ember, nem fogom magam ismételni: ez nem úgy működik, hogy "nehogymár". a tisza ártere egy több száz kilométer x több 100 kilométeres lapos terület, ahol gyakorlatilag az elmúlt 10000 évben a tisza mindenütt folyt. na meg a duna is érdekes utat járt be a dunántúlon. innentől kezdve nem "nehogymár" van, hanem az, hogy egyelőre kurvára nem tudunk semmit. azt nagyjából meg lehet mondani, hogy 1000 éves nagyságrenden belül kb. hol folyt. kínában a sárga folyó torkolata dokumentáltan több 100 km-t vándorolt, a satt-al-arab óbabilónia időszakában még nem létezett és a tigris és az eufrátesz külön-külön folytak a perzsa öbölbe, milétosz kikötő volt, a romjai meg ma több tíz km-re vannak a tengertől. amint látod temérdek példa van, hogy több 10km-t változik a folyók medre. a tisza esetében meg ez annál is inkább valószínű, mert az alföld geológiai és geomorfológiai viszonyai kedveznek ennek, az éghajlata meg elég sokat változott az elmúlt 1500 évben és nem csak egy irányba. és akkor ott a szabályzása, ami egy igen drasztikus dolog volt. magyarul nem lehet rekonstruálni priszkosz leírása alapján, mert az amit ő látott, ma már nincs. namost ha ehhez képest valaki tudni véli hol folyt a tisza abban az időben, az egészen biztosan nem tud semmit, csak egy kókler. persze, oda lehet menni, ki lehet kutatni, csakhogy ahhoz kurvasok pénz kéne, hogy négyzetkilométerenként az ember többször lefúrjon olyan több 10 méter mélyre, aztán kielemezze a kőzeteket. és csak azért hogy azt kiderítsük, 1500 éve hol folyt a tisza, nem fognak ilyen kutatást végezni.
Oda kell menni, megnézni és nem hallgatózni, mint süket disznó a búzában. A tanya mellé a folyómedret nem a gazda ásta oda unalmában és nem is ő töltötte fel annyira, hogy csak nagyon vizes esztendőkben áll a víz benne. Szeged IV, Béla óta szabad királyi város, elég jól ismert, hogy vizek tömege folyta körül azt is, meg a kisebb falvakat körülötte és a kisebb-nagyobb dombokra épültek a házak. Nehogy már előtte 700 esztendővel nem arra járt a Tisza, mikor már a rómaiak is ott építettek a partján erődöt, védeni az Erdély felől érkező árukat. Ez az erőd a Makó-Kiskunmajsa között állt valahol? Szerinted, ha az 50-60km-es folyó-sétát nézném. Pedig pontosan ott állt a mai szegedi Belváros területén, ahol jóval kiésőbb a vár állot (most kőhalom)A vár árka is egy ilyen víz lehetett, de még az alsóvárosi templom körül is a nagy árvíz után töltötték fel az egyik ilyen ágacskát. A kelta sír,a feliratos kövek, nagyjából ott kerültek elő a mai belvárosi parttól pár száz m-re.:)
nem érted amit mondok? te priszkosz leírását a mai viszonyokra értelmezed, amelyek egészen biztosan nem egyeznek meg az akkoriakkal, az akkori viszonyokat meg még rekonstruálni sem tudjuk!
Nem, mert a lelet helye adott, a nagyszéksósi tanya földjéből. A Priszkosz által leírt és bejárt útja nem lehet 50-60 km/nap. Ma megvan az új Tisza medre, a Holt-Tisza medre és mindenféle ér, kiszáradt meder,amik kiágaztak, majd visszatértek az anyamederbe. Ezeknek egy darabja a már említett Maty-ér, annak egy része ma az evezőspálya, többi része pedig ma már kiszáradt és mg. művelt terület, ha más nem, kaszáló. Ezek mind ott vannak (bőven) ahhoz a lelethez számítva 10-15km-es körben. Az pedig még elég kényelmes tempóban is megléphető táv...
Megvan az a Tisza a régi ágaival együtt ma is, legfeljebb ma nem folyóvíz van benne. 200 km-t pedig nem ballagott akkoriban sem egy karaván egy nap alatt soha ezen a tájon sem.
Itt akármerre folyt, mindig is dél felé folyt. Kicsit kanyargott erre-arra,5-6 km nem a világ egy folyónak. A partján hol hun máglya égett, hol tanyasi petróleum lámpa, de a tények makacs dolgok. A kincs helye adott, körülötte a táj kiadja azt, amiről Priszkosz írt.
na erről van szó. nemhogy attila sírját, de még a mohácsi csata tömegsírjait sem sikerült megtalálni, csak egyet. pedig ott nem a tisza, hanem egy patak az amihez viszonyítani kellene.
Ez a Priszkosz dologról meg ahogy már írtam, Priszkosz azt feltételezte hogy az özvegy hercegné Buda, Attila testvérének az özvegye lehetett. De ezt csak feltételezve irta Priszkosz is.
Attila sírjával kapcsolatban nézegettem egyszer egy tanulmányt. Mint tudott (vagy nem tudott) a legenda szerint a Tisza egyik mellékágában térítették el a vizet s a mederbe ásták a sírt, azután a vizet visszaengedték az akkori eredeti mederbe. Ez a tanulmány azt fejtegette hogy a Tisza rendszabályozása elött is majd lehetettlen lett volna Attila sírját behatárolni. Egyrészt a Tisza medrének az akkori térképeken feltüntetett vonala sem biztos hogy pontosan ott volt ahol a térkép mutatja. ( az akkori térkép) A Tisza szabályozása pedig még tovább nehezíti a dolgot. Azt feltételezték hogy a sír felett valószínü település épületek találhatók. Ha lenne a mai modern kor számára értékelhető koordináta, akkor meg tudnák mondani hogy "pl. melyik ház alatt kell keresni".... De mint tudjuk akkor nem volt a maihoz hasonló pontos geodéziai bemérés. A tanulmány azt írta hogy egy 200Km széles sávban min 20m mélységben kéne a talajt teljesen feltúrni, hogy valami eredmény mutatkozzon. És akkor még az észak-déli távról nem is beszéltek, mert az is felölel vagy 200-250 Km.
