Amit írtam azt a kedvetekért neveztem összesküvéselméletnek, mert annyira szeretitek ezt a szót.....a probléma vissza mén odáig, hogy determinisztikus é vagy sztochasztikus é a világ....egyébként a sztochasztikus esetben, az idő folyamán a világ minden pillanatban különböző állapotba van ám a folyamat maga megfigyelhetetelen, ám generál egy megfigyelhető folyamatot és a kérdés az, hogy ennek megfigyelése során megbecsülhető é, hogy a megfigyelhetetlen világ egy adott időpontban milyen állapotban van, nos ezt a becslést nevezhetném a kedvetekért összesküvéselméletnek, ha ugy gondolnám, hogy a megfigyelhető folyamatot nem a világ sztochasztikus folyamata generálta volna, hanem egy rosszindulatú lurkó....
Aki magától nem képes arra, hogy megkülönböztesse egymástól az etnokulturális és a politikai-kulturális nemzetfogalmat, az büntetésből olvassa el Gyurgyáktól az "Ezzé lett magyar hazátok" c. nem rövid opuszt, bár ha magától nem képes a distinkcióra, akkor az sem biztos, hogy a magyar nemzetfogalmak kialakulásának mélyreható tanulmányozása után tudja majd kezelni ezeket a leírásokat...
Mér is lenne magyar egy cigány...nem kell azt szégyelni, hogy nem magyar::::)))
Lévén, hogy egy etnikum és nem magyar etnikum....ebből a magyarrá nyilvánitásból fakad egy csomó félreértés, az asszimiláció számonkérésétől a cigányság felemeléséig.....van önnálló cigány kultura és mint ilyen nem magasabb és nem alacsonyabbrendű, hanem más....és miért is ne tarthatná meg egy etnikum a saját kulturáját.....ám, mint magyar állampolgárnak be kell tartani az ország törvényeit....ezt kell megkövetelni.....oszt jónapot....
Éppen ennek a vitának a kapcsán jöttem rá arra, ami miatt az összeesküvéselméletek a te levezetéseddel szemben mégiscsak megkülönböztethetők az előre eltervezett eljárások leírásaitól.
Azaz hogy az összeesküvéselméletben, már abban, amit az előzőkben általam leírt (és az intuitívval lényegében megegyező) alapon nevezünk így, nem maga az elmélet belső összefüggései különböznek az egyéb kalandos és nagy erők rejtéles mozgásait feltételező modellekétől, hanem a hozzájuk vezető illetve a kifejtésük és vitatásuk során alkalmazott eljárások, diskurzustípusok, az extrém deduktivitás és a falszifikálhatatlanság, azaz a rendszerek érzéketlensége minden tárgyi inputtal szemben, a tárgyi inputoknak a deduktív rendszer alapállításának igazolásától független egyéb jellemzőinek eltüntetése, azaz lényegében a teljes alkalmatlanság az észleletekből kiinduló és azokat figyelembe vevő modellalkotásra.
akar a tosz téged megbélyegezni meg lejáratni, meg mittudoménmi, nem vagy te nekem annyira fontos, már megbocsáss. Ez a vélekedésed tökéletesen beleillik a vázolt paranoid sablonba, amely arról szól, hogy azt hiszed, hogy egy szöveg, amelyik kifejezetten normatív és formalizáló igényű, azaz egy jelenség definíciószerű megragadását kísérli meg, az terád vagy a hozzád közel állókra nézve kíván valami csúnyát tenni, úgyhogy nem foglalkoznék vele, mert nem az asztalom.
Ami a cáfolhatóságot, ill. falszifikálhatóságot illeti, azt meg egyszerűen nem érted, nem baj, senki sem úgy született, nézz utána Karl Poppernél, ha érdekel.
Ha a mondataim túl bonyolultak neked, az a te bajod, és ismét valami paranoid tripben vagy, ha azt hiszed, hogy azért fogalmazok úgy, ahogy, mert lejártani akarok vagy mi. Nem gondolnám, hogy ilyen szándékaim volnának az általad reprezentált közeggel szemben, nem szorul az erre.
És ha valamilyen értelmes levezetésed van arra nézve, hogy mitől kívánatosabb és szebb a te mondatfűzésed, mint az enyém, az nagyon érdekel, végül is ez volna a szakmám.
Bin Ladent üdvözlöm. A vele és egyebekkel kapcsolatos összeesküvéselméletekhez kapcsolódó érvrendszerekről pedig formális módszertan alapján mutatom ki, hogy összeesküvéselméletekre vezető és utaló érvrendszerek. Szöveged alapján biztos vagyok benne, hogy te is effélékben utazol, de ne gondold, hogy elvenném a mulatságodat, miért tenném.
Mint mondtam, minél inkább belebonyolódsz az összeesküvéselméletek hálójába, annál kiszolgáltatottabb vagy az akár összeesküvésszerű visszaéléseknek is - és hát mi okom volna változtatni ezen az állapoton? Ha neked tetszik, nekem miért ne tetszene?
