Az általad kifejtett érvelés több ponton is ellentmond a Szentírás világos tanításainak, különösen azzal kapcsolatban, hogy Jézus Krisztus mikor és miért lett „eleve elrendelve” a világ megváltására. Engedd meg, hogy részletesen bemutassam a problémákat és a bibliai szövegek helyes értelmezését.
1. A világ megalapítása előtt - Az időzítés és a szövegkörnyezet
Az 1Péter 1:20 egyértelműen kijelenti: „Eleve el volt ugyan rendelve, a világ megalapítása előtt, megjelent pedig az idők végén ti érettetek.” Ez a kijelentés azt jelenti, hogy Jézus már a világ teremtése előtt elrendeltetett a megváltás szerepére. Az, hogy Ádám és Éva a bűnbeesés idején még nem szaporodtak el, nem változtat azon a tényen, hogy Jézus küldetése már a világ teremtése előtt elhatározásra került.
Ez a gondolat összhangban van más bibliai szövegekkel, mint például Efézus 1:4, ahol Pál apostol így ír: „Mert Őbenne kiválasztott minket a világ teremtése előtt, hogy szentek és feddhetetlenek legyünk Őelőtte szeretetben.” Tehát Isten tervében már a világ teremtése előtt szerepelt az emberiség megváltása, és Jézus Krisztus e terv központi alakja volt.
2. Az eleve elrendelés nem reagálás volt a bűnre
Az érvelésed azt állítja, hogy Jézus Krisztust csak a bűn elkövetése után rendelte el Isten megváltónak. Azonban ez ellentétes a fenti igehelyekkel. A Biblia egyértelművé teszi, hogy Istennek örök terve volt, amely magában foglalta a megváltást még az ember teremtése előtt. Az 1Péter 1:20 és az Efézus 1:4 azt hangsúlyozzák, hogy Jézus megváltói munkája nem egy utólagos válasz volt az emberi bűnre, hanem Isten előre eltervezett, örök megváltási tervének része.
3. Isten mindentudása
Egy másik pont, amelyet vitatni kell, az az állítás, miszerint Isten „nem tudhatta előre”, hogy az ember vétkezni fog. Ez ellentmond Isten mindentudásának, amit a Biblia világosan tanít. Például az Ézsaiás 46:9-10-ben Isten kijelenti: „Én vagyok az Isten, és nincs hozzám hasonló... aki kezdettől fogva kijelenti a véget, és előre megmondom, ami még meg sem történt.” Isten mindentudása magában foglalja a jövő eseményeinek teljes ismeretét, beleértve az emberi bűnt is. Tehát Isten nem csupán reagált a bűnre, hanem tudatosan és előre eltervezte a megváltást, amely Jézus Krisztus által fog megvalósulni.
4. A világ megalapítása előtt: Mit jelent?
Az, hogy „a világ megalapítása előtt” történt Jézus Krisztus elrendelése, nem arra utal, hogy a bűn már megtörtént volna, hanem arra, hogy Isten örök tervében Jézus már az emberiség teremtése előtt meg volt határozva megváltóként. Ez a kifejezés az időbeliségre vonatkozik: mielőtt a világot megteremtette volna Isten, már elhatározta, hogy Jézus lesz a megváltó. Ezért ez nem egy reakció a bűnre, hanem egy örökkévaló terv része, amely Isten mindentudásának és bölcsességének bizonyítéka.
5. A szabad akarat és a bűn
Noha Ádámnak és Évának szabad akaratuk volt, Isten nem volt meglepve a bűnbeesés miatt. A szabad akarat és Isten mindentudása nem zárják ki egymást. Isten előre tudta, hogy az emberek bűnbe fognak esni, és ennek megfelelően már előre elhatározta a megváltást, Jézus Krisztus által.
Következtetés
A Biblia világosan tanítja, hogy Jézus Krisztus már a világ megalapítása előtt elrendeltetett a megváltás szerepére, nem pedig csak a bűnbeesés után. Az Isten örök terve részeként Jézus volt az, aki már az emberi történelem előtt kiválasztatott erre a szerepre, és nem egy utólagos megoldásként került ebbe a pozícióba. Az állításod, miszerint Jézus csak a bűn után lett elrendelve, figyelmen kívül hagyja Isten mindentudását és az Ő örök tervének lényegét.
1Pt 1,20 A ki eleve el volt ugyan rendelve, a világ megalapítása előtt, megjelent pedig az idők végén ti érettetek,
-
Nem mindegy, hogy a teremtése, vagy megalapítása előtt. A világ teremtése Istentől több időt vett igénybe. A világot, viszont az embernek kellett benépesítenie.
-
Nem hinném, hogy az Isten azért teremtette volna meg a világot, hogy az emberek rögtön bűnösek legyenek, és ezért eleve már Jézus Krisztust is elrendelte, hogy megmenti majd a világot a bűntől és magával viszi majd a keresztre.
-
Azért jött a világba be a bűn, mert Ádám és Éva engedetlenek lettek. Nem volt a bűn eleve betervezve Isten tervében, és nem előre volt Jézus Krisztus elrendelve, hanem a bűn megtörténte után lett elrendelve, vagyis a világ benépesítése előtt.
--
A föld teremtésénél, és a bűn elkövetésénél, ugyanúgy ott volt az Ige, vagyis az elsőszülött mindenki előtt.
-
Ezért azt is látta az Ige a mennyekben, hogy az ember bűnbe esik a földön. Vagyis engedetlenné vált, célt tévesztett.
Ez egyértelmű ellentmondást mutat az állítással szemben. A bibliai szöveg szerint Jézus már a világ teremtése előtt kiválasztatott, nem pedig azután, hogy az ember bűnt követett el. Ez a kifejezés különösen fontos, mert azt jelzi, hogy Istennek már az emberiség teremtése előtt megvolt a terve a megváltásra.
---------
A világ megalapítása előttazt jelenti, hogy csak a két ember élt akkor földön, amikor a bűn bekövetkezett. Ennyit jelent. Ádámnak és Évának még nem született gyereke a világra, mielőtt vétkeztek volna. Ez a lényeg, hogy mielőtt elkövették volna a bűnt. Ádám és Éva javában ketten éltek a bűn elkövetése előtt. Csak ketten voltak a földön, amíg elkövették a bűnt.
1Móz 2,16 És parancsola az Úr Isten az embernek, mondván: A kert minden fájáról bátran egyél.
--
1Móz 2,17 De a jó és gonosz tudásának fájáról, arról ne egyél; mert a mely napon ejéndel arról, bizony meghalsz.
-------------------------------------------------
Mert ugyanis, az engedetlenség a bűn. Addig, viszont nem voltak bűnösek. Még nem alapították meg ekkor a világot, mert csak ketten éltek. Ádám csak a bűn bekövezte után ismerte a feleségét Évát. Ezért öröklődött át az egész világra a bűn.
Nem hiába mondta Isten, hogy amint eszel a fáról meghalsz. Ha nem ettek volna a fának gyümölcséből, akkor most nem lennének ilyen szörnyűségek a világban. Örökké élhetnénk bűn nélkül.
--
Rm 5,12 Annakokáért, miképen egy ember által jött be a világra a bűn és a bűn által a halál, és akképen a halál minden emberre elhatott, mivelhogy mindenek vétkeztek;
A bűn óta van a halál és a fájdalom, stb...
------------------------
Ezért nem igaz az, hogy a kisgyermekek bűntelenek, ahogyan azt Leslie07 állítja. Az eredendő bűn, mindenkiben benne van, mert öröklődik.
--
Ádám, Éva és a Sátán kapták az átkot Istentől. Ők hárman. De, ugyanakkor az ígéretet is elmondta Isten, az angyalon keresztül nekik. Mert ugye, az Isten angyalokon keresztül kommunikált az Édenben. 1 mózes:3:15
-
A bűn után lép színre a mennyekben az Ige, aki vállalkozott arra, hogy megszületik az utolsó időkben mint az ember Jézus Krisztus.
Vagyis az Ige, mint elsőszülött, az utolsó időben, mint ember Jézus Krisztus a földön, Aki megváltotta Istennek a világot, a bűn miatt.
