Ez a rovat az Írástörténeti Kutatóintézet baráti körének a szélesebb nyilvánosság felé történő megnyitása kíván lenni. Be akarunk számolni az itt végzett munkáról, meg akarunk vitatni nyitott kérdéseket az előrelépés érdekében.
A székely rovásírás eredetét kutatva ugyanis sok új felismerésre jutottunk a kutatótársakkal, amelyeket érdemes megbeszélni. Azt is tapasztaltuk, hogy nagyon sok segítséget kaphatunk a nyilvánosságtól.
Így jutottunk például egy hun tárgyhoz, amelyiken székely betűs, magyar nyelvű rovásfelirat van. Így kaptuk a most bemutatandó honfoglaláskori keresztet is, amelyiken szintén van egy magyar nyelvű rovásfelirat. Az akadémikus "tudomány" mindezekről még - tudtunkkal - semmit sem tud, vagy nem foglalkozik vele.
Így találtunk egymásra és újabb segítőtársakra is, akik fordításokkal, nyomdai előkészítéssel és millió más módon segítettek nekünk, meg a tudományos kutatásnak. Illik valamit közreadni ezekből az eredményekből és érdemes a nyilvánosságnak ezt a formáját is kihasználni a továbblépés érdekében.
A rovat címében megfogalmazott állítást is megvitathatjuk (a google-ba beütött "Az Éden írása" keresőszövegre megjelenik a tanulmány), de van ezer más írástörténeti tárgyú megbeszélnivalónk is.
A rovatot rovó nyitja, de ezen a fedőnéven több munkatársunk is közreadhatja a véleményét.
A barcelonai Sagrada familia templomra emlékeztet, de legalább annyira emlékeztet a gótikus templomtornyokra is. Valójában messziről felismerhetően makoveces. Nagyszerű, lelket emelő, isteni terv. Mellette elsápadhatnak és semmivé válnak a Kálvin téri üvegförmedvény liberális megrendelői és tervezői. Úgy legyen!
************************************************
Ami pedig a liberalizmust és társait illeti, a legpusztítóbb, legordasabb tömeggyilkosok is vonzó ideológiával hülyítették a tömegeket. Ha egy banda a kezébe akarta kaparintani a hatalmat, ahhoz előbb el kellett üldöznie, ki kellett irtania a korábbi arisztokráciát. Ha ehhez nem volt elég pénze, akkor szövetségest kellett keresnie s erre a szegényebb rétegek, vagy a külföldi hódítók voltak alkalmasak.
Gondold csak meg: Hitlert olyan bankárok támogatták, akik tudták, hogy Hitler a fajtestvéreiket ki akarja irtani. Mivel azonban nem adtak elég pénzt, Dolfi bácsi onnan vette el, ahol volt. Keresett egy gazdag réteget és kiirtotta őket, hogy a tőlük elvett pénzzel szilárdítsa meg a hatalmát. Az őt támogató bankárok terve tökéletesen sikerült, mert a romokban heverő Európát a háború végén bagóért felvásárolhatták s ma nekik adózik az egész kontinens. A tömegeket azonban egy (nemzeti)szocialistablöffel nyerték meg ehhez a rohadt tervhez.
A szegényebb paraszti rétegeknek pl. földosztást lehetett ígérni. Aztán, amikor a hatalom megszilárdult, a földhözjuttatottakat a kuláküldözés során agyon lehetett verni. Azaz mindig kell valami mézesmadzag, de erről tudni kell jó előre, hogy nem gondolják komolyan.
Vagy be kellett bizonyítani, hogy a magántulajdon lopás s ezért becsületesebb a köztulajdon, mint a gróf magántulajdona. Ugye, milyen szépen hangzik? Aztán, amikor már minden köztulajdonban van, azt kell hirdetni, hogy a magántulajdon hatékony, s ezzel a jelszóval szét lehet osztani az egykori kollektivizálók gyermekei között az egykori grófi birtokokat.
Ugyanez igaz a liberalizmusra is. A cél az évezredek alatt megszilárdult, kikristályosodott rend szétzúzása, az erkölcsi tételek megkérdőjelezése, a lakosság fizikai elpusztítása, ha kell, a kábítószer segítségével, hogy az új tulajdonosjelölttel szemben, az ország elrablása előtt erkölcsi erő ne állhasson, s fizikailag is vákum keletkezzen.
Ezek az ordas eszmék (pl. a liberalizmus eszméi is) rokonszenvesen is megfogalmazhatók, csak sohasem gondolják őket komolyan. A cél a hatalom megragadása érdekében a tömegek leszerelése, megosztása, elhülyítése és kiirtása.
