1) Szerintem ez nincs így. Egyszerűen azért, mert a matematikai nyelv alkalmasabb a gyors és pontos absztrakciókra. amíg egy formállogikai problémát egyáltalán körbejársz, végezhetsz húsz algebrafeladattal. De még bölcsészettudományokon belül is van differencia: egy fonetika, vagy egy szintaxis még mindig egzaktabb, mint egy szociológia, vagy rhetorika. De egy statisztikavizsgán valószínűleg izzó zsilettpengéken szarna bárki ugyanannyi tanulással, amivel a bölcsészkaron ezekből röhögve levizsgázik.
2) Kiszórná, de nem szórja ki. A jog az viszont egy érdekes cucc, azt messze nem merném annyira lebecsülni, mint a gender studies - büfé szakpárokat.
A gondatlanság és a hanyagság viszont emberi tényezők, azt jelentik, hogy valaki tudomással bírt valamely ténnyel, ami befolyásolta a döntését, de szándékosan vagy lustaságból nem vette figyelembe. Ezt viszont bizonyítani illik. A csődöt önmagában nem tekintik bizonyítéknak.
A bölcsészet és a társadalomtudomány nem ugyanaz. Az előbbi területére tartozik a filológia, a történeti tudományok, az irodalom és a művészetek, továbbá a filozófia. De ezek önkényes elválasztások. Pl nem is tudom, hogy a pszichológiát, amely, a szociológiához és a közgazdaságtanhoz hasonlóan, a filozófiából alakult ki, nem is olyan régen, most hová sorolják.
Én nem tartom magam tudósnak. De azok a tanulmányok, amelyeket folytattam, egy fontos képesség hasznosításához hozzájárultak. Ti. elég jó hatékonysággal találom el mások gondolatait. Vagyis a helyzetükből, a jellemükből és objektív kényszerekből ki tudom következtetni (nem deduktíve, inkább induktíve), hogy mit fognak mondani vagy cselekedni egy adott helyzetben. Nem száz százalékban, de tűrhető hatékonysággal. Tehát pl. tudom, mit fog mondani a tárgyalópartnerem, akihez tárgyalni megyek, tehát azt is tudom, mit kell nekem mondanom, tehát kontrollt biztosít nekem a tudásom a valóság bizonyos aspektusai fölött -- pont úgy, ahogy a mérnöki tudományok segítségével megépíthetsz egy hidat, tehát kontrollod van a fizikai valóság felett.
Ez tiszta bölcsészet és szociológia, azonban nem mágia, mert bárki megtanulhatja.
tudom, hogy van, de mint mondtam, ez nem a diszciplínából következik.
Ezzel az a helyzet, hogy nem csak ezt kell megértened, hanem emelettt még több hasonló dolgot, és mindezt egyenként 2-3 hónap alatt, és nem elég a viszgaidőszakban elkezdeni a tanulást. "
az, hogy csak vizsgaidőszakban kell tanulni, az oktatás hülyesége
az ellentéte szintén.
műszaki képzésben is bele akarnak verni a diákokba fölösleges dolgokat, tanuljanak minél többet jelszóval. egy részét rögtön el is felejtik, haszontalan ismeret. Kevesebbet, jobban elv kellene szvsz.
Az irodalomtudomány hogy ellenőrzi hogy X költő vagy Y író miért azt a metafórát vagy alliterációt használta egy adott művében? Ha a szerző nem nyilatkozik róla, akkor max feltételezni tudják szerintem.
A szociológia szintén csak következtetéseket tud levonni bizonyos tendenciák, viszgálatok alapján, de egyértelműen és cáfolhatatlanul bizonyítani valamit már nehezen tud.
A történelem "csak" rendszerezi a múltra vonatkozó ismereteinket ( a csaktól függetlenül ez úgymond a kedvenc bölcsészeti területem).
Nem is én állítottam, hogy nem tudomány, de magam is jártam bölcsészkarra, úgyhogy nem kell a vakítás, mind a tanárok, mind a diákok tekintetében az (volt legalábbis) a felsőoktatásunk legalja.
Filozófiai tárgyak esetén például alacsony IQ-val (rossz logika készséggel) soha nem vinnéd át a lécet. De ott már a felvételin kiszelektálják a hülyéket (ellentétben a közgázzal vagy a ttk-val).
Akkor ez elmúlt két évtizedben valami egészen kurva nagyot változhatott a felsőoktatás. Akkoriban legalábbis a hasonló szakokra csak a legreménytelenebb gimpeket vették fel. Ami a tanárokat illeti, talán egyetlen klasszika-filológusra emlékszem, akit a szó nemesebb értelmében tanárnak lehetett nevezni, de karrier-szempontból ő is csak egy letiport lúzer volt a könyöklő karrieristák csordájához képest.
