az öshonos topikban írtam, hogy beteg a baknyulam. nos, kiderült, nem volt komoly baja, csak nem birja a bezártságot. most, hogy ujra a csirke haverjaival van a régi helyén, kutya baja. igaz, a kotlossal nem haverkodik, de az ugyse lesz ott sokáig.
1 napig ivott, nem evett, de másnap már ott tolongott a kaja osztásnál. szoval, lehet elkapattam.
Múlt hét pénteken tudtunk 2 helyről "összekoldulni" 20 mázsa tritikálét 5000 ill. 5500 Ft-ért. Mindenki visszatartja hátha magasabb lesz az ár, csak a hús ára mikor lesz már magasabb?
Ha lucernát etesz, akkor nem valószínű a mészhiány. Én ha meszet kell adni, akkor vagy összekeverem a takarmánymeszet (konyhasót is így adom) a szemessel és egy kis vízzel megszentelem, majd még jól ákeverem. Így ráragad a szemekre. A másik módszer, hogy ledarálok egyben mindent és a darát kicsit megnedvesítem hogy ne legyen poros, de ne is ragadjon nagyon össze. A másodikkal pár nap után etetőmosás is jár. Mert azért csak beleragad.
Haha..:DD Tényleg lógatja.. nagyon meleg volt aznap, élni nem volt kedvük..:DDD De nem lóg a füle egyiknek sem.:) Mindjárt lesznek friss képek a szülőkről is.:) Szépen fogynak és eddig még senki nem panaszkodott.:) Remélem ez így is marad!:) Ilyenek.:))
Minden tanácsot szívesen fogadok, ezért ne kérj elnézést.:)
Annyi a baj ezzel a feletetéssel hogy porrá van őrölve és attól tartok hogy kötőhártya-gyulladást vagy vmi hasonlót okozna náluk.(Nem szokott előfordulni de a poros táp se jó)
Megnéztem és ha nem is olyan jól de egy kis mértékben oldódik a vízben úgyhogy megpróbálom ilyen módon adni nekik aztán majd meglátjuk.
Bocs hogy bele szólok.Szerintem ha a falról a meszet lerágják,akkor egy tálból ezt is feleszik!Egy próbát minden esetre megér.A rágófánál egy a lényeg,ne legyen mérgező,hashajtó hatású.Én beteg nyulat is kezeltem fa és falevél etetéssel!/füzfa /
Dr. Csíkváry László írt egy cikksorozatot a Kistermelők Lapjában 1993-ban.
6 részből állt.
Íme a 6. rész utolsó fejezete:
Az ideális típus
*Alberti György, neves tenyésztő egy 1974-ben írt cikkében igen találóan körvonalazta, hogy hol találhatja meg egy tenyésztő örömét a magyar óriás tenyésztésében. "Az óriás nyúl szépségét hosszú, de jól izmolt gerince adja. A fő szempont a testnagyság, amely a fajta jellegét is megadja. Kifejlett korban 6,5-7,0 kg legyen. Ha ennél nagyobb a súlya, az nem baj, de minél nagyobb egy állat, annál inkább kell vigyázni a testarányok harmóniájára. A magyar óriás nyúl feje legyen ovális, szemei kifejezőek, élénkek, s jól kifejeződjön a másodlagos ivari jelleg. A bak feje ne legyen durva, a nőstényeké keskeny ékfej. A fülek legyenek húsosak, feszes tűzésűek, szélük fekete pigmentsávos. A mellkas legyen dongás, a vállkötés feszes. Kívánatos, hogy a gerinc szép ívelésű legyen, a far jól izmolt, gömbölyded, a testhez arányosan, erős végtagok tartozzanak, a farok egyenesen álljon, a lábak simuljanak a testhez, a bunda legyen dúsan szőrözött, színhibáktól mentes, rugalmas és fényes."
*Alberti György: Mátrai Józsi bácsi tenyésztőtársa és példaképe volt