A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
A csillagászat egy speciális terület, mert csakis a fény (tágabban az EM sugárzás) segítségével szerezhetünk információt.
Csakhogy ez tele van torzító tényezőkkel, ami miatt nem a valóságot látjuk.
1. A fény 300 000 kilométert tesz meg másodpercenkén. Ez a földi méretekhez képest igen nagy, de csillagászati léptékben igen kicsi. A fény hatszor kerüli meg a Földet 1 másodperc alatt, de 4 év kell neki, amíg a legközelebbi csillagról a Földre érkezik. A legtávolabbi galaxisok esetében pedig akár 10 milliárd év is lehet. Ezeknek az objektumoknak a 10 milliárd évvel korábbi állapotát látjuk, a jelenlegi állapotukról fogalmunk sincs.
2. A fény a gravitációs mezőkben nem egyenes vonalon halad, hanem girbegurba vonalon. Tehát nem tudhatjuk, hogy valójában honnan, milyen irányból indult a fény. Így fogalmunk sincs, hogy amit látunk, az valójában hol van.
3. Azokat az objektumokat, amelyekről nem érkezik hozzánk fény, azoknak a létezéséről sincs tudomásunk.
4. Vannak viszont olyan látványosságok, amelyeket jól látunk a távcsöveinkkel, de valójában az amit látunk, az nem létezik. Ezeket nevezzük virtuális objektumoknak.
Az ember azonban hajlamos arra, hogy amit lát, azt valóságosnak fogadja el. "Hiszem ha látom", mondja a szólás. Ez a Földön legtöbbször igaz is (bár nem mindig), de az égen szinte soha nem azt látjuk, ami a valóság.
"A "nem emberi mód" felhagy az embercentrikus megközelítéssel!"
Egy kis tévedésben vagy, mert amikor a Föld volt a világ közepe, akkor az nem "embercentrikus" volt, hanem "istencentrikus". Mert a keresztény vallás szerint isten teremtette a Földet és saját képmására az embert. Tehát isten saját alkotása került a középpontba, a csillagos ég csak díszlet volt.
A mai felfogás szerint sem az ember által lakott Föld a világ közepe, mert nincs is közepe. Az sem kizárt, hogy máshol is kialakult az élet. Ha körülnézel itt a Földön, hogy mennyiféle különböző életforma létezik, akkor nincs értelmes ember, aki egy távoli bolygó élőlényeit, ugyanolyannak képzeli, mint az ember. Az csak a scifi írók és a filmesek mániája, mert így könnyű eljátszatni a színészekkel szerepeket.
Szóval nem igazán értem, hogy mit jelent "felhagyni az embercentrikus megközelítéssel".
"Ma már az emberi szem "nem szempont" a csillagászatban."
Már kb. 400 éve nem az. Amióta a távcsövet feltalálták.
"Azonban vannak olyan műszereink, amelyek a teljes elektromágneses spektrumot látják. A gammasugártól, a rádióig bezárólag."
Így van, de ezen mind az EM sugárzás alapján működnek.
"Ezekről tudományos cikkek szólnak, és nem mesék. "
Ma még ezek tudományos cikkek, holnap már mesék.
Kb. 80 éve még arról szóltak a tudományos cikkek, hogy a távcsőben látható "ködök", (amelyek valójában nagyon távoli galaxisok), a Tejútrendszeren belül vannak.
Ekkor még Einstein hitt abban, hogy a naprendszerünk bolygóin van élet.
Szóval a tudomány előrehaladtával a cikkek mesékké válnak.
A "nem emberi mód" felhagy az embercentrikus megközelítéssel! Ez ugyanis egy gőgös szemlélet, s magának az embernek a felmagasztalása. Egyfajta rasszista szemlélet.
El kell fogadnunk azt, hogy nem egyedül vagyunk értelmes lények ebben a felfoghatatlan méretű világegyetemben, noha az is felismerhető, hogy létezésünknek nagyon kicsi a valószínűsége.
A másik amit illene felfogni, hogy egy idegen értelem annyira különbözhet a miénktől, hogy fel sem tudnánk ismerni. Olyannyira, hogy talán nem is tekintenénk a mi fogalmaink szerint értelemnek, noha a miénknek fölötte állnak.
Ennek illusztrálására javaslom mindenkinek, hogy olvassa el a Sztrugackij testvérek "Stalker" c.eredeti (3 részes) novelláját (ne a belőle készült filmet, amely egy ettől különböző művészeti alkotás). Ebből - mint egy irodalmi alkotáson keresztül - érzékelhető, hogy az idegenek mennyire tudnának tőlünk különbözni.