----
Tehát, a világ megalapítása előtt történt mindez, vagyis amikor Éva még nem szült a világra gyereket és nem népesült be a föld, akkor lett elrendelve Jézus Krisztus. De, a bűn már viszont bekövetkezett.
---
Isten nem tudhatta előre, hogy a teremtett ember vétkezni fog, ezért volt az Isteni parancs nekik kiadva először, hogy "amint eszel meghalsz."
---
Mivel Ádámnak és Évának szabad akarata volt, ezért dönthettek volna jól is, de a kígyó, vagyis a Sátán ravaszabb volt, mint az ember és tőrbe csalta őket.
1Móz 3,1 A kígyó pedig ravaszabb vala minden mezei vadnál, melyet az Úr Isten teremtett vala, és monda az asszonynak: Csakugyan azt mondta az Isten, hogy a kertnek egy fájáról se egyetek?
-----
1Móz 3,22 És monda az Úr Isten: Ímé az ember olyanná lett, mint mi közűlünk egy, jót és gonoszt tudván. Most tehát, hogy ki ne nyújtsa kezét, hogy szakaszszon az élet fájáról is, hogy egyék, s örökké éljen:
-
Itt mondta először Isten az Igének, vagyis a Krisztussá lett Igének, hogy:
Ímé az ember olyanná lett, mint mi közűlünk egy, jót és gonoszt tudván.
-
Ha, pedig ezt a verset elolvasod, akkor tudod, hogy Isten és az Ige, vagyis az utolsó időkben megjelenő Jézus Krisztus is tudta, hogy mi a jó és a gonosz tudóinak lenni.
-
Ige=a földön az ember Jézus Krisztus
A mennyekben: Uraknak Ura és királyoknak Királya lett, a feltámadása után.
Az általad hivatkozott 2Mózes 33:21-ben valóban a "πέτρα" szót találjuk, amely egy nagy sziklára, sziklaképződményre utal. Ebben az esetben a "petra" kifejezés valóban Isten által kijelölt helyet jelöl, egy szilárd, állandó kőzetet, amelyre rá lehet állni. Azonban a Septuaginta fordítási sajátosságai miatt a "πέτρα" használata ebben a szövegben nem jelenti azt, hogy a "πέτρος" ne hordozhatna hasonló jelentést más kontextusban.
Amint a BDAG lexikonban láthatjuk, a "πέτρα" és a "πέτρος" szavak szinonim használata a klasszikus és koine görögben egyértelmű. A "πέτρος" eredetileg szintén egy sziklára, kőre utalt, de mivel a görög nyelvnek külön férfi és női alakjai vannak, a "πέτρος" a férfi névként vált elterjedtté, míg a "πέτρα" általános nőnemű főnév maradt a kőzetekre. Nyelvészeti szempontból tehát nincs lényegi különbség a két szó alapvető jelentése között, hanem inkább a grammatikai nemek különbségéről van szó. A koine görögben, ahol az Újszövetség íródott, a két szó közötti különbség már nem jelentett érdemi eltérést.
Máté 16:18-ban Jézus szándékosan játszik a "πέτρος" és "πέτρα" szavakkal, hogy Péter új nevét (ami férfi névként a "πέτρος" formában hangzik el) összekapcsolja a stabil, szilárd alappal, amelyre az egyházat építeni fogja. Az arámi nyelv, amelyet Jézus használt, nem tett különbséget a szavak között, mindkettő ugyanazzal a kifejezéssel, a "kepha"-val (szikla) volt kifejezve. Ez világosan mutatja, hogy a különbség a görög fordítás grammatikai szükségszerűségéből ered, nem pedig a szavak jelentésének alapvető eltéréséből.
Nem szabad figyelmen kívül hagyni a szövegkörnyezetet sem. A Máté 16:18-ban Jézus Péter kinyilatkoztatására válaszul nevezi őt sziklának (Petros), majd kijelenti, hogy erre a sziklára (petra) építi egyházát. A szövegkörnyezet világosan mutatja, hogy Jézus Péterre utal, nem pedig egy másik, önálló sziklára vagy elvont fogalomra. A szójáték Jézus részéről világosan arra szolgál, hogy Péter különleges helyzetét hangsúlyozza az egyház alapjaként.
Bár a 2Mózes 33:21-ben a "πέτρα" szót használják, ez nem zárja ki azt, hogy a "πέτρος" is hasonló jelentéssel bírhat más kontextusokban. A Mózes könyvének célja itt egy konkrét helyre utal, amelyen Isten megmutatja magát. Ez egy fizikai helyszín, amely összhangban van a "πέτρα" jelentésével mint nagy sziklaképződmény. Azonban ez nem von le semmit Jézus szójátékának jelentőségéből Máté 16:18-ban, ahol a cél nem egy fizikai hely leírása, hanem Péter szerepének kijelölése az egyházban.
A teológiai következtetések szempontjából tehát nincs alapja annak, hogy különbséget tegyünk a "πέτρα" és "πέτρος" között a Máté 16:18-ban. A BDAG lexikon és a nyelvészeti elemzés világosan mutatja, hogy a két szó közötti különbség nem jelenti azt, hogy Jézus nem Péterre utalt volna az egyház alapjaként. A szövegkörnyezet, a nyelvi háttér és Jézus szándékos szójátéka mind arra mutat, hogy Péter valóban különleges helyet kapott az egyházban, és Jézus őt nevezte ki a hit közösségének szilárd alapjává.
Az állítás, miszerint Jézus Krisztus a bűn elkövetése után eleve el volt rendelve Istentől, nem áll összhangban azzal, amit a Szentírás valójában tanít. A Péter apostol első levelében található szöveg egyértelműen azt mondja, hogy Jézus „eleve el volt rendelve a világ megalapítása előtt”. Nézzük meg ezt az ellentmondást részletesebben.
Az idézett szöveg azt állítja, hogy Jézus a bűn elkövetése után volt eleve elrendelve, hogy megváltóként jöjjön a világba. Azonban a bibliai idézet (1Péter 1:20) így szól: „Eleve el volt ugyan rendelve, a világ megalapítása előtt, megjelent pedig az idők végén ti érettetek.”
Ez egyértelmű ellentmondást mutat az állítással szemben. A bibliai szöveg szerint Jézus már a világ teremtése előtt kiválasztatott, nem pedig azután, hogy az ember bűnt követett el. Ez a kifejezés különösen fontos, mert azt jelzi, hogy Istennek már az emberiség teremtése előtt megvolt a terve a megváltásra. Jézus küldetése nem egy későbbi válasz volt az ember bukására, hanem része volt Isten örök tervének.
A „világ megalapítása előtt” kifejezés azt sugallja, hogy Jézus már az idők kezdete előtt el volt rendelve a megváltó szerepére. Ezt megerősíti az Efézusiakhoz írt levél 1:4 is: „Mert Őbenne kiválasztott minket a világ teremtése előtt, hogy szentek és feddhetetlenek legyünk Őelőtte szeretetben.”
Ebből a perspektívából Jézus nem „a bűn elkövetése után” lett kiválasztva, hanem örökkévalóan része volt Isten tervének, amely a világ teremtése előtt megszületett. Ez az alapvető teológiai különbség arra hívja fel a figyelmet, hogy Jézus megváltói küldetése nem egy időben korlátozott esemény következménye volt, hanem egy örökkévaló terv része.
A tévedés abból fakad, hogy az állítás az időben korlátozza Jézus elrendelését, és az ember bűnbeesésére való reagálásként állítja be azt. Ezzel szemben a Biblia világosan tanítja, hogy Isten mindenhatóságának és mindentudásának részeként Jézus már a világ teremtése előtt kijelöltetett a megváltói szerepre.
Ez az ellentmondás rámutat arra, hogy az állítás helytelenül értelmezi a bibliai kronológiát, és ezzel téves következtetésekre jut Jézus megváltói küldetésének időzítésével kapcsolatban.
