mindenképpen a nagyobb teljesítményű lenne jobb, de a belinkelt trotec is éppen csak ugyanazt tudja, mint amit én árulok használtan, (de majdnem gyári új állapotban), tehát semmi extra teljesítménye nincs a készüléknek.
A 70 nm es lakás páramentesítéséről írt mesét felejtsd el. ( Különben is légköbmétert kellene megadni, nem alapterületet. )
A megadott adat:
"Maximális párátlanító teljesítmény: 20 l/ nap (30°C/ 90 % pt.)" szerint 30 C fokos, és 90% páratartalmú levegőből tud egy nap alatt 20 liter légnedvességet kicsapatni.
(Ennek az értéknek a megértéséhez vedd figyelembe, hogy a páratartalom mérők ellenőrzésére egy elterjedt és bevált módszer az, hogy a páratartalom mérőt a mosógépből kiszedett kicentrifugált ruhák közé bedugod a ruháskosárban, és kb. fél óra múlva megnézed, hogy 95% relatív páratartalmat mutat-e . Ha igen, akkor nagyjából jó a készülék.) Ezek után talán el tudod képzelni, hogy milyen lehet a 90% os páratartalom - amire a max kapacitást megadták a Trotecnél.
A Nord- nál a 65m3-et adatból már látszik, hogy egy 30nm / 2 m magas helyiségbe elegendő a kapacitása, de a 30dB zajszint gyanúsan alacsony, ekkora zajszintet egy csendes szobában szoktak mérni, és ott biztosan meghallani, ha bekacsolnak egy ilyet, tehát .....
Ami nekünk van, de már nem használjuk, az egy 25-30 nm es nagyobb belmagasságú (átlag 3 méter fölött ) egy-légterű helyiségben 3-4 óra alatt le tudja húzni a páratartalmat 65%- környékére, de ne gondold, hogy egy 70nm es lakást egy készülék párátlanít és 50-55%%-on tartja a páratartalmat.
Ha za egész lakást akarod szárítani, akkor rakosgatni kell ide-oda, és fokozatosan, lassan javulni fog a helyzet.
Egy adott szoba levegője elég hamar érezhetően szárazabb és frissebb lesz, de amíg a falak kiszáradnak, az hetekbe-hónapokba is telhet.
Amúgy ebben a páramentesítés témában nincs túl sok variálási lehetőség: egy ventilátorral keringetik a levegőt, ami először hideg lamellák között megy át, ott kicsapódik belőle a pára, és lecsöpög a tartályba, utána a tovább áramló levegőt pedig visszafűtik a beszívott levegőnél még melegebbre, ami tovább csökkenti az áramló levegő relatív páratartalmát, és a helyiség hőmérsékletének is jót tesz.
A penész a falról nem fog eltűnni magától, akkor sem, ha totál kiszárítottad a lakást, és 40% a páratartalom hónapokon át. A foltok ott maradnak ahogy elpusztul a gomba, csak kifakulnak valamennyire.
Én anno precíziós kémiai eljárással 2/3 rész (páramentesítőből kinyert lágy) víz és 1/3 rész hypó összekeverésével csináltam oldatot, amit kézi szórófejes pumpás flakonnal ráspricceltem a maradék penészfoltra, és attól pár nap alatt eltűnt. (Anno nálunk fehér volt a fal eredetileg, tehát a hypó fehérítő hatásával nem volt gond.)
Teljesen logikus, hogy az adott helyen a leghidegebb ponton lecsapódik a pára. Ezzel meg is van az egyik életfeltétel, a víz örökös utánpótlása. Már csak a szerves anyag kell, ami valószínűleg tapéta, vagy gipszkarton is lehet (annak a papír rétege).
A gipsz azt hiszem nem igazán penész élőhely, önmagában a kopasz beton sem. A diszperzitet viszont nem tudom pontosan, és a direkte fürdőszobafestéket sem, de az valószínűleg biztosan nem. A fűrészporos tapéta kánaán, a házipor az atkaszarral, ember bőréről levált hámréteggel, macskaszőrrel szintén kaja.
Nekünk egy előző ( bérelt) lakásban a fal és a mennyezet találkozásánál jelent meg a penész, mivel abban vonalban egy épületszerkezetből adódó hőhíd miatt ott a fal 21-22 fokos belső hőmérséklet mellett is visszahűlt 17 fokosra.
Ennyi elég volt a légnedvesség kicsapódásához, és a penész megtelepedéséhez.
(A fal hőmérsékletét infra-hőmérővel mértem meg.)
Mivel kölcsönlakásban nem kezdtük el a hőhidakat megszüntetni, ezért vettünk egy páramentesítőt, amivel a relatív páratartalmat annyira le tudtuk csökkenteni, hogy a párakicsapódás megszűnt, és a penész némi hígított hypós permetezés után eltűnt, és nem is jött vissza.
A saját házat meg megcsináltuk szerkezeti hőhidak mellőzésével.
Ezt most találtam az ezermester honlapján, érdemes az egészet elolvasni, bár korántsem teljes.
