Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Azok még elöltöltös golyós kovás pusekok voltak..Azóta csak hollywoodi filmekben jön be a házi páncélautóval,odahegesztett 4es vaslemezzel 800fegyveres ellen,stb.
Karabély elvileg átnyomja a 10es lemezt is közvetlen közelről...30as páncélzatról persze már vidáman lepattog.A ragasztott üveg viszont általában megfogja az első párat,csak amikor egy tárat lőnek rá,akkor előbbutóbb szétesik.
Meg nehéz is. Ned Kelly és bandája Ausztráliában csinált magának ilyen páncélt, ekevasból. Egyszer a National Geographic-on volt egy film, ott rekonstruálták. Mozogni alig lehetett benne, célozni egyáltalán nem. Sok lövést kibírtak, de aztán lábon lőtték őket - ott nem volt páncél. :-)
Szerintem akad millió..a kevlar nem épp titkos dolog,millió helyen alkalmazzák.A lexan,szénszálak,ragasztott sokrétegű üvegek sem nagy csodák,utóbbi még akár házilag is produkálható.Kazánlemez talán a legesélytelenebb..nem véletlenül "vesztek ki" a lemez test-páncélok már a huzagolt csövek megjelenése előtt.Még ha nem is lövik át,a csontjaidon fog megtámaszkodni és átadni az energiát..nem próbálnám ki.
Az első flak mellények félig töltött homokzsákból, más megoldásban kazánlemezből készültek. Érdekes lenne valami anyagot találni a modernkori "páncélokról".
Oké,gondoltam akad errefelé aki tudja a megoldást.Én is láttam a sorozatot,a széteső lövedék roppant meglepett,érdekelt volna a magyarázat.De a dagadt fegyverszakértő (?) 'hölgy' a fejét rázta amikor kérdezték meglepett hőseink,hogy akkor most ez expanzív lövedék ami deformálódik becsapódáskor vagy miért ólom reszelék formájában kell kikaparni a víz aljáról.
Lőttek ők mindenre abban a részben,ahol a könyvet is átlőtték..azért 3-4cm üvegport is szivesen kipróbáltam volna a helyükben,állítólag a világ legelső golyóálló mellénye ebből készült:)
Csupán felidéztem amit láttam.Többre nem is tudok vállalkozni.
Ezt a sorozatot mostanában ismétlik.Mellesleg,a napokban egy olyan rész volt amikor könyvre lőttek 25 méterről.Talán 3cm vastag volt a könyv.Egy .22LR kaliberü puskábol lőtték és megállt a lövedék a könyvben aztán .357 Magnum revolverrel is lőttek.Annak a lövedéke átment a könyvön.
Roppant érdekes,hogy miért esnek széjjel a lövedékek..? Cső azonosításnál is vízbe lőnek,hogy a lövedék éppségben maradjon...vagy nem minden esetben alkalmazható ez az eljárás?
(az köztudott,hogy a víz a behatolási szögtől függően,de mindeképpen erősen lassítja a lövedéket,a tartály nyilván a stopphatás részleges létrejötte és a hidrosztatikus sokk miatt esett szét)
A próbatartály egy kb 2 méter magas karcsú akvárium volt.
A 9x19-es pisztoly csöve 90°-ot zárt be a vízszintessel a lövéskor és a távolság a víz felszínétől kevesebb volt 1 méternél.A lövedék ca. 2 méter mélyen érte el a ballisztikai zselatint.Mélyen behatolt,végzetes sérülést okozna emberben.
A 12-es sörétes puska hasonló körülmények mellett lett elsütve.Sörétet találtak a ballisztikai zselatinban és a lövés megrepesztette a próbatartályt.Úgy emlékszem még ez is komoly sérülést okozna.
A többi tesztett egy úszodában végezték puskákkal.A fegyverek csöve kb. 30°-ot zárt be a vízszintessel.A torkolat és a víz között a távolság kb. 1 méter lehetett..223 Remington;.30-06 Springfield vagy talán .30 US Carbine;.50 Browning kaliberü puskák biztos voltak.A lövedékek nem tudtak kárt tenni a ballisztikai zselatinban.A lövedékek szétestek és a kísérlet szerint olyan fél méter mélységben az ember biztonságban lenne a lövedékektől.
