: jäŋ
Sary-Yughur: jiŋ, ǯin
Azerbaidzhan: jeng (dial.)
Turkmen: jeŋ
Khakassian: nǝŋ
Shor: neŋ, nǟš
Oyrat: jäŋ, d́eŋ
Chuvash: śavnъ
Yakut: siex
Dolgan: hiek, hien
Tuva: čeŋ
Kirghiz: ǯeŋ
Kazakh: žeŋ
Noghai: jeŋ
Bashkir: jeŋ
Balkar: ǯeŋ, zeŋ
Gagauz: jen
Karaim: jeng, jeŋg, jiŋ
Karakalpak: žeŋ
Kumyk: jeŋ, jeŋg

 

 

kazakh жұдырық judırıq
koreai 주먹 jumeog


finn nyrkki
mongol нударга nudarga
azeri yumruq

 

 

azaz

 

shu

> szu (szon szode sziantu szentu)

> sen csen zsen > jen hien

                         > jumeog jumrok 

peirajog Creative Commons License 2018.06.25 0 0 384

takar

 

Adyghe техъо́н tajˈχʷan

Kildin Sami тэ̄ффкэ teːfːke

 

Bengali ঢাকা ɖʰaka

Hindi ढकना ɖʰəkənaː

Latin tegere tɛɡɛrɛ

Danish dækkeˈ dɛɡə

Swedish täcka tɛkːa

 

(angol tuck deck thatch protect)

 

 

burkol borít

 

Kazakh бүркеу bʊɾkeu

Khalkha Mongolian бүрэх purĕx

Kalmyk бүркх pyrkɛxɛ

Sakha бүрүй byɾyj

 

http://northeuralex.org/parameters/827#2/51.0/-2.1

Előzmény: pejgeroj (269)
peirajog Creative Commons License 2018.06.25 0 0 383

ölyv, héja

 


Proto-Mongolian: *heliɣe
Meaning: hawk, kite
Russian meaning: ястреб, коршун
Written Mongolian: elije (L 310)
Middle Mongolian: xele'e (HY 13), iläs (MA), hǝlē- (LH)
Khalkha: elē
Buriat: eĺē
Kalmuck: elɛ̄
Ordos: elē, ilē
Dongxian: helie
Baoan: heloŋ

peirajog Creative Commons License 2018.06.25 0 0 382

nem hiszem.

 

a pirosnak meg nincs köze hozzá.

Előzmény: ketni (381)
ketni Creative Commons License 2018.06.09 0 0 381

Világos, piros, fényes stb. szavak "b"-s változata a szláv bjélüj.

Bél isten, mint fiú isten, az újjászülető téli nap is ezzel az ősi pi, vi, fi, bi gyökkel indul.

Nyilván, mivel fényt hoz.

A Béla, Balaton, különböző -bél nevű települések az ő nevére utalnak.

Mint ősnyelvi gyök sok nyelvben megtalálható, azok néhány szóbokor töredékében.

Előzmény: pejgeroj (380)
pejgeroj Creative Commons License 2018.06.09 0 0 380

phejir

 

lehetett a szláv belo пламя / angol pale flame előzménye?

 

Sanskrit bhrajate "shines;" Greek phlegein "to burn;" Latin flamma "flame," fulmen "lightning," fulgere "to shine, flash," flagrare"to burn, blaze, glow;" Old Church Slavonic belu "white;" Lithuanian balnas "pale.

https://www.etymonline.com/word/*bhel-

 

Old English bryht, metathesis of beorht "bright; splendid; clear-sounding; beautiful; divine," from Proto-Germanic *berhtaz "bright" (source also of Old Saxon berht, Old Norse bjartr, Old High German beraht, Gothic bairhts "bright"), from PIE root *bhereg- "to shine; bright, white."

https://www.etymonline.com/word/bright

 

from PIE *bhel-o-, suffixed form of root *bhel-(1) "to shine, flash, burn," also "shining white")

https://www.etymonline.com/word/beluga

 

világos:

Eurasiatic: *bVɣV
Meaning: shine, light
Indo-European: *bhā-
Altaic: *bi̯aga
Uralic: *päjä (also *päjV white)
Dravidian: *vai- (cf. also *vēj- 'to be hot, burn'?)
Eskimo-Aleut: *aɣ-ru (?)

