A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
"Einstein . . . bremai egyetemen tartott eloadasa . . . Olvasd el, erdemes."
Olvastam. Csak én értettem is.
Arról beszélt, hogy míg a specrel nem veszi figyelembe a gravitációt, ezért a mozgások és sugárzások egy görbületlen Minkowski téridőben történnek, de az áltrel már tárgyalni képes a gravitációt is, ami úgy történik, hogy abban a téridő már nem ilyen helyről helyre változó tulajdonságoktól mentes homogén háttér, hanem mindenféle lokális tulajdonságokat, paramétereket mutat, amit a Riemann-féle negyedrendű görbületi tenzor 20 egymástól független komponense ad meg minden egyes téridő pontban.
Csak nem képzeled ma is rutinszerűen használná a specrelt a napi munkája során minden fizikus és számos távközlési fejlesztő mérnök is, valamint az álttrel is a csillagászati, kozmológiai kutatások természetes kiinduló alapja lenne akkor, ha akár Einstein, akár bárki más megdöntötte volna ezek kiinduló alapját.
Az EM hullámok közvetítő közege az EM mező. Ez az EM mező a a Riemann téridő pontjaihoz kötődik (matematikai nyelven e pontsokaságok felett van értelmezve). Abban a speciális esetben pedig, ha eltekintünk a gravitációtól (mert olyan gyenge), akkor a Riemann téridő közelíthető egy görbületlen Minkowski tériővel.
Ezek mind fizikailag valóságos dolgok, ugyanabban az értelemben, ahogy fizikailag valóságosak az erők, a nyomatékok, a nyomások, a tömegek, az energiák, a perdületek, a sebességek, a gyorsulások, stb., stb. Hiszek a közöttük talált törvényszerűségek számszerű pontossággal ugyanazokra az eredményekre vezetnek, mint a kísérletek.
Ha egy mágnesnek a hatása 10 méternél már nulla, akkor hiába veszel tízszer erősebb mágnest, mivel mindkét pólusa ugyanannyival lett erősebb, ugyanúgy kioltják egymás hatását 10 méternél.
na itt robban ki a röhögés egy általános iskolás kölyökből
Igen, én valóságos anyagi dolognak képzelem a gravitációs mezőt, nem pedig matematikai bűvészkedésnek. Mert a matematika nem képes pl. ellipszis pályára kényszeríteni a bolygókat.
"Egyebkent einstein tenyleg viszakozott az eter tagadasabol."
Hát persze. Már többször beidéztem nekik, hogy Einstein szó szerint mit mondott.
De a vakhit miatt nem látnak tovább az orruknál.
Einstein pálfordulásáról az egyetemen soha nem beszéltek. Sőt, nagyon ügyeltek arra, hogy ne is tudják meg sehonnan, mert akkor borul a bili. Ezért a viselkedésük részben érthető.
Az viszont már nehezebben elfogadható, hogy ha már megtudták az igazságot, hogy Einstein tényleg viszakozott, akkor miért ragaszkodnak még mindig a hazugságokhoz.
Persze, ha mélyebbre ásunk, akkor ez is érthetővé válik.
Ők a relativitás lila ködében nőttek fel. Ebben élték le az egész életüket. A relativitáselméletet tekintik a "tudományos iránytűjüknek". Einsteint, mint egy tudósistent tisztelik.
Erre jössz te, meg én, hogy Einstein tévedett, a relativitáselmélet lószart sem ér.
"Ez az indoklasod nem osszegyeztetheto az elmeletemmel..."
Szerintem a kettő nem üti egymást.
Ugyanis te a gyengülő mező legtávolabbi részéről beszélsz.
Én meg arról, hogy a mágneses és a villamos mező esetében már a töltésektől egy kicsit eltávolodva is nullára csökken a hatás. Mert az ellentétes pólusok kioltják egymás hatását.