Börtönbe juthat, ha ezzel mondjuk csődbe visz egy céget, vagy megkárosít befektetőket, de nyilván nem gyakori az ilyesmi. Amúgy lényegileg igaz amit leírsz, de ettől még tény, hogy az előbbi területeken hiba esetén valaki nagyon megütheti a bokáját.
Jó, lehet, hogy neked az van, csak jelzem, hogy az a newtoni fizikára alkalmazható, meg a relativitáselméletig, a modern fizika meg a popperi definíció szerint valami ezoterikus terület lenne, amiben egy vallás hisz.
Hidd el, sajnos van olyan szak, amit bárki. Kettessel végigrúgdossák.
"hogy mondjuk megérts és önállóan ésszerű időn belül elvégezz mondjuk egy teljes függvény és sorozatvizsgálatot, egy szállítási feladat optimalizálást, egy varianciaanalízist már rendszerint nem elég bemagolni pár képletet."
a megértéshez átlagos képesség elég, nagyon kevés dolog létezik, amit megfelelő idő/szorgalom révén egy átlagos képességű ember ne tudna megérteni
Ezzel az a helyzet, hogy nem csak ezt kell megértened, hanem emelettt még több hasonló dolgot, és mindezt egyenként 2-3 hónap alatt, és nem elég a viszgaidőszakban elkezdeni a tanulást. Persze ez ne mcsak az érintett ismeretek hibája, mert lehetne ott is olyan számonkérést megvalósítani, ami megszűri az embereket.
Egyébként talán van itt egy félreértés. Én nem ezeknek az ismereteknek a haszontalanságát, szükségtelenségét kívánom bizonyítani, csak szvsz nem érik el azt a szintet, hogy tudománynak tekintsem őket, legalábbis nem egyenértékűnek a korábban felsoroltakkal.
Hát, nekem popperi tudományfilozófiám van. Tudomány az a valóságra vonatkozó rendszerezett, elvileg bárki számára hozzáférhető ismerethalmaz, aminek állításait ellenőrizni lehet, ami a valóságra vonatkozóan előrejelzéseket tud tenni, és van rá elvi lehetőség, hogy tévesnek bizonyuljanak akár az állításai, akár az előrejelzései. A Delphoi jósda nem tudomány, mert nem mindenki számára nyitott módon jut az előrejelzéseihez, hanem az orákulum által, amúgy meg híresen nehéz volt őket megcáfolni :-)
Vannak más tudományfilozófiák is, neokantianizmus, evolúciós tudományfilozófia, konstruktivizmus, pragmatizmus...
A matematika nagyon érdekes kérdés. Van, aki szerint a valóságra vonatkozik, szerintük tudomány. Mások szerint konstrukció. Tehát művészet (létrehozott valóság), persze vannak szabályok ennek létrehozásában is.
Mintha kissé összemosnád a bölcsészettudományokat, vagy esetleg nem ismered őket megfelelőképpen. Ha egy Nettó Jelenérték számítással foglalkozó (amúgy mikro és nem köz-)gazdász téved a számításában, soha a büdös életben nem jut börtönbe.
A számviteli munkatárs sem, esetleg az auditor, de még arra sem tudni példát. Mérnök sem került börtönbe azért, mert elrontotta volna a statikai számítást, és ráomlott a családra a ház. Erről gondoskodik a jogrendszer, ami általában megosztott felelősséget megosztott feladatok alapján vesz figyelembe.
Börtönbe az jut, aki a legkevésbé fedte le a seggét, és katasztrófa esetén a többiek rá tudják húzni a balhét.
1. a verbális modelleknek is hasonló követelményeknek kell megfelelniük, mint a formalizáltaknak, a kidumálásnak nem a tudományterületekhez van köze, hanem oktatókhoz, intézményekhez. Nem mindenütt van így, és nem kellene így lennie.
2. humán területen mondjuk 2 félév formális logika, 2 félév informális logika, 2 félév statisztika is kiszórná a gondolkodásképtelen hülyéket. magasabb matek minek kellene mondjuk egy történésznek, jogásznak, stb?
Az egy dolog, hogy hol amagasabb. Attól még egyszerűbb elvégezni a bölcsésszakokat, és ugye nem egy ésszerűtlen döntés, hogy valaki a kisebb ellenállás irányába menjen.