Villany, de a mai (régi) Tisza-meder sincs messzebb a leletet rejtő tanyától 5-6 km-nyinél légvonalban. Csak az Röszke felé van,keletre, nem nyugatra, mint a Ludasi v. a Palicsi tó. Ebből az ősi Tiszából leágazhatott ezeregy ág, (meg is tette)ami azóta lefűződött és feltöltötte az idők vasfoga, mint annyi holtágat. Ha a kincs helyét a központba vesszük, onnan 10-15 km-es körben van minden, tó is, száraz ér is, élőfolyó is és települések is. Tehát, ha Priszkosz igazat írt erről az utolsó napi kalandjáról a megérkezése előtt, akkor ez egy gondolkodásra alkalmas dolog, hiszen a nagyszéksósi a legnagyobb lelet máig a hunoktól.
ezek a szikes tavak nagyon rövid életű képződmények, nem is feltétlenül léteztek 1500 éve. ráadásul időszakos tavak. viszont a tisza árterében rengeteg más jellegű tó is létezhetett, mivel az ártér igen jelentős része az év tekintélyes részében vízzel borított volt. szóval nem a mai földrajzi nevek alapján kell rekonstruálni az 1500 évvel ezelőtti állapotot.
Persze. De attól még a kincs ott volt, ahol volt. A 2 tó is nagyobb lehetett, mint ma, de az a környék sok szikes tó hazája ma is. A sok vízfolyás, ér, ami akkor élő vizű lehetett, ma már száraz meder.(egy ilyenből alakították ki a Maty-ér evezőspályát is) Pont úgy, mint azon tanya mellett néhány m-nyire, ahonnan előkerültek az aranytárgyak.A legutolsó db-ot, egy kicsi aranycsészét néhány esztendeje adta be a röszkei polg.m.-nek annak a nénikének a fia, aki még kislány korában a 20-as években hazavitte azt. Haláláig rejtegette otthon a mama, de nem akarta beadni a múzeumba, mert félt, hogy lopásért megbüntetik.
Én nem tudom, de ez a részlet megütötte a szememet, amiben leírja,(ha igazat ír) hogy az özvegy fejedelemnénél éjszakáztak egy nagyobb tó partján, akihez egy kiadós eső zavarta be őket. Ott kipihenték magukat, jól ellátták őket mindennel, majd másnap besétálhattak komótosan Attila városába. Ismerve a mai mórahalom-nagyszéksósi tájat, ahol az aranykincs előkerült, hozzá képest a ludasi v. palicsi tó helyét és a mai szegedi határt, jobbra-balra 10-15km...
A kelta népek is csípték ezt a kard-kultuszt nagyon, pl. áldozatul dobták be a tóba. Erdélyben is találtak ilyen tárgyakat, valószínű szent helyeken. Talán a pannonhalmi hegy is ilyen hely volt régóta.Csak ráépült a klastrom...
Ez az, nagyon érdekesnek tartom, mióta a Priszkosz szövegét a földrajzi helyzettel egybeszőttem magamban. De egy mai térkép is elég, meg kell nézni a mostani röszkei határátkelőt-ez mellett van alig km-nyire Nagyszéksós tanya központja-Ludasi tó v. Palicsi tó helyzetét. Ott egy ma száraz folyómeder is.
Tomka Péter, a győri Xantus János Múzeum igazgatója szerint,ezek engesztelő áldozati tárgyak,és hogy ezeket nem ott temették el ahol a tulajdonosuk holtestét.
Megmondom őszintén ezt igy ebben a formában még nem értem, miért kellett máshol eltemetni az engesztelő áldozatnak szánt kardokat. De nem adom fel.....
Erről nem is nagyon szól a fáma. Mifelénk a nagyszéksósit tartják az egyik legnyagyobb mennyiségú hun kincsleletnek Európában. oltam vagy 10 esztendeje a tanya mellett, ahol előkerült. Nagyon érdekes hely, teljesen jól látszik, hogy egy kiszáradt folyómeder szélén áll. Az út száraz időben keresztül vezet rajta, több m mélyre lemegy, majd 100-150 m múlva ismét felfelé emelkedik. Mivel közel a mai Tisza meder is, egy ősi, kiszáradt mederszakasznak néz ki, amiben 1500-1600 éve még szépen folyhatott a víz. Ettől a helytől légvonalban talán 10 km-nél nincs messzebb a mai Ludasi és kissé tovább a Palicsi-tó. Ha hihetünk Priszkosznak, Attila városa előtt egy kevéssel elkapta őket egy nagy eső és a közeli tó partján élő "özvegy hun fejedelemnő" mentette meg őket a nagyobb elázástól, vendégül látva őket egy éjszakára. Majd másnap kipihenten (1 napi járóföldnyire) komótosan beballagtak Attila központjába...Egy halotti máglya volt ami előkerült, de csontok vagy sír nem. Folyómeder helye ott van méterekre, Priszkosz pár km-re talál egy özvegy nagyfőnöknét,egy ma is létező jelentős tó partján élőt. Erre mondanám, hogy hm,hm...
aranylemezekkel díszitett hun kard ua. Panonnhalma közeléből
gránátkövekkel kirakott arany nyakláncok
kabócát ábrázoló aranycsat...