Ez azonban nem vonatkozik a gravitációs mezőre, mert ott nincs két ellentétes pólus, amely kioltaná a hatást.
Gondold végig!
Ha egy mágnesnek a hatása 10 méternél már nulla, akkor hiába veszel tízszer erősebb mágnest, mivel mindkét pólusa ugyanannyival lett erősebb, ugyanúgy kioltják egymás hatását 10 méternél.
Vagyis hiába növeled a töltések erősségét, a hatásuk nem lesz nagyobb.
Ugyanez vonatkozik a villamos töltésekre is.
De a gravitáció nem így működik. Ha megméred a Föld gravitációs erejét a Földtől mondjuk 100 000 km távolságban, akkor kapsz egy x értéket. Ha a Föld tömegét gondolatban megtízszerezed, akkor a gravitációs erő is 10x lesz.
A legviccesebb a vitatokban, hogy mindketten ugyan abban a hatasban hisztek, csak ezt te einstein korai megfogalmazasa szerint a mezok a ter tenzora, anelkul hogy megfogalmazna, hogy ez tulajdon keppen mi, o meg abban, hogy a fizikai parameterek egy fizikailag valosagos, (anyagi) kozvetito kozeg fizikai parametere.
Egyebkent einstein tenyleg viszakozott az eter tagadasabol. A bremai egyetemen tartott eloadasaban kifejezetten azt mondta, hogy leteznie kell olyan kozegnek, ami az em hullamokat kozvetiti. Bar hozzatette, hogy ez a kozeg nem teljesen azonos a lorentz altal gondolt eterrel, de sok tekintetben hasonlonak kell lennie.
Ez az indoklasod nem osszegyeztetheto az elmeletemmel, de abban egyezik a velemenyunk, hogy minden hatas elvben vegtelen, de valosagban egy jol meghatarozhato tavolsagig lehet csak erzekelni, igy valojaban veges.
Nem veszem :) eddig egy olvtars sem jutott el oda, hogy erdemi cafolatot fogalmazzon meg. Azt sem veszik eszre, hogy nem akarom oket meggyozni, cak kivancsi vagyok arra, hogy van e erdemi cafolat ra.
Tokmindegy, hogy minek kepzeljuk a mezot, ha a ter fizikai parametereinek erteke a tavolsaggal forditott aranyban csokkennek, akkor torvenyszeru, hogy az ertekek egy x tavolsagtol kezdve kisebbek, mint a ter bizonytalansagi szintje, igy torvenyszeru, hogy minden hatas veges tavolsagig veheto figyelembe.
A klasszikus elektrodinamika egyszerűen kikényszerítette azt a kinematikát, aminek neve speciális relativitáselmélet. Mert enélkül egyszerűen ellentmondásos volt. Ellentmond a Galilei téridő kinematikájának, s csak a Minkowski téridő kinematikájával fér össze. Ha Einstein nem jött volna rá, rájött volna más, benne volt már a levegőben.
Soha senkinek eszébe se jutott az elvetése. Az éter visszahozása még kevésbé. Amiket te erről itt gajdolsz, az a butaság és a hazugság bizarr keveréke. Ha Einsteinnek a legcsekélyebb kétsége is lett volna a specrel helytállóságáról, nem általánosította volna általános relativitáselméletté.
Te annyira levizsgáztál már itt a fizika bármelyik felmerült ágából, hogy érdektelen a véleményed, és hiteltelenek az állításaid.
Így aztán tökéletesen indifferens, hogy teszerinted melyik fizikus miben hitt.
De még az se számít, hogy ténylegesen miben hittek.
Egyedül az a fontos, hogy az általuk létrehozott elméletek milyen számszerű pontossággal illeszkednek a mérési adatokhoz. Márpedig a Maxwell-egyenletekből számolható hullámok tulajdonságai minden makroszkopikus szituációban nagyon precízen egyeznek a kísérletekben és a technikai berendezésekben észlelt EM hullámjelenségekkel. S ezekben a hullámegyenletekben nincs szó semmiféle fényközegről, egyes egyedül az elektromágneses mező E és B vektorfüggvényeiről.