Arra célzok, hogy bizonyos dolgokat elég bemagolni, elolvasni. Ettől ez persze még nem lesz egy alapos ismeret, de ahhoz elég lesz, hogy az ember átvigye a lécet. Ezt egy komolyabb műszaki suliban nem lehet megjátszani. Egy műszaki ember olyan dolgokatcsinál, amikért később akár börtönnel is felel. Jobb esetben az orvos, a vegyész és a közgazdász is. Egy szociológus, történész, stb. viszont mondhat bármekkora ökörséget, legfeljebb kinevetik, vagy legközelebb meg se hallgatják.
A bölcsészeti területekkel kapcsolatban az gond, hogy ez a bizonyos előrejelzés nem csak nehézkes, de a bekövetkezés valószínűsége is kétes. Viccesen azt szokták mondani, hogy vagy bejön, vagy nem. Ha inkább bejönnének, mint sem, nem lennének komolyabb társadalmi problémák, mert elébük lehetne menni. Még a közgazdászoknál is gond az ilyesmi, pedig ott azért komoly matematikai megalapozások vannak.
Az egyetemi kultúrák eltérősége nem jelenti, hogy az egyik tudomány, a másik nem az. Én például most majdnem belehaltam egy hosszú Bikram-jóga sessionbe, de nem állítanám, hogy az ettől tudomány.
Az, hogy a bölcsészegyetemeken könnyű vizsgázni, abból ered, hogy maguk a tanárok nem veszik komolyan a feladatukat, megelégednek a bullshittel. Én magam is szereztem így jegyet egy-két tárgyban. Más tárgyakban viszont -- mondjuk középkori magyarországi építészet -- az évfolyam 90%-a megbukott. Ugyanis jelentős tárgyi tudást és alapos, szintetizáló gondolkodást kértek számon.
Az egyetemi fejkvóta és az egyetemi oktatók alulfizetettsége ahhoz vezet, hogy minden ösztönző a keménykedés és a buktatás ellen szól. Mert ugye ha valakit megbuktatok, akkor még egyszer le kell vizsgáztatnom.
Filozófiai tárgyak esetén például alacsony IQ-val (rossz logika készséggel) soha nem vinnéd át a lécet. De ott már a felvételin kiszelektálják a hülyéket (ellentétben a közgázzal vagy a ttk-val).
Na akkor elmondom mi a lényeg. Egy bölcsészsulit bárki el tud végezni némi "seggeléssel" ha nem szélsőségesen hülye."
egy átlagos képességű, normális középfokú oktatásban részesült ember kellő motivációval igen, mindenki azért nem.
" Egy egyetemi bölcsésznek vagy jogásznak sem kell zseninek lennie."
ez így van
"Ellenben ahhoz,"
no itt kezdődik a probléma
"hogy mondjuk megérts és önállóan ésszerű időn belül elvégezz mondjuk egy teljes függvény és sorozatvizsgálatot, egy szállítási feladat optimalizálást, egy varianciaanalízist már rendszerint nem elég bemagolni pár képletet."
a megértéshez átlagos képesség elég, nagyon kevés dolog létezik, amit megfelelő idő/szorgalom révén egy átlagos képességű ember ne tudna megérteni
az ésszerű idő alatti elvégzés gyakorlatot, motivációt, színvonalas tanítást igényel
a példáid sem jók, egyrészt mert a műszaki/természettudományos képzés (fizikát most hagyjuk) matematika anyaga nem túl magas szintű,másrészt a gyors elvégzés nem zseniséget kíván, mivel
Nem sértésnek szánom, de amikor azt mondod, hogy "hazudok", mivel -- hivatkozva a rendőrség, a polgármester, a cigány önkormányzati képviselő, valamint az érintettek, sőt a kurucinfo állításaira -- azt mondom, hogy nem cigányok a zalalövői kamaszok, akkor felmerül bennem a kérdés, hogy a te kultúrád meg az én kultúrám között van-e bármilyen híd.
Nézd, a képek, a videók és az adatlapok együttesen egyértelműek. Tudom, szerinted az egész csak színjátszás és poén volt - ez volt az első reakciód - de én rendszeresen tapasztalom, hogy sajnos vidéken ez nem vicc. Ezek után mégis mit reagáljon az ember?
Hogy van-e híd? Valami csak van, és nyugodtan átjöhetsz rajta. Elsőre biztos kellemetlen lesz innen rácsodálkozni a világra, de szerintem te is jobban éreznéd utána magad.
Az én felfogásom szerint aki mindenki számára hozzáférhető tényekre hivatkozva érvel, az nem hazudik, hanem érvel, és a tudomány sajátossága az ilyen jellegű érvelés.