Ez egy félreértés....az összeseküvéselmélet azt mondja, hogy a valóság egy emlitett szimulációja müködhet ugy, mint egy előre eltervezett eljárás.....és valóban az események és azok következményei, amely feltételei a következő eseménynek, mint lentebb megirtam lehetne egy előre eltervezett eljárás és annak eredménye.....de szempontunkból az tényleg lényegtelen kérdés, mert a realizálodó folyamat a lényeg, az legfeljebb ellenségkeresésre és bünbakképzésre alkalmas, ami mint tuggyuk nem lényegtelen....
Az összesküvéselmélet, amit a kedvedért hivok csak annak,...lehetőséget ad a jövőbeli lehetséges események valószinüségieloszlásának a becslésére....mondhatni előrelátásra, ami egy kormány esetében kb 1 év, egy hadseregcsoport esetébe ugy fél év, egy hadseregnek ugy 8 nap, egy hadosztálynak ugy 2 nap, és a harcoló katonának pár perc.....hogy illusztáljam::))))))
"Szerintem a világ legtöbb jelensége koincidencia, szándékolatlan mellékkövetkezmény, véletlen egybeesés és externália"
Szvsz, meg inkább egy markov folyamat, ahol is a multba bele van irva a jövő....
Az elmelet (teoria) - szemben az empirikus kutatassal, mely a valosag tenyeinek feltarasa, ertelmezese - a valosagban tendenciakent letezo, vagy mas modon rejtve marado valoszinusegek, lehetosegek, szuksegszerusegek modszere es elemzese. Az osszeeskuves pedig nem jelent mas, mint szervezettseget es egyuttmukodest. A osszetetellel alkotot osszeeskuveselmelet szitokszova alakitasa, pedig a korabban kifejtett ideologiai terrorizmust szolgalja.
Vajon mi kesztet arra valakit, hogy egy elmeletet ilyen forman megbelyegezzen, ahelyett, h a sajat tenyekre alapulo logikaja menten megcafoljon, elkerulve a tovabbi bonyodalmakat? Minden bizonnyal az, hogy erre keptelen. Es erre jo oka van.
"Tehát valójában az elmélet csak annyiban hibás, amennyiben cáfolhatatlan."
Nyilvanvaloan ez eppen,h forditva van. Egy elmelet annyiban hibas csak, amennyiben megcafolhato, illetve hozzatehetjuk, hogy annyiban igaz, amennyiben bizonyithato. (Legalabbis az empirikus kutatas tenyekre alapulo aspektusabol ertelmezve.) Valojaban egy elmelet ami bizonyitast nyer, mar a bizonyitast megelozoen is helyes volt.
Az osszeeskuvesi elmelet kepviseloje nagyon nehez helyzetben van, amikor tenyekre tamaszkodva akarja bizonyitani az elmeletet. Megpedig azert, mert az osszeeskuvok vannak hatalmi pozicioban es ezt fel tudjak hasznalni a tenyek eltitkolasara, kepesek manipulalni az ellenuk elmeleteket gyartokat, hogy leplezzek a sotet uzelmeiket. pl Ilyen manipulacio amikor azt is osszeeskuvesi elmeletnek nevezik, ahol valojaban nincsenek is osszeeskuvok. Mondjuk az UFO -kal kapcsolatos valamilyen tebolyt... De arra a dolog nyilvanvaloan alkalmas, h a hatalmat biralo osszeeskuvesi elmeletek kepviseloi magyarazkodasi, elhatarolodasi kenyszerbe keruljenek. Az elmeletet kepviselo csak a kiszivargott/kiszivarogtatott keves teny leheto legkritikusabb ertelmezesere hagyatkozhat, de ez meg mindig tobb es jobban kozelit a valosaghoz mint amit az osszeeskuvok tehetnek, ok csak szitokszavazhatnak legyingetve (osszeeskuveselmeletezhetnek), terelhetnek, hisz a tenyeket a sotet uzelmeikrol titkolniuk kell. Illetve megteveszto infok beetetese utan,jol bevalt taktikakent, szeles nyilvanossaggal cafolhatnak. Sot nem ritkan maguk az osszeeskuvok gyartanak osszeekuvesi elmeleteket, amiket a hivatalos tomegtajekoztatas kritikatlanul terjeszt meg akkor is, ha az a valosagtol sokkal jobban elrugaszkodott, mint a biralo elmelet. pl. WTC elleni tamadas esete. Mennyi annak a valoszinusege, h egy sulyosan vesebeteg, rendszeres dializisre szorulo Bin Laden, az afganisztani barlangok melyerol iranyitva meg tud szervezni es vegre tud hajtatni egy ilyen akciot a vilag legjobban orzott legtereben, es akit azota sem talalnak, bar nagyon keresnek, hisz evek ota vezeti az FBI top ten listajat? Ezt nyugodtan hivhatjuk sztem osszeeskuvesi elmeletnek, a hivatalos magyaraztkent valo terjesztese ellenere.