 

 

Eurasiatic: *PVnV
Meaning: light, shine
Proto-Altaic: *peńo ( ~ *b-, *p`-, -o-)
Meaning: flame, light
Russian meaning: пламя, свет
Korean: *pằńắ-
Japanese: *pǝnǝ
Comments: A Kor.-Jpn. isogloss. {Cf. PE *panǝ-ʁ- 'to burn, ashes, dry out'}
Eskimo-Aleut: *panǝ-ʁ-
Chukchee-Kamchatkan: *piŋi-

Proto-Chukchee-Kamchatkan: *piŋi-
Nostratic etymology: Nostratic etymology
Meaning (Rus.): свет, лампа; светить
Proto-Chukchee-Koryak: *piŋi-(t-)
Proto-Itelmen: *piŋ-č, *piŋst-

 


Proto-Altaic: *peńo ( ~ *b-, *p`-, -o-)
Meaning: flame, light
Russian meaning: пламя, свет

Proto-Korean: *pằńắ-
Meaning: to shine brightly, glare
Russian meaning: сверкать, сиять
Modern Korean: nun-pusi-
Middle Korean: pằńắ-

Proto-Japanese: *pǝnǝ
Meaning: 1 flame 2 dawn
Russian meaning: 1 пламя 2 рассвет
Old Japanese: p(w)ono-p(w)o 1, ake-b(w)ono 2
Middle Japanese: fónó-fó, fònò-fò 1, áké-bónó 2

 

 

 

Proto-Altaic: *bagu
Meaning: white, grey
Russian meaning: белый, серый
Mongolian: *buɣurul
Tungus-Manchu: *bag-
Korean: *pùhɨ́i-

Proto-Korean: *pùhɨ́i-
Altaic etymology: Altaic etymology
Meaning: grey, milky white
Russian meaning: серый, молочно-белый
Modern Korean: pūjǝ- [pūjǝh-], pōja- [pōjah-]
Middle Korean: pùhɨ́i-

 

 

 

Proto-Altaic: *mi̯ali(-k`V)
Meaning: bright, to shine
Russian meaning: светлый, светить

Proto-Turkic: *bAlk-
Meaning: to shine, glitter
Russian meaning: сверкать, сиять
Turkish: balk- (dial.)
Tatar: balqɨ-
Turkmen: balqɨlda-
Oyrat: malqɨl, malʁɨl 'bright, shining'
Kazakh: balqɨ-
Bashkir: balqɨ-


Mongolian: *mel-
Tungus-Manchu: *mia(l)-
Korean: *mằrk-

 

 

 

Proto-Altaic: *p`i̯àlk`i
Meaning: lightning, thunder
Russian meaning: молния, гром
Turkic: *jAlkɨ-
Tungus-Manchu: *pialki-
Korean: *pǝ́nkái
Japanese: *pìkàr-

Proto-Japanese: *pìkàr-
Meaning: to flash, glitter, shine
Russian meaning: сверкать, блестеть, светить
Old Japanese: pjikar-
Middle Japanese: fìkàr-
Tokyo: hikár-
Kyoto: híkár-
Kagoshima: hìkàr-

 

 

 

Proto-Altaic: *p`i̯ŏt`e ( ~ -t-, *p`i̯ăt`u)
Meaning: light
Russian meaning: свет
Turkic: *ạt-
Tungus-Manchu: *puta-

Proto-Tungus-Manchu: *puta-
Meaning: 1 to blaze 2 light of fireflies 3 firefly 4 dark red
Russian meaning: 1 загораться, сверкать, блестеть 2 свет (от светляков) 3 светляк 4 темно-красный
Evenki: huta-l- 1
Even: hutā-l- 1
Negidal: xotol-xotol 1
Literary Manchu: fataqu 4
Ulcha: pụta-lụ- 1, pụta-ǯa(n) 2
Orok: pụtamụ 3
Nanai: potal 1
Oroch: xuta-rǟ- 1
Udighe: xuta- 1
Comments: ТМС 2, 356. There is also a variant *pude-, see ТМС 1, 475.
Korean: *pjǝ̀t