Ha nem fogadod el a tényeket és az érveket relevánsnak, akkor felrakom a kezem, és azt mondom, nincs egymással beszélnivalónk, fölösleges bármilyen további erőfeszítés.
Egy kistelepülési polgármester és egy c. önkormányzati vezető mint hiteles forrás? Elvileg ez a két szervezeti forma a korrupció egyik legfőbb melegágya az országban, így ugye nyilván hitelesek. Én inkább hiszek a saját szememnek.
Pont azért beszélgetek néha itt, mert úgy gondolom, hogy valami miatt - talán részben azért is, mert szóban állsz velünk - nem vagy teljesen az általam sötétnek tartott olda foglya. Emellett persze megpróbálom megérteni a motivációidat. Ha ignorálni akarsz kérlek inkább szólj, érteni fogok belőle. Végülis ez tényleg a te topikod.
Arra célzol, hogy magasabb IQ kell a matematizált tudományokhoz?
Jelenleg a TTK-n a legalacsonyabb a felvételi pontszám. És hol a legmagasabb?
Nem hiszem, hogy itt a topikban írók közül -- bár nem tudom, kinek mi a végzettsége -- a bölcsész-diplomával rendelkezők alacsonyabb IQ-val rendelkeznek, mint a mérnöki diplomával rendelkezők. De ezt ugye elég egyszerűen ki lehet próbálni, egy sztenderd teszt kitöltésével.
Én azt gondolom, hogy a tudomány attól tudomány, hogy előre tud jelezni bizonyos dolgokat. Ha a viselkedésedet előre tudjuk jelezni, annak alapján, hogy megfigyeltük és elemeztük, amilyen vagy, az tudomány, noha nem matematizált.
A társadalomtudományokban persze sokkal nehézkesebb az előrejelzés, mint egy newtoni fizikai törvénynél, de abban már nem vagyok biztos, hogy a mondott sztochasztikus rendszerekben nagyobb biztonsággal tudunk előrejelzéseket tenni, mint a társadalomtudományban.
A történelemírást és a filozófiát én ebben az értelemben nem tartom tudománynak, mivel előrejelzéseket nem képes tenni, illetve értelmetlen ennek felvetése. Tehát sosem lehet teljes bizonyossággal verifikálni vagy falszifikálni az állításait. Ezek a művészetekhez állnak közelebb, a szimbolikus világunkat építik. Ettől még a történelemtudománynak és a filozófiának is vannak szabályai, és ha valaki ezeket megszegi -- mondjuk forrást hamisít, vagy összekever két embert, vagy nem bír egy szillogizmust végiggondolni --, az nem jó történész vagy filozófus, illetve egyáltalán nem nevezhető történésznek vagy filozófusnak.
Mellékszál, de érdekes lehet, hogy a filozófia és a tiszta matematika rendkívül közel állnak egymáshoz, a gyökerük is hasonló, és a szimbolikus logikán keresztül sok ponton érintkeznek is. A szimbolikus logika és egyéb logikai nyelvek és rendszerek nélkül pedig nem létezne például számítástechnika.
Elmondanád nekem mit értünk a "szerelem abjektje" alatt és hogyan befolyásolja ez ahogy az emberi gondolkodás (ki)fejlődéséről gondolkodunk?
Nagyon kínlódom ezzel a dologgal pedig már egy hete próbálom felfogni és mindig szerettem volna olyasvalakivel találkozni, aki erre könnyedén és röhögve rámutat.
Miután mind a bölcsészkarhoz, mind közgázhoz volt szerencsém, erre csak helyeselni tudok. A btk-n reggeli kávé nélkül, másnaposan is röhögve levizsgáztam bármiből, de mondjuk egy matekszigorlat az nem a 'majd valahogy kidumálom magam" kategória.
Most, hogy tudom mennyire értékes információk birtokában vagy, hadd kérdezzem meg: milyen függvénnyel vezetted le, hogy Arkhimedesz mennyivel járult hozzá az európia civilizáció fejlődéséhez vagy Platon? Belevetted-e a képletbe a Delphoi jósdát, esetleg Homéroszt is? Mennyi a modell illeszkedési mutatója Cronbach alfa vagy Kramer szerint? És mennyi lett az egyes független változók szignifikancia szintje?
Ezt igazán érdemes volt elolvasnom, végre tudom, hogy mi a lényeg! :) Az összes kérdésre választ kaptunk, íme az emberi lét értelme, 20 sorban megfogalmazva.
