" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
azzal segítenél sokat, ha megmérnéd a fa magasságát nagyjából (elvileg kifejlett 4-5méteres fa?), és a törzsétből kinyúló egyik(akár legerősebb, leghosszabb) ágvég távolságát esetleg még. És akkor mégiscsak nem vagtába ültetem el a fát becsléssel, hanem egy gyakorlati példából vett fa koronáját vettem figyelembe, + fél métert rádobok a biztonság kedvéért akár.
A zárt csoportokban felhalmozott tudás elérhetetlen a nem regisztráltak számára. Előfordul, hogy valaki nem akarja mélyen beleásni magát a témába, tehát fölösleges egy adott csoportba regisztrálnia, de van egy problémája, lenne egy kérdése, rákeres. Amit itt ebben a fórumban leírtak, azt sokszor hozza a Google. Ami zárt csoportokban elhangzik, az titok marad, pedig tulajdonképpen közérdekű.
Én a nyílt csoportokat sem szeretem olvasni, nincs keresés funkció, csak egy végtelenül hömpölygő, apránként betöltődő folyam. Aki folyton ott lóg, annak nyilván jó, de alkalmanként benézni nem annyira hasznos, mint amennyire ez lehetne, ha ment volna mindenki át a F-ra. Sajnos.
a déli oldalon és a keleti oldalon is alsó és felső szinten is van terasz. Ha jól informálódtam, az ilyen részek tolják kifele kicsit a falon át távozó hőt. Viszont a fal körül fut a járda közvetlen, ezért kell optimalizálnom, hova is ültessek kb. , hogy nehogy majd az ágvégeket csonkolnom keljen ami nagyon belóg.
1-es helyre tettem a chioccolatinot, tudom nem déli oldal a főépület résznek, ami mindig fűtött, de a melléképületnek azon sarka a kazánházunk bejárata, ott sincs minusz fok télen, tehát ha úgy nézzük majdnem 2 oldalról kap meleg(ebb) levegőt (keletről a fűtött házból, északról a védett, nem használt, "lakható" épületrészből). 2-es helyre került a jiro, az a terasz sarka és a épületsarok találkozása. 3-4-5 helyre még nem raktam semmit, 3-4 még várni fog, mert oda kerül majd még a legfagyérzékenyebb amit beszerzek, valamint egy kb 10-15méteres fenyőt kikell vágnunk a fal mellől. viszont 5-ös helyre a tipom megvan, csak el kell ültetnem. egyébként a 4 es hely körül van a füge.
A szomszéd házakat ott látod, ez egy rendesen lakott utca. Kint a hátsó kertben tényleg csak drótkerítések határolnak minket mások kertjével, ott nem nagy a természet általi védettség.
A régebbi tájékoztató képet most csináltam gyors meg, hogy nagyjából lásd, miről van szó.
Persze. Viszont ha ez az alapítót, vagy fórumtagokat nem zavarja, vagy bárkit, akkor tudtok csinálni akár egy facebookos csoportot, ahol szintén majd vissza lehet keresni és a képeket nem kell kis méretre konvertálni például. Ez csak egy felvetés volt, nem kötelező bevezetni. Valaki írta hogy kicsit rugalmatlan, befásult a csoport, ezért merült fel bennem és 1-2 ötlet, észrevétel.
Szerintem senkinek nincs arra kapacitása hogy 100 felé beszélgessen ugyanarról a dologról. Ez a fórum azért előnyös, mert évekkel ezelőtti hozzászólásokat is vissza lehet keresni, és egyszerűen megtalálni.
A fügebokorra gondolsz? 22 db van jelenleg. Arra gondolok hogy amíg győzöm a tasakok fel-le rakását addig csinálom, ha annyi terem hogy nem győzöm, akkor jut a madárnak is. Nem tudok ennyit takarni. A datolyaszilvát meg valami csipkedte tavaly már zölden is. Nem fogom nyár derekától bebugyolálni a fákat sem. valószínű az lesz, hogy váltogatni fogom a madárijesztőféleségeket.
Támogatnám! De nem sok reményt fűzök hozzá. Szerintem ez a fórum eléggé régi és rugalmatlan, mintha azt olvastam volna máshol, hogy ezt a kezdő szöveget nem lehet módosítani, vagy csak az tudná, aki létrehozta...
Lehet, meg kéne próbálnod az egész bokrot takarni. Valami fátyolfólia félével, ami átengedi a levegőt, meg szellőzik... A háló szerintem kevésbé praktikus. Mert más nem nagyon van, ha sok a madár és éhesek.