Proto-Korean: *pjǝ̀t
Meaning: light
Russian meaning: свет
Modern Korean: pjǝt [pjǝth]
Middle Korean: pjǝ̀t

 

 

 

 

pejgeroj Creative Commons License 2018.06.07 0 0 379

TÁG DAGAD TÓDUL TÁT

Előzmény: pejgeroj (378)
pejgeroj Creative Commons License 2018.06.07 0 0 378

 

Proto-Altaic: *tegá (/*t`egá)
Meaning: round
Russian meaning: круглый

Proto-Turkic: *deg- / *dög- / *dog-
Altaic etymology: Altaic etymology
Meaning: round
Russian meaning: круглый
Old Turkic: tegirmi (OUygh.)
Karakhanid: tegirme (MK)
Turkish: degirmi 'circle'
Tatar: tügɛrɛk
Middle Turkic: tekirme, tekirmi (Pav. C.)
Uzbek: tụgarak
Uighur: dügläk
Sary-Yughur: doGɨr
Azerbaidzhan: däjirmi
Turkmen: tegelek, toGalaq
Khakassian: toɣɨlax
Shor: toɣalaq
Oyrat: toɣoloq
Chuvash: tǝʷgǝʷr 'mirror'
Yakut: tüörem (poet.) 'round', tier- 'to turn round'
Dolgan: tier- 'to turn round'
Tuva: tögerik
Tofalar: tȫrej
Kirghiz: tegerek
Noghai: tögerek
Bashkir: tüŋäräk
Balkar: tögerek
Karaim: togerek
Karakalpak: döŋgelek

 


Mongolian: *tög/körig
Proto-Mongolian: *tögörig
Meaning: round
Russian meaning: круглый
Written Mongolian: tögörig, (L 832) tögürig, tögerig, tügürig
Middle Mongolian: togarik (HY 53), togorigai (SH), tugärig (MA)
Khalkha: tögrög, dugarig, dügreg
Buriat: tüxerig
Kalmuck: tögǝrǝg, duɣǝrɣǝ
Ordos: tögörök
Dagur: tukurin, (Тод. Даг. 169) tukuŕen
Shary-Yoghur: tögörög

 

http://starling.rinet.ru/cgi-bin/response.cgi?flags=undnnnnp&root=config&basename=/data/alt/altet&first=1&text_proto=*tega{/}&method_proto=substring

 

Eurasiatic: *ṭVŋV
Meaning: to swell

Proto-Altaic: *t`òŋké
Meaning: round
Russian meaning: круглый
Mongolian: *tüŋke- / *tüŋge-
Tungus-Manchu: *toŋal-
Korean: *tonkor-
Japanese: *tǝ̀nkúrǝ́
Comments: Cf. *tegá.
Uralic: toŋ3- (taŋ3-)

Number: 1078
Proto: *toŋV (*taŋV)
English meaning: to swell
German meaning: (auf/an)schwellen
Komi (Zyrian): dundi̮- (S), tundi̮- (P), dundi- (PO) 'schwellen (vom Magen)' ?
Khanty (Ostyak): (tĕŋǝrt- 'pressen; drücken' - rejected by Redei)
Mansi (Vogul): (taŋert- 'drücken' - rejected by Redei)
Hungarian: dagad- '(auf)schwellen', dagaszt- 'schwellen; kneten'

 

 

SPREAD

Lak дугъан duʁan

Khalkha Mongolian түрхэх tʰurxĕx

Mandarin Chinese 涂 tʰǔ

Southern Sami daejdedh tæːjdɛdh
Lithuanian tepti tɛ̂ptʲɪ

 

WIDE

Northern Selkup төнтый tøntɨj

 

FAT

Buryat тэжэгэр tɛʒɛɡɛr

Hill Mari таза tɑzɑ

Forest Enets тучай tut͡ʃaj

Khalkha Mongolian тарган tʰarɢăŋ

Kalmyk тарһн tʰarħn

Manchu tarhūn tʰarxʊn

Nganasan дерәгәә dʲerəɡəː

 

