Sziasztok!
Ezt a topikot azért hoztuk létre,hogy legyen egy hely ahol minden témáról lehet beszélni,akár kerti növény akár szobai,kerti tó,növények kártevői,barkácsolás a kertben,tanácskérés,szép tájak növényei,nyaraláskor lefényképezett pálmák,leanderek,rózsák,fenyők,vagy ha csak meg akarod mutatni a kedvenc virágodat,a kedvenc kutyádat ,macskádat ,akármit!!!!mindenkit várunk,itt nincs OFF téma:)
cseresznye fát akarok magrol nevelni, már az eredeti fa alol kikelt az uj vessző hajtás. kiástam és átültettem egy 5L-s edénybe a telet átvészelte fedett helyen, most elég szépen hozott rügyet és ágakat .
A kérdésem az lenne, hogy mivel kéne a földet tápoldatozni, hogy mindig a legtöbb tápanyagot kapja, hogy hamar és egészségesen növekedjen?
illetve mikor kellene átültetni vagy csak a földet cserélni a cserépben?
nem akarok fát nevelni belőle amolyan házi bonsai-t akarok nevelni , hogy kicsibe sok hajtása legyen és sok virága . nem baj, ha nincs termés.
Nem történt elírás. Azon a bizonyos részen a nyári hőségben 40-45°C is lehet, és a talajjal is lehet ott valami.Elegem van belőle, h. azt a "szép zöld gyep"-et gyógyítgatom egész nyáron, ezért is szeretném csökkenteni a területet.
Köszönöm az eddigi tanácsot. A további kérdés, ha nem unod:
-Milyen szárazságtűrő növények mutatnának jól?
-Ha egy 10x1-1,5m-es sávban gondolkodunk, te hány félét javasolnál?
Nalunk detto, nem voltak eddig, tavaly koltoztek be, es eloszeretettel bemennek a frissen tragyazott ultetett gyumolcsofa gyokerehez (gondolom a tragya meleget termel nekik telen) A fuben latni a kitaposott osvenyeiket. Amugy en egernek mondanam oket, foleg azok vannak, de lattam nagyobbat is. A kutyam osszefogdosta oket tavaly, de most lettek mas helyen ujak, eddig nem fogott el egyet sem
Gyanítom, mindegyikőtök kedvezőbb körülmények között műveli a kertjét, mint ami sajnos nálunk van. Hogy-hogy mit keresett a nyesedék? Levágta a férjem a fűvet utoljára késő ősszel, és Nóra javaslata alapján a kert végében lévő nagy mogyoró bokrok alá és még két fügefa alá raktuk, remélve a legjobbakat. A mogyorók és a fügék alatt sincs növényzet, mert nem kap napfényt, ezért reménykedtünk a gilisztákban, oszlásban, de semmi ilyen nem történt! Csak száradt a fűteríték, és fújta szét a szél.
Nálunk már most szikrázik az ásó-kapa, ha a talajhoz érünk, mert olyan száraz!
Abban van igaza Nórának a régebben írtak alapján, hogy azt kell ültetni, ami bírja a körülményeket, mert a növényeket nem tudjuk "nevelni", hozzá idomítani a körülményekhez. A szüleim által évtizedekkel ezelőtt ültetett "mezei" orgona, a japán birs és a jázmin ma is él és szépen virágzik. Amiket mi ültettünk, abból már több dolog kihalt, senyvedett, kivágtuk: például mézalmácska, fodros levelű és egyszerű korallberkenye, valamelyik bangita.
Ó, hát időm az nincsen. Kertésznek, április elején, ideje??? Nem tudom, talán Ausztráliában.
Azt irod, ott semmi árnyék nincsen. Akkor miért szenved a gyep? Vagy elirás történt és semmi napsütés nincsen? Nem mindegy, erre nehéz növényválalsztást irni.
Előre a fű szélére kell a legalacsonyabbakat ültetni és hátrafelé egyre nagyobbakat (konkáv ültetés).
A legjobb talajtakarás az elején a kéregmulcs. Utána meg bármivel, ami növényi és lebomlik. Textilt ne rakjatok alá!
Szegélynek jó beton térkő elem élére állitva, leütve a földbe talajszintre, vagy erős műanyag térelválasztó szegély. Mindkettőből lehet szép iveket rakni.
