"Az Özönvíz előtt már városokban laktak az emberek, ismerték a vasszerszámok, síp, lant készítését, hatalmas matematikai, csillagászati, építészeti, logisztikai, mezőgazdasági ismeretek birtokában voltak, és akkor még sehol sem voltak a sumerok"
És hol vannak a régészeti emlékei ennek a presumér aranykornak? Isten furfangos módon eltűntette őket, hogy próbára tegye a hitünket? Ezen a vizsgán csak te mész át...:-))
Az Özönvíz előtt már városokban laktak az emberek, ismerték a vasszerszámok, síp, lant készítését, hatalmas matematikai, csillagászati, építészeti, logisztikai, mezőgazdasági ismeretek birtokában voltak, és akkor még sehol sem voltak a sumerok, hiszen az egész föld egy nyelvöt beszélt vala, a sumerok pedig éppúgy Noétól származnak, mint a négerek és a zsidók:
"a szumirok màr ösidök òta ott voltak, s a késöbb (Afrikàbòl) ideérkezö kezdetleges szinvonalu népek mindent tölük tanultak, vettek àt. Tehàt a logika azt sugallja, hogy elöbb volt Csaba, mint Saba."
Hàt igen, ezek azok, amiért heteken, hònapokon keresztül (véget nem éröen) folyik a vita a hivatalos és még nem hivatalos vélemények követöi között itt a forumon is.:-) Hogy pl. amikor még nemcsak hogy zsidòk, hanem szemitàk (vagy perzsàk) sem éltek Mezopotàmiàban és környékén, a szumirok màr ösidök òta ott voltak, s a késöbb (Afrikàbòl) ideérkezö kezdetleges szinvonalu népek mindent tölük tanultak, vettek àt. Tehàt a logika azt sugallja, hogy elöbb volt Csaba, mint Saba.
Nos, a személye véleényem az hogy egy kelet-törökországi észak-iráni (Van és Urmia tó környéki) nép volt az amely meghódítva a két folyó völgyét megalkotta a sumér népet. valamikor a IV évezredben Amely azután a Perzsa öbölbő kiindulva elérte Indiát, Ománt, Yement, Etiópiát, és Egyiptomot.
Ja egy szempontból tényleg különleges Ábrahám története, nem tudom, észrevetted-e: A világon minden vallás arról szól, hogy van egy szent ember (Jézus, szent Antal, Buddha, etc.), akinek erényei hatalmasak. Aztán jön a rossz (az ördög, a sátán, Márá a gonosz szellem, etc.) és felajánlja a világ hívságait (pénz, hatalom, nők, etc.) neki, hogy elcsábítsa, de a szent (jézus, buddha...) elutasítja. Ábrahám is jön mint nagyerényű szent férfiú, aztán jön valami túlvilági hatalom, aki megkísérti (azzal amire legjobban vágyott, gyerekkel, szaporulattal), s Ábrahám beleegyezik, megköti az alkut.
Nem élek Mo-n màr jò rég òta. Tehàt ami a "rendszervàltàs" òta készült felméréseket illeti, nincs semmi tudomàsom. Amit irtam lejjebb, az arra volt vàlasz, hogy valaki olyan kijelentést tett, hogy maga a tény, hogy zsidòsàgròl beszélünk (vagyis megkülönböztetjük öket) màr az "antiszemitizmus". Ezért pròbàltam magyaràzatot talàlni ennek okàra. Miért létezik még manapsàg az a megkülönböztettés, hogy "zsidò", vagy "roma"? A "zsidò" identitàs az vallàs? etnikai, kulturàlis jellegzetesség? vagy egy bizonyos fajta? (ezekre pròbàltam itt a topicban vàlaszt kapni)
A szociològusok (àltalad bemutatott) tanulmànyànak eredménye elég megdöbbentö. Hogy még mindig ebben a traumàban élnének? Azok is, akik késöbb születtek, tehàt sajàt maguk nem élték àt a hàborù alatti borzalmakat? Ez azt jelentené, hogy nemzedékröl nemzedékre adjàk àt egymàsnak azt, hogy : "soha nem felejteni!" Vagyis a vérzö sebeket nem hagyni beheggedni? Szàmomra ez nagyon furcsa és érthetetlen. (föleg, hogy buddhista vagyok). Bàr a zsidòk történetébe ez a periòdus is beletartozik, de én nem szeretek vérzö sebekben vàjkàlni, régmùlt sérelmeken ràgòdni. Meg kell bocsàjtani és felejteni, elöre nézni, nem hàtra.