A liberalizmus szitokszó. Ne vedd magadra, mert később szégyellni fogod!
(Tudom, mit beszélek. Főiskolai oklevelem van nemzetközi munkásmozgalom történetéből.)
Olvasva a MT hozzászólásait és a Szabó I. Mihályra zúduló finnugor kígyót-békát, nem átallanék magam is szót kérni a fenti ügyben, mint felháborodott olvasó..
A cím már megvan:
"A DOGMA EL VAN VETVE..." ( copyright (c) 2005. NAJAHUHA)
És mindenki értelmezheti a habitusának megfelelően.
Én meglehetősen liberális vagyok, ennek ellenére messze nem értem, hogy a liberalizmusba hogy a fenébe nem fér bele MAKOVECZ egyedisége....
Tudtommal a liberalizmus éppen erről szólna (mármint a gondolat és minden egyéb szabadságáról, vagy erről KELLENE HOGY SZÓLJON !!!) , vagy mi a fene....
Makovecz Imre templomterve a XII. kerületi Apor Vilmos térre.
A liberálisok mindeddig megakadályozták, hogy Makovecz Imre Budapesten a tehetségéhez méltó épületet építhessen. Ha ez felépül, Budapest nevezetessége lesz, ami miatt Londonból és Tokióból is ide zarándokolnak a szép épületek csodálói.
Remélem, a templomban lesz legalább egy rovásfelirat.
Makovecz Imre, akit a liberálisok Szegedy-Maszák Mihály miniszteri biztos úr társaságában kiüldöztek a Frankfurt 99 Kht kuratóriumából, nehogy a székely rovásírás megjelenhessen a nemzetközi könyvkiállításon. Ugyanezek a liberálisok folytatnak most hecckampányt Szabó István Mihály ellen.
"a magyar ács és a magyar kőmüves ma is megeszi reggelire a német ácsot és kőmüvest, intelligenciában, hozzáértésben, leleményességben. Szeretek a magyar mesterekkel kint az építkezéseken beszélni. Tíz ötletükből kilenc tökéletesen beválik, s kifogástalanul meg is tudják valósítani. Miért? Mert magyarok, azaz tehetségesek."
(részlet a Makovecz Imrével készült interjúból, Sinkovics Ferenc, Demokrata, 2005/15.)
Nos, úgy tűnik, akinek ilyen véleménye van a magyarokról, annak a kulturális kormányzatok és a finnugrászok gyakorlata szerint pusztulnia kell.
A katolikus magyarázat (amennyire emlékszem) valóban apostoli keresztet emleget, bár, hogy ez a kettős kereszt lenne-e, vagy valami más, azt nem tudom. Szent Istvánt azért emlegetik apostolinak, mert népeket térített a kereszténységre, s tőle ez a jelző átragadhatott az általa használt kettős keresztre és a többi magyar királyra is, például Ferenc Jóska is apostoli volt, bár ő már nem sok népet téríthetett a kereszténységre.
Mivel a kettős kereszt korábbi a kereszténységnél, pl. szerepel a Mas d' azili kőkori jelkészletben is, ezért a kettős kereszt jelentését nem a katolikusok határozták meg.
"...Ennek a kőkori, bronzkori elődje a megszemélyesített Tejútat szimbolizálja.
Na itt egy légből kapott, de legalábbis semmivel alá nem támasztott állítás. Pontosabban kettő - az "elődje" és a "Tejutat szimbolizálja" ..."
Ehhez szívesen ajánlanám az Amerind népek kozmonógiai - kozmológiai elképzeléseit, és láthatnád . Társítva ehhez még C.G. JUNG : Föld és Lélek anyagát.
Kritikai ambíciók szaktudományi alapismeretek nélkül
Válasz Simon Zsoltnak is
6.) Fáradhatatlan kritikai és ellenkritikai tevékenység a magyar turkológia és őstörténetkutatás jobb színvonaláért?