Belarusian тлусты tlustɨ

Ukrainian товстий tɔwstɪj

Slovak tučný tut͡ʃniː

 

Welsh tew tɛ͡ʊ

Western Farsi چرب t͡ʃæɾb

 

OPEN

Khalkha Mongolian тайлах tʰaːi̯ɮăx

Malayalam തുറക്കുക t̪urakːuɡa

Mandarin Chinese 打开 tä̂̌kʰa˦ɪ̯

 

SWELL

Finnish turvota

Mongolian товгор

pejgeroj Creative Commons License 2018.06.07 0 0 377

tej

Proto-IE: *dhēy-
Meaning: to suck (milk), to suckle
Old Indian: dháyati, inf. dhā́tave, fut. dhāsyati, aor. ádhāt, pf. 1 pl. dadhimá, 3 pl. dadhúḥ `to suck, drink', ptc. dhītá-; dhinoti `to nourish, satiate', ptc. dhita-; dhāyas- `nourishing, refreshing', n. `the act of nourishing', dhāyú- `voracious', dhārú- `sucking', su-dhā f. `nectar', dhātrī f. `nurse, mother', dhenú- f. `yielding or giving milk'; dhénā f. `milch cow'; dádhi n. (gen. dadhnás) `coagulated milk'
Avestan: daēnu- `Weibchen von 4füssigen Tieren'
Other Iranian: OPers dadan `sauere Milch'
Armenian: diem `sauge', stn-di `Säugling', da(i)l `Biestmilch', daycak `Amme'
Old Greek: inf. thē̂sthai̯, aor. thḗsato, ptc. thēsámeno- `saugen', act. aor. thē̂sai = thrépsai Hsch.; thēlǟ́ f. `Mutterbrust, Zitze', thē̂lü-s, -ei̯a, -ü `weiblich', tithḗnǟ, títthǟ f. `Amme'; thḗnion = gála Hsch.
Slavic: *dojь; *dojī́tī C; *dētę̄; *dḕtь, pl. *dḕtī

Word: дои́ть,
Near etymology: дою́, укр. доḯти, ст.-слав. доити, доѭ θηλάζειν (Супр.), болг. доя́ "кормлю грудью", сербохорв. до̀jити, до̀jи̑м, словен. dojíti -- то же, чеш. dojiti "доить", слвц. dojit', польск. doić, в.-луж. dejić, н.-луж. doiś.
Further etymology: Родственно др.-инд. dháyati "сосет", прич. dhītás "всосанный", осет. dæjun "сосать" (Хюбшман, Osset. Et. 35), лтш. dêt, dêju "сосать", гот. daddjan "сосать", арм. diem "сосу", др.-шв. día "сосать", д.-в.-н. tâen "кормить грудью" (из герм. *dējan). Далее, к др.-инд. dhḗnā, dhēnúṣ ж. "дойная корова", авест. daēnu- "femina", греч. θήσατο "сосал", лат. femina "женщина", fēlāre "кормить грудью", лит. pirmdėIė̃ "отелившаяся впервые корова"; см. В. Шульце, KZ 27, 425; Бернекер 1, 205 и сл.; Траутман, BSW 51; М. -- Э. 1, 463, 465; Хольтхаузен, WuS 2, 212; Френкель, BSpr. 45.
Pages: 1,522
Baltic: *dē̂- (2) vb., *dei-n-iā̃, *dē̂-l-a- (2) m., *dē-l-iā̃, *dei-l-iā̃ f., -ia- c., *dī-l-iā̃, *dī-l-ī̂- vb.

