"Arra pedig, hogy az ilyen magas rovarölőtoxin-tartalmú szármaradványok talajba forgatása milyen következményekkel jár a talaj életére, mikroflórájára nézve, nincsenek megbízható, pontos adataink."
Ez valós probléma, de sztem nincs összefüggésben az előzőekkel.
A hasonló hasznos élő szervezeteket viszont a kártevőkéhez hasonló eredményességgel megritkítja.
Ez valótlan állítás. Ha x rovar fogyaszt a növényből akkor elpusztul. (Torzítás No.1.: nem a méreganyagtól, hanem a beleiben élő szimbionták a méreganyagon véghezvitt változások okán) Y, SZ, Z rovar nem fogyaszt a növényből, mert táplálékul annak nem szolgál.
Ez az első kifogásom a cikkel.
Nem hsz. szám növelés céljából, hanem az áttekinthetőség kedvéért minden megjegyzésem külön hsz.ben.
Ezek egy laikus, a témában minimális mértékben olvasott megjegyzései, ha tudományosan nem megalapozott valamely megjegyzésem, akkor elnézést.
„A rovarölő szerek használatát valóban ki lehet küszöbölni a Bt jelű (Bacillus thuringiensis toxinját termelő) növények esetében.”
Ez az állítás igaz:
Cry1-toxin esetében, ha a növény összes kártevői a lepkefélék lárvái közül kerülnek ki;
Cry3-toxins esetében, ha a növény összes kártevői a bogárfélék lárvái közül kerülnek ki.
Kukoricánál kártevőként lepkék, bogarak, levéltetvek és takácsatkák fordulnak elő.
Eddig nem találtak olyan Cry-toxint (cry gént), ami levéltetvek vagy takácsatkák ellen hatásos lenne.
A fenti mondat helyesen így hangzana: »A kukoricamoly és kukoricabogár lárvák elleni rovarölő szerek használatát valóban ki lehet küszöbölni a Cry1- plusz Cry3-toxint (Bacillus thuringiensis toxinok) termelő növényekkel. Mindez részben oldja meg a gyapotok-bagolylepke elleni védelmet és hatástalan a muharbolha imágók, a levéltetvek és a takácsatkák támadásakor.«
Belátom persze, hogy a Népszabadság ilyen részletességgel nem közöl efféle szövegeket. Ezen a fórumon azonban nem haszontalan tudni azt, amit IP is mint növényvédő szakmérnök és szerképviselő bizonyosan tudhat.
"Nem értem pontosan, vmilyen alcó elemekről és ciklinekről van, transzpozonok befolyása a sejtciklusra gerincesekben, túl tömör ez a cikk."
A lényeg szerintem röviden:
Az eukarióta sejtciklus központi szabályozói a ciklin/cdk (ciklinfüggő fehérje kináz) komplexek. Ezek a komplexek több más fehérje szabályozása mellett egymást is váltják a G1-S-G2-M fázisok során. A ciklin D1 a G1 (sejtnövekedési, előkészületi) fázis során keletkezik, és megfelelő mennyiséget kell elérnie, és működő komplexet képeznie a cdk párjával, hogy a sejt átléphessen az S-fázisba.
Ha a Csipkerózsika transzpozon transzpozáz enzimje a Miz1 transzkripciós faktorhoz kötődve mérsékli a ciklin D1 gén működését, akkor elhúzódik az a G1 fázis, ami alatt a transzpozon ugrálásához szükséges repair-rendszer aktív, így több esélye/ideje van Csipkerózsikának az ugrálásra.
Tehát Ivics Zoliék megtaláltak egy szabályozási pontot a sejtciklusban, amibe ez a transzpozon belenyúl a saját sokszorozódási esélyeit javítva.
A Pusztai-Bardócz könyvről feltett kérdéseidre idővel válaszolok.
(Az első oldalt az előbb nyelte el egy hálózatleakadás, most semmi kedvem újraírni.)
Egy párkapcsolat esetében, az első-sokadik találkozás esetében, én nem tudok hinni a személyiség, az elhangzottak oly sokat hangoztatott felsőbbrendűségében. A külső dominál, illetve a kisugárzás-összkép, amiben úgyszint a külsőnek van dominanciája.
Freud elképzeléseit a szexualitás abszolútitásáról lehet hogy sok tekintetben revideálta mára a pszichológia, de a jelentősége vitathatatlan.
Pont az imént beszélgettem erről vkivel, egy tanárszakos csajjal, Ő azt állítja, hogy az első találkozáskor, az első tizenakárhány másodpercben kialakitott képet lemosni magadról a kapcsolat első 6-7 hónapja alatt történik meg.
Ezzel én nem értek egyet.
De tény hogy a beállítódás egy létező, bár ide csak részben kapcsolódó pszichológiai jelenség.
biztos én is hirtelen ítélek, de sebaj, ha felülbírálsz.
A múltkor említettem neked CsV etológiai kísérleteit, de nem mondtam el a lényegét.
Arra voltak kíváncsiak, hogy az emberi szimpátia mennyi idő alatt alakul ki.
Egy teremben rejtett kamerákat helyeztek el, majd később a szövegen túl a metakommunikációt elemezték.
Ebben a teremben olyanok találkoztak, akik addig még soha és beszélgettek egymással.
Ezt követően egymástól független interjúkat készítettek velük.
Az átlagos döntések az első kimondott mondatok után megszületnek. Addigra döntünk. Szinte a látvány is elég. (Elég előítéletesek vagyunk?)
Persze, de azért tekintve hogy milyen az élettudományok manipulatív területeinek társadalmi megítélése, egy ilyen rajzról könnyű azt feltételezni, hogy gúny.