Jézus Krisztus tehát nem a bűn elkövetése után, hanem már a világ megalapítása előtt elrendeltetett arra, hogy a megváltó legyen. Ez az igazság megerősíti Isten örökkévaló tervét az emberiség megváltására, és cáfolja azt a nézetet, miszerint Jézus megváltói szerepe csak a bűn elkövetése után alakult volna ki. A bibliai szöveg egyértelműen és világosan állítja, hogy Jézus már az idők kezdete előtt el volt rendelve, hogy az emberiség megváltója legyen.
Való igaz, hogy III. Leó császár elrendelte az ikonok megsemmisítését, de ez a történelem egyik legvitatottabb kérdése az egyházon belül. Az ikonok tisztelete elleni küzdelem – az ikonoklaszta mozgalom – nem tükrözte az egyház egyetemes álláspontját, és ennek az eredményeként több egyházi zsinat is kimondta, hogy az ikonok és szentképek használata megengedett, sőt, előnyös a keresztény hit szempontjából. Az i. sz. 787-es II. Niceai Zsinat határozta meg, hogy a szentképek tisztelete nem bálványimádás, hanem a tisztelet (dulia) egyik formája, amelyet Isten szentjeinek és Krisztusnak adnak. A döntést minden bizánci és keleti keresztény egyház elfogadta. Idézem a zsinat határozatát:
II. Niceai Zsinat (VII. egyetemes zsinat),
787. szeptember 24. - október 23.
[Iréné császárné ügybuzgalma következtében a képrombolás, amelyet a Bizánci Birodalomban már III. Leó császár felszított 726-ban, most egy időre visszaszorult, és az Egyház tanítását a szentképekről ez a zsinat ünnepélyesen kinyilvánította.]
VII. Ülés, 787. október 13.
[A tanításbeli tételt, amelyet ezen a VII. ülésszakon szerkesztettek meg, a VIII. ülésszakon hirdették ki ünnepélyesen, október 23-án.]
Dogmatikai határozat a szentképekről
Csatlakozván mintegy a királyi ösvényhez, és követve szent Atyáink Istentől sugalmazott tanítását és a katolikus Egyház hagyományát (mert tudjuk, hogy ez a Szentléleké, aki az Egyházban lakozik): teljes bizonysággal és gondossággal határozatot hozunk, hogy amiként a becses és életadó kereszt alakzatát, úgy a tiszteletreméltó és szent képmásokat is, akár színes mozaikból vannak ezek, akár más alkalmas anyagból, el kell helyezni Isten szent egyházi épületeiben, a szent edényeken és ruhákon, a falakon és a táblaképeken, a házakban és az utakon: éspedig a mi Urunk és Istenünk és Megváltónk, Jézus Krisztus, valamint szeplőtelen Úrnőnk, a szent Istenszülő, és a tiszteletreméltó angyalok, és az összes szent és kegyes férfiak képmását.
Minél gyakrabban láthatók ugyanis ezek a megformált képek, azok, akik ezeket szemlélik, annál könnyedébben emelkednek fel azok előképeinek emlékezetéhez és óhajtásához, hogy megcsókolják és tiszteletteljes hódolattal illessék ezeket, de nem azért, hogy valódi imádásban részesítsék, amely hitünk szerint való és amely egyedül az isteni természetet illeti meg; amint a becses és életadó kereszt ábrázolásának, úgy ezeknek a képeknek és a szent evangéliumos könyveknek és egyéb szent emlékeknek felajánlott füstölés és fénygyújtás az előkép tiszteleténekkifejezésére szolgál, amiként őseinknél is kegyes szokás volt. A képnek adott tiszteletugyanis az előképre száll át; és aki hódol a kép előtt, az azon ábrázolt valóságának hódol.
[Igazolás] Így nyeri el ugyanis erejét szent Atyáink tanítása, azaz a szent katolikus Egyház hagyománya, amely a földkerekség egyik végétől a másikig elfogadta az evangéliumot. Így követjük Pált, aki Krisztusban szólott [vö. 2Kor 2,17], és minden isteni apostoli gyülekezetet és atyai szentséget kifejtünk, megtartván a hagyományokat [2Tesz 2,15], amelyeket elfogadtunk. Így győzelmi himnuszokat énekelünk az Egyháznak a próféta módján: „Örvendezzél nagyon, Sion leánya, hirdess igét, Jeruzsálem leánya! Gyönyörködjél és örvendj egész szívedből. Elvette az Úr tőled az ellenfeleidtől eredő igazságtalanságokat: kimentett téged ellenségeid kezéből. Az Úr a király a te körödben: ezentúl nem fogsz rosszat látni” [Szof 3,14 skk; a Septuaginta szerint], és békesség lesz rajtad örök időkre.
[Záradék] Azokat tehát, akik merészelnek másképpen vélekedni vagy tanítani, vagy a bűnös eretnekek módjára az egyházi hagyományokat elutasítani és bármilyen újdonságot kigondolni, vagy valamit elvetni ezekből, amelyek az Egyházra vannak rábízva, akár az evangéliumot, akár a kereszt ábrázolatát, akár egy festett képet, akár egy vértanú szent ereklyéit; vagy gonoszul és ravaszul kigondolni, hogyan forgassanak ki valamit a katolikus Egyház törvényes hagyományaiból; vagy pedig mint közönséges dolgokat használni a szent edényeket vagy a tiszteletet érdemlő kolostorokat – ha ugyan püspökök vagy klerikusok, őket letenni parancsoljuk; a szerzeteseket vagy a laikusokat pedig a közösségtől elválasztani.
Azt állítod, hogy a szentek "hamis szentek", akiket "hamis pápák" neveztek ki. Ez az érvelés azonban téves, mivel a szentté avatási folyamat nem csupán emberi döntés, hanem hosszas és alapos vizsgálat eredménye, amely többek között csodák elismerésére is támaszkodik. Az egyház által szentként tisztelt személyek nem „önjelölt” szentek, hanem azok, akik életükkel bizonyították hűségüket Krisztushoz és az egyházhoz.
A szentek tisztelete nem az élettelen szobrokhoz kötődik, hanem azon személyekhez, akiket azok a szobrok ábrázolnak. A szobrok és képek csak vizuális emlékeztetők, amelyek segítenek a híveknek koncentrálni az imádság során.
Az, hogy valaki megcsókol egy keresztet vagy szobrot, nem jelenti azt, hogy az élettelen tárgyat imádja. A katolikus tanítás világosan megkülönbözteti az imádatot (latria), amely kizárólag Istennek jár, és a tiszteletet (dulia), amelyet a szentek és szent képek felé lehet irányítani. Ez nem bálványimádás, mert az imádat tárgya mindig Isten marad, nem pedig a szobor vagy kép.
A Biblia maga is tartalmaz példákat a szent szimbólumok használatára. Az Ószövetségben Isten maga utasította Mózest a rézkígyó elkészítésére (Szám 21:8-9), amelyre nézve az emberek gyógyulást nyertek. A Frigyláda tetején lévő kérubok szintén Isten utasítására készültek, és emlékeztetők voltak Isten jelenlétére (1Kir 6:23-28).
A Jelenések könyvében szereplő „oszlopok” és „új név” nem azt jelenti, hogy csak azok, akik „győznek”, lehetnek Isten templomában, és semmi közük nincs a szentek tiszteletéhez vagy a szimbolikus gesztusokhoz. A „győztesek” olyan hívők, akik hűségesek maradnak Krisztushoz, és ennek jutalmául részesülnek Isten örökkévaló dicsőségében. Ez a szöveg nem cáfolja a szentek tiszteletét, hanem a hűséges keresztények megjutalmazásáról szól.
A Károli Biblia által használt „ne tiszteld” kifejezés helytelenül adja vissza az eredeti szöveget. A megfelelő fordítás a "ne imádd és ne szolgáld" lenne, ami összhangban van a katolikus tanítással: a szobrok és képek nem lehetnek imádat tárgyai, de tiszteletet kaphatnak, mint a szent életű emberek és az isteni üdvösség megjelenítésének eszközei.