Érdekes tapasztalások... Ha szétfújja a szél a nyesedéket, akkor kevés a növény az ágyásban. Sok növény közül nem hiszem, hogy kifújja. Ha a telken annyira fúj, akkor fákat kellene telepiteni, hogy széltörőként funkcionáljanak. Locsolni kell, ahogy kolléga emlitette. Meg kell nézni Szomoru Miklós videóit (106) Egy Kertész Kertje Pilisszentkereszten:Kertápolás - YouTube , hát ott aztán pont erről van temérdek információ. Ő a helyben mulcsolás magyar Chuck Norris-a :D A konyhaablakból egyenesen az ágyásokba hajigálja a krumplihéjat :)
Mit keresett télen a nyesedék száraz formában a földön? Rég le kellett volna bomlania. Szinte hihetetlen, amiket irsz.
Én idén a visszavágott menta, vadszőlő kiszárított részét aprítottam és azt lett leterítve mulcsként. Lehet nem tràgyáz sokat, de legalább lassabban szárad ki a föld. A kerti bogarak szeretik, de ha kártevő veti meg benne magát akkor kitakarítom. A gyepet ezért se terítem szét, szinte biztos,hogy egér patkány stb. megtelepedne.
lehet szárazság volt és nem tapadtak össze a szálak, ezért tudta szétfújni a szél. ha kicsit meglocsolod, akkor összetapad annyira, hogy nem tudja elfújni.
én is rá szoktam rakni az ágyásokra a vágott füvet, nem fújja szét a szél. pár hét alatt "el is tűnik". lebomlik, elfogyasztják a giliszták. ami nekem nagyon bejött talajtakarásnak, az a vágott díszfű, de az pont olyan, hogy bele tud kapni a szél. bár azt a fajtát, amelyik hasonlít a nádhoz, nem tudja szétfújni. legjobb lenne a faapríték, ha hozzá tudsz jutni. ha nem, de mondjuk fák metszése után marad ág, akkor már csak egy ágaprítóba kell beruházni.
Nem szárítom, rögtön zölden rakom az ágyásra. Inkább filcesedik, mint repül.
Az is igaz, hogy nincs olyan hely a kertben, ahol gond lenne, ha valamennyit ráfúj a szél. Lehet, hogy nem tűnik fel, bár az ágyásban ott marad, ha a rigók szét nem hajigálják. Nálunk inkább ez a gond, friss vetés mellé emiatt nem lehet rakni, rádobálják a rigók.
Nem szokott teljesen kiszáradni a fűtakarás, elég vastagon rakom. Részben behúzgálják a giliszták a földbe, egy része el is fogy kb. egy hónap alatt.
Azt egyébként nem értem, miért nem lehet ott hagyni a mogyoróbokrok alatt.
De persze nem kell erőltetni. Nálunk bevált, de más jellegű a kert, pázsit nincs is, csak vegyes, virágos gyep, annak nem árt egy kis ráhullott fű vagy lomb.
Tavaly novemberi javaslata volt Nórának, hogy a fűnyesedékkel takarjuk a talajt, mert az jó lesz, hiszen: ”Abban van sok nitrogén is és a takarás alatt lazább lesz a talaj.”
Háát, végül is megcsináltuk, mert az elhúzódó őszben még volt egy fűnyírás, lett nyesedék. Csakhogy pozitív hatás semmi, viszont már családi feszültség van miatta! A férjem nem győzi a száraz füvet kitakarítani a mogyoró bokrok alól, és a takarás alatt a talaj ugyanolyan betonkemény, mint máskor. Viszont a folytonos szél valamennyi száraz füvet mindig ráfúj a fűre, amit onnan ki kell gereblyézni, majd úgy összegyűjteni zsákba. Jelentős plusz munka, és ehhez már öregek vagyunk! Miközben mást is kell csinálni a kertben. (Van 500 nm pázsitunk és még más kertrészek beültetve.)
Ráadásul, ahol a télen vastagon túlfújta a szél a fűnyesedéket a csupasz talajról be a pázsitra, ott kihalt a fű, azokon a helyeken telepíthetjük újra, a szintén kemény talajt előbb megmunkálva. Ez is plusz munka! DE az is pluszmunka lett volna, hogy télen szedjük le az élő fűről a szárazat.