Proto-Baltic: *dē̂- (2) vb., *dei-n-iā̃, *dē̂-l-a- (2) m., *dē-l-iā̃, *dei-l-iā̃ f., -ia- c., *dī-l-iā̃, *dī-l-ī̂- vb.
Meaning: suck
Indo-European etymology: Indo-European etymology
Lithuanian: dēlē̃ `Blutegel', dial. dielē̃ (acc. dielę) 'dass.'; pirm(a)-dēlē̃ `Kuh, die zum ersten Mal gekalbt hat', pirm(a)-dēlī̃-s 'erstgeboren, erstentstanden (von Tieren und Früchten)'
Lettish: dêt (dêju) `saugen', at-diene `eine Kuhstärke, die im 2. Jahr kalbt'; dêls `Sohn', dẽle `Blutegel'; dīle `saugend Kalb', dîlît `säugen'
Old Prussian: dadan `Milch'
Germanic: *dajj-á- vb.; *dīj-a- vb., *dēj-a- vb., *di-l=, *di-m=, etc.

Proto-Germanic: *dajján-; *dījan-, *dējan-, *dil=, *dim= etc.
Meaning: suck(le)
IE etymology: IE etymology
Gothic: *daddjan wk. `suckle'
Old Norse: dilk-r m. `Sauglamm; Tierjunges'
Old Swedish: däggja `saugen'; dīa `saugen'
Swedish: dial. del, däl `Zitze'
Danish: die `saugen'; däl `Milchdrüsen oder uter bei der Sau'
Old English: delu f. `Brustwarze, Zitze'
Dutch: dial. deem `вымя'
Low German: westfäl. däirn `ein Kalb mit Milch anfüttern'
Old High German: { tāen, prs. tāju `saugen'; tila, tili f. `Brustwarze, Euter' }
Middle High German: dīen, tīen wk. 'saugen; säugen'


Proto-IE: *dheug(')h-
Meaning: to suck, to milk
Tokharian: A, B tsuk- 'drink' (Adams 740 with uncertain etymology)
Old Indian: dogdhi, pl. duhaté, ptc. dugdhá- `to milk', dugha- `milking', dúghā f. `milch-cow', dogdhár- m. `milker', dógha- m. `milker, milking'
Russ. meaning: сосать, доить

 

Hokkaido Ainu tope tope

Hindi दूध duːdʰ

Bengali দুধ d̪ud̪ʰ

 

draw milk 'fej'

Lak ттизин tːizin

Ossetian дуцын dut͡sɨn

Northern Kurdish dotin dotən

Tundra Nenets доеӈго(сь) doːjeːŋɡoːsʲ

Mandarin Chinese 挤奶 t͡ɕî̌nâ̌ɪ̯

Korean 젖을짜다 t͡ɕʌd͡ʑɯld͡ʑ͈ada

Hindi दुहना dʊhnaː

Western Farsi دوشیدن duʃidæn

 

+szlávok

Russian доить dɐjɨˑtʲ

Czech dojit dojɪt

stb

pejgeroj Creative Commons License 2018.06.04 0 1 376

tó > tócsa > pocsolya

 

mindenesetre szembetűnő az angolban a

 

iszap swamp

mocsár moor marsh

pocsolya pond

pejgeroj Creative Commons License 2018.06.04 0 1 375

 

Proto: *towV
English meaning: sea, pond
German meaning: See, Teich
Udmurt (Votyak): ti̮ (S), tȯ (K), tị̑ (G) 'Landsee, Teich, kleiner See'
Komi (Zyrian): ti̮ (S P), tø (PO) 'See, Landsee, Teich'
Khanty (Ostyak): tŏɣ (V), tĕw (DN), tuw (O) 'Tümpel, Teich'
Mansi (Vogul): tō (TJ) 'See'
Hungarian: tó (acc. tavat) 'See, Binnensee, Teich'
Nenets (Yurak): tō (O) 'See, Binnensee'
Enets (Yen): to, tud́io, tud́iʔo (Ch.), tuseʔe (B) 'See'
Nganasan (Tawgi): túrku 'See'
Selkup: tú (Ta. B), to (Ke.), tū (Ty.) 'See'
Kamass: tu 'See, Fluß'
Janhunen's version: (109) *to/uxi6
Sammalahti's version: *toxi6
Addenda: Koib. то̄; Mot. toa; Taig. to 'See'


Forest Enets то tɔ
Hokkaido Ainu to to
Hungarian tó toː
Nivkh ту tu

 