A relativitáselméletbe pedig egyáltalán nem a fizika rokkant bele, hanem te magad. Mert képtelen voltál elviselni, hogy nem tudtad megérteni. Azóta egyfolytában azzal gyógyítgatod a sérült önérzetedet, hogy érthetetlennek kiáltod ki.
Maxwell abban hitt, hogy létezik egy fényközeg, amely kitölti az egész univerzumot. Ezt akkoriban fényéternek, vagy röviden éternek nevezték.
Őtőle származik annak a kísérletnek az ötlete, amely az éter kimutatására irányult. A kísérletet Maxwell halála után Michelson valósította meg, az általa feltalált interferométerrel. Ezt ma Michelson-Morley kísérletként ismerjük, mert a kísérletezésbe később beszállt Morley is.
A kísérletnek az volt a célja, hogy kimutassa a Földnek a mozgását a fényközeghez viszonyítva. Ezzel az abszolút nyugvó éternek a létezése is bizonyítva lett volna.
Ha Maxwell nem az éterben, mint fényközegben hitt volna, akkor nem akarta volna bizonyítani az éter létezését.
De a várakozás nem igazolódott be. A kísérlet szerint a Föld nem mozog a fényközeghez képest.
Vagyis a Föld áll a fényközegben, ami csakis akkor lehetséges, ha együtt mozognak. Erre már Stokes, Hertz és Miller is rájött.
A kísérlet eredményéből azonban Einstein tévesen azt a teljesen irreális következtetést vonta le, hogy fényközeg nem is létezik. Erre a gondolatra épült fél a relativitáselmélet. Ebbe rokkant bele a fizika.
"Einstein kivételével ezt jól tudta minden fizikus."
Ostoba hazugság!
Einsteinnel együtt az összes fizikus (így maga Maxwell) is tudta és tudja, hogy az EM hullámok az EM mezőértékek hullámszerűen tovaterjedő változásai. Ezek a változások természetesen ott is lehetségesek, ahol a statikus mezőérték nulla. Ott természetesen a nulla középérték körül változnak. Hol pozitívak, hol negatívak. Minő csoda! Amit egyedül csak a mi szegény szuperfizikusunk nem tud elképzelni.
Nem véletlen, hogy pontosan ezt mondják Maxwell hullámegyenletei is. Amelyeket Maga Maxwell vezetett le az EM mező téregyenleteiből. Tehát az EM hullámokat nyilván Maxwell is az EM mező hullámainak gondolta.
De az EM mező hullámai természetesen nem valami kinematikai mozgáshullámok. Amelyek mellé szuperfizikus csökevényes képzelete végérvényesen lecövekelt.
Ezért van az, hogy számottevő villamos és mágneses mező mező csakis töltések közelében mérhető.
Ha ebben terjedne a fény, akkor csak a villamos és mágneses töltések közelében terjedne.
De jól tudjuk, hogy ez nem így van, a fény mindenütt terjed az univerzumban.
És Einstein kivételével ezt jól tudta minden fizikus. Einstein valóban újat hozott a fizikába, de az új elmélete teljes csődbe vitte a fizikát. Idősebb korában rájött, de már késő volt. Kicsúszott a kezéből annak az ártó szellemnek az irányítása, amelyet ő maga szabadított rá a tudományra.
"a gyakorlatban töltést előállítani a pozitív és negatív töltések szétválasztásával lehet."
És nincs annak semmiféle felső határa, hogy milyen messzire lehet azokat szétválasztani. A villamos mező pedig legalább ilyen messzire, azaz minden határon túl kiterjedhet.
Hiába is próbálsz itt úgy tenni, mintha szétválasztott töltések csak valamiféle kompakt kondenzátorokban fordulnának elő.