Valoszinuleg roppant intelligens megnyilvanulasi formanak tartod, h cikornyas, es az ertelmezhetoseg hataraig elbonyolitott mondataiddal probalj lejaratni masokat, olyannak feltuntve oket mint akik - veled ellentetben - nem kepesek kritikusan szemlelni a valosagot v. magukat. Elarulom, nem az. Meg - megengedve, de nem elfogadva - h igazad van, sem az.
már hogyne volna magyar a magyar cigány. Ettől még értelmes és minden magyarul beszélő számára érthető, ha a köznyelvben, a rövidség kedvéért, magyarokról és cigányokról beszélünk.
Egyébként most értesültem róla, hogy egy amerikai iskolatársam "A női orgazmus a Weimari Köztársaságban" címen mindjárt befejezi a doktori disszertációját. Nem akarnád azt elolvasni, rólam pedig leszállni? Engem már nem fogsz megnevelni; egy joyless spinster vagyok, és kizárólag erőszakkal, átokkal, felbomlással és halállal foglalkozom a novellisztikámban.
vannak olyan torz gondolkodású emberek, akik könnyen válnak a manipuláció áldozataivá. Őket tekintem ebben az értelemben betegeknek, mert nem képesek felismerni, hogy manipulálják őket
Azt hiszem, a dolog ennél egy kicsit bonyolultabb.
Ahhoz, hogy valaki a manipuláció áldozatává váljék, nem szükséges az, hogy ne legeyen képes felismerni, hogy manipulálják.
Ellenkezőleg, a manipuláció valójában az átlagosan egészséges és átlagos szellemi képességekkel megáldott populáció körében az igazán célravezető, hiszen többnyire ők vannak olyan helyzetben, hogy - extrém esetektől eltekintve - megéri őket manipulálni, hiszen van valamijük, amit érdemes elvenni, szavazni járnak, képesek fogyasztási döntéseket hozni stb.
Én úgy látom, hogy a manipuláció
a) egyrészt valójában elkerülhetetlen, hiszen már a döntési lehetőségek felmutatása is maipulatív, nem beszélve az oktatásról, a tárasdalmi mintákról stb. Nincs az az önreflexió, amely ezt a hatást akárcsak nagyobbrészt kiszűrhetné.
b) a manipuláltak általában elég jól tudják, hogy manipulálják őket, csak azt gondolják, hogy valójában hízelgő a számukra a megnyerésükre fordított erőfeszítés, és hogy megengedhetik maguknak, hogy tudottan manipulatív minták alapján döntsenek. És ez a nagyon nagy hibájuk: a reklámfogyasztó, a blikkfogyasztó, a politikai drukker pontosan tudja, hogy manipulálják, csak tetszik neki a dolog és hajlandó megadni az árát
c) még fortélyosabb dolog, hogy a manipuláltnak gyakran támad az a nem alaptalan meggyőződése, mindenekelőtt a politikai térben, hogy azáltal, hogy úgy tesz, mintha elhinné azt, amit elhitetnek vele, és buzgó hirdetőjévé válik, maga is a manipulációs gépezet aktív részese lehet, azaz ő manipulál másokat, olyan véleményeket hangozatva, amelyeknek maga is átlátja a manipulatív voltát, és ezáltal részesülhet a hatalomból. Azt gondolom, a pártok itteni, fórumbeli drukkercsordáit mindenekelőtt ez a vélelem ösztönzi.
Mindenesetre az összeesküvéselméletek per definitionem valamilyen szándékot tekintenek mozgatórugónak, illetve összeesküvőket, akik ezen szándékot tervvé formálják és meg is valósítják.
Én azzal nem értek egyet, hogy ez leírná a világ legtöbb jelenségét. Szerintem a világ legtöbb jelensége koincidencia, szándékolatlan mellékkövetkezmény, véletlen egybeesés és externália.
A név az én nevem, konkrétan senki más nem létezik jelenleg az indexált világon, akit így hívnak. Bár volt ez a szóbeszéd a bridzsversenyről... Lehet, hogy lovagyna rá gondolt, de ezt már csak lovagyna tudná megmondani.
Tehát az a következtetés, hogy ez a topik valamiképpen rám vonatkozik, nem téves eszme. Legfeljebb az kritizálható, hogy miért nem hagyom az olvtársakat békében szidalmazni stb. Azért nem, mert az interneten élek, előbb voltam itt olvtárs, mint a nagyvilágban ismert publicista, tehát eszembe sem jut, hogy nem illik nekem beleszólni valamibe.
Amúgy meg érdekel, mint mondanak az olvtársak. Bár amikor nagyon repetitív lesz a beszélgetés, akkor felteszem magamnak a kérdést, hogy nem vagyok-e komplett őrült, hogy itt töltöm az időm.