Amikor a magyar őstörténet időben egymást követő főbb eseményeinek, a nemzetközi szakirodalom autentikusnak minősíthető adataival szorosan egyeztetett kronológiáját - az Akadémia budai Történettudományi Intézetében - első alkalommal ismertettem, Róna-Tas turkológus-őstörténész akadémikus a hozzászólók között egyedül fejtette ki ellenvetéseit. Ez természetesen hozzátartozik valamely vitaülés kívánatos szelleméhez. Válaszom alapján úgy tűnt azonban, hogy önmagával sem igen lehetett megelégedve, mivel a vitát a Magyar Rádió nyilvános fóruma előtt újra kezdeményezte. Nyilvánvalóvá vált, egyébként minden alapot nélkülöző, de mégis mélységes aggodalma, miszerint én - a következményekkel nem törődve - őstörténetünk átírásával a szélsőséges magyar nacionalisták malmára hajtom a vizet. E rádióvita eredménye újfent nem győzhette meg önmaga fölényéről, mivel ezek után a História folyóiratban tette közzé2 nézeteim ellen irányuló, kemény bírálatát. Ezúttal, naív érvekkel közvetve már Glatz korábbi elnökünket is támadta, aki a humán- és a természettörténet koevolúciója párhuzamos nyomonkövetésének szükségességét hangsúlyozva, új, egységes, modern történelmi szemléletet javasolt. Ezenközben Róna-Tas egyre inkább szem elől tévesztette, hogy aki folyamatosan szelet vet, az mind fergetegesebb vihart arat. A Históriában közölt válaszomban3 kénytelen voltam már rámutatni, hogy hadakozása eredménytelenségének elsősorban is a természettudományok terén megnyilvánuló tájékozatlansága az igazi oka és hogy magabiztosan beleszól olyan kérdésekbe (mint pl. a genetika biokémiai módszereinek alkalmassága), melyek felől nem sok fogalma lehet. Nem véletlen, hogy annak a Science-ben megjelentetett4 alapvető genetikai tanulmánynak a bírálatát, mely elsőnek foglalkozik a magyarok őseinek őskőkori európai betelepülésével és ami Róna-Tason kívül Czeizelt5 is felháborította (miért?), sőt az utóbbi Seminot és társait (alaptalanul6) a genetikai markerek összekeverésével is megvádolta, kizárólag magyar nyelven közölték. Bár a Science-nek kritikai rovata is van, azért annyira nem bíztak véleményük igazában, hogy e nívós folyóiratnál bírálatukkal megpróbálkoztak volna (vagy ha mégis, arról mélyen hallgatnak). E két tudós tudománya tehát sohasem jut el a bíráltak tudatához, ami rájuk nézve bizonyosan csak előnyös lehet.
A Históriában közzétett válaszomra egyébként Róna-Tas már nem reagált. Amikor azonban Simon írása megjelent és ebben olvashattam, miszerint én Róna-Tas "tömör" bírálatára nem adtam kielégítő választ, arra gondoltam, hogy a históriában adott ellenvéleményemre Simon írása akár talán Róna-Tas soronkövetkező "rekontra" válasza is lehetne. Róna-Tas ugyanis a mások segédletével közzétett és sokkal biztonságosabb önvédelmet ill.kisebb kockázatot jelentő kritikák és ellenkritikák tapasztalt bajvívója. Ílymódon kísérelte meg egy fiatal tanítványa útján csapást mérni pl. a székely-magyar rovásírás kutatóira.7 A legtipikusabb eset az volt, amikor a nem igazán akadémiai nívón sikeredett Turkológia szak- és kézikönyvét, mely a maga kategóriájában egyszerűen "rossz" és a "magyar turkológiát is lejáratja" (lásd Hazai Gy.: Keletkutatás, 1994 tavaszán) e tudományterület elsőszámú hazai szaktekintélye, Hazai György akadémikus tette komoly bírálat tárgyává. Róna-Tas tartózkodott a viszontválasztól. Ezzel szemben, Hazai felháborodására ("...megütközéssel olvastam Berta bíráló írását. Furcsának tartottam, hogy nem a szerző, hanem annak egy tanítványa fog tollat") megbízta egyik tanítványát, Berta Árpádot, hogy méltóképpen vágjon ő vissza. Berta szerint Hazai kritikája "egy leplezetlen kísérlet a kézikönyv szerzőjének szakmai lejáratására". Hazai, aki bírálatában, nemzetközi viszonylatban elismert szaktudásának megfelelően, kizárólag a szakszerűség álláspontját képviselte, kénytelen volt Berta próbálkozását a kritika elnémítására irányuló törekvésnek minősíteni. Tökéletesen igaza volt. Berta természetesen Róna-Tas személyét képviselte és a kritika visszaszorítására irányuló kísérlete sem volt független mesterétől. Gyakorlatilag hasonló helyzet alakult ki a turkológiához széles fronton kapcsolódó magyar őstörténetkutatás terén is, ahol nem kevés azoknak a száma, akik Róna-Tas közvetlen vagy közvetett kemény intelmeit voltak kénytelenek elviselni. A kritika valójában előfeltétele egy tudományterület fejlődésének. Mindazonáltal nem úgy, hogy a kritizált jobban tenné, ha szedné a sátorfáját és eltűnne.