Számomra ez a topik inkább arról szólna, hogy "Milyen lesz a jövő emberi fizikája". Az abszolút, s embertől független biztosan nem ilyen.
"emberi jogok és kötelezettségek egyetemes kódexét"
Az már régóta látszik, hogy a vastagbetűs rész valahogyan kimaradt az eddigi kódexekből!
Ugyanakkor még ez sem elég! Az emberi jogokból nem következik az emberség jogai, ja és kötelességei! A mai kor legnagyobb átverése éppen ebből adódik: az egyéni jogok felülírják az emberiség létezésének jogát.
De ez - én is látom - nem idevaló téma, bár a tudománnyal összefügg.
"Ez legjobban a csillagászatban érhető tetten. Itt ugyanis csakis a látványra támaszkodhatunk. A többi érzékszervünk, a hallás, a tapintás, a szaglás nem segít a valóság megismerésében.
A szemünk azonban a Földön is sokszor becsap bennünket. Méginkább így van ez a távoli univerzum esetében. Sok objektumot nem látunk, ami ott van az égen, de számos esetben meg olyasmit látunk, ami nincs is ott. A csillagászok pedig meséket gyártanak feketelyukakról, féregjáratokról, kvazárokról, sötét anyagról, és más mesebeli szörnyekről. "
Ma már az emberi szem "nem szempont" a csillagászatban. Igaz, már egy faluból sem látható a Tejút. Azonban vannak olyan műszereink, amelyek a teljes elektromágneses spektrumot látják. A gammasugártól, a rádióig bezárólag. Ezekről tudományos cikkek szólnak, és nem mesék.
Például abban, hogy a bebetonozott mesék okozzák a válságot. A jelenleg bebetonozott mese a relativizmus, ami válságba sodorta a tudományt. Tovább kellene lépni, de az megszokás és az érdekek nem akadályt jelentenek.
Abban is igazat adok, hogy nem a valóságot látjuk, hanem annak csak egy mesélt változatát. Ez legjobban a csillagászatban érhető tetten. Itt ugyanis csakis a látványra támaszkodhatunk. A többi érzékszervünk, a hallás, a tapintás, a szaglás nem segít a valóság megismerésében.
A szemünk azonban a Földön is sokszor becsap bennünket. Méginkább így van ez a távoli univerzum esetében. Sok objektumot nem látunk, ami ott van az égen, de számos esetben meg olyasmit látunk, ami nincs is ott. A csillagászok pedig meséket gyártanak feketelyukakról, féregjáratokról, kvazárokról, sötét anyagról, és más mesebeli szörnyekről.
Soros úrral kapcsolatban azonban nem értünk egyet. Ő inkább egy gátlástalan gazember, aki mások nyomorba döntéséből gazdagodott meg. Ha valaki a tőzsdén nagyot nyer, akkor sok kis ember tönkre megy.
Azt én sem értem, hogyan lehetne mindezt "nem emberi módon" átgondolni.
Van némi igazság abban, amit írsz történetesen, hogy mindent a magunk emberi módján találunk ki, magyarázunk meg, az evolúció adta agyunk segítségével.
Mit értesz azon, hogy nem emberi módon kellene a dolgoknak utána járni?
Már elég régen figyelik az etológusok, az állatok viselkedését. Az eredmény az, hogy szigorúan követik azt a „szabályt”, ami rájuk vonatkozik a túlélés érdekében. A náluk hibázóknál, rögtönítélő bíróság van és halálbüntetés. Az ember által ketrecben nevelt vadállatoknál, meg életfogytiglani „kényeztetés”, de kínzásnak is tekinthető nem emberi szemszögből.
Az emberi képzelet, a fantáziadús elme, sok mindent produkál, amiből valóban lesz használható „termék”. A gondolat, teremtő ereje olyan energia, ami nagy felelősséggel gondozva megmaradónak számít. Az embert az emelte ki az állatvilágból, hogy az építő gondolatait megőrizte, tovább adta az utódjainak. Nekünk embereknek, nem csak azt a szabályt kell betartanunk, mint amit minden élőlénynek a Földön, hanem azokat is, amiket mi alkottunk meg az önpusztítás elkerülése végett. /Már ideje lenne újra írni, megfogalmazni az emberi jogok és kötelezettségek egyetemes kódexét, amely alól nincs kivétel senki számára. Ez lenne az ember túlélési garanciája./
Megint csak a Geocentrikus/Heliocentrikus hasonlatot tudom hozni ebben:
Amíg geocentrikus volt, úgy gondoltuk, hogy az Egész világegyetem körülöttünk forog. A Földet, s benne az Embert tettük a központba. (Mellesleg ez nem más, mint az emberi gőg)
A tudománnyal is ezt tesszük: Mintha a sok-sok évszázadok alatt letisztult(?) tudomány egy abszolút, egy embertől független valami volna. Bárki, aki a világegyetemben értelmes - ugyanígy gondoljuk - megért minket. Pedig ez nem más, mint egy agyműködési mechanizmus, és bármit is teszünk, gondolunk, csak az agyunk működését vetítjük ki vele. Minden az agyunk logikai működése szerint van kitalálva, megmagyarázva. Évezredek óta meséket gyártunk vele, de az igaz, hogy egyre inkább mindenki számára megérthető, és elhihető meséket.