A válasz az, hogy komplett őrült vagyok, papírom is van róla, egyébként meg sokat tanulok az itteni beszélgetésekből, és alakítják a világképemet. De kétségtelen jobban járnék, ha hagynám a fenébe az egészet, ennyiben a szadisztikus felettes énem hajszolásának tudom be az itteni tevékenységem.
1) a kontextusból egyértelműen kiderül, hogy kifejezetten erről a Babarczy Eszterről van szó, ennek az ellenkezője soha fel sem merült
2) nem x beliebig valahol nyitották, hanem annak a magyar politikai közéletnek a leglátogatottabb fórumán, amely közéletnek Babarczy Eszter szereplője
3) nem a név tulajdonosa "hitte" (a fentiek értelmében a "hitte" itt pontatlan, mivel tartalmazza a 'de nem igaz' ill. 'de nem bizonyosodott be' jelentésmozzanatot, ezért helyette az "észlelte" predikátumot ajánlom) , ha hihetünk Eszter beszámolójának, hanem az egyik internetező ismerőse, de a felvetés szempontjából teljesen egyremegy, hiszen a vélelem kézenfekvő, megalapozott és kétségen felüli volt és maradt
4) nem tudjuk, hogy azt hitte-e, hogy kötelező válaszolnia, és ezt nem is lehet valószínűsíteni, tekintettel arra, hogy közismert tény, hogy a vitafórumokon a részvétel önkéntes. Talán úgy gondolta, de hát ezt nem tudhatjuk, mint arra valaki volt szíves felhívni a figyelmemet, hogy
a) érdekes és színvonalas beszélgetésben lehet része
b) az udvariasság is azt diktálja, hogy helyes egy őt megszólító, illetve róla véleményt nyilvánító közösségben megjelenni
c) a róla véleményt nyilvánítókat érdekelheti a személye és a vele való társalgás
d) kevesebb gusztustalan mono- ill polimániás, celebekhez törleszkedő alak akaszkodik rá és él ki ezt-azt az ürügyén.
Következésképpen az "ugyanolyan" operátor használata itt teljesen hibás, mivel már a fenti 1-3 pontok alapján is nyilvánvaló, hogy a megjelenése alappal nem tekinthető paranoid reakciónak: valóban ő szólíttatott meg, a saját közegéhez közel álló szabad felhasználású közösségi fórumon.
"Meggyőződésem, hogy nem „cselekedni” kell (szemben a divatos prédikációkkal), hanem érteni kell. A jelenlegi helyzetben is. Nem megérteni (mert az mindig kérészéletű, ráadásul súlyos csalódásokhoz vezet), hanem érteni (igekötő nélkül).
A „rendezni végre közös dolgainkat” imperatívusznak nem úgy van értelme, mondhatnám: úgy nincs értelme, hogy na akkor üljünk le végre már, és rendezzük el közös dolgainkat"
Azt hiszem, hogy itt speciel tévedsz. A JA idézet - gondolom ezt te is pontosan tudod - így folytatódik: "ez a mi MUNKÁNK; és nem is kevés". Tehát JA is bizonyos értelemben vett cselekvésről beszél, még akkor is, ha nyilvánvalóan elsősorban szellemi cselekvésről, amit nevezhetünk akár értésnek, de nevezhetünk a dolgokkal való szembenézésnek, vagy még inkább - és én ezt hiányolom leginkább a magyar (szellemi) közéletből - a múlttal szembenézésből következő katarzisnak.
Az előbb egyébként arra gondoltam, hogy vannak tudatos (politikai) manipulátorok őket tekintem gazembereknek, attól függetlenül, hogy a politika nyilván a manipulálás művészeteként is felfogható, és vannak olyan torz gondolkodású emberek, akik könnyen válnak a manipuláció áldozataivá. Őket tekintem ebben az értelemben betegeknek, mert nem képesek felismerni, hogy manipulálják őket.
Ugyanígy esélyes a paranoid reakció címkére az, ha valahol a világhálón valaki/bárki/akárki tök ismeretlen nyit egy topic-ot, benne egy névvel, s a név egyik tulajdonsa azt hiszi, hogy az róla szól és reagálnia kötelező...
Nem az összeseküvéselmélet nem ez.....hanem a lezajló folyamat, ahol az oksági viszonyok olyan folyamatával irhatóle, amelynek egyes eseményei a valóságban is megfigyelhetők.....és az output további oksági kapcsolatokkal valószinüsithető.....
A szimuláció tévedés ottan lehetséges, hogy egy oknak több okozata lehet és a folyamat leiróján múlik, hogy az okozatokból melyikeket veszi figyelembe....
Másképpen vannak események és az eseményeknek következményei, amelyekt mondhatunk relációknak.....egy esemény bekövetkezésének meg feltételei, amelyeket egy korábbi esemény következményei valamilyen relációi aggyák meg ......végeredményben van egy Bool háló....ha e fölött még értelmezhető egy valószinüségeloszlás sok mindent lehet vele kezdeni....például lehet vele összeesküvéselméleteket gyártani, azzal a hibával, hogy a valódi események és a booll hálóval leirtak között pici lesz az eltérés....amikor is politikailag igen hasznos lenne az összeseküvés elmélet és a valóság eléggé távol álljon egymástól::))))
Tulajdonképpen egy alkalmas szimulációs eljárás a a valóságos folyamat kimeneteleinek valószinüségére....