A jövőben a magyar őstörténetkutatás továbbfejlesztéséhez és a kutatásban résztvevők közötti jobb közösségi szellem kialakításához az egymásra mért csapás-sorozatok helyett, tisztességes építő kritikára, továbbá a természet- és társadalomtudományok képviselőinek a mainál sokkal jobb együttműködésére lenne szükség. Sem a turkológia, sem a magyar őstörténettudomány nem privatizálható és ilyen törekvéseknek a megsemmisítőnek szánt kritikák sem lehetnek segítő eszközei.
7 lásd még: Varga, G.: Web site: http://ikint.uw.hu/a frankfurti botrány.htm
Az egyik ismerősöm Bécsben él, ott jár a fia iskolába. Nem tudják róla, hogy magyar. Ö volt az iskola legjobb tanulója valamelyik tárgyból, ha jól emlékszem matematikából, vagy fizikából. A tanárával beszélgetve a gyerek elmondta, hogy szeretne indulni egy nemzetközi diákolimpián, de a tanára leintette, hogy neki arra úgysincs semmi esélye, mert azokat a versenyeket mindig a magyarok nyerik meg.
Ez egy nap - mi meg évezredekről beszélünk. A Würmsi jégkorszak csúcsán D-Németo-ig jégpáncél fedte Európát, attól délre volt a permafrost úgy Szeged mélységéig - lehet, hogy volt egy hét, amikor "Szegeden" melegebb volt, mint "Jaffában", de nem oszt, nem szoroz igazán.
Kritikai ambíciók szaktudományi alapismeretek nélkül
Válasz Simon Zsoltnak is
5.) Simon mint szaktudományi kritikus
A kritika kezdő fenegyerekének önértékelésre képtelen szerepére széles szakterületi skálán próbálkozik. "Nyelvészként" nemrég nagyképű "csapást mért" (BUKSZ, 2004, tavasz) Fodor István: A világ nyelvei és nyelvcsaládjai (319 old., Tinta Kiadó, Bp., 2003) c. könyvére.
Most, "mint Pilatus a Credoban" megjelent őstörténetünk terén is. "Régészként" a természettudományokban (evolúció-biológia, fizikai antropológia, anyagcsere-életten, mikrobiológia, őskörnyezettan, stb.) még arra a szintre sem jutott el, hogy felfogná, mit is kellene megtanulnia.
Mint "történész", valós stilusa: szemben a magyar nemzeti értékekkel, ami eleve meghatározza mindenfajta viszonyulását. Dilettáns kritikái közzétételéhez viszont egyetértően simul a szerkesztőségi irányvonalakhoz.
Csupán arra akartam utalni, persze a kérdésedre válaszolva, hogy én megbízhatónak vélem a forrásomat, de ezt nem jelenthetem ki az interneten, mert egy bírósági eljárásban talán nem tudnám bizonyítani.
Ezért illik egy kört futni és az ellenőrízetlenségre hivatkozni, már csak a rend kedvéért is, hiszen ezt kívánja meg az ártatlanság vélelme, meg a jogérzékünk. Amíg nem hallgattuk meg a másik felet is, addig ne mondjunk végérvényes ítéletet. Ez esetben ez feleslegesnek látszik, de a kultúrembert arról lehet megismerni, hogy a nem rokonszenves szereplőnek is ugyanolyan jogokat biztosít a bírói eljárásban, mint bárki másnak.
Valahol írtam a szlávság erős terjedése kapcsán, hogy a figyelmet bizáncra kellene irányítani, de lehet, hogy az irány talán ÉSZAK ( ha már a proto-szlávság őse a proto-balti-szláv ???) ?
"
The Proto-Slavic (or Proto-Balto-Slavic) language branched off at some uncertain time in an unknown location from common Proto-Indo-European, becoming a separate Indo-European language: Proto-Slavic, a hypothetical (reconstructed) language whence individual Slavic languages emerged...."
"...Ennek az elvnek valóban az felel meg, hogy a piktográfiát minden nyelven el lehet olvasni, ilyen pl. a közlekedési táblák rendszere. De mi most nem ezekről beszélgetünk, hanem a valódi írás kialakulásáról...."