Félig-meddig igazunk is van, persze a magunk módján, azaz emberi nézőpontból. De tulajdonképpen ekkor is Mi (emberek) mondjuk azt, hogy igazunk van. Mégpedig az eddigi - és igaznak bebetonozott - mesékre alapozva. Ezek a bebetonozott mesék (pl. a geocentrikus) okozzák a válságot.
Sokkal mélyebbre kellene visszamennünk, a gondolkodásunkban, és észrevenni a meséket.
A nemrég küldött link tartalma is ezt sugallja. Talán már alapjaiban is, nem a valóságot látjuk, hanem annak csak egy mesélt változatát.
Ma közkedvelt a kifejezés a: "narratíva". Ez a szó pont ezt jelenti. Nem a dolgok lényegéről beszélünk, hanem csak narratívákat mondogatunk. Egy másik tudomány fedezte fel, hogy az agyunk így működik, mert amikor az értelem kialakult, erre volt szükségünk. Narratívákra (kezdetben hiedelmekre).
Hozzátenném, ez régóta ismert már, mert pl. Soros is megtudta (csizma az asztalon?). Ő, amikor itt járt nálunk (talán 20 éve?), maga jelentette ki egy riportban: "minden narratíva".
Ellentmondásos, és nagy fej az öreg, és rendkívül cinikus is (én sem szeretem). De nagyon okos, és nem véletlen amit csinál, és eszével megszerezte hozzá az eszközeit. Ám amit csinál, az is (és ezt ő is tudja) csak narratíva.
A gyökerektől kellene kezdeni, nem az ágvégeken, a levelek letépkedésével. Nem emberi módon.
" ez a kísérlet kimutatná, hogy a mozgó űrállomáson a fény különböző irányokban más és más sebességgel terjed. De úgy tudom, hogy a hivatásos fizikusok nem merték elvégezni a kísérletet.
Vagy azért, mert féltek az eredménytől, vagy azért, mer eleve tudták, hogy számukra kedvezőtlen lesz, és a kísérlet összeomlasztja a relativitáselméletüket."
" ez a kísérlet kimutatná, hogy a mozgó űrállomáson a fény különböző irányokban más és más sebességgel terjed. De úgy tudom, hogy a hivatásos fizikusok nem merték elvégezni a kísérletet.
Vagy azért, mert féltek az eredménytől, vagy azért, mer eleve tudták, hogy számukra kedvezőtlen lesz, és a kísérlet összeomlasztja a relativitáselméletüket."
Minden szavaddal egyetértek, mert ezeket én is jól tudom.
Én inkább azonban azon fáradozom, hogy mindezt egy eggyel magasabb szinten meg kellene tenni. A tudománnyal kapcsolatban ugyanis téves hiedelmek csapdájában vergődünk. Magát a tudományt kellene újraértelmezni!
Értékelem a jószándékodat, de szeretném megkérdezni tőled, hogy érted te egyáltalán, hogy miről folyik itt a vita? Mert a fizikában, ahol ellentétes álláspontok feszülnek egymásnak, nem lehet egyszerre mindenkinek igaza. Bármilyen szimpatikus is a te békéltető közbenjárásod, olyan nincs, hogy mindenkinek igaza legyen. Annak is ki elutasítja a relativizmust, mert tök rossznak gondolja, és annak is aki védelmezi körömszakadtáig. Nem lehet egyszerre igaz valami, és annak az ellenkezője is.
Abban persze igazat adok, hogy ezt a vitát le lehetne folytatni intelligens módos is. Sőt ez lenne a kívánatos szerintem is. De sajnos a relativizmus védelmezői már régen nem tudományos érvekkel, nem észérvekkel vitáznak, hanem a másként gondolkodók lebunkózásával akarnak felülkerekedni.
Sajnos némelyek úgy viselkednek, mint a sarokba szorított vadállat. Kétségbeesetten védelmezik a védhetetlent.
