de ez mind nem lényeges. mondjuk iráni eredetű. benne van a magyar etimológiai szótárban.
de a horvát és román város az utóbbi ezer évben történt, pár száz éve.
a dél-szláv még talán utána tud nézni, mégha valószínűleg nem is tud róla
slovensko selo Varoš, hrvatskoNovi Varoš (kod Stare Gradiške) i Varoš ili Veli Varoš
Bosne i Hercegovine, riječ varoš upotrebljava se u muškom rodu, kao što su Kotor-Varoš i dio njegovog starog naselja Varoš (genitiv: Varoša) – Donji Varoš.
Na jó, de a magyarba honnan jött a "var" ?? Mert a "város" már valóban magyar szó, a magyar - os/-as képzővel ellátva. Lásd Peshawar Pakisztánban: https://en.wikipedia.org/wiki/Peshawar
""Hunok" ("szkíták") pediglen nincsenek, legfeljebb hun (szkíta) kori népek százai, akiket nem tudsz egyenként nyelvi/genetikai markerekkel ellátni (sőt, megnevezni sem), és így ezek alapján bárki nyelvi/népi elődjévé tenni."
Szécsényi-Nagy Anna: A gond ott kezdődik, amikor a genetikailag és kulturálisan is rendkívül változatos és nagy területen hunnak (helyesen hun korinak) nevezett egyének közül kezdünk el válogatni. 2020 óta tudjuk, hogy a mongóliai Hsziungnu Birodalomban (Kr.e. 209. – Kr.u. 98.) elképesztő genetikai heterogenitás volt, a helyi továbbélők közé egészen távoli (nyugati és iráni) és közelebbi kínai Han és kelet-mongóliai területekről jött csoportok is bekeveredtek.
A hun névnek mind történetileg mind genetikailag elveszik a jelentéstartalma,
amikor azt látjuk, hogy számos népet magukba olvasztottak, nagy területen mozogtak. A Kárpát-medencében eddig publikált néhány hun kori egyén is genetikailag jelentősen különbözik egymástól."
Szkíta detto. "Római nép" sem volt, csak ibériai, pannoniai, itáliai, galliai, észak-afrikai, stb. (azokon belül is millió törzs/nyelv/identitás).
ír [1372 u.] ’ látható alakban rögzít, feljegyez’ Vitatott eredetű. 1. Jövevényszó egy csuvasos típusú török nyelvből a honfoglalás előtti időből, vö. csuvas sÏr- ’ír; fest’, oszmán-török yaz- ’ugyanaz’. Ez a magyarázat hangtani szempontból problematikus, bár a szó eleji köztörök y kiesése a magyarban az író esetében is megfigyelhető.
úr [1009 tn., 12. század vége] Vitatott eredetű. 1. Jövevényszó egy török nyelvből a honfoglalás előtti időből, vö. ótörök urď ’ifjú’, ujgur urug ’mag, utód’, tatár nyelvjárási oru ’szaporodási képesség’, csuvas vörö ’mag’. E szavak egy őstörök *ur- ’megtermékenyít, nemz’ ige származékai. Az átadó alak *uru vagy *urd lehetett ’jövevény, rokon’ jelentéssel.
mivel nem olvastam Ucsiraltu könyvét, így csak abból tudok kiindulni, amit olvastam róla.
Ucsiraltu professzor elmélete szerint ugyanis a kétezer évvel ezelőtti hun nyelv a mongol nyelv, illetve annak sok ősi jegyet megőrző nyelvjárása alapján értelmezhető, azzal mutat rokonságot, amely felvetését néhány, évezredekkel ezelőtti archaikus kínai forrásban megőrzött szó magyarázatára és a kínai források tartalmi vizsgálatára alapozza.
habár ezek az összefoglaló következtetések lehetnek félreértés eredménye is
de mivel nem láttam egyetlen olyan idézetet se ahol a hun-mongol gyököket, szóbokrokat tárgyalta volna, így kétlem h messzire jutott volna (az altai eredetik megtalálása valószínűleg bonyolultabb dolog lesz, mint a szkítahun felgöngyölítése)
Semmit se fedezett fel Ucsiraltu, a kínai forrásuk hun nyelvi emlékeit kutatja. Sokáig nagyon kevés sikert ért el, amikor megismerte a magyar nyelvet akkor tudott nagyléptékben haladni a hun szavak fordításával. Ezek tények, nem feltételezések. Ilyent se mondott, hogy a mongol nyelv hun, hanem sok volt az átvétel, amikor hunok, akiket korábban szkítáknak hívtak, sok nyelvi elemet átadtak a mongolnak.
Érdekességként említeném a Barcelonai egyetem kutatóinak és régészeinek eredményeit, akik bebizonyították, hogy a szkíta mongol keveredés eddigi tétele hibás - nem a szkíták keletre vándorlásával történt meg, hanem a szkíták eleve nagy számban éltek keleten is és egy mongol népességrobbanás következtében történtek meg a keveredések.
Ez is megerősíti Ucsiraltu állítását, hogy a hun nyelvből sok elem került át a mongolba.