Oké, hogy ez így macera, de legalább marad valami enni.
Ezt az egész oldalas bevezetőt szerintem már mindenki látta, hogy lehetne bezárni vagy valami hasonlót kitalálni, hogy csak az lássa aki konkrétan kíváncsi még rá.
Hosszu tavra tervezek vele a fal melle, azert rakom kozel amennyire lehet, hogy a tavozo hô ovja a nagy hidegek idejen!! Es kikell talalnom, mikent fogunk tudni biztonsagosan kozlekedni, veletlen sem akarom levagni emiatt, ha rosszul matematikaznek....szoval jardatol 2meter azakkor tuti jo egy kifejlett 4-5meteres fanak igaz?
Megőrülök ha ezt is eszi a feketerigó! A napokban repültek ki az első fészekaljak. Csapatokban repülnek. Pillanatok alatt lecsupaszították a szomszéd hatalmas cseresznyefáját, a másiknál egy szem eper sem maradt. Mi lesz nálam ha érik majd a füge? Hát én ezt nem bírom!!!
Ez egy hány méter magas fa, 4-5m? valahol feltettem a kérdést de még nem tudtam meg a választ, milyen széles lombkoronát (átmérőben vagy sugárban?) nevel egy ilyen kaliberű fa? házfal+járda 1m + ha 2 méterre teszem odébb ezektől akkor nagyon a járdába lógna?
Ez már szép nagy fa, biztos idősebb 10 évesnél. Vaniglia minden rügye elfagyott ezért rejtett rügyekből újra indult, de ezeken a hajtásokon nincsen virág egy sem.
A nálam tapasztaltabbak tanácsára adj majd természetesen, de hogy megnézzem a fejlődésem, felvetem az én meglátásaim nagyjából. Továbbá nekem is lennének kérdéseim a végén.
A 3 ágat ami a vezérrel igen erősen konkurál, én biztosan levágnám, és akkor zöld utat kapna a vezér, tudná a dolgát, erős impulzust kapna felfele (teljes fény, bokrosodást talán gyengíteni benne?).
Nagyon sok az ág lejjebb is, elég nehezen kivehető 1 szemszögből, hogy mi merre megy, de sok helyen látok egymásra növő ágakat, próbál néhány kijönni és felfele törni az ágakat keresztezve.
Néhány erősebb, és megfelelő szögben kifele állót hagynék meg.
Látva a szép fáidat, az lenne a kérdésem, hogy kisebb, frissen ültetett konténeres fáknál kell-e hagyni befele növő rügyeket, vagy elég hagyni akár 1 rügyet, ami tovább viszi az ág növekedését megfelelő irányban kifele, vagy 2-3-at is kéne hagyni, elágazásba?
Tehát összességében, az lenne a cél jelenleg egy kisebb fánál, hogy az ág menjen kifele, de ne legyen rajta jobbra balra befele hajtórügy, amiből kisebb ágacskákat nevel ebben az évben?
Mindegyik fajtán tapasztaltam tavaszi fagykárt, de jelentős különbségek tapasztalhatók azonos körülmények között. Vaniglia teljes fagykár, de újra hajtott.
Mercatelli meglepően jól birta csak részleges fagykár.
Costata lesz rajta termés 100-160 darab, de lehetett volna háromszor ennyi is 9 éve ültetett fán.
Nikita csak egy ágvég szenvedett fagykárt, de szerencsés az elhelyezése, mert két oldalról is házfal védelmében van ültetve.
Én régóta küzdök a kivivel kb 12-14 éve. Lassan haladok . Van egy termős kivim, az 2015 óta terem (2017-ben túléltünk egy nagy fagykárt) és van egy porzós virító tövem (az 2017-18-19-ben reparálódott a fagykárból) idén végre van egy harmadik tövem amin végre lett 1 virágbombó. Összesen vagy 30 tővel küzdök. A legnagyobb ellenség a kósza pocok, kevesebb méreg a meszes talaj. Savanyításra már pH4,2-es tőzeg, gipszpor, sárga kénpor, ecetes víz, citromsavas víz ... minden játszik. X@rrá kell locsolni rendszeresen.
Fiatal korban ellenség a csiga is. A kerítéslábazatok mellé közvetlen ne ültessük a kivit, mert az életterét a gyökérzetnek a felére csökkenti és pontos iránymutatója a kósza pocoknak.