De a gyorsuló töltés által keltett EM mező hullámzó változásainak amplitúdói nagy távolságban sokkal nagyobbak is lehetnek, mint a statikus töltés E mezőértékei.
Te viszont nyugodtan dugd csak a fejed továbbra is a homokba, s merengjél ott a saját szuperfizikai ábrándjaidon.
"ezzel te adtad meg arra a választ, hogy miért nem tekinthető egyik mező sem végtelennek..."
A mágneses mező és a villamos mező nemhogy végtelennek nem tekinthető, hanem még nagy távolságúnak sem.
A mágnesnek mindig két pólusa van. Az egyik vége vonzó, a másik taszító. Ahogyan távolodsz a mágnestől, a vonzó és taszító hatás egyre inkább lerontja a másik hatását, és a mágnestől néhány méterre már sem vonzó sem taszító hatás nincs.
A villamos töltéseknél is hasonló a helyzet. Igaz ugyan, hogy villamos töltés magában is előfordulhat, de a gyakorlatban töltést előállítani a pozitív és negatív töltések szétválasztásával lehet. Gondolj egy kondenzátorra. Az egyik fegyverzeten vannak a negatív töltések, és a szigetelő anyag túloldalán, a másik fegyverzeten ott vannak a pozitív töltések is. A kondenzátor lemezei között erős villamos tér van, de a kondenzátoron kívül, néhány centiméterre, már nincs villamos mező.
Mindez éppen ellenkezőleg van a gravitációs mező esetében. Mivel csak egynemű gravitációs töltés létezik, ennek a mezeje elméletileg a végtelenbe nyúlna.
Egy pillanatra se vedd komolyan a habzószájú relativistákat. Éppen az a céljuk, hogy elbizonytalanítsanak, vagy elüldözzenek. Azért kezdik mindig pocskondiázással a hozzászólásukat.
A betanult repertoárjuk ebből áll:
- te ezt nem érted
- te ehhez kevés vagy
- te ebből nem értesz semmit
- elképesztő baromságot mondasz
- vérlaikus outsiderek hozzáállását mutatod
- te soha nem hallottál még...
- ezzel az okossággal szintén elbuknál...
- de te annyira analfabéta vagy
- matematikai analfabéta
Ez csupán egy-két hozzászólásuk "terméke".
Folyamatosan ismételgetik évek óta, mint a papagáj.
Ennyit tudnak. Nem kell figyelembe venni.
Ne hagyd, hogy lerángassanak a szintjükre.
Főleg ne hagyd, hogy kihozzanak a béketűrésből, mert akkor azonnal szaladnak sírni a modikhoz, és kitiltatnak. Ez a módszerük. De már nagyon átlátszó.
"ezzel te adtad meg arra a választ, hogy miért nem tekinthető egyik mező sem végtelennek. ugyanis amikor a mező tenzora, a távolsággal arányosan csökkenve, eléri a tér bizonytalansági értékét (az ingadozás mértékét) onnantól kezdve a mező kimutathatatlan, tehát fizikai értelemben nincs."
Ugye, te sem veszed észre, hogy micsoda elképesztő baromságot mondasz?
A fizikához komolyabb "vénával" nem rendelkező vérlaikus outsiderek hozzáállását mutatod te is szépen. Megtanították neked az iskolában, hogy így elektromágneses mező meg úgy gravitációs mező, és te azóta vérkomolyan azt hiszed, hogy odakint a valóságban mindenféle mezők hullámoznak a lengedező szélben. Hogy valóságosan léteznek, és még el is képzeled magadnak, ahogy mondjuk "kiáramolnak" az adott elektromos töltésből.
Odáig már nem jutott el a megértésed, hogy felfogjad: a fizikai mezők CSAK EMBERI GONDOLAT-KONSTRUKCIÓK, amik éppen képesek számszerűen leírni a megfigyelési tényeket. Nincsenek odakint a valóságban mezők, hiába idomították be neked ezt fizikaórán.