Itt egy új tudományos szemlélet és a régi elavult elméleti rendszer összecsapásáról van szó. Ez a csatát már többször megvívták a tudomány története során, és mindig az új szemlélet került ki győztesen. De a régi rend hívei mindig megpróbálták konzerválni a dogmatikussá vált rendszerüket, és küzdeni az utolsó katonáig.
Pontosan azért, mert annak gondolom. És én is nagyon szeretném a saját gumicsontomat rágni.
Valójában - ahogyan az utóbbi években észrevettem - a legtöbb téma csak erről szól. Azaz, van egy saját elképzelésünk valamiről, és azt szeretnénk bizonygatni. Pszichológiailag ez nem más mint egy önigazolási kényszer, melynek eredete az önmagunk elöl is eltitkolt alacsony önértékelésünk megléte.
Ezt csak azért említem, hogy vegyétek már észre, hogy mindannyian értékesek vagytok! Nem kell ezt állandóan önmagatok előtt bizonygatni azzal, hogy a többieket leértékelitek. A maga szemszögéből itt mindenkinek IGAZA VAN! Aki a mások igazságát nem tudja elfogadni, az a magáéban is kételkedik. S ezt azzal kompenzálja, hogy egyre hevesebben próbál ragaszkodni a sajátjához, mindenféle kompromisszum nélkül. Jó néhány kívülállónak szinte a szemét veri ki ez az önértékelési probléma.
Bár éppen úgy tűnik most, hogy nem lesz, de amíg ide nem ér a háború, ami ugye mindenkinek jó lenne, hogy ne legyen, és én is ebben bízom, de addig kikapcsolódásként érdemes gondosan végighallgatni azt, ami magyarázatot sugall arra, hogy milyen lesz a jövő fizikája, feltéve, ha nem lesz háború. Ha mégis lenne, akkor akik nem nézték meg, azok nagyon sajnálhatják, hogy többet meg sem nézhetik, mert éppen azért lesz, hogy ne lehessen ezt megtudni, és majd ezért minden kezdhető lesz újból, még Newton előtti időkből, bár a biztos, hogy nem nekünk:
Jó szórakozást, és további gumicsont rágást kívánok minden itt jelenlévőnek.
A 2000 éve megjósolt Apokalipszis éppen napjainkban zajlik le, és szó szerin olyasmit jelent, hogy "lehull a fátyol". Ez sokaknak fáj, és mindent megpróbálnak megtenni ellene.
Én csak azt halottam, hogy gyűjtést rendeztek egy ilyen kísérlethez.
Interferométert akartak felvinni az űrállomásra, és azzal megnézni, hogy a kb. 6 km/s sebességgel száguldó űrállomáson a fény minden irányban azonos sebességgel halad-e.
Az én elméletem szerint ez a kísérlet kimutatná, hogy a mozgó űrállomáson a fény különböző irányokban más és más sebességgel terjed. De úgy tudom, hogy a hivatásos fizikusok nem merték elvégezni a kísérletet.
Vagy azért, mert féltek az eredménytől, vagy azért, mer eleve tudták, hogy számukra kedvezőtlen lesz, és a kísérlet összeomlasztja a relativitáselméletüket.
Ebben a kérdésben sok a félrevezetés, a hazugság és a szándékos zavarkeltés.
Például vannak, akit 100%-os biztonsággal állítják, hogy nincs éter, de semmilyen más fényközeg sincs. Azonban azt is 100%-ra tudják, hogy ha lenne, azt magával ragadná a vonat.
Vagyis biztosat állítanak arról, ami szerintük nincs is.
Úgy látom, hogy neked sem sikerült összevadászni egyetlen értékelhető választ sem. Kihirdethetjük a végeredményt.
Senki nem tudott olyan fénysebesség mérésről beszámolni, amelyet vonaton, repülőn, űrhajón, vagy más mozgó eszközön végeztek. Nem kapunk választ egyik kérdésre sem:
- milyen mozgó eszközön végezték a mérést?
- kik végezték?
- mikor végezték?
- milyen eredményt kaptak?
Mi lehet ennek az oka?
Nagyon egyszerű. Nincsenek ilyen publikált mérések. Legalábbis nyilvánosságra nem hoztak ilyen mérési eredményeket.
Két lehetőség van:
- vagy egyáltalán nem is végeztek ilyen méréseket, és akkor semmi bizonyíték sincs Einstein relativitáselméletének alaptételére
- vagy végeztek ilyeneket, de a mérések cáfolják Einsteint, ezért nem kötik az orrunkra.
Még a szovje időkben egy újonnan terveye utasszálítót - ami az amerikai boing párhuzamaként alkottak meg - teleraktak repülőbenzinnel, az utasok székét is, és ez vitt magával egy korabeli atomórát miközben körberepülte a Földet . A kísérlet sikeres volt .