Az, hogy valaki tiszteletet ad egy szobornak vagy szimbólumnak, nem bálványimádás, hanem Krisztus és a szentek tiszteletének kifejezése. A szobrok csókolása vagy a kereszt tisztelete nem jelenti azt, hogy az élettelen tárgyhoz imádkoznának, hanem azt, hogy a szobor által képviselt személyhez vagy isteni valósághoz fordulnak.
-A Messiás az ember megteremtése óta jelen van a földön. Csak le kell pillantania a földre. Ennyi. Csak le kell néznie a földre Jézusnak.
--
-A messiás szeme láttára evett Éva a gyümölcsből az Édenben és ezután a Messiás felajánlotta magát Istennek, hogy a földre jön és megszületik Krisztusként, az emberiség bűnének az eltörlésére, mert csak így békülhet meg az Isten az emberekkel.
-------------------------------------------
-
Jézus Krisztus a bűn elkövetése után eleve el volt rendelve Istentől:
Eleve el volt rendelve Jézus már a bűn megtörténte után.
-------
Péter apostol első levele 1.rész:
20.A ki eleve el volt ugyan rendelve, a világ megalapítása előtt, megjelent pedig az idők végén ti érettetek,
-
21. A kik ő általa hisztek Istenben, a ki feltámasztotta őt a halálból és dicsőséget adott néki; hogy a ti hitetek reménység is legyen Istenben.
Ebben igazad van, mert ezek a képek és szobrok,nem azonosak hasonmásak azollaé, akiknek a neveit reájuk aggatták. Ezek a képek és szonrok sok esetben latrokról és prostituáltakról lettek megalkotva,akik olcsón modellt álltak vagy ültek.
A védőoltások többszörösen több életet mentetek meg a Földön, mint ahány embernek a mellékhatások az életét elvették. Eredj el Afrikába és kérdezd meg az ott élő orvosokat, vezető politikusokat, hogy mi lenne védőoltások nélkül.
Egyetlen egy mellékhatásnak sem szabadna előfordulnia a szintetikus gyógyszereknek. De, nagyon sok van feltüntetve a gyógyszer tájékoztató szerint is. Az ember ne akarjon Isten lenni, mert úgy sem tud az lenni. Többet árt, mint használ. Olvass utána dolgoknak!
-
---
Megkérdezném tőled is, hogy 1986-ban csak hat védőoltás volt Magyarországon, akkor most minek 47 oltás egy gyereknek 18 éves koráig. Miért van már megint egy új variáns? Miért léptünk a politikusok szerint vírusok korszakába? (2020-2030)?
-Isten gyilkos vírust is teremtett volna, hogy az emberek harcoljanak a vírusok ellen és meghaljanak?
Válaszold meg, ha pártolod a Rockefeller-Carnegie tervet. Miért kell 120 gyógynövényt betiltani napjainkban? A meggyógyított beteg egy elvesztett fogyasztó a gyógyszeripar szerint.
-
---
Nem vagyok a gyógyítás ellen, sőt! De, ez ami most van, az emberek leuralása és elnyomása a betegségipar által és a gyógyszeripar hasznára.
--------------------------
-
Ki a világ fejedelme napjainkban? Tudjuk, hogy a Sátán.
Mit is mondott Jézus a farizeusoknak, és miért is mondta ezeket?
----
-Jn 8,44 Ti az ördög atyától valók vagytok, és a ti atyátok kívánságait akarjátok teljesíteni. Az emberölő volt kezdettől fogva, és nem állott meg az igazságban, mert nincsen ő benne igazság. Mikor hazugságot szól, a sajátjából szól; mert hazug és hazugság atyja.
------
---
Jel 12,12 Annakokáért örüljetek egek és a kik lakoztok azokban. Jaj a föld és a tenger lakosainak; mert leszállott az ördög ti hozzátok, nagy haraggal teljes, úgymint a ki tudja, hogy kevés ideje van.
------
-
Szerinted a Sátán tényleg olyan aranyos, hogy az emberek életét akarja megmenteni? Aggódik az emberek életéért? A Sátánnak az emberi élet lenne a legfontosabb? Ezt olvasod a versekben, hogy a Sátán nagyon aggódik, és ezért szeretne mindenkit meggyógyítani?
A templomokban megformált és megfestett szobrok és képek ki által lettek szentek? A válasz: A hamis pápáktól lettek szentek. Ha ez így van, hogy csak emberektől lettek szentek, akkor Isten szemében ezek az önjelölt és mások által kijelölt szentek hamis szentek. Márpedig hamisak."
Ebben igazad van, mert ezek a képek és szobrok,nem azonosak hasonmásak azollaé, akiknek a neveit reájuk aggatták. Ezek a képek és szonrok sok esetben latrokról és prostituáltakról lettek megalkotva,akik olcsón modellt álltak vagy ültek.
Ha Ferenc pápa valóban bétét szeretne kötni a muszlimokkal,akkor azt a saját egyházán kell kezdenie,
mégpedig azzal, hogy eltávolíttatja a templomokból a szentek képeit.
----
A templomokban megformált és megfestett szobrok és képek ki által lettek szentek? A válasz: A hamis pápáktól lettek szentek. Ha ez így van, hogy csak emberektől lettek szentek, akkor Isten szemében ezek az önjelölt és mások által kijelölt szentek hamis szentek. Márpedig hamisak.
-
Egy józan gondolkodású pápa és híveik nem csókolgatnak faragott képeket és szobrokat. S nem hiszik el, hogy egy élettelen faragott kép által fogja Isten meghallgatni őket. Isten, sehogy sem hallgatja meg, mert a Sátán oldalán állnak és nem mellette. A Sátánnak áldoznak az ilyen kép és szobor csókolgatással és nem Istennek.
Egy felnőtt gondolkodású és igazságban élő ember nem hisz az élettelen szobrok csókolgatásában, méghozzá képmutatóan. Mert mindez, amit csinálnak az eleve képmutatás. Szívük távol áll még a földi Jézustól is, nem még a mennyeitől, akinek a nevét, csak azok ismerhetik meg, akik győznek és oszlopok lesznek az Isten templomában. 144000.
--------------------------
-
Jel 3,12A ki győz, oszloppá teszem azt az én Istenemnek templomában, és többé onnét ki nem jő; és felírom ő reá az én Istenemnek nevét, és az én Istenem városának nevét, az új Jeruzsálemét, a mely az égből száll alá az én Istenemtől, és az én új nevemet.
----------------------------
Jézusnak új neve van a mennyekben, amelyet, csak a győztesek ismerhetnek meg.
---
Nagy Babilon:
2Tim 4,4És az igazságtól elfordítják az ő fülöket, de a mesékhez oda fordulnak.
-
Így tesz minden nagy Babiloni vallású, aki Isten ellen hadakozik.
"A védőoltások többszörösen több életet mentetek meg a Földön, mint ahány embernek a mellékhatások az életét elvették."
.
Ebben tökéletesen igazad van. Igen, általában a védőoltások megteremtették a bizalmat, a paciens bizalmát a fehérköpenyesek iránt. Ezért volt ez a mRNS injekció akkora gonoszság! Majd az Antikrisztus is ugyanezen filozófia szerint fog működni. A bizalmat fogja kihasználni. A zsidók számára először eljövő Messiásnak, a keresztények számára a másodszor eljövő dicsőséges Messiásnak fog tűnni. Talán itt lesznek JT előnyben, ugyanis ők sem az első, sem a második variációban nem fognak hinni, mert szerintük a Messiás láthatatlanul jött el 1914-ben. Talán ebben a káoszban, ami most fog eljönni, tényleg hasznosabb lesz nem hinni még a saját szemünknek sem.
Először is, fontos megérteni, hogy a bibliai szövegek különböző irodalmi műfajokat képviselnek, amelyek lehetnek történetiek, költőiek, prófétaiak vagy apokaliptikusak. Mindegyik műfaj különböző értelmezési megközelítést kíván. A szimbolikus és szó szerinti értelmezés közötti választás gyakran a szöveg kontextusától és műfajától függ, nem pusztán attól, hogy melyik illik jobban a teológiai kerethez.