Kalaallisut taseq tasɛq
Malayalam തടാകം t̪aɖaːɡam
Western Farsi دریاچه dæɾjɒːt͡ʃe


Proto-Sino-Caucasian: *dVgV́
Meaning: swamp, pond
North Caucasian: PL *t:ak:ar 'pond, lake'
Sino-Tibetan: *tōk (~ d-; r-)
Yenisseian: *täk- (~c-,-ǟ-)

 

https://en.wiktionary.org/wiki/Teich
https://en.wiktionary.org/wiki/Tümpel


Eurasiatic: *ṭVŋV
Meaning: wave, lake
Indo-European: *twen-

Proto-IE: *twen-
Meaning: to rise (water, waves)
Baltic: *twin̂- vb. intr., *twen-ā̂- vb., *twan-ō̂- vb., *twan-ē̂- (*twan-a-) vb., *twan-a- (1) c., -ā̂ f., *twan-u- adj.
Germanic: *ɵūn=, *ɵun=
Celtic: OIr tonn `Welle', Bret tonn `Welle'
Russ. meaning: подниматься (о воде, волнах)


Proto-Altaic: *t`i̯oŋe
Meaning: {cavity, hollow}
Russian meaning: {полость, углубление}
Mongolian: *töŋk-
Tungus-Manchu: *tuŋ-
Korean: *taŋh / *tǝŋh
Comments: Doerfer (TMN 3, 207) considers the Kalm. form to be the source of TM, which is hardly plausible. Cf. *t`ḕŋà 'lowland'.
Dravidian: *tōnḍ- ?

Proto-Dravidian : *tōnḍ-
Meaning : to bale out, draw (water); to dig
Proto-South Dravidian: *tōnḍ-
Proto-Telugu : *tōnḍ-
Proto-Kolami-Gadba : *tōnḍ-
Notes : I still can't decide if *tōnṭ- 'garden' belongs here or not (derivative?)


________________________

Proto-Mongolian: *töŋk-
Altaic etymology: Altaic etymology
Meaning: 1 to hollow out 2 hollow, groove 3 deep valley
Russian meaning: 1 опустошать, выковыривать 2 полость 3 ложбина, впадина
Written Mongolian: töŋki- 1, töŋkilge 2 (L 835)
Khalkha: tönxö-, töngö- 1, tönxlög 2
Buriat: tünxi- 1
Kalmuck: töŋgǝ 3
Ordos: töŋχȫ- 'piquer ou crever à coup de bec'
Comments: KW 407.

Proto-Altaic: *t`ḕŋà
Nostratic: Nostratic
Meaning: lowland
Russian meaning: равнина, низина
Turkic: *tEŋ

Proto-Turkic: *tEŋ
Altaic etymology: Altaic etymology
Meaning: 1 pool 2 big river
Russian meaning: 1 пруд 2 большая река
Karakhanid: (?) teŋ (MK) 1
Turkish: (Osm.) ten 2
Middle Turkic: tin 2 (R.)
Comments: VEWT 473, EDT 512. Chag. > Kalm. teŋ 'Don'.
Tungus-Manchu: *tēŋ-

Proto-Tungus-Manchu: *tēŋ-
Altaic etymology: Altaic etymology
Meaning: 1 plain, lowland 2 low bank 3 pool 4 wide lake
Russian meaning: 1 равнина 2 низкий берег 3 лужа 4 широкое озеро
Evenki: tēn 1, teŋkī 1
Even: teŋkъ 'forest'
Negidal: teŋ 2
Literary Manchu: teŋgin 4
Orok: teŋesi 'mountain pass'
Nanai: tēŋki 3
Oroch: teŋki 3
Comments: ТМС 2, 235, 236. Evk. > Dolg. tēn 'plain' (Stachowski 221).
Japanese: *tànì

Proto-Japanese: *tànì
Altaic etymology: Altaic etymology
Meaning: valley
Russian meaning: долина
Old Japanese: tani
Middle Japanese: tànì
Tokyo: taní
Kyoto: tánì
Kagoshima: taní

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!