Azért ez egy kissé heves meglátás. A múltbeli időutazáshoz minden megváltozott folyamatot kellene visszafelé pörgetni, ehhez legalább egy másik ugyanolyan nagyságú világegyetemre és erőforrásaira lenne kapásból szükség.
A fizikai elvek alapján szült időutazás csak látszólagos, és nem valódi, hiszen csupán annak kihasználásából áll, hogy a világban a folyamatok egymástól eltérő sebességgel is működtethetőek.
Ezt honnan veszed?
Ezért csakis a "jövőbe" utazás merül fel perspektívának. mint a hibernálás.
A jövőbe való utazás tényleg könnyebb egy picit. A hibernálás viszont nem igazi időutazás. Ráadásul a normál időben történő események erősen hatnak a hibernáltra (pl kikapcsolják a gépet és kampec), és a valós idő sebessége sem változik, csak a hibernált testi folyamatai álnak le! Ha viszont fénysebességgel tudna az illető utazni, akkor számára pár másodperces utazás pl a földön több ezer évet is jelentene! Vagy jöhet a jó öreg forgó feketelyuk előre vagy vissza az időben!
A fizika mai állásponja szerint NEM LEHETETLEN AZ IDŐUTAZÁS! És ezt nem én mondom.
"Az idő biztosan létező dolog, nem is ez a kérdés."
Dehogynem kérdés. Éppen a relativitását, tehát különféle szempontoktól függését állítottad az előbb, és csak ott érzékelhető, ahol változás van. Ahol nincs változás, ott megáll az idő.
Csak változás létezik, az idő pedig relatívan (valamihez viszonyítottan) mért egysége ennek a változásnak.
"Egyszerűen törvényszerű hogy én éppen itt űlök, és neked írom ezt a hozzászólást."
Nem törvényszerű, hanem szabadon választott. A különbséget rosszul határozod meg, mert a szabad akarat nem az esetleges előre láthatóságon vagy nem láthatóságon keresztül korlátozódik, hanem a döntéseid önálló meghozásában rejlik.
Ha egy szabad embernek előre látod mit fog lépni, az nem azt jelenti, hogy te határoztad meg merre menjen.
"Egyébként a fizika (relativitáselmélet, részecske-, kvantumfizika) is lehetővé teszi számunkra az időutazást, csak a technológiánk nem."
Azért ez egy kissé heves meglátás. A múltbeli időutazáshoz minden megváltozott folyamatot kellene visszafelé pörgetni, ehhez legalább egy másik ugyanolyan nagyságú világegyetemre és erőforrásaira lenne kapásból szükség.
A fizikai elvek alapján szült időutazás csak látszólagos, és nem valódi, hiszen csupán annak kihasználásából áll, hogy a világban a folyamatok egymástól eltérő sebességgel is működtethetőek. Ezért csakis a "jövőbe" utazás merül fel perspektívának. mint a hibernálás. Itt is folyamatokat lassítasz le, majd mikor visszagyorsítod, a folyamatos tempóban változó körülmények közé kerül be, és