Szóval ez az eljárás nálunk nagyon nem vált be! Persze, biztosan mi nem csináltunk valamit szakszerűen..., de itt az Alföld aszályos, szeles és rendkívül kötött talajú vidékén még egyszer nem próbálkozunk ezzel.
Sziasztok! Eddig csak"csendes olvasója" voltam a Fórumnak, és sok hasznos tanácsot kaptam tőletek. Most viszont hozzád fordulnék elsősorban sza_attila, mint tapasztalt kertépítő! A füvesítésünk a te és a Samubá bejegyzéseit követve lett elfogadható, de a klímaváltozás miatt csökkentenünk kell a területet. Kb. 10m hosszan adott a házfal, mellette a járda, aztán fű(3-4m szélességben) majd telekhatár. Ennek a gyepnek egy részét szeretnék csökkenteni, mivel itt semmi árnyék nincs, és a tőlünk telhető legnagyobb odafigyeléssel is csak"szenved".
Tetszik a rendezetlennek tűnő rendezettség. Pl. ha nem egyenes, hanem hullámvonalban alakítanánk ki az ágyás fűves rész felőli szélét, amennyiben ez esztétikus.
A kérdéseim:
-Milyen növényeket ajánlasz?
-Hogyan rendezzük el őket? (magas/alacsony)
-Mivel takarjuk a talajt? (Nem igazán szeretnénk "kőrengeteget")
A szóló ciprusiak(Oregoni, Leylandi stb) a legszebb örökzöldek közé tartoznak. Az is unalmas lesz amikor minden helyen babérmeggy kerítés lesz. Viszont tény, hogy ha hamar megnő 3 méterre és olyan a szomszéd akkor nincs kérdés. Én a szilt nézegettem, de állítólag 8 év Alatt kiöregszik, addig meg lehet nyírni valamivel ami nem törik bele.
Lehet látni jeleket, amik egyértelműek. Több tűlevelet hullajtanak, mint általában, csúcsközeli ágak csupaszodnak, stb. Több kertemben vannak ilyen "félholt" fenyők, amelyek állapota nem fog javulni. Egy gyönyörű 20 eves watereri erdei fenyő pedig egy szezon alatt pusztult ki minden előjel nélkül egy működő, locsolt kertben. Ott van vagy 10 fajta fenyő, összesen vagy 200 darab, úgyhogy látom, melyek az ellenállóak. Egyértelműen a cédrusok fogják a legtovább bírni.
ma sikerült eljutnom odáig, hogy lebontottam az ősszel elültetett füge körül a téli fagyvédelmet, amit redőnyből és díszfűből építettem. hát a füge el nem fagyott, mert két kisebb hajtás végén már kipattant a rügy, viszont a legerősebb ágat, ami olyan 50 centis volt, középen szétrágta a pocok. ha a gyökerét nem rágta el, akkor nincs nagy baj. ültettem egy pogácsaalmát is az ősszel, ami még mindig nem mutat életjelet. annak a törzse mellett is találtam egy lyukat, szóval simán lehet, hogy megette a gyökrét ez a dög. egyébként azelőtt sosem volt nálunk pocok, valamikor tavaly késő ősszel vagy a télen talált ide, viszont azóta az egész kert tele lett lyukakkal.
én nem vagyok annyira oda az örökzöldekért, a fenyőért sem, de azért az hiányozna nekem is, tényleg hozzátartozik a városi zöldfelületekhez, a mostani utcaképekhez. viszont nem látom, hogy az én környékemen pusztulnának.
amit én nagyon féltek, az a bükkerdő. hetente többször megyek bükkösbe biciklizni, ez az élmény számomra top3 legjobb dolog a világon. nem tudom elképzelni a bakonyt bükk nélkül, márpedig a hozzáértők azt mondják, hogy hosszabb távon nálunk max. az északi középhegység legmagasabb részein fog megmaradni, az alacsonyabb területeken a tölgy veszi át a helyét.
A babérmeggy fajtától függően évente 30-50cm-t is nőhet. Persze napos helyen, jó talajban és locsolva. A pangó vízben gyorsan kipusztul. Legjobb választás egyelőre a tuja helyett. Én a Hicksii tiszát is gyakran ültetem, mert habitusában az hasonlít a legjobban a tujára. A Tisza ráadásul őshonos növény, ezért a legvalószínűbb, hogy még sokáig nem lesz baja. A babérmeggyről azért ezt nem lehet elmondani. A tisza mellett szól a szárazságtűrése is.