De csak akkor, ha előtte az ÉRTELME és a JELENTÉS is átmegy . Máskülönben az olvasat az adott kultúrkör addig meglévő paramétereihez igazodik.
Ezt nem igazán értem.. Ha az "internet" kapcsán nekem szól a figyelmeztetés, akkor köszönöm, bár a jelzett idézet LÁSZLÓ GYULA egyik önéletrajzából való...
Számunkra ez a kérdés érdekes, mert éppen ezt dönti el az anaszazi edény olvasata. Azt ugyanis, hogy Sadovszkinak igaza volt-e, vagy sem.
Rédei úr le van maradva néhány brosurával. S persze Simon sem tudja, miről beszél. Semmiféle cáfolatát nem lehet olvasni Rédei könyvében Sadovszky felismeréseinek. Ugyan mit lehetne azokon cáfolni? Hogyan lehet cáfolni azt, hogy a miwok indiánok (ha jól emlékszem) vilak-nak mondják a világot? S hogy ennek a szóbokornak több szava is megtalálható az indiánoknál?
Különböző következtetéseket lehet ugyan rá építeni, de meg kellene tudni különböztetni egymástól a rokonságot bizonyító egyezéseket a hamis módszerre épülő, politikai célokat szolgáló finnugrista csűrés-csavarásnál.
Kiemelt részlet az alábbi cikkből:
"Rédei Károly - Simon szerint - alapos cáfolatát adta Sadovszky kaliforniai professzor kutatási eredményeinek, aki szerint a penut-indiánok és a magyarok között nyelvi rokonság ismerhető fel. Rédei cáfolata nem volt éppen alapos, de sokkal inkább ellentmondó. Szerinte Sadovszky "felfedezése" valószínűtlen hipotézis, "de semmiképpen sem sorolható a dilettáns nézetek közé". Rédei úgy gondolja, hogy az ugor-penuti nyelvrokonság nincs eléggé megalapozva. Így akkor nyilatkoznak a szakemberek, ha valami nem tetszik nekik, de határozottan cáfolni sem mernek."
S persze az elolvasott anaszazi szöveg is magyar szavakat tartalmaz, amiről a Magyar Tudományban szót sem ejtenek. Ezért a Magyar Tudomány e tekintetben nem tekinthető a tudomány élvonalát képviselő folyóiratnak.
Kritikai ambíciók szaktudományi alapismeretek nélkül
Válasz Simon Zsoltnak is
4.) A hosszúlejáratú magyar őstörténet
általam előterjesztett és döntően az autentikus angolszász és orosz szakirodalom adataival megindokolt rekonstrukcióját Simon túlbuzgó kritikai igyekezete csak lényegtelen mértékben érintette. Az azzal szembehelyezhető altarnatívákkal azonban még részletkérdések vonatkozásában sem próbálkozott. Ezzel szemben, kritikai palettája sokszínűsége látszatának felkeltésére, a maga szaktudásának szintjén tücsköt-bogarat összehordott.
Simon, de főleg más, kizárólag társadalomtudományi alapra helyezkedett történészek nehezen értik, hogy a ma élő humán populációk genetikai anyagának vizsgálata alapján miként lehet évezredekkel korábban végbement leszármazási vonalakra és ezek elágazásaira következtetni. Nem ismerik a genetikai anyag rendkívül nagyfokú konzervativizmusát. Ez teszi ugyanis lehetővé pl., hogy récens állatok kromoszomális DNS-szekvencia analíziseivel nyert információk alapján következtetni lehessen több százmillió, esetleg milliárd évvel ezelőtt őseikben végbement anyagcsereváltozásokra. Továbbmenően, e változások megközelítő idejét a genetikai analízisek erdményeinek és a párhuzamos biogeokémiai miliővizsgálatoknak az egybevetésével a földtörténeti korok időskáláján ugyancsak becsülni tudjuk —— Rédei Károly - Simon szerint - alapos cáfolatát adta Sadovszky kaliforniai professzor kutatási eredményeinek, aki szerint a penut-indiánok és a magyarok között nyelvi rokonság ismerhető fel. Rédei cáfolata nem volt éppen alapos, de sokkal inkább ellentmondó. Szerinte Sadovszky "felfedezése" valószínűtlen hipotézis, "de semmiképpen sem sorolható a dilettáns nézetek közé". Rédei úgy gondolja, hogy az ugor-penuti nyelvrokonság nincs eléggé megalapozva. Így akkor nyilatkoznak a szakemberek, ha valami nem tetszik nekik, de határozottan