Egyébként amig otthon éltem egyik legjobb baràtnöm félzsidò volt, màsik meg cigàny. Èn soha semmilyen megkülönböztetést nem tettem köztük és köztem, legyen az vallàsi, börszinbeli vagy szokàsok szerinti. Ennek ellenére a cigànylàny baràtnöm mindig ugy beszélt:" ti magyarok és mi cigànyok". Aztàn külföldön is azt tapasztaltam, hogy pl. az arabok nem mind akarnak asszimilàlòdni. Zsidòkròl viszont ritkàn van itt szò, csak olyankor mint pl.: nem olyan régen egy zsidò fiùt egy fekete afrikai banda elrabolt, napokon keresztül megkinozott, vàltsàgdijat követelve. Amikor elkaptàk a banda vezérét, megmondta, hogy csak azért vàlasztottàk ezt a fiùt, mert ùgy tudtàk, hogy a zsidòk mind gazdagok...Vagyis nem vallàsi, nem fajtabeli, mégcsak nem is hagyomànykülönbségi okbol raboltàk el. Azon is lehet gondolkodni: honnan vették ezek, hogy a zsidòk mind gazdagok?
Még valahol Szibériában is ástak elő valami szumér bányavárost, teáh tvan sok érv mellette. (Mondjuk meglehetősen félrevezető ez a szumér kifejezés, hiszen kultúrát vagy népet jelent, nem államot, mint egyiptom, ráadásul ugye a szumér szó is légbőlkapott elnevezés, ennyi erővel csokitigrist is mondhatnánk.)
És akkor honnan van a halál? És a fogfájás? Na, és a meteoritbecsapódások? Ezek nem a bűneset következményei? Tehát a mezopotámiaiak szerint az istenek eleve úgy teremtették a világot, hogy az élőlények szenvedjenek fogfájástól, agydaganattól, vulkánkitörésektől...?
"a teremtéstörténetet a szumirok irtàk le legelöször "
Jelenlegi ismereteink szerint a mezopotámiaiak írták le legelőször az özönvíz egy torzított váltoaztát. Ám Mózes a hiteles történetzet írta le.
"Mindenesetre szebbnek tartom a kàldeus-féle mesét "
Nem tudom, miért fennköltebb az istenek egymás gyilkolászásából keletkező világegyetem a Mózes által leírt teremtéstörténetnél, de ízlések és pofonok...
Lyesmith-tel értek egyet. Mindenki tudja, hogy a teremtéstörténetet a szumirok irtàk le legelöször (Noé pedig egy szumir kiràly volt). Egyébként én személy szerint ezt az egészet csak egy jelképes értelmezésnek tartom, nem hiszek az isteni teremtésben. Mindenesetre szebbnek tartom a kàldeus-féle mesét - melyben Isten nem tiltja meg a tudàs fàjàrol valò evést, miàltal nincs bünbeesés és a Paradicsombol valo kizavaràs sem -, mint a késöbbi Bibliàbol ismert eltorzitott vàltozatot.
Semmi bizonyíték arra hogy a vízözön történetek ugyanarról az árvízről szólnak.
Elfogadom hogy volt kapcsolat Harappa és a Sumérek között. Akár még a történet is átkerülhettet egyik helyről a másikra.
Azonban a sumér özönvíztörténet sumér városokat említ és régészeti bizonyíték van arra hogy a kérdéses időben ténylegesen volt egy nagy árvíz azokon a helyeken.
Természetesen meg van a lehetősége annak hogy a sumérek átvették az indiai történetet és "sumerizálták". Azonban jelenleg nem látom okát ill bizonyítékát ennek. Inkább gondolom hogy a sumer történet terjedt el india felé.
Részemről az egyiptomi és indiai, közel keleti kultúrák kialakulását sumér kulturális "gyarmatosításnak" tekintem.
A gyarmatosítás alatt sokkal inkább kereskedelmet és kulturális terjeszkedést értek, mint mai értelmeben vett gyarmatok létrehozását.
Ezzel lehet vitatkozni. Legalább annyi érv van mellette mint ellene
Viszont kihagyod a hindu legendát (de mivel - a hinduk szerint- volt kapcsolat a harappai és a sumér kultúra közt, lehet átvétel) Meg a hantit, akik az özönvíz elől menekültek északra. Gyalog. Ez meg azt jelenti, hogy lassú árvíz volt.
Nem fogadom el a Fekete tengeri özönvíz történetet, mert a bizonyítékok nem meggyőzőek. Sem gyors vízemelkedést nem tudták igazolni, sem pedig a Boszporusz ie 5600-as kinyílását. Bizonyíték van arra hogy a Boszporusz nyitva volt ie 8000 körül. A Ballard által talált épületmaradvány kerülhetett földcsuszmlás miatt is abba a mélységbe alig 100 m-re vannak a parttól.
A legkorábbi mezopotámiai özönvíztörténet egyértelműen folyóvizi árvizet és nádból készült hajót ír le. Valamint Mezopotámiai városokat. Ur, Shurupak, Eridu.
Ziuszudra nem az édentől keletre hanem napkeletre ért partot. Az lehet a Zagrosz vonulata (Nisir) vagy akár Bahrein ( Dilmund ) is.
(Engem is majdnem felbosszantott az előbb, de mérgelődéssel nem mégy semmire...)
Egyébként tényleg nem lebecsülendő az, hogy a legújabb leletek alapján nagyon jól szervezett társdalmak voltak (pl. a törökországi rézipari Ruhr-vidék), meglepő lehetett néhol a technikai fejlődés is, ne feledjük, ezer éveket ugrálunk az időben, az alatt történhetett egysmás.