A leylandii nem betegszik, mert jobban bírja a klímát és nem ízlik a bogárnak. Cserébe gyorsan nő és gyakran kell nyírni (mármint a tujához képest). Leylandit ultetnék utoljára tuja helyett.
A monoton sövény egyébként is unalmas, temetői feelingje van számomra. Sokkal jobb egy vegyes border, különböző cserjékkel, kisebb fákkal, még működő örökzöldekkel. Egy ilyen az év minden szakában szebb egy monoton sövénynél.
A tujákat és a fenyőket nehéz lesz pótolni, örökzöld mivoltuk, takaró jellegük,
sövény/térelválasztó voltuk miatt.
Persze a babérmeggy..ősszel vettem 15 cm-eseket, most 20 cm-esek.
Nyár végére (locsolástól is függ, első évben ugye kell) lesz 35-40 cm, vagy ha kevésbé locsolom 25 cm. Mikor lesz ebből 1,5-2 m-es sövény? Lehet hogy vagy 10 év.
Persze voltak 65-70 cm-esek is, 3-4-szer ennyiért, és lehet jobban megérte volna mégis így.
Bár azokat első évben a nagyobbakat jobban kell locsolni is, ha ezt nem tudom/teszem, jobb a kisebb.
Nehéz lesz pótolni, nagyon hiányozni fognak.
Az elmúlt fél évszázad díszkert látványképébe beleívódott a tuja meg a fenyő is.
Az új kertet berendezők nem fogják érteni, miért is ne lehetne?
Akinek meg régóta van kertje és náluk már kiment, ők érteni fogják, de szomorúak lesznek.
És a most ültetett babérmeggyek is 10 év mire szép méretesek lesznek, és még +10
mire a diszkert képzetbe beleívódnak úgy mint most a tuja, vagy a fenyő.
A babérmeggyen kívül más alternatívát meg el sem tudok képzelni.
Mondjuk a Leylandi ciprusok nálam még egészségesek, de ki tudja meddig...
Több Leyland ciprus is a kiszáraddt oszloptuják mellett van 1 méterrel már egy éve, és semmi baja.
(A fertőzés nem ment át rá, szerintem már nem is fog.)
Hát igen, ebben a kettőben biztos lesz üzlet.
Aki pedig pár éve a tuja/fenyő szaporításba ruházott be, az valószínűleg megszívja.
Hamarosan eladhatatlanok, vagy igen nehezen értékesíthetőek lesznek...
Sok férfi ügyfelemnek a gyep a Szent Grál. Az autójuk után a második, amit a legjobban szeretnek 🙂 Érdekes jelenség, de ez van. Ott, ahol az asszony dönt inkább a kertről, ott inkább néz ki kertnek a végeredmény.
a környékem nem látom, hogy szenvednének a fenyők. a tujahalálozás viszont tényleg nagyon szembetűnő, már kuriózumnak számít az egészséges példány. a meggy, ami még pusztul, de azt inkább a monília viszi. bár biztos benne van, hogy a forróság miatt legyengülnek a fák, mert monília azelőtt is volt, aztán mégis kiheverték.
pont egyik nap jutott eszembe, hogy most, hogy mindenki babérmeggyre akarja cserélni a tujákat, tökre megérné termeszteni. még úgy is, hogy bérelni kellene hozzá a kertet.
a gyep a legnagyobb baromság szerintem, ha "költség/haszon" szempontból nézzük. alig kapsz valamit az iszonyatos nagy vízfelhasználásért cserébe.
A kertészek mindenképpen a klímaváltozás nyertesei. Most jópár évig a tujákat kell helyettesíteni. Őket követik majd néhány éven belül a fenyők. Ez sok fajtát jelent, bár darabszámban nem tesznek túl a tujákon. Gyakorlatilag minden kertet át kell majd valamilyen szinten alakítani 20 éven belül, ha mást nem, hát egy rakás fát ültetni a nagy kopárságokba. A sok gyep terület alaposan lecsökken majd, vagy legalábbis más fűfajokkal kell helyettesíteni. Sok helyen még kell oldani a keletkező vízhiányt.