cáfolni sem mernek. —— Az ugorok nem juthattak el Amerikába? Hunn amerikai kutató (2000), az indián nyelvek szaktekintélye az europid anatómiájú Kennewick-i embert (csontleletei mintegy 9000 évesek) a mai Brit-Kolumbia területére Ázsián át bevándoroltnak és történeti etnikai, biológiai-környezettani vizsgálatai alapján penut nyelvűnek valószínűsítette. —— Nehéz azonban az európaiak egykori bevándorlását Amerikába kizárólag nyelvi alapon megítélni. Ide fizikai antropológiai, genetikai, őskörnyezettani stb. vizsgálatok eredményei és ésszerű egyeztetésük szükséges. Kár, hogy Simon egyáltalán nem ismeri e szakterületeket és a vonatkozó amerikai szakirodalom adatairól sincs fogalma, bár könyvemben olvashatta volna. Úgy látszik, kritikusi hevülete közepette csak minden második bekezdést olvasott el. —— Könyvemben elzárkóztam a magyarok mezopotámiai származtatásának még a lehetőségétől is. A "Szakkifejezések magyarázata" rovatban azonban néhány sorban megemlékeztem Bobula Idáról, aki a sumírok kulturális hagyatékában a magyarral közös vonásokat ismert fel. E tény valószínűen a Nyugat-Ázsiában egykoron a Kaukázus felé és azon túlra is szóródott, a magyarokkal rokon ugorok közvetítésére vezethető vissza. Ezzel a témával hazánkban ma is, jó munkát végezve, többen foglalkoznak. Egyesek túlzott következtetéseire alapítva azonban velük ("sumirológusokkal") szemben, a legalább ugyanannyi hibát elkövető ellenfeleik teljes diszkriminációra törekednek, ami megengedhetetlen. Simon ebbe a vitába igyekezett engem, mint mereven kívülállót, előnytelen beállításban belekeverni. —— Simon nehezményezi a nyelvek fejlődésével kapcsolatban használt kifejezéseimet. Ezt részéről teljesen megértem. A beszélt nyelv biológiai termék, a folyamatosan kibontakozó biológiai nyelvi evolúció eredménye. Aki a nyelvekkel kizárólag szociológiai alapon foglalkozik és mitsem ért a magasabbrendű idegrendszer vagy a hangképző szervek működéséhez, azzal aligha lehet biológiai nyelven szót váltani. —— Simon álláspontja megegyezik azokéval, akik Semino és társai eredményeit azzal próbálják egyszerűen semmibe venni, hogy azt állítják: a magyar az európai népek jellegtelen keverékpopulációja. Erre utal az az elképzelése is, hogy Árpád népe genetikailag elenyészett a Kárpátmedence nagyszámú őslakosa között. Ezen a vonalon tehát a magyarság eredete kinyomozhatatlan. Ez Simonnak, mint botcsinálta genetikusnak a nem igazán magyarbarát állásfoglalása. —— A magyar nyelv ősiségével kapcsolatban osztja azok nézetét, akik anyanyelvünket nem tekintik Európa olyan ősi nyelvei közé tartozónak, mint amilyen pl. a baszk nyelv is. Szerinte nyelvünk eredete ill. önállóvá válása i.e. 1000 vagy 500 körülre vezethető vissza. Vagyis - Simon szerint - igencsak új nyelv. Bizonyára vannak (bár kisebbségben), akik ezt a megállapítását egyetértéssel nyugtázzák. —— Kifogásolja, hogy még olyan folyóiratból is információkat szereztem be, mint a Demokrata. A magyar Tudományban akar velem politizálni? Sajátos módon a Demokratában értékes magyar őstörténeti kritikai cikkeket találtam, mégpedig komoly szakemberektől. Különben egyetlen pillanatig sem tételeztem fel, hogy Simon a Demokrata nemzeti irányvonalát képviselné. —— A "Wiik-Künnap-Pusztay-féle elmélet", ami vörös posztó a magyarok modern genetikai alapokon történő leszármaztatásával szembenállóknak, Simon szerint, megsemmisítő kritikát kapott az uralisztika részéről. A csapást Honti (2004) és Rédei (2003) a Nyevtudományi Közleményekben ill. a Balassi Kiadónál, magyar nyelven mérték ki. E csapás körülbelül a Rédeinek Sadovszkyra mértével azonos vagy még annál is kisebb súlyú. Talán érdemes megkérdezni, hogy vajon e magyarul kimért csapásokat