Azért, mert nem a lövedék fenekén égő 4mm átmérőjű pöttyöt látod, hanem a skulót követő égő gázok "kondenzcsíkját". Ezért van olyan megoldás ami a kilövés helyétől 100-200 m-re gyújt be. Van kisérlet LED-es nyomjelzőre is.
És végül a pszichológiai hatást sem szabad figyelmen kívül hagyni, igy látja is a paciens hogy a tűzkúp rázár. Lefogó tűznél ez sem rossz dolog.
Hmmm..... Szerintem így eléggé instabil lenne a külballisztikája, hiszen az üreges lövedék tömege az égés során pont a tömegközéppontban változna. Továbbá az, hogy a belsejében van a mix nem jelenti azt, hogy csak a belsejében ég. Gondolj bele egy tüzijáték rakétába, annak a csóváját sem csak alulról látod.
Hogy gondolod egy pirotechnikai elegy fényét korlátozni egy lövedék fenekén?
Hat ugy, hogy a lovedek belsejebe tennem a pirotechnikai anyagot, a lovedek fenekebe egy lukat, amin at egyreszt latni az egest, masreszt a "hamu" kihulhat. Igy csak onnan lehetne latni, ahonnan belatni a lukba.
Szerintem ez eleg nagy hulyeseg (nem az, hogy ezt allitod, hanem az, hogy ilyenre gyartjak). Vajon miert nem ugy csinaljak ezeket meg, hogy csak egy viszonylag szuk tartomanybol (pl +- 45 fok) lehessen latni a fenyet?
És a lövedék épségben maradt,hogy az alapján azonosítani lehessen a csövet?
A .22LR különböző lövedékei épségben maradnak vagy annyira deformálodnak a testben ami kizárja a cső azonosítását?
Okoz akkora sérülést ami egy végtag elvesztését okozza (fertőzést nem számítva)?Mert monjuk a térdet éri a találat.
Aki szokja nézni az Állítólag... (Myth Busters) c. sorozatot a Discovery Channelen az az egyik részben láthat egy kísérletet amikor különböző kaliberű (9x19-.50 Browning) fegyverekkel lőttek vízbe.Arra voltak kíváncsiak milyen mélyre kell a lövések elöl lemerülni annak aki vízben menekül.
A csotorkolati energia 100 J felett van, es a katonak szerint 80 J az olohatar (a jogaszok szerint 7.5 J, de en ebben inkabb a katonaknak hiszek :-)), ebbol logikusan kovetkezik, hogy ha nem nagyon nagy tavololsagbol mellbe lonek valakit .22-essel, akkor eletveszelyes serulest szerez valoszinuleg. Nehany eve a lovin lottek valakit igy fejbe, tulelte (termeszetesen korhazba kerult).
Például arra, hogy megöljön valakit. A cikkben azt mondja, hogy pille palack használatával hangtompított fegyóként, 100m-en belül észrevétlen de halálos a "légyölő" puska. Nem kell mellényt, sisakot átütnie, elég ha a nyaka kilóg az áldozatnak. Ők Groznijt és Vietnámot említitk.
Izraeliek is használták, mivel pontos és nem viszi át a célszemély mögött álló három másikat is. Alapvetően sebzésre akarták rendszeresíteni, de úgy tudom elkezdték kivonni, mert nagyon "trigger-happy" lett a legénység és sok halálos áldozata lett az alkalmazásának. A gumilövedékek kb. leváltották.
A nyomjelző a fegyver szempontjából csak annyiban veszélyes, hogy elpiszkolhatja. Amúgy indulásnál szinte megegyezik a kétféle lőszer. A röppályája kicsit más a nyomjelzőnek, mivel, ahogy kiég belőle a cuccos, változik a tömege, így az íve is.
Hello!
"A nyomjelzős lőszereket -nyilvánvalóan- úgy méretezték, hogy működjön vele a nem-nyomjelzős lőszerhez tervezett fegyver.."
Sot, szerintem meg a roppalya is hasonlo (amit csak nagyon hasonlo alaku, tomegu, kezdosebessego loszerrel tudok elkepzelni), kulonben mi ertelme lenne?
Bel
