A dugványozott naspolyából 4 db megindult. Biztató jeleket látok még legalább 3 db-on.
A Holladi Óriás szerintem nagyon jó ízű. 2014-ben, 6 rekesz /mandarinos rekesz) termett. Ez a vízelöntés előtti évben volt. Én október végén leszedem, majd az erkélyen tárolom. Műanyagot teszek alá, hogy ki ne száradjon az érés folyamán. Mivel nálam emiatt egyszerre érik, zömével naspolya lekvárt készítettem belőle. Egyrészt natúr, másrészt ízesítve. Eszméletlen finom lett, nekem a natúr ízlett a legjobban, mivel ez olyan volt, mintha a fáról vettem volna le.
Valamikor találkozhatunk, ha javul az idő, és az állapotom.
érdekes kísérlet, erre még nem gondoltam, ill. nem tudtam róla, várom a híreket!
Mi a vélemény Holland(i) óriásról?
Nekem csak a Szentesi és a Nottingham termett csak, bár ettem már hollandit, van is ültetve egy,
de a favorit a szentesi.
Illetve tavasszal ültetem ki a Delice des Vannes, Mosnstrueuse d'Evreinoff fajtákat. (Most a pincében vannak elvermelve, talán jobb is, hogy ősszel nem kerültek kiültetésre az erős mínuszokba a pici csemeték, bár nagy valószínűséggel nem fagytak volna ki.)
Van egy Holland Óriás naspolyám, még 2000-ben ültettem. Szép nagy bokor lett belőle, sokat termett. Tavaly júniusban a sok csapadék miatt a víz elborította a tövét. Sajnos ennek hatására (más oka nem volt) hiánybetegség tünetei jelentkeztek a levelein, emellett a gyümölcsök is kicsik csököttek lettek. A korona mintegy 40-%-án viszont a lombozat szép zöld maradt és a gyümik is megfelelő méretűek voltak. Remélem a vízborítottság hatása elmúlik ez évre. Viszont azutánpótlásról is szeretnék gondoskodni, ezért pár vesszőt dugványoztam. Állítólag a naspolya dugványozással is szaporítható. A tövüket INCIT-8 -al kezeltem, a pet palackokat a lépcsőházba tettem. Várom az esetleges megeredést, erről majd beszámolok.
eperfa/szederfa(Morus alba), (Morus nigra), már termesztett növénykultúránk része, mind a két típushoz volt szerencsém ismerni, még gyerek koromból(1980-as évek), sok helyen még ma is fel lelhető, igaz már nem olyan népszerű mint hajdanán.
Kelet-, és Közép Magyarországon még előfordul, Csongrádon a P3NNY markett parkolójahoz közel az út mellett is van néhány tő, mindkét fajból, típusból!
A topik címe alapján itt is megemlíthetőek azok az a régi alma, körte, stb fajták(ha már van olyan téma akkor is), egyfajta összefoglalás gyanánt, a régi öregek is sok mindent vegyesen ültettek, egy házkörül volt több fajcsoporthoz tartozó fa a vidék adottságainak megfelelően, amit a csapadék eloszlás, a talaj kémhatása szabott meg.
Ennyi átfedés megengedett, hiszen minden topikban van ennyi átfedés legalább!
Jó ölet egy ilyen topikot megnyitni! mert az új meghonosítani kívánt gyümölcsök mellett a régi, a hazai klímán már több évszázada termesztett gyümölcsfajták is nagyobb odafigyelést igényelnek! Jó lenne feleleveníteni a régi alma, körte, szilva, stb fajtákat.amelyek egy részének csak az emléke él!
"Új lehetőség a feketeberkenye termesztése 2016-01-06 14:07
A pincei Horvát József és neje, Renáta két évvel ezelőtt új tevékenységbe vágott bele: a falu hegyoldalán, az Előhegyen egy hektárnyi területen mintegy 1300 darab berkenyebokrot ültettek el. Az ültetvény, a termesztés, a termék feldolgozása számukra is újdonság, s egyben – mint tapasztalják – turisztikai érdekesség is. A gyümölcs és a belőle készült termékek iránt viszont nagy az érdeklődés, hiszen az arónia valódi vitaminbombának, szinte már csodagyümölcsnek számít."
"1976-ban kezdték meg a hazai klimatikus tényezők mellett is sikert ígérő fekete berkenye honosítási kísérleteit (Porpáczy, 1980; Porpáczy és munkatársai, 1987a, b; Porpáczyné és Porpáczy, 1988; Porpáczy, 1988).
Magyarországon az első referenciaültetvényt (2 hektár) 1987 tavaszán ültették Diósjenőn. 1988 tavaszán a Bécsalmási ÁG 5 hektár, a Hevesi ÁG 17 hektár ültetvényt létesített. Jelenleg a hazai összes feketeberkenye-ültetvényünk meghaladja a 40 hektárt. Ezek nagyobb része még nem termő korú."
A könyvet, mint kinyomoztam, 1997-ben adták ki, tehát ez már régi infó.
