A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
"...mi a büdös fenéért nem tudják a részecskegyorsítókban még fénysebességig se gyorsítani a töltött részecskét, akármennyit löködnek rajta elektromos mezővel?"
Ennek roppant egyszerű a magyarázata, csak te nem ismered.
A rengeteg eszeddel rá is jöhetnél, ha használnád.
Az első a specrel totális nemértésére alapuló ostobaság, a második pedig ellentmond a megfigyelési tényeknek és ezért ostobaság.
Gondolkodjál már el egyszer rajta, okoska, mi a büdös fenéért nem tudják a részecskegyorsítókban még fénysebességig se gyorsítani a töltött részecskét, akármennyit löködnek rajta elektromos mezővel?
Ha te valaha is bármi újat alkottál volna a fizikában, akkor nem kényszerülnél nap mint nap ilyen semmitmondó hárításokra, hazugságokra, ígérgetésekre és jövendölésekre.
Ha például megadnád, hogy szerinted hogyan függ a fénysebesség a "fényközeg elektromos és mágneses vezetőképességétől", akkor megtudnánk, mit képzelsz te ezek fizikai értelméről.
Ha megadnád, hogyan írja le a "3 dimenziós Riemann geometria" a te "gravitációs meződet", akkor megtudnánk, hogy mit jelent nálad annak a Riemann geometriának a görbületi tenzora, mit a Ricci tenzora, és mit a Weyl tenzora?
Amíg ezekről hallgatsz, addig minden hozzászólásod puszta hőbörgés.
Te az új fizikát már nem értheted. Neked ez csak süketelés. Mert a régire vagy programozva. Olyan ez, mint hívőnek a vallás. Csak nagyon keveseknek sikerült kitörnie a vallás börtönéből. Beléd nevelték a relativizmust, és nagyon nehéz kivergődnöd belőle mert ebben a szellemben élted le az életedet.
Nekem szerencsém volt. Sem vallásossá, sem relativistává nem neveltek.
Nekem megadatott a szabad gondolkodás lehetősége.
Ezért vagyok képes másként gondolkodni, és újat alkotni.
Nem számolnál te semmit. Mert már eldöntötted előre, hogy működésképtelen. Pedig még nem is ismered. Ezért nem is számít a véleményed.
"A gravitáció a tömeggel-energiával rendelkező dolgok közötti "kölcsönhatás" (amit legpontosabban jelenleg Einstein általános relativitása görbült téridővel modellez SZÁMSZERŰEN!!!!)"
Lófütyit. Maga Einstein is megtagadta a görbült téridő elméletét. A fiatalkori elképzelése szerint a gravitáció nem kölcsönhatás, csak puszta geometria. Erre a tévedésére jött rá később.
"A fény az elektromágneses mező szabadon, hullámszerűen haladó gerjesztése, ami egyúttal kvantumos tulajdonságokkal is rendelkezik."
Butaság. Ezt cáfolja a tapasztalat. Ha így lenne, akkor a fénysebességnek függenie kellene a fényforrás sebességétől. De nem így van.
Szóval nem tudsz te semmit. És nem is akarsz tudni. De ez már a te problémád.
És már megint csak "elveket" süketelsz. Sehol egy "megfogható" konkrétum. Sehol egy egyenlet, egy levezetés, egy természeti állandó számértéke, bármi ami ellenőrizhető, hogy megfelel-e a valóságnak az "újfizikád". Még Szász uram is többet tett le az asztalra.
Amit eddig műveltél, az nem fizika, hanem maximum egy kívánságlista, mint amit a kisgyerekek a Télapónak írnak össze.
Kiszámolnék velük néhány dolgot, és azonnal kiderül, hogy az agymenésed megfelel-e a megfigyelési tényeknek vagy tűzrevaló szemét. Tudod: működésképtelen elképzelése mindenkinek van.
"Hiszen azt sem tudod, hogy mi a gravitáció.
És azt sem, hogy mi a fény."
Miért ne tudnám?
A gravitáció a tömeggel-energiával rendelkező dolgok közötti "kölcsönhatás" (amit legpontosabban jelenleg Einstein általános relativitása görbült téridővel modellez SZÁMSZERŰEN!!!!)
A fény az elektromágneses mező szabadon, hullámszerűen haladó gerjesztése, ami egyúttal kvantumos tulajdonságokkal is rendelkezik.
Folytassuk a Szuperfizika alapelveinek a bemutatását!
A fényterjedésre vonatkozó új elvek:
Fotonok nem léteznek. (senki sem tudja, hogyan kellene kinézni a fotonoknak, Einstein: „Ötven és tűnődés sem hozott közelebb ahhoz, hogy rájöjjek, mi a fény kvantumja”)
A fény hullámokból áll, de nem folyamatos, hanem időben impulzusos, térben méteres hosszúságú hullámszakaszokból
A fény kvantumos természetű, az energiát adagokban szállítja. A fénykvantumokat a véges hosszúságú hullámdarabok képviselik.
