" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Attól függ mit akarsz vele kezdeni,de ha el akarod ültetni előbb tedd hűtőbe hogy kapjon egy kis hideg hatást.Csak azért nem írtam hogy kint vermeld el mert lehet hogy már nem esz olyan hideg hogy megkaphassa kint is a hideg hatást.Az enyémeket decemberben vermeltem el kint és majd márciusban szedem fel őket,ámbár ha ilyen meleg lesz akkor előbb is és utána ültetem el.Azt hogy meddig kell hűtőbe tárolni fogalmam nincs mert Én mindig minden magot a természetre bízom azzal hogy ősz végen vermelem,tavasszal kiszedem.
Az oltóvessző szedésénél szükséges- e , hogy amelyről szedem az már teremjen ? Az logikus , hogy akkor biztos a neme , ha már
termőről lettek szedve , de valami egyéb szempont megköveteli -e ezt ?
Ugyanis , nekem van négy Hayward növényem , még nem teremtek . Fityeházról vettem 4 éve , sajnos minden hibát elkövettem velük.
amit csak lehet ,--rossz helyre ültettem , az ültető gödör nem volt megfelelően előkészítve , átültettem őket , nem biztosítottam a folyamatos vízellátás ,stb.--, még nem is virágoztak .
Kösz. A másik gépemen elvolt mentve.Sajnos a másik gép merevlemezéről nem tudtunk le menteni semmit.Összes képek ,mentett adatok elvesztek.Január óta van új gépem.Már sok éve ismerősök vagytok,mert minden nap fen vagyok.Vannak egzótikus növényeim is( asima, lótuszszilva,virgyinia, jujuba stb) józsef2-től kaptam 3éve.A gazlap fórumon növényeket cserélgetek(józse39)évek óta.Gyógynövények és különblegeségek érdekeltek.Sajnos egyre fáradtabb vagyok. 4 féle minikivim is van 2 éve.Lassan kezdenek teremni.Viti-kivit szeretnék még ,de vesszőt,mert drága.Talán még sikerül valakitől.Főleg a kivis és a fügés és csere fórumot nézem naponta át.
Tudod előtte nem foglalkoztam kivivel.Adott volt több éves magról kelt alany.Ajánlottak oltó veszőt,(öreg fej mindenbe belevág)hát oltottam.Azóta (4-5 éve)többször és jó az eredési arány.
A lugas formájának a kialakításával kapcsolatban korábbi itteni hozzászólások alapján (olvasóként) tájékozódtál, vagy saját elképzelés szerint gondolod formálni?
Csak azért kérdeztem mert azt írtad, hogy "oldalhasítékkosan" és ezt nem tudtam dekódolni,de ha oldalékezésről van szó, akkor világos , hogy az ugyanaz mint egyenlő átmérők esetén az angolnyelves párosítás, csak, ha vastagabb az alany , akkor oldalékezés lesz belőle. Erről van szó? :)
Egy régi mobilom van,csak ilyen képre képes.1 kép 4évvel ez előtti, 2kép /porzó/tavaly előtti. 3 A termő ,ami1,5 métere ágazik el.Minden oltás másik évében termet./idén 140db termés volt Monty fajta.Nem elég éles a kép,de látszik a csonk /amit eredés után levágtam/Oldal ékezés azért jó,mert sikertelen esetben lehet máskor oltani.
A jujuba magok elültetése előtt javaslom a külső magburok óvatos megroppantását, mert így biztonságosabban kel ki. Ellenkező esetben hajlamos nem kikelni. A nemes jujuba magok között sok olyan van , amelyben nincs magbél,így ezek eleve nem kelnek ki. Hideg hatást mindenképpen igényelnek.
A jujubát szerintem már elvetheted. Sokára fog kikelni, lehet hogy 2 hónap is kell neki. Tegyél konténerbe és szabadba is, ki tudja melyik sikerül majd. Talajra úgy tudom nem igényes.
A paw magokat is nedves földbe teheted már. Ha kint lesz szabadban, akkor nyár derekán fog kikelni. Ha fűtött helységben tartod, akkor kb.3-4 hét, de nem leszel sokkal előrébb vele, mert első évben csak kicsire nő mindenképpen. Először karó gyökeret fejleszt, ami kb 20-25 cm-es lesz, ezért ha konténeresként akarod nevelni, legalább 25 cm mély edény kell neki. ha állandó helyére veted úgy gondold meg, hogy nem biztos hogy át tudod később ültetni, mert könnyen elpattan a karógyökere. Az enyémnek vakond törte el, nem is fejlődött tovább, de élt őszig. Kíváncsian várom, ki fog-e hajtani most.
Tudod, akit már többször megtréfáltak a faiskolák (nem azt kaptad mint amit a termék jelzése mutatott) szeretne biztosra menni. Ha ráadásul több termő egyeded is van, a kert meg kicsi, akkor nem annyira jó az ötleted.
2013-ban egy kivi sarjhajtást beoltottam egy (a jelcímke szerint) porzós egyedről származó oltóággal. Az oltóágat egy ismerőstől kaptam, nála még nem termett a kivi, de a jelcímke szerint porzós egyedről vágta. Az oltásom sikerült, 2015-ben rengeteg virágot hozott. A virágok nemével kapcsolatban bizonytalan voltam, az ide felrakott fénykép alapján „ninovarga” véleménye az volt, hogy azok termős virágok. Igaza lett. Így aztán lett még egy termős egyedem, viszont nincs hozzájuk porzós. Arra gondoltam, az idén az egyik tövön egy ágat átoltok, de ehhez kellene olyan porzós oltóág, amelyik biztosan porzós egyedről származik. Tudna valaki ebben segíteni? Természetesen a kapcsolódó költségeket vállalom, Budapesten esetleg érte mennék.
Az alaphelyzet egy régen öntermékenyként vásárolt és ültetett kivi növény volt amiről néhány év alatt persze kiderült, hogy egy tomuri. Sok évig magára hagyva óriás bokor lett amiből 2013-ban egy erős fiatalítás során a képen is látható két vastagabb ág lett meghagyva, az átoltás céljából. Az egyik ág megmaradt porzósnak, a másik vastagba belekerült egy termős (hayward) oltóág. 2014-ben hagytam még kettő azévi hajtást is, amikbe belekerült egy belen és egy soreli fajta. A képen a belen virágzata látható ez május végén tehát az oltást követően már virágzott. Kicsit lehet, hogy szűkösen lesznek később de a fiúknak elég néhány ág mert így is tudnak elegendő virágot produkálni. A terv, hogy egyik oldal sárga a másik zöld kivit teremjen. Nem ültetvény, a helyszűke miatt választottam ezt a megoldást.
Nem, sajnos nem sikerültek... Több oka is lehet. Elég kis gyökértömegü kiscserepes növények voltak. Az oltócsapok egy darabig saját tartalékból megindultak, azután meg szépen megadták magukat. Jópár testvérét kiültettem tavaly, amik már erőteljesebben fejlődtek, így most azokkal próbálkozom. Szeretném ha az idén már sikerülne néhány ezért érdeklődök én is, és várom a tapasztaltabbak tanácsait.