az érintett északeurópai és orosz szerzők egyáltalán észrevették-e? Künnap pl. nemrég éppen az angol nyelvű, de magyar kiadású Praehistoria folyóiratban tette közzé az uráli nyelvek eredetével kapcsolatos igen alapos tanulmányát. —— Érdekes, hogy Simon nemegyszer szerepelteti Rédeit a derék csapástmérők között. Tudomásom szerint Rédeinek gyakran kell honfitársaitól tudománya ellen irányuló kemény kritikákat elszenvednie. —— Simon nézeteimet egyfajta pánugorista elmélettel tartja azonosíthatónak. Úgy gondolja, teheti, mert ő aztán ilyen váddal igazán nem marasztalható el. Ehhez a pánugorista kritikájához azzal szolgáltatott bizonyítékot, hogy én az ugorok ázsiai ill. közelkeleti szóródásával foglalkozva felsoroltam mindazokat a geográfiai régiókat, ahol a megbízható irodalmi utalások szerint a magyar etnikummal rokonítható népek élnek vagy legalábbis éltek egykoron. —— A fentiek alapján egészen természetesnek tartom, hogy Simon a magyar nyelv sajátosságairól, különlegességéről vagy legalábbis pregnáns másságáról szóló, sokak által vallott nézeteket egyszerűen elutasítja. A magyar nyelvnek, szerinte, olyan tulajdonságai vannak, "amelyek pusztán néhány száz másik nyelvre jellemzőek" (ez így áll a Magyar Tudományban, nyilván a Szerkesztőség egyetértésével; ezzel érzelmeit Simon félreérthetetlenül fedte fel). Ő nyelvünket hétköznapi, közönséges, nem nagy múlttal és semmiféle sajátossággal sem rendelkező, az utolsó 1-2 évezredben összekalapált, de azért a mindennapi érintkezéshez mégiscsak elfogadható átlagnyelvnek tartja, melynél különb még bizonyosan sok akad. —— Azt, a nem tőlem, hanem a műszaki tudományok egyik legkiválóbb hazai képviselőjétől származó megállapítást, hogy a magyar nyelvnek és az angolnak egymástól eltérő, de egymást rendkívül eredményesen (kétdimenziós szemléletté) kiegészíteni képes, a kreatívitáshoz vezető nyelvi logikája van, Simon, megjegyzései alapján, egyfajta rögeszmének minősítheti. —— Egyrészről azt állítja, hogy "az ugor alapnyelv datálása szigorúan nyelvészeti alapon felállítható kronológiai keret kizárja" (stílus!), "hogy valaha ugorok kelhettek volna át a Bering-földhídon". Másrészt kioktatóan közli, hogy "a nyelv átadása - mint társadalmi jelenség - ugyanis a gének átadásától teljesen független folyamat, ebből fakadóan a nyelvet átadók láncolata nem kizárólagosan azonos a genetikai ősökkel". Ennek megfelelően az ugorok mégiscsak átkelhettek a Bering-földhídon. A modern genetika és a fizikai antropológia is ez utóbbit igazolják Ezekről viszont mélyen hallgat. —— Azt állítja, hogy "a történeti nyelvészet nem rendelkezik olyan adatokkal, amelyekből tesztelhető hipotézist tudna megalkotni a paleolitikum nyelvi viszonyairól". Ez az állítás nyilván a modern nézetekkel szembenálló őstörténészeinket védi. Én a magam részéről azonban e tekintetben sokkal inkább támaszkodom egy sor északeurópai tapasztalt és elismert nyelvész megállapítására, mint egy nyelvészkedő kezdő régész kötözködő elgondolásaira. —— "Semmit nem tud a nyelvek szerkezetéről és a nyelvi változásról" az, aki "úgy gondolja, hogy a környezeti körülmények befolyásolják a kiejtést". Nyilván ennek a bölcsességnek a papírra rovásakor nem volt tudomása arról, hogy az Atlanti-régió övezetében uralkodó csapadékos, hűvös időjárás miként változtatta meg évszázadok és évezredek alatt az orr- és garatüreg, a hangrés, a hangszalag izmainak stb. funkcionális és strukturális alkalmazkodásán át ill. az időnkénti kóros elváltozások élettani korrekciója révén is a germán és a latin nyelveket beszélők hangképzését. —— Sokallja az általam számbavett nyelvcseréket az uráli nyelvcsaládon belül. A finnek magukról azt tartják, hogy mai hazájukba az Atlanti-régió