A penész egy gomba, aminek a spórája mindenhol jelen van. Ha talál olyan helyet ahol szerves anyagra telepedve folyamatosan nedvességhez tud jutni, akkor megtelepszik, elszaporodik és telepeket alkot. Bontja a szerves anyagot (tapéta, bútor, ruha), penész foltokat és ezzel egészségügyi károkat okoz (asztma, allergia). A penészesedés megelőzéséhez nem kell más tenni, „csak” a gombák életfeltételeit meg kell szüntetni. Ez azonban nem egyszerű dolog!
Ehhez kapcsolódóan nagyon ajánlom a DigiLife-on vetített "Azok a varázslatos gombák" filmet is.
A penész ugyanis nem más mint a falban tanyázó penészgomba szaporodását biztosító klasszikus spóravető "gomba", a lényeg pedig nem az ami látszik. Ha azt levakarják attól még vígan újranő mint a csiperke.
Szia. Én is vásárlás előtt állok. A Trotec-nek szerintem lehetne nagyobb a tartálya, viszont szép a formaterve. A Trotec 75 pont fordítva: nem szép, de nagyobb a tartálya. Régebbi, de talán bejáratottabb típus.
szeretnék tanácsot kérni valakitől, aki hozzáértő :)
75 nm-es lakásról van szó, sajnos nagyon vizesek a falak, valamint a penész is itt-ott amott megjelent, valamint az ablakokon is páralecsapódás látható.
Szeretnénk venni egy páramentesítő készüléket de mivel nem értünk hozzá, kérném a segítségeteket.
Új vagyok, de már végig olvastam a topic-ot. Tavaly költöztünk egy korábban épült házba. Hőszigetelt ablakok, szigeteletlen falak. Fűtési szezon kezdete után néhány héttel több helyen penész jelent meg, ablakokon időnként folyt a víz. Szellőztetés nem elég hatásos. Tervezett külső szigetelést előrehoztuk, de tervezett bővítés miatt nem minden falon. Ahol elkészült, megszűnt a penészedés, ahol még nincs szigetelés, ott megmaradt. Páramentesítőt kaptunk kölcsönbe (WDH520), ez már mindenhol biztosította a kellő hatásfokot, de a bővítés 2017-ben esedékes, addig is kell megoldás, ha átmeneti is. A kölcsön készüléket pedig ebben a hónapban vissza szeretném adni. Igazából az egy légtérben lévő nappali-étkező-konyhát (kb. 30 m2) kell a géppel "kezelni".
Sziasztok. Új vagyok itt. Páramentesítő vásárlását tervezem, valószínűleg a Trotec TTK75E és a Midea 20 DEN3 közül fogok választani, hacsak nem tudtok jobbat. Ti melyiket ajánljátok? Fontos a megbízhatóság és a csendes működés.
Ezt így nehéz megmondani, mert ez erősen függ a páratartalomtól.
Amikor brutál módba ( ruhaszárítás) van kapcsolva, akkor kb 300 watt a teljesítményfelvétel, de ilyenkor full gázon megy egyfolytában. Ha automatán van akkor attól függően, hogy megy-e a klímakompresszor is, vagy csak a ventilátor jár, 50-300W közötti teljesítményt eszik.
Nálunk például egy kicsit több mint 10nmes 250 belmagasságú szobában volt kiteregetve egy fregoli ruha, amit ilyen üzemmódban estétől reggelig megszárított, de hogy a tartályba mennyi kondenzvíz lett, azt nem figyeltem.
Egy hat négyzetméteres fürdőszobában családi pacsálás után mindenhol állt a pára, és a csempéről szakadt a víz, azt kb két óra alatt teljesen kiszárította, és ahogy emlékszem 3-4 nap alatt telt meg az 5 literes tartály - de ez nem folyamatos üzem volt.
Most bekapcsoltam, és a kifújt levegőbe beleraktam két műszert, mind a kettő szerint kb 30C fokos és 30%rel páratartalmú levegőt nyom magából egy 6*15cm es kiömlőn 6m/sec "szélsebességgel. (ezt azért óvakodnék hirtelenjében m3/perc be átszámolni)
Szerintem egy olyan helyiségben, ahol tényleg túl magas a páratartalom (80 fölött) folyamatos automata üzemben egy nap alatt összehozhat egy tartálynyi (5L) kondenzvizet.
Én legutóbb az új ház építkezésénél használtam, a falfestés utáni száradásra segítettem rá, és akkor elég hamar kiszáradtak a falak.
Régebben kerestem gépet, de aztán tavaly a tél kezdete körül vettem egyet. Előtte kölcsönbe volt egy. Szépen teszi a dolgát. Mostanában már csak alig alig kapcsolgatjuk be naponta.
Arról volt szó, hogy a páramentesítő által lecsapatott víz az esővízhez hasonlóan lágy víz. Ezt vitattad, szerintem helytelenül. Esőből is létezik szennyezett, de az attól még lágy víz.