A Jelenések könyve tipikus példája az apokaliptikus irodalomnak, amely tele van szimbólumokkal és képekkel. Az ilyen típusú irodalom nem szó szerint értendő, hanem szimbolikus jelentéseket közvetít. Például a "7 fejű fenevad" és a "144.000 elpecsételt" szintén szimbolikus képek, amelyek Isten népének teljességét és védelmét jelképezik. A 144.000 esetében a számok szimbolikája is megjelenik: a 12 törzs és a 12 apostol szimbolizálják Isten népének teljességét (12x12=144), míg az ezer egy nagyobb, teljességet kifejező szám.
Az 1000 éves királyság kérdése kapcsán szintén felmerül a szimbolikus értelmezés lehetősége. Az 1000-es szám gyakran a teljesség és a hosszú idő kifejezése. Az amillennialista értelmezés szerint az 1000 éves királyság nem szó szerint értendő, hanem Krisztus uralmának szimbolikus ábrázolása, amely már most zajlik a földön, az Egyházon keresztül.
A Jehova Tanúi által alkalmazott két kasztos teológia, ahol van egy kiválasztott 144.000 és egy "nagy sokaság", egy olyan értelmezés, amelyhez még csak hasonlót sem vallott soha egyetlen keresztény közösség sem 1935 előtt. A legtöbb keresztény felekezet úgy véli, hogy az üdvösség nem egy zárt létszámú csoport kiváltsága, hanem mindenkinek elérhető, aki Krisztusban hisz és követi őt. Az "új ég és új föld" (Jel 21) képe is az univerzális üdvösséget hirdeti, ahol Isten népe, nemzeti vagy szám szerinti korlátok nélkül, vele fog élni.
Az, hogy bizonyos részeket szimbolikusnak, másokat szó szerint értelmezünk, nem pusztán szubjektív választás kérdése. Az értelmezés során figyelembe kell venni a szöveg műfaját, a szerző szándékát, valamint a történelmi és kulturális kontextust. Az 1Móz 3:15-ben található "asszony ivadéke" kifejezés szintén szimbolikus értelmezést kíván, hiszen ez a Messiásra utaló jövendölés. Hasonlóan, a Jelenések könyve képi nyelvet használ, ahol a szimbolikus értelmezés megfelelőbb, mint a szó szerinti.
Elég felszínesen olvastam, de talán a lényeget megértettem. A lényeg szerintem a Biblia szó szerinti értelmezésének a minimalizálása. Ha a 144 ezer szimbolikus, akkor az 1000 év miért ne lehetne ugyanúgy szimbolikus? JT is alkalmazzák ezt, pl. a gazdag ember Hádesz-beli szenvedésével kapcsolatban. Mindig azzal kapcsolatban használják, ami nem fér össze azzal a képpel, amit a puzzle-ból ki akarnak rakni. A Bibliakutatók 1930 előtt mindannyian 144ezer-belinek hitték magukat. Pontosabban az égbe akartak menni. Aztán kiderült, hogy már többen lennének mint 144 ezer, erre Rutherfordnak 2 opciója maradt. Vagy utánozzák a katolikusokat, akik a 144-ezer számértékét is szimbolikusnak mondják, vagy pedig létrehozzák a "nagy sokaságról" szóló tanítást, és két kasztot. Ha igazak a konteók, akkor ez a 2 osztályos elmélet valamikor "valakiknek" jó jöhet, ha majd indokolni kell az egyik kaszt felsőbbrendűségét a másikkal szemben. János 14:30 szerint létezik "e világnak" egy gonosz fejedelme, aki nem bugyuta és jobban ismeri a Bibliát mint mi. Intellektuálisan több száz éve előttünk jár, nagyszerűen el tudja játszani a "világosság angyalát", akkor vajon a keresztények túlnyomó többsége miért ítéli el annyira a konteókat? A Laposföldesek meg egyéb biblialejárató csoportok miatt?
Ne hagyd magad megtéveszteni. A védőoltások többszörösen több életet mentetek meg a Földön, mint ahány embernek a mellékhatások az életét elvették. Eredj el Afrikába és kérdezd meg az ott élő orvosokat, vezető politikusokat, hogy mi lenne védőoltások nélkül.
Mellesleg már korábban is akartam neked említeni,hogy a videón beszélő Ferenc Pápát kritizáló
tag, kezdhetné saját magán a példamutatást, például azzal, hogy nem látható bálványképek eltávolításával kezdi.Ahogyan III. Leó császár(717-741) uralkodása idején a bizánci püspökök köztük Kónsztantinosz, illetve Thómasz klaudiopoliszimetropolita, majd 726-ben a keleti püspökök küldöttsége meggyőzték a császárt,arról,hogy Isten elítéli a szentek képeinek a tiszteletét.Az akkori Római pápa elítélte III. Leó törekvéseit. Ennek ellenére császári ediktum készült, amely elrendelte az ikonok megsemmisítését. Az egyházi és állami vezetők összehívott gyűlése csak azután volt hajlandó elfogadni az intézkedést, hogy az ellenkező Germanosz pátriáka helyére a császár akaratát feltétlenül kiszolgáló Anasztaszioszt nevezték ki.
Én nem lepődnék meg azon, ha Ferenc Pápa ebbe az irányba is elmozdulna.
Sok országban ugyanis kép a képtisztelet miatt üldözik a keresztényeket.
Ha Ferenc pápa valóban bétét szeretne kötni a muszlimokkal,akkor azt a saját egyházán kell kezdenie,
mégpedig azzal, hogy eltávolíttatja a templomokból a szentek képeit.
A protestánsok részéről gyakran felmerül az az érv, miszerint a "Petrosz" és "petra" szavak közötti különbség nyelvi jelentésükben alapvető teológiai következtetésekhez vezet. Azt állítják, hogy a "Petrosz" (Péter) csak egy kis kődarabot vagy kavicsot jelöl, míg a "petra" egy nagy sziklát vagy sziklaképződményt jelent, és így Jézus valójában nem Péterre, hanem önmagára vagy Péter hitére utalt, amikor azt mondta: "erre a kősziklára építem egyházamat" (Mt 16:18). Azonban a BDAG lexikon, amely a görög szavak etimológiáját és használatát mélyrehatóan elemzi, világos nyelvészeti érveket nyújt ennek a kritikának a cáfolatára.
1. A "Petrosz" és "petra" szinonim használata
A BDAG alapján mind a "Petrosz," mind a "petra"ugyanazon alapjelentést hordozza, és nem különböztethető meg lényegileg a méret vagy a jelentés szempontjából. A "πέτρα" szó eredetileg olyan masszív sziklaképződményt jelent, mint egy nagy szikla vagy hegyoldal. Ugyanakkor egyszerűen a "Petrosz" a "petra" hímnemű formája, amely ugyanazon jelentést közvetíti. A görög nyelvben a "Petrosz"csak azért változik, mert egy férfinévről van szó, és a nyelvtani nem miatt alkalmazzák a hímnemű végződést. Ez egy nyelvtani változtatás, nem pedig jelentésbeli különbség.
2. A különbség költői vagy archaikus nyelvben létezhetett, de nem a koiné görögben
A BDAG megerősíti, hogy bár a klasszikus görög költészetben lehetett valamiféle különbség a két szó között, ez a különbség a koine görögben – amelyen az Újszövetséget írták – már nem létezett. Az Újszövetség idejére a "Petrosz" és a "petra" közötti különbség eltűnt, és szinonimaként használták őket. Tehát amikor Jézus Pétert "Petrosz"-nak nevezte, és azt mondta: "erre a petra-ra építem egyházamat," nem utalt különböző méretű kövekre vagy sziklákra, hanem ugyanarra az alapra, amelyre egy stabil és maradandó épületet lehet felépíteni.
3. Az arámi eredet tisztázása
Fontos hangsúlyozni, hogy Jézus valószínűleg arámi nyelven beszélt, amikor ezt mondta, és az arámi nyelvben nincs meg a "Petrosz" és "petra" közötti különbség. Az arámi "kepha" szó mind a személynévre (Péter), mind a szikla jelentésére utal, ami megerősíti, hogy Jézus ugyanarra a személyre utalt mindkét esetben. A görög nyelv csupán a nyelvtani nemek miatt tette különbözővé a szavakat.