felől jöttek, míg nyelvük keleti eredetű, az északi Volga vidékéről származik. A szamojédek nyelvváltásával ma már tetemes irodalom foglalkozik. A vogulok és osztyákok eredeti paleoszibériai nyelvüket ugyancsak urálira cserélték (Erdélyi). A keleteurópai régióban az évezredek során végbement sokirányú nyelvváltásokba Décsi nyújtott jó betekintést. —— Simon szerint a pickt nép már kihalt (A nép vagy a nyelv? Nem mindegy.) és a pickt nem szigetnyelv, hanem kelta dialektus (szigetszerűen előforduló dialektus, és ezt azok beszélik, akik már kihaltak?). Ezzel szemben a pickt nép maradványai a kihalás útjára jutva, biológiailag még mindig léteznek. A pickt nyelv rokonsága különben ismeretlen ("The language of the picts of undetermined relationships": New Ill. Webster's Dict., Thesaurus, Pamco, NY, 1992). A Simon-i okoskodás értelmében az ír nép biológiai léte is már hanyatlik, mivel az ír-gael nyelvű régióktól eltekintve, jelentős hányaduk ma már angolul beszél (ez esetben sem az írek haltak ki!). —— A Renfrew-i anatóliai eredet és a gimbutasi kurgán elmélet nem zárja ki egymást. Ellenkezőleg, egymást kiegészítheti, ami megmagyarázhatja az "Új-Európa" indogermán nyelveinek sokrétűségét is. —— Simon határozottan állítja, hogy a szkíták nyelve nem ismeretlen, hanem óiráni. A hatalmas területen szétszórtan élt szkíták népe nem volt még nyelvileg sem egységes. Közöttük uráli nyelvű szkíták is éltek. —— Ami a horvátok Balkánra vándorlásának és a lengyel nyelv kialakulásának idejét illeti, nem vagyok hajlandó vitába bocsátkozni, nyilván Simon más forrásra támaszkodik, mint jómagam. Még az önállóvá vált magyar nyelv korának kérdésében is egyéni nézeteket vall. —— "Módfelett naív és téves elképzelés a nyelvi szubsztrátum okozta változásokat 'hibaként' jellemezni". Vádolja meg ezzel azokat a nemzetközi nyelvi szakértőket, akiktől a "hiba" megjelölés származik. —— A keltákat Belső-Ázsiából származtatják Egyesek szerint valahonnan a mai Mongólia területéről. Ez a megállapítás egyáltalán nem tőlem ered. —— Az irányomban adresszált "kritikátlan" megállapítás elsősorban is arra vonatkoztatható, aki természettudományos alapismeretek hiányában genetikai, származástani stb. kérdésekben is magabiztosan nyilatkozik. —— A "Dunai kultúra", bár neki nem tetszik, de mégis elfogadott. Pontos kultúrtörténeti időtartama még vitatott. —— Sajnálom, hogy a baszkokról írt soraimmal nem ért egyet. —— Még jobban sajnálom, hogy a magyar őstörténet nemzeti vonatkozású kérdéseiről általam írottakkal (csakúgy, mint mindennel, ami nemzeti) ellenszenvez. Ha megengedi, nem írom le véleményemet. —— Végül a leginkább sajnálatos számomra, hogy a magyar őstörténettel lelkesen foglalkozó vagy aziránt érdeklődő, sokszor új szempontok meglátására is képes amatőr történészeink felé Simon gúnyos és lebecsülő megjegyzéseket tesz. Dehát állásfoglalásaiban az egyik logikusan következik a másikból.
Nem nagy baj, ha a szlovák állam a kettős keresztes címerrel dicsekszik. Ebből ugyanis az látszik, hogy az ő államiságuk a Magyar Királyság leszármazottja és oldalága (amely végső soron hun eredetű - ugyanis a hunok is használták a kettős keresztet, tőlük ered az égi eredetű királyság eszméje, a csodaszarvas monda stb.).
Meg van ez nekik engedve, hogy ezt hirdessék.
Lopásnak lopás ugyan, de mi (a magyar államszervezet és ideológia szlávok által történt eltanulására vonatkozó) beismerésnek tekintjük.
Makovecz Imre, akit a liberálisok Szegedy-Maszák Mihály miniszteri biztos úr társaságában kiüldöztek a Frankfurt 99 Kht kuratóriumából, nehogy a székely rovásírás megjelenhessen a nemzetközi könyvkiállításon. Ugyanezek a liberálisok folytatnak most hecckampányt Szabó István Mihály ellen.