Én beszélgetek itt olvtársakkal, megjelent publicisztikák kapcsán, ha éppen lelkes hívem és virtuális nevelőm, Ein Gespenst, Aki A Kommunizmus Kísértete, szóhoz hagy jutni akár engem, akár bárki mást.
Valaha lovagyna hirtelen felindulásból megnyitotta, de lovagyna eltűnt, és azóta se tudjuk, hogy kicsoda volt, és miért csinált ilyen topikot.
Az „én beszélgetek itt” kitétel nyilván úgy értendő, hogy csak Babarczy beszélgethet itt, illetve csak az beszélgethet itt, aki vele beszélget. (Más értelmezése nincs a megállapításnak.)
Ám ez tévedés. Ez a fórumrovat nem klubtopik, nem zárt topik, nem szaktopik (vagy nem tudom, minek nevezik). Hanem nyílt fórum. Ami azt jelenti, hogy bárki rákattinthat, és – a fórumszabályzat figyelembevételével, tiszteletben tartásával természetesen – mindenki azt ír, amit akar. Ha akar, közvetlenül Babarczy Eszterhez szól, Babarczy Eszternek ír, ha akar, Babarczy Eszterről ír, sőt ha akar, másokkal vitázik, cserél gondolatot, vagy éppen magában elmélkedik mások szórakoztatására, esetleg bosszantására (ez a különféle ízlésektől függ).
A topik tárgya pedig ebben a kérdésben fogalmazható meg: lehet-e Babarczy Eszterből köztársasági elnök? Vagy: alkalmas-e Babarczy Eszter köztársasági elnöknek? Általánosabban: milyen ember Babarczy Eszter? Ez a kérdés ugyanis egy államelnök-aspiráns esetében alapvetően fontos fölvetés. Itt ugyanis Babarczy Eszter expressis verbis alkalmasnak tartotta magát az államelnöki poszt betöltésére, és azóta ez az álláspontja nem módosult. Ma már persze „nem tudja”, miért nyitották ezt a rovatot, ám amikor nyitották, nagyon örült neki. Sőt meg is hatódott tőle. El lehet olvasni. Az írás megmaradt.
A „szóhoz hagy jutni akár engem, akár bárki mást” kitétel pedig abszolúte értelmezhetetlen. Illetve csak egyféleképpen értelmezhető. Babarczy itt engem topikrombolással vádol, ám, mint sokminden mást, ezt az állítását sem tudja bebizonyítani. Olyannyira nem, hogy én őt konkrét kérdéssel ösztökéltemszólásra korábban. Többször is. Például: „Milyen jogi, szokásjogi, tudományos, logikai… alapon állítja Babarczy Eszter (tudatosan, notóriusan!), hogy a Magyarországon élő cigány nem magyar?”.
Mármost egy ilyen típusú fórumon a kérdezettnek éppúgy joga van nem válaszolni a kérdésemre (vagy bárki kérdésére), mint ahogy nékem jogomban áll fölvetni bármilyen érdemi problémát.
Én itt csak Babarczy Eszter cikkeihez, megnyilvánulásaihoz, illetve az írásaiban fölvetődött kérdésekhez szólok hozzá.
A Babarczy Eszterrel való közvetlen hetyegés egyszerűen nem érdekel. De – mondom – nyílt fórumon nem is vagyok kötelezve rá.
A helyi cigányok nemrég váltig állították, hogy egy terepjáróról dobták meg molotov koktéllal az egyik tatárszentgyörgyi házat, amiről később kiderült, hogy csak egy rasszista olajradiátór volt a tettes. Mohácsivész is lenyilatkozta nemrég, hogy biztos cigányozott Marian Cozma. A képről és a felvételekről valamint az iwiw adatokról egyértelmű a helyzet. Az pedig, hogy saját bevallásuk szerint mik, nem jelent semmit. Attól még, hogy én négernek nyilvánítom magam, nem leszek az. Ha meg csak a népszámlálási bevallásokra hagyatkoznánk, akkor ma úgy kellene tekinteni, hogy csak 100 000 él az országban.
A rendőrség szerint és a helyi polgármester, valamint a helyi cigány képviselő szerint, továbbá saját bevallásuk szerint nem cigányok.
Szerinted viszont cigányok.
Ez jól mutatja, hogy bizonyos meggyőződéseket nem módosítanak a tények.
A féllábú papot körbevevő cigányok semmilyen értelemben nem tartoznak a zalaegerszegi történethez, ez itt egy másik történet, amelyet a maga jogán kell megvizsgálni.