A fény elektromágneses hullám, a fényközeg elektromos és mágneses állapotának periodikus váltakozása.
A fény közvetítő közegben terjed, de ez nem a régi éter.
A fényközeg nem képviseli az abszolút nyugalmat.
A fény a saját közvetítő közegéhez viszonyítva halad fénysebességgel
A fény sebessége nem függ a fényt kibocsátó fényforrás mozgásától. (kettőscsillagok megfigyelése)
A fény sebessége a fényközeg villamos és mágneses vezetőképességétől függ. (Maxwell felismerése).
A fénysebesség nem egyetemes állandó, még csak nem is állandó, az univerzumban hely szerint is változik. (Az idős Einstein szerint is.)
A megfigyelő által mért fénysebesség függ a megfigyelő mozgásától. A fénysugárral szembemozgó megfigyelő nagyobb sebességet mér, a fénysugárral egyirányban mozgó pedig kisebb sebességet. Ez okozza a Doppler hatást.
A fénysebesség nem felső sebességhatár, elérhető és átléphető.
Ezek az új elvek feleslegessé teszik a relativitáselméletet, amely már amúgy is az utolsókat rúgja.
Ezekre felépíthető egy olyan elmélet, amely már nem tartalmaz mesébe illő elképzeléseket, mint Einstein elmélete. Nincsenek benne értelmetlen paradoxonok, sem ellentmondások, és összhangban van a tapasztalattal.
Dobd fel ide a te "újfizikád" mozgásegyenleteit inhomogén gravitációban tömegpontok pályájára és a fényre! Lehetőség szerint differenciálegyenlet formában, mert az úgy általánosabb matematikai modell.
Az elavult relativista fizika egyik központi fogalma a "téridő", amelyet fizikai realitásként kezel.
Ezzel szemben a Szperfizikában már nem szerepel a "téridő", ezt egy hibás fogalomnak tekintjük. Annál is inkább, mivel 1952-ben már Einstein sem tekintette valóságosan létezőnek.
A téridőre elvetésének indokai:
A tér és az idő között a mozgás teremt kapcsolatot, de ez egyáltalán nem jelenti a tér és az idő összeolvadását.
A téridő egy értelmetlen fogalom, amely a tér és az idő szavak egybeírásával keletkezett.
A téridő fizikailag nem létezik, így görbülni sem képes.
A tér és az idő koordinátákból képzett négyes távolság nem rendelkezik fizikai tartalommal. (Lásd: Lánczos Kornél véleményét.)
Minkowski „geometria” valójában nem geometria. (A geometria a távolság fogalmára épül, a Minkowski geometriában pedig nem értelmezhető a távolság. Lásd: Lánczos Kornél könyvét.)
Einstein idős korára megértette, hogy téridő nem létezik a természetben. Ami létezik, az a fizikai mező. Tehát hibás minden olyan elmélet, amely a téridőre, vagy a téridőgörbületre épít. Einstein gravitációs elmélete totális tévedés.
A varjak kárognak, a kutyák ugatnak, a karaván halad tovább.
Folytassuk a Szuperfizika alapelveinek az ismertetését!
Az időre vonatkozó új elvek:
1. Az idő egy fogalom, az emberi gondolkodás terméke, amelyet az események egymásutániságából, az események lezajlásából, elmúlásából, a múlt, jelen, jövő fogalmaiból alkotott meg az ember.
2. Az idő fizikailag nem létezik. Nincsenek fizikai tulajdonságai, nem tud görbülni. Nincs sebessége, így nem képes lelassulni vagy felgyorsulni.
3. A valóságban csak események és folyamatok léteznek, ami anyagi mozgást következménye.
4. Kétféle időfogalom létezik:
- a hétköznapi (filozófiai) időfogalom,
- a fizikában használt időtartam, mint mérhető fizikai mennyiség.
5. Az „idő” periodikus jelenségekkel mérhető. (valójában nem az időt mérjük, hanem a mérendő folyamat hosszát hasonlítjuk össze a választott periodikus jelenség periódusainak számával)
6. Az „idő irányát” az ok-okozati összefüggésben álló események sorrendje jelöli ki. Az ok mindig megelőzi az okozatot.
7. A múltba történő időutazás elvi lehetetlenség, mert múlt eseményei már nem változtathatók meg. A múltba utazás sértené az okság törvényét és az időhurok lehetetlenségének törvényét is.
A tér egy fogalom, az emberi gondolkodás terméke, amelyet a fizikai testek kiterjedéséből, távolságából és elhelyezkedési rendjéből alkotott meg az ember elvonatkoztatással.
A tér fizikailag nem létezik. Nincsenek fizikai tulajdonságai, nem tud görbülni, vagy összehúzódni.
A tér önmagában, fizikai testek nélkül nem létezik (nem tartály)