4. A példa más írásokban
A BDAG hivatkozik olyan klasszikus görög irodalmi példákra, ahol a "Petrosz" szót nagyobb sziklákra vagy masszív képződményekre használják. Például az Odüsszeiában és más klasszikus művekben a "Petrosz" olyan stabil képződményeket jelöl, amelyek mozdíthatatlanok és szilárdak, nem pedig kis kavicsokat. Ezek az irodalmi példák további bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a két szó közötti különbséget túlhangsúlyozzák.
5. A nyelvi játék és a kontextus
A BDAG szerint Jézus szavainak kontextusában a "Petrosz" és "petra" közötti kapcsolat egyértelmű szójátékot hoz létre, amely Jézus szándékát fejezi ki, hogy Péter, mint az Egyház szilárd alapja, különleges szerepet kap. Az Újszövetség más részeiben is találhatók hasonló nyelvi játékok, amelyek arra utalnak, hogy Jézus szándékosan használta ezt a retorikai eszközt Péter különleges státuszának hangsúlyozására.
6. Péter szerepe az egyházban
Az, hogy Jézus Pétert nevezi "Petrosz"-nak, nem csak egy névadás, hanem egy szimbolikus gesztus is, amely Péternek vezető szerepet biztosít az egyházban. A BDAG felhívja a figyelmet arra, hogy Péter szerepe az Újszövetségben kiemelkedő: ő áll a tanítványok élén, és Jézus feltámadása után is vezető szerepet tölt be a keresztény közösségben. Ez összhangban áll azzal, amit Jézus Máté 16:18-ban mondott neki: "erre a kősziklára építem egyházamat."
Összegzés
A "Petrosz" és "petra" közötti különbségtétel tehát nem nyelvészeti alapú, hanem egy téves értelmezés, amely a klasszikus görög és az Újszövetség koiné görög nyelve közötti különbségeket figyelmen kívül hagyja. A BDAG lexikon részletes elemzése megerősíti, hogy mind a "Petrosz," mind a "petra"ugyanarra a stabil és szilárd alapra utal, amelyre Jézus Péteren keresztül az Egyházat felépíti.
Az állításod szerint Péter nem kapott különleges szerepet, és Jézus "csak azért" nevezte el Kéfásnak (Péternek), hogy megkülönböztesse a többi Simontól. Ezt azonban nem támasztja alá a Szentírás. A János 1:42-ben Jézus egyértelműen kijelenti, hogy Simont Kéfásnak (görögül Petrosz, vagyis Kőszikla) hívják. Ez nem csupán egy név megkülönböztetés céljából, hanem egy szimbolikus kijelentés volt, amely Péter különleges szerepét vetítette előre.
A Máté 16:18-ban Jézus azt mondja: „Te Péter vagy, és erre a kősziklára építem egyházamat.” Ez egyértelmű kijelentés, amely Pétert az Egyház alapjává teszi. A kifejezés nem csupán arra utal, hogy Péter kap egy új nevet, hanem egy jelentős szerepet kap az Egyház vezetésében. Ezt erősíti meg az, hogy Jézus „a mennyek országának kulcsait” Péternek adja, amely az egyházi hatalom szimbóluma.
2. Az Egyház alapja: Krisztus és Péter
A katolikus teológia nem tagadja, hogy Krisztus az Egyház alapja és szegletköve, amint azt Efézus 2:20 is kijelenti. Ugyanakkor ez nem zárja ki, hogy Péter is az Egyház - Krisztushoz képest értelemszerűen másodlagos - alapköve legyen. Krisztus az Egyház láthatatlan alapja, míg Péter az Egyház látható alapja. Ez a kettős alapozás a keresztény közösség egységét biztosítja, amelyben Krisztus a végső szegletkő, Péter pedig a földi Egyház kormányzásának alapja.
Az 1 Korinthus 3:11 és a többi hasonló vers nem zárja ki Péter különleges szerepét, hanem Krisztus elsődleges szerepét erősíti meg. Péter azonban ezen az alapon egy különleges szerepet kapott, amely kifejezi Krisztus hatalmának folytatását az Egyházban.
3. A pápai hatalom és Péter utódlása
Az érvelésed szerint Péter nem kapott olyan hatalmat, amely továbbörökíthető lett volna a római pápákra. Ez az állítás azonban szembemegy a korai keresztény hagyománnyal és a Szentírás tanításaival. Péter különleges szerepe nem csupán egyszeri esemény volt, hanem egy folytonosság kezdete, amelyet a római pápák tovább vittek.
A Máté 16:19-ben Jézus nemcsak Péternek adja a kulcsokat, hanem egyértelműen ráruházza az Egyház kormányzásának hatalmát. Ez a hatalom nem csupán Péter életében volt jelen, hanem utódaira is átszállt. Az apostoli utódlás tanítása nem pusztán egy emberi találmány, hanem a korai egyházatyák és zsinatok által is megerősített hagyomány.
4. A kulcsok hatalma
Az érvelésed arra mutat, hogy a kulcsok hatalma minden apostolra vonatkozik, és nemcsak Péterre. A Máté 18:18-ban valóban megjelenik a kötés és oldás hatalma, de fontos megérteni, hogy a kulcsokatkizárólg Péter kapta meg. A „kulcsok” szimbóluma az Ószövetségben is az uralkodói hatalom jele volt (lásd Ézsaiás 22:22), és ez a hatalom Péterre lett bízva mint az Egyház vezetőjére.
5. Péter és a többi apostol szerepe
Az, hogy Péter különleges szerepet kapott, nem jelenti azt, hogy a többi apostol nem kapott volna jelentős szerepet az Egyházban. Az apostolok mindannyian az Egyház pillérei voltak, de Péter különleges szerepe az volt, hogy vezetőjük legyen. Ezért találjuk Pétert mindig a központban, amikor az apostolok tanácskoznak vagy döntenek (pl. ApCsel 15).
6. Péter neve és jelentése
Az érvelésed szerint Péter nevét Jézus csak azért adta neki, hogy megkülönböztesse a többi Simontól. Azonban a Szentírásban a névváltoztatások mindig jelentőségteljesek voltak (pl. Ábrám-Abraham, Jákob-Izrael). Jézus Péternek adta a „kőszikla” nevet, hogy ezzel kifejezze azt a szerepet, amit Péter az Egyházban betölt. Ez nem egy egyszerű névcsere volt, hanem egy isteni hivatás megjelölése.
Összegzés
A Szentírás és a korai keresztény hagyomány egyértelműen Pétert az Egyház alapjává teszi, és Jézus különleges szerepet szánt neki. A pápai hatalom és Péter utódlása szorosan kapcsolódik ehhez a szerephez, és nem lehet egyszerűen figyelmen kívül hagyni. Az apostoli utódlás a keresztény Egyház történetének központi eleme, amely biztosítja a hit tisztaságát és folytonosságát.
Az Egyház vezetésének alapja Krisztus, de Péter és utódai kapták meg azt a látható vezetői szerepet, amely biztosítja az egységet és az apostoli tanítás folytonosságát. A katolikus Egyház tanítása nem ellentétes a Szentírással, hanem annak teljes megvalósulása a keresztény közösség életében.
Remélem, ez a válasz segít tisztázni a félreértéseket, és mélyebb megértést nyújt arról, hogy miért fontos Péter szerepe és az apostoli utódlás az Egyházban.
Szerinted Péter nem kapott különleges szerepet az Egyházban, és Jézus nem ruházta rá azt a hatalmat, amelyből a pápai utódlás következne.
A Máté 16. fejezetében szó sincs bármilyen hatalomról, vagy annak átruházásáról.
Egyetlen dologról van szó a Máté 16:18-ban ,mégpedig arról, hogy az Úr Jézus közli Péterrel, hogy
a Kősziklára építi fel az Isten Eklézsiáját. Átruházás szóba se jött.
Máté 16:18. de én is mondom neked: te Péter vagy és erre a kősziklára építem majd fel eklézsiámat (kihívott gyülekezet) és a Hádesz (alvilág) kapui nem vesznek erőt rajta.