Ha cigány identitású vagy származású magyar állampolgárok bántalmaznak bárkit, akkor ezeket a magyar állampolgárokat meg kell büntetni.
De ha nem cigány identitású vagy származású állampolgárok bántalmaznak bárkit, azokat is ugyanúgy meg kell büntetni.
De asszem eluntam, nem foglak meggyőzni, te sem engem, és van ennél fontosabb dolgom is.
Ezt a mondatot azzal összefüggésben írtam le, hogy a HVG lehozta a Kulcsár-kihallgatás teljes jegyzőkönyvét, mire a következő két elmélet látott napvilágot: 1. kriptofideszes, és betart a maszopnak 2. kriptomaszopos és betart az ügyészségnek.
Holott miért ne hozta volna le, ha sikerült megszereznie?
Amit itt észrevételezel, az az én működőképes nómenklatúrám szerint még nem összeesküvéselmélet, csak közeli rokona.
A rokonság az extrém deduktivitásban van, azaz abban, amit helyesen úgy jellemeztél, hogy ebben a diskurzustípusban
a)az egyes jelenségeket kizárólag abban az egyetlen összefüggésben tudják látni, ami a kiinduló alaptétel igazolására alkalmassá teszi azokat.
(Mert egyébként az a feltételezés, hogy a magyar sajtó politikailag érzékeny kérdésekben mindig politikai érdekviszonyok szerint határozza meg publikációs stratégiáját, lehet ugyan kissé elnagyolt, de korántsem utal sem klinikai, sem társadalmi értelemben dezorientáltságra: a feltételezés egy gyengébb és súlyozottabb változatát magam is használható munkahipotézisnek tartom.)
Az összeesküvéselmélet ott kezdődik, amikor
b) feltételezik, hogy minden egyes esemény rendelkezik olyan mozzanattal, amely többé-kevésbé közvetlenül az általuk vélelmezett és felismert "nagy összefüggésre" vonatkozik és azt igazolja.
És a rendszer hibája, falszifikálhatatlansága ott ütközik ki, ahol ezt meg is kell indokolniuk vagy védelmezniük, tehát nem magában az alapfeltevésben, hanem a hozzá fűződő érvrendszerben.
Ez mélyreható különbség és nem jelentéktelen felismerés.
Én beszélgetek itt olvtársakkal, megjelent publicisztikák kapcsán, ha éppen lelkes hívem és virtuális nevelőm, Ein Gespenst, Aki A Kommunizmus Kísértete, szóhoz hagy jutni akár engem, akár bárki mást.
Valaha lovagyna hirtelen felindulásból megnyitotta, de lovagyna eltűnt, és azóta se tudjuk, hogy kicsoda volt, és miért csinált ilyen topikot.
„Akik be is csapódnak, mert be akarnak csapódni - ergó ők a betegek.”
Ők sem betegek. Ilyen a világ. (Itt persze csak a zsidó-keresztény, a teljesítményorientált kereskedői világra gondolok, a többit, az iszlámot, a buddhizmust stb., nem ismerem.)
Több olyan tisztességes emberről tudok, akit számtalanszor becsaptak életében, és nem azért, mert mintha beteg volna, mert mintha folyvást „be akarna csapódni” (ahogy te írod), hanem azért, mert képtelen rosszat föltételezni másokról. A mi világunkban az ilyen lélek „testidegennek” számít, kétségtelen, baleknak is mondják, és hát lehet betegnek is minősíteni – szerintem viszont nem az.
Olyan világban élünk, amelyben sokszor egészen kibírhatatlan a talpraesett, ravasz, számító ember. Ez az antiszemitizmus és a cigánygyűlölet egy lelki mozgatója, vagyis amely nem egyéb, mint az absztrakt kibírhatatlanság konkretizálása, megtestesítése: a becsapás (a becsapottságérzet) egyenlő a zsidóval, illetve a cigánnyal, illetve mindkettővel.
Ugyanakkor kibírhatatlan a „balek” is természetesen. Különösen akkor, ha más „baleksága” miatt mi kerülünk hátrányos helyzetbe.
Mondok egy példát: a Fradi-drukkerek nem csak a néger játékosaikat verik, rugdossák, fenyegetik időnként, hanem a fehéreket is. Megtörtént, hogy amikor kikapott a Ferencváros Debrecenben, hazafelé jövet az ultrák megállították a csapat buszát az országúton, fölszálltak rá, és mindenkit terrorizáltak, bőrszínre való tekintet nélkül. Ami persze szélsőséges példa, de nincs ember, akinek szívében ne jelenne meg egy apró gyűlölet, ha a beállós bénázása (baleksága) miatt kikap a csapat.
Egy másik példa: Tomori Zsuzsi szabályosan, sportszerűen letette a labdát a bírói sípszó után, ezért sorsdöntő gólt kapott a Győr az utolsó másodpercben, mert ha mondjuk kihajítja a labdát a nézők közé, nincsen gól. A játékost kiállítják a maradék négy másodpercre, de továbbjut a csapat. Tomori Zsuzsi viszont reflexből tisztességes volt. Persze nem szóltak érte egy szót sem, de a szemeken látszott a „belső” kérdés: hogyan lehet valaki ennyire szerencsétlen?!