Ha kérhetem, a jövőben az ilyen kis csúsztatgatásokat kerüld, mert az az MTA-ra jellemző, nem ránk.
egyébként is, a kínai krónikákban a keleti (nem nyugati) hun szavakat jegyezték le, ahogy itt megjegyezik, noha ebben is vagy három pontatlanságot találtam.
tudtommal Ucsiraltu csupán néhány hun szavat "fedezett" fel, ill. állította azt h hun eredetűek.
viszont az, h nem ismerte fel, h a 'hun' jelentése ember
és azt h a hun nyelv nem a mongol, hanem a mongol nagyobbrészt keleti-hun (altai) nyelv (noha persze lehet, h míg Ordosz volt a főváros, hangsúlyosabb volt a keleti)
Végigröhögte ma cikket, ostobábbnál ostobább állítások, bizonyítatlan, hülye elméletek....
Példa a cikkből :"...uráli nyelvekkel vannak bizonyítható kapcsolatok..." Mi köze ennek a nyelvrokonsághoz??? Több Dél-Amerikai indián nyelvvel is vannak hasonlóságok, de ettől még nem tartozik a Dél-Amerikai indián nyelvcsaládba a magyar.....
Ráadásul a hun nyelvből a mongolba került szavak és nyelvi jelenségek ugyanazok, mint amik az ún "finnugor" népeknél hasonlók a magyarhoz: 300 évig éltek mongol uralom alatt!
Akkor a másik, hogy Srí Lankán germán nyelvet beszélnek.... de mégsem a vikingekkel közös a genetikai anyaguk...... nem csoda, mivel a viking se germán. A tipikus csúsztatás esete. Miért nem a svábok genetikájával hasonlították, miért a vikingekkel????
A népzene kutatásban meg semmi újat nem mutatott fel, hiszen Juhász Zoltán a csapatával és a szoftverük már rég kimutatta a népzenei rokonságokat, kapcsolatokat, sőt azok irányát is. Tovább az is kiderült, hogy a "finnugor" népek zenjének csak annyi köze van a magyarhoz, hogy közös eredetű: sem a hangszerek, sem a jellemző motívumok és tulajdonságok semmilyen rokonságot nem mutatnak. Ráadásul Juhász Zoltánék egyértelműen bizonyították, hogy ahol nincs népzeni rokonság, ott nyelvi rokonság sem lehet, legfeljebb hasonlóság vagy átvétel. Ez a helyzet az ún. "finnugor népekkel". Amit ráadásul már a genetika is igazolt.
A magyar népzene minden esetben átadó, kivéve a keltát, és az északi vikinget (ami nem germán!), amivel egy dinamikus oda-vissza kapcsolat volt.
"Kazáriában a magyarokhoz csatlakozott kabarok...."
Na ezzel azért óvatosan kéne bánni, jelenleg se egyértelmű és hiteles régészeti, se történeti írásbeli hiteles forrás nincs Kazária létéről sem. Nemhogy a magyarok ott tartózkodásáról.
"A magyar nyelv eredete tisztázatlan, de nyelvünk nagyszámú türk eleme magyar-türk kétnyelvűségre utal. " -ez is konkrét hazugság, a magyar nyelv eredete a magyarság és ennyi. A hunok nyelvi örökségét, a kínai forrásokban vizsgáló Ucsiraltu professzor már réges-régen bizonyította a két nyelv teljes rokonságát.
"Azt sem tudjuk igazán, hogy a honfoglaló magyarok (görög forrásokban türkök) tanították-e meg magyarra a Kárpát-medence korábbi lakosait (avarok, onugorok), vagy esetleg fordítva történt. Ezek nyitott kérdések." - Ez is hazugság, krónikáink egyértelműen leírják, hogy már az első (hun) hazatérésnél is azonos nyelvet beszélő népek laktak itt, Álmosékat szintén magyarul beszélő népek fogadták. Ez nem is vitatéma.
Mondjuk egy Demokratától nem is vártam mást mint valami gagyi MTA-s ostoba ember hazugságait.
Bár abban speciel igaza van, hogy a magyar nyelv nem türk. Hanem MAGYAR. Tetszik tudni....
azaz, simán lehet h a türkben és a magyarban is (eredetileg) ugyanazt jelentette a csicsek és csicsoka.
hangtanilag a magyar szóalakhoz áll közelebb a bizáncban lejegyzett szóalak.
ugyanígy ezt támasztja alá (h kvázi virág volt az eredeti jelentése) a csecse szóalak
csecse [1513 tn. (?), 1662] ’szép, díszes’ Valószínűleg származékszó. Alapszava a mára elavult csécs ’egy fajta díszítés’ [1598], -e végződése kicsinyítő képző. A csicsa valószínűleg a címszó vegyes hangrendű változata, de lehet elvonás is a csicsás melléknévből.
az, amit bernát állított, h nem magyar, mert török, az a hétköznapi hazugság.
Magyar nyelvi nyom sehol: egy "semmiből" a 9. század elején feltűnt nép régészeti hagyatéka hírhedetten unikális, se bolgár, se avar, se "hun" jelleget nem mutat, annál inkább uráli előzményeket.