Majd a 19. versben azt ígéri Péternek, hogy neki adja MAJD az Egek Istene királyságának a kulcsait, felsorolva, mit jelentenek ezek a kulcsok:
19. Neked adom majd az Egek (Istene) Királyságának a kulcsait és amit megkötsz a földön, meg lesz kötve az egekben is és amit megoldasz a földön, oldva lesz az egekben is.
Majd később a tanítványoknak is ugyanezt ígéri meg:
Máté 18: 18. Ámen, mondom nektek, amit megköttök a földön, kötve lesz az égben (is), és amit feloldotok a földön, oldva lesz az égben (is).
A Máté 16:18-ban nem mondja, hogy Péterre építené fel az Ekklésziát.
Ami pedig a 19. versben a kulcsok ígéretét illeti, ott nem az Ekklézsia feletti hatalomról beszélt,
hanem ,hanem arról, amit minden tanítványának is később megígért.
Bármelyik kijelentésbe belemagyarázni, hogy Pétert tette volna az Úr Jézus az Ekklészia fejévé lehetetlenség az apostolok összes írásai ismeretében.
Szerintem ezt már Ferenc Pápa is megértette, amikor a mindenkori Róma Főpapja(Pontifex Maximus által) használt trón helyett egy egyszerű székbe ült bele, és megszabadult a Pontifex Maximus gyűrűtől is.
Ez pozitív jelenség a korábbi pápákhoz viszonyítva, amit a Belgiumi látogatása alkalmával tett
azon kijelentésével fokozott, hogy nincs helyük az egyházban a pedofil papoknak,majd kihangsúlyozta,
hogy a nő az legyen nő,amikor boldoggá avatott nővért.
Én azon sem lennék meglepődve, ha Ferenc Pápa megtisztítaná a templomokat a bálványoktól.
Nem azzal nem értek egyet, hogy bordélyháznak nevezted a "bordélyházat", hanem azzal, hogy írásodból az tűnik ki, hogy szerinted Bergoglio pozitív személyiség."
Igazad van. Lehet, hogy meg akarja tisztítani inkább az egyházat.
Most hozta le a híradó a hírt, hogy Belgiumban találkozott Ferenc pápa a papok által
megbecstelenített áldozatokkal és onnan megüzente az összes pedofil papnak, hogy eltávolítja
őket az egyházból, és a megbüntetésüket fogja engedélyezni.
Ezzel egy 1600 éves gyakorlatnak vet véget,tudniillik eddig az pápák mind megvédelmezték
az egyház papjait a világi törvények általi felelősségre vonás lehetősége elől.Ennek készül most véget vetni.Ezért lázadoznak ellene a világon mindenütt a papok a szingapúri beszédét félre magyarázva.
Igen, a mai hírek alapján megállapítható, hogy Ferenc Pápa pozitív személyiség,aki végre véget vet a gyermekek évszázadokon keresztül tartó megbecstelenítésének, megkínzásának.
Ezt várta el az Úr Jézus is minden apostolától,hogy őrizzék a nyájat,ami nem a nyáj feletti uralkodásra utalt, hanem arra, hogy védjék meg azokat.
A kérdés az, hogy még életében képes lesz-e véghezvinni,amit eltervezett.
Az az állítás, hogy Jézus Pétert csak egy másik Simon nevű tanítványtól való megkülönböztetés miatt nevezte el Kéfásnak, szintén téves. Jézus azért nevezte el Pétert „Kősziklának,” mert különleges szerepet szánt neki az Egyház vezetésében. "
Ez a te vágyálmod, amit semmi nem bizonyít.
Péter semmi különlegesebb szerepet nem kapott, mint bármely más tanítványtársa.
" A János 1:42 egyértelműen kijelenti, hogy Jézus megváltoztatta Simon nevét Kéfásra (Péterre), amelynek jelentése „kőszikla.” Ez nem csupán egy megkülönböztető név, hanem Jézus tudatos döntése volt, hogy ezzel jelezze Péter különleges szerepét az Egyházban."
Mégis szerinted mi lett volna az a különleges szerep,amit a Kéfás=Petrosz név előrevetített?
A Máté 16:18-ban Jézus nem egyszerűen csak „második nevet” ad Simon Péternek, hanem kijelöli őt az Egyház alapkövévé."
Tévedésben vagy, nem akkor adta neki a második nevet,hanem jóval előbb. Már akkor,amikor
Simont a testvérei bemutatták Jézusnak. Egyházad tévtanítói veled együtt időzavarban vannak(gondolom nem véletlenül),amikor azt adják elő,hogy Jézus csak a Máté 16:18-ban feljegyzett
beszélgetés kapcsán adta volna Simonnak a második nevet a Petroszt.
A Petrosz névre való hivatkozás a Máté 16. fejezetében inkább a bizonyosság hangsúlyozására utal, mint bármi egyébre. Jézus miután Péter felismerte benne a Khrisztosz Istent a Kősziklát,biztosította Pétert,hogy ahogyan neki Péter a neve, olyan biztos, hogy arra a Kősziklára, mármint a Khrisztosz Istenre építi majd fel az Ekklésziát.
Ennél a beszélgetésnél egyéb más nem hangzik el. Semmi olyan, hogy Péter valamilyen különleges
szerepet fog majd betölteni az Ekklésziában azon felül,amit apostoltársai is mindnyájan betöltöttek, betöltenek.
Ezért kébne már végre kiböknöd, hogy mi a démonból vették egyházad tévtanítói,hogy ennél a beszélgetésnél az Úr Jézus bármit átruházni készült Péterre?
Elismertem, hogy jól ismered a Bibliát, tőlem sokkal jobban, de ezzel itt nem értek egyet:
"Ezért ferenc Pápa egyszerűen Úgy döntött
hogy bezárja a bordélyházat, és megpróbálja egyháza híveit valamilyen más egyházredszeren keresztül a bordélyházból a Khrisztosz Isten Ekklézsiájához vezetni."
Nem azzal nem értek egyet, hogy bordélyháznak nevezted a "bordélyházat", hanem azzal, hogy írásodból az tűnik ki, hogy szerinted Bergoglio pozitív személyiség. Ez lehetetlen, ezt maga az élet cáfolja:
Szerinted Péter nem kapott különleges szerepet az Egyházban, és Jézus nem ruházta rá azt a hatalmat, amelyből a pápai utódlás következne. Azonban a Szentírás világosan mutatja, hogy Jézus Pétert különleges szerepbe helyezte. A Máté 16:18-19-ben Péternek különleges hatalmat adott: „Te Péter vagy, és én erre a kősziklára építem egyházamat... Neked adom a mennyek országának kulcsait...”
Ez nem csupán általános kijelentés, hanem egyedi, Péternek szóló megbízatás. A kulcsok hatalma különleges szerepet jelent az Egyház kormányzásában, ami más apostoloknak nem adatott meg ugyanilyen formában. Máté 18:18-ban valóban megismétlődik a „megkötés” és „oldozás” hatalma, de a kulcsok átruházása egyedül Péternek adatott. Ez a különbség nem elhanyagolható.
2. A „katolikus” kifejezés jelentése és az Egyház egyetemessége
A „katolikus” szó jelentése „egyetemes,” amely nemcsak földrajzi értelemben vonatkozik az Egyházra, hanem a hit időtállóságára és teljességére is. Az az állítás, hogy a katolikus Egyház nem kompatibilis Krisztus tanításaival, téves. A katolikus Egyház követi Krisztus tanításait, amelyeket az apostolok örökítettek meg, és amelyeket az Egyház hagyománya és a Szentírás egyaránt alátámaszt. Az Egyház tanítása az apostoli hitre épül, és Péter, mint az apostolok feje, ebben az apostoli hagyományban központi szerepet játszik.