Ugyanakkor – mondom – elviselhetetlennek tartjuk az ellenfél triumfálását is, és még akkor is, ha teljesen szabályos körülmények közt győztek le, csak hát ők kicsit ravaszabbak, kicsit agresszívebbek voltak.
Ez a teljesítményorientált világ belső ellentmondása (vö. Pisilő Annus esetével).
Nem szólva arról, hogy sokszor mi magunkat is rühelljük magunkat, ha azt vesszük észre (utólag), hogy „mekkora bunkók” voltunk, durvák, törtetők, belekönyököltünk a nénibe a buszon, „fölkaptuk az agyvizet”, veszekedtünk, üvöltöztünk a volán mögött, s aminél már csak az a szarabb, ha lemaradunk a vonatról, elénk tolakodnak a parkolósávban stb.
Persze joggal mondható, hogy az a nép (ország), amely kicsi, amely elnyomott, üldözött, szétszóratott, ilyen a magyar is (Trianon után), ilyen a zsidó is (több ezer éve), ilyen a cigány is, szóval ha a hátrányos történelmi helyzetben lévő nép nem fokozottan erőszakos, nem talpraesett, nem igyekszik a jég hátán is megélni, ha minduntalan hagyja magát „becsapni”, akkor az a nép beteg. Előbb-utóbb elhal, fölmorzsolódik. Elfogadom. Na, de akkor ezt tudomásul kéne venni!
Ugyanakkor jól látható: nincs a dolog tudomásul véve. Például a Babarczy-féle publicisták, voluntarista prédikátorok hol azért kúrják a magyart (s persze a cigányt is, a zsidót is), mert túl agresszív, békétlen, veszekedősfajta, nem képes a konszenzusra és így tovább, hol pedig azért, mert mulya: „ezzel a birkanéppel bármi megtehető”. És nem csak a magyar ilyen (általában), hanem a magyaron belül a zsidó is, a cigány is. A cionista indulat jórészt ezzel a kérdéssel írható le: Hát velünk mindent meg lehet csinálni?! Ha azt mondják: zsidó, varrd föl a sárgacsillagot, akkor mi engedelmesen fölvarrjuk?! (Vö. Sorstalanság.)
És persze hasonló kérdéseket tesznek föl a cigányok is maguknak. Meg a nacionalisták is.
Az üldözött, a történelmileg hátrányos helyzetben lévő populációknak egy a sorsuk (sorstalanságuk) lényegileg, s még akkor is, ha rendszeresen egymás ellen horgadnak tehetetlen kínjukban.
Ennen maguk ellen horgadnak (hányszor támadt tenfiad…).
A zsidó öngyűlölet másik alapforrása a „tradicionális zsidótulajdonságoktól” való idegenkedés. És ilyen a magyar öngyűlölet is, vagy inkább így mondanám: önmegvetés. Még jobb szó: önutálat.
Utáljuk magunkat. Utáljuk magunkban azt, hogy olyanok vagyunk, amilyenekké kényszerítve lettünk a történelem folyamán. És ezt sokan hajlamosak teljes egészében rákenni Trianonra, miközben J. G. Herder már a 18. században szükségszerűnek látta és közelinek vélte a magyarság fölmorzsolódását.
Mégis dúl bennünk az önutálat. Kicsik vagyunk. Ami nem volna baj önmagában véve, de gyöngék is vagyunk, mert rokontalanok vagyunk. Se a latinok, se a germánok, se a szlávok, se a skandinávok, csak a zsidóink és a cigányaink vannak „velünk”. Ezért utáljuk őket, s ezért utáljuk magunkat. Ezért törtetünk és ezért viszolygunk a törtetéstől.
És ami szerintem nem betegség. Nem is virulencia. Adott történelmi helyzetről van szó. Vagyis ezért mondom, hogy nem általában kell minősíteni. Se zsidót, se cigányt, se magyart. Se nagyszerűnek, se elmebetegnek.
Azt kell megnézni, hogy mit írt, mit mondott például Babarczy Eszter konkrétan! Igaza van-e Babarczynak (vagy bárkinek) abban, amit állít? Helyes-e a meglátása? Tudniillik Babarczy Eszter cikkéért nem a magyarság a felelős, illetve Babarczy Esztert sem lehet felelősségre vonni puszta magyar mivolta miatt. Nem a magyarság írja Babarczy dolgozatait, és nem Babarczy alakítja a magyarság sorsát. Még tízmilliomod részben sem. Legalábbis nem tudatosan. Hanem csupán történelmileg.
Meggyőződésem, hogy nem „cselekedni” kell (szemben a divatos prédikációkkal), hanem érteni kell. A jelenlegi helyzetben is. Nem megérteni (mert az mindig kérészéletű, ráadásul súlyos csalódásokhoz vezet), hanem érteni (igekötő nélkül).
