Hamis vád - érdekes módon az első kérdés, az aggodalom első tárgya, ami felmerül, ha az Isztambuli Egyezményről vagy, mint most, a szexuális zaklatásról megnyikkanok, az az, hogy "de ki védi meg szegény, hamisan vádolt férfiakat?" - akik statisztikák szerint kb. egy százalékot tesznek ki. Amiatt miért nem szokás olyan vehemensen aggódni, hogy ki védi meg a hallgatásba kényszerített áldozatokat? Akik szorongásban élik az életüket, majd ha meg is szabadulnak valahogy az elkövetőtől, cipelik a történtek következményeit egy életen át?