3. Péter névváltoztatása
Az állításod, miszerint Jézus nem változtatta meg Simon nevét Péterre, hanem „csak melléknevet” adott neki, nem állja meg a helyét. A János 1:42 egyértelműen kijelenti, hogy Jézus megváltoztatta Simon nevét Kéfásra (Péterre), amelynek jelentése „kőszikla.” Ez nem csupán egy megkülönböztető név, hanem Jézus tudatos döntése volt, hogy ezzel jelezze Péter különleges szerepét az Egyházban. A Máté 16:18-ban Jézus nem egyszerűen csak „második nevet” ad Simon Péternek, hanem kijelöli őt az Egyház alapkövévé.
4. Péter és Krisztus kőszikla-szerepe
Az a gondolat, hogy Krisztus a kőszikla és Péter nem lehet az, félreérti a Szentírás üzenetét. A keresztény hagyomány szerint Krisztus valóban az Egyház „szegletköve” (lásd Efézus 2:20), de ez nem zárja ki azt, hogy Péter is fontos szerepet kapott az Egyház építésében. Krisztus alapja az Egyház egészének, Péter pedig az a „kőszikla,” akire Krisztus az Egyházát építette. Ezek a szerepek nem zárják ki egymást, hanem kiegészítik.
5. Pápai jogutódlás
Az az állítás, hogy Péter nem adhatta tovább a hatalmát, tévedésen alapszik. A korai Egyház egyértelműen Péter utódainak tekintette Róma püspökeit. Az apostoli utódlás egyértelműen megfigyelhető a korai kereszténység történetében, és az Egyház vezetésében való folytonosságot biztosította. Péter halála után Róma püspökei örökölték ezt a vezető szerepet, amelyet a keresztény közösség egyértelműen elfogadott.
A keresztény egyházak közül csak a katolikus Egyház tartja fenn ezt a megszakítatlan apostoli utódlást, amely Péter különleges hatalmára épül. A pápaság nem egy önkényes emberi intézmény, hanem Krisztus által alapított vezetés, amely Péteren keresztül öröklődött tovább.
6. További Simonnal kapcsolatos érvek
Az az állítás, hogy Jézus Pétert csak egy másik Simon nevű tanítványtól való megkülönböztetés miatt nevezte el Kéfásnak, szintén téves. Jézus azért nevezte el Pétert „Kősziklának,” mert különleges szerepet szánt neki az Egyház vezetésében. Ez nem csupán egy praktikus névváltoztatás volt, hanem egy mély szimbolikus gesztus, amely Péter jövőbeni vezetői szerepét jelképezte.
Összegzés
Az érveid félreértelmezik a Szentírás kijelentéseit Péter szerepéről, valamint a katolikus Egyház és a pápai utódlás jelentőségéről. A katolikus Egyház tanítása szerint Péter volt az Egyház első vezetője, akinek hatalma és szerepe folytatódott a pápai utódlásban. Krisztus a szegletkő, de Péter a „kőszikla,” amelyre az Egyház épült. Ezt a szimbolikát nem lehet figyelmen kívül hagyni, és az Egyház története egyértelműen megerősíti ezt az értelmezést.
Az érvelésed azon alapszik, hogy Jézus nem változtatta meg Simon nevét Péterre, hanem "csak egy melléknevet" adott neki, hogy megkülönböztesse más Simontól. Azonban a Szentírás szövege világosan mutatja, hogy Jézus valójában megváltoztatta Simon nevét Péterre (Kéfásra),"
Ahogy az Szentírásból az is kitűnik, hogy habár az Úr Jézus valóban megváltoztatta Simon nevét Kéfásra azt nem úgy tette, hogy a Simon nevét elhagyta, hanem úgy, hogy hogy a Kéfást
hozzátette. Ez valóságban névváltozást jelentett ,hisz ezek után Simon Péternek nevezték és nem csupán Simonnak.
Hogy ez valóban így történt annak maga az Úr Jézus adta tanújelét, amikor a névváltoztatás után is
Simonnak, János fiának nevezi Pétert.De nem csak az Úr Jézus hanem a tanítványok is.
Máté 16:15Monda nékik: Ti pedig kinek mondotok engem?16Simon Péter pedig felelvén, monda: Te vagy a Krisztus, az élő Istennek Fia.17És felelvén Jézus, monda néki: Boldog vagy Simon, Jónának fia, mert nem test és vér jelentette ezt meg néked, hanem az én mennyei Atyám.
Ap. Csel.15:13Miután pedig ők elhallgattak, felele Jakab, mondván: Atyámfiai, férfiak, hallgassatok meg engem!14Simeon elbeszélé, mimódon gondoskodott először az Isten, hogy a pogányok közül vegyen népet az ő nevének,
A névváltoztatásra azért volt szükség, mert Jézusnak volt még egy Simon nevű tanítványa.
Szükség volt arra, hogy meg legyenek különböztetve. Nem akkor kapta Simon a Péter utónevet,amikor az Úr Jézus az Ekklésziájának a kősziklára való felépítésére utalt, hanem a Simonnal való első találkozása alkalmával:
János 1:41A kettő közül, akik Jánostól ezt hallották és őt követték vala, András volt az egyik, a Simon Péter testvére.42Találkozék ez először a maga testvérével, Simonnal, és monda néki: Megtaláltuk a Messiást (ami megmagyarázva azt teszi: Krisztus); 42. és Jézushoz vezette őt, amikor rátekintett Jézus (ezt) mondta: te vagy Simon, a János fia, téged Kéfásnak hívnak majd (ami megmagyarázva: Petrosz).
Máté 10:2A tizenkét apostol nevei pedig ezek: Első Simon, akit Péternek hívnak, és András, az ő testvére; Jakab, a Zebedeus fia, és János az ő testvére;3Filep és Bertalan; Tamás és Máté, a vámszedő; Jakab, az Alfeus fia, és Lebbeus, akit Taddeusnak hívtak;4Simon a kananita, és Judás, az Iskariotes, aki el is árulta őt.
Ezen kívül volt még egy Simon nevű bélpoklos,akinek a házához az Úr Jézus el szokott járni.
Máté 26:6És mikor Jézus Bethániában, a poklos Simon házánál vala,
Nem utolsó sorban Jézusnak volt egy Simon nevű testvére is.
Máté 13:55Nem ez-é amaz ácsmesternek fia? Nem az ő anyját hívják-é Máriának, és az ő testvéreit Jakabnak, Józsénak, Simonnak és Júdásnak?
Sok volt a Simon Jézus családjában és tanítványai között is voltak Simonok, ezért adta egyiköknek a Jénos fiának a Kéfás megkülönböztető nevet is.
Te meg már azt gondoltad, hogy az Úr Jézus azért adta Simonnak a Kéfás(Petrosz) nevet, hogy
abból azt lehessen kikövetkeztetni, hogy I.Damáz Pápa emiatt örökölte az Isten Ekklésziája főségét?
Neked fel sem tünt ennek a nyakatekert magyarázkodásnak a naivitása az írások ismeretében?
Ferenc Pápa Szingapurban tulajdonléppen elismerte, hogy a világ vallásai, beleértve a Római Egyházat is, nem volt képes megszerezni a tagjai számára,a megszenteledés ingyenkegyelmét, ami Isten gyermekeivé tenné az embereket. Belátta Ferenc Pápa, hogy a Római Egyház ebben a kérdésben szintén csődöt mondott és meg kell,hogy térjen az igaz Isten Khrisztosz igazságaihoz.
Ezért most Ferenc Pápát egyháza papjai eretnekséggel vádolják, és hamarosan ki fogják átkozni.
Csakhogy Ferenc Pápának ott vannak a bizonyítékok a kezében, az egyháza ellene rúgkapálódzó
papjaival szemben. Tudniillik Ferenc Pápa vizsgálata alapján bebizonyosodott, hogy azok,akik azt állítják, hogy őket a Római Egyház eljuttatta a megszentelődés , sőt az istenfiúság állapotába,
csak az utóbbi 70 évben több millió gyermeket kényszerítettek arra, hogy perverz kéjvágyaikat kielégítsék, miközben ők maguk egymásra is gerjedtek. Ezért ferenc Pápa egyszerűen Úgy döntött
hogy bezárja a bordélyházat, és megpróbálja egyháza híveit valamilyen más egyházredszeren keresztül a bordélyházból a Khrisztosz Isten Ekklézsiájához vezetni.