A „rendezni végre közös dolgainkat” imperatívusznak nem úgy van értelme, mondhatnám: úgy nincs értelme, hogy na akkor üljünk le végre már, és rendezzük el közös dolgainkat, mint az íróasztal fiókjait, vagy a satupadon a szerszámokat, hanem azt jelenti a József Attila-i gondolat (költészetének szövegösszefüggésében), hogy csakis az értésből lehet megértés. Megértésből értés soha.
Az értés pedig nem egyéb, mint a kényelmes közhelyektől való tudatos, akaratlagos távolodás.
Betegnek látszik a magyar? Bűnözőnek látszik a cigány? Hazaárulónak a zsidó? Igen. Annak látszik. Csakhogy nem megértenünk kell ilyenkor a cigányt, illetve a nem cigányt (ti. éppen ez az ócska banalitás), hanem értenünk kell azokat a viszonyokat, amelyekben a magyar betegnek, a cigány bűnözőnek, a zsidó gátlástalannak tűnik.
Csak érteni. Mert ez a legnehezebb. A közhelykorlátok lebontása a legproblémásabb dolog. Szinte lehetetlen. Éppen Babarczy Eszter megnyilvánulásai jelzik ezt a legjobban.
Magyarán: nem véleményeket kell egymás arcába pufogtatnunk (mindig a meglévő banalitáskészletünkből merítve), hanem közhelyromboló kérdéseket kell föltennünk minduntalan. És nem élből egymásnak, hanem először sajátmagunknak. Aztán a többieknek is persze.
Ja, hogy akkor jönnek majd azok, akik nem tudnak mást, mint lezsidózni, lecigányozni, lekommunistázni, lebetegmagyarozni, lemartalócozni a másikat?
Hát igen. Így van ez. Jönnek majd. Sokan és folyamatosan jönnek. Ez a dolog ára.
És aki ezt nem bírja idegekkel, nevezze a zsidót, a cigányt, a magyart mocskos elmebetegnek. Megkönnyebbül tőle.
Időlegesen.
Nem így van: az összeesküvéselmélet egy pontosan leírható, jól megmutatható logikai hibákra és egyéb jellemzőkre felépített diskurzustípus neve.
A hibái lényege és leíró potenciálja zéró értékének kulcsa nem az elméletben magában van, hanem abban a módszerben, ami kiagyalóit elvezeti a felépítéséhez illetve abban a módban, ahogyan hívői interpretációjában ellenáll minden korrekciós kísérletnek, falszifikációs próbálkozásnak. Tehát valójában az elmélet csak annyiban hibás, amennyiben cáfolhatatlan.
Ez a tulajdonsága okozza, hogy a felszínen összekeverhető a, mondjuk így, kalandos és felszín mögötti összefüggésekre mutató elméletekkel, ezért mondhatja pindiy, amit mond.
De a valódi összeesküvéselmélet a maga falszifikálhatatlanságával teljesen értéktelen és használhatatlan a tények és körülmények leírására és az események rendszerének modellezésére, ellenben igen jól használható szorongások kifejezésére és manipulációjára, a tényekkel összeegyeztethetetlen életérzések racionalizációjára.
Én személyesen azt gondolom, hogy Eszternek igaza van abban, hogy a magyar közéleti hangban bizonyos rosszul megközelített traumák és főleg az ezekre rakódott foghíjas és az ország ill nemzet jelentőségét mulatságos mértéktelenséggel felnagyító gagyi legendák, meg egy alapvető éretlenség és felelősségtelenség miatt - legalábbis az általam érzékelt európai közeghez képest - sokkal látványosabban vannak jelen az összeesküvéselméletekre épített narratívák.
De persze ennek semmi köze ahhoz a tényhez, hogy aki a világot csak rejtélyes vagy éppen biztos kézzel azonosított gonosz háttérerők homokozójaként, magát meg cselekvésképtelen, legföljebb tűrő, majd fellázadó áldozatként képes látni, attól még rosszindulatú manipulátorok valóban elorozhatnak ezt-azt sötét alkuk alapján - csak a két dolognak nincs köze egymáshoz.
Hacsaknek mannyi, hogy az összeesküvéselméletekben élő ember a valóságos kártételeknek is sokkal könnyebben esik áldozatul (gyakran éppen az őt összeesküvéselméletekkel manipulálók részéről), mint a saját maga által felismert összefüggéseket is kritikusan szemlélni képes autónóm polgár.
Összeesküvéelméletek hálójában vergődve a valódi, komplex és rejtett szövetű disznóságokat sokkal kevésbé lehet észrevenni és megérteni, mivel az összeesküvésleméletek logikai konstrukciója mindig extrémen deduktív, tehát az elméletbe épített tényanyagból vagy annak látszó állításokból mindig kizárólag csak annyi hasznosul, amennyi a korlátolt alaptétel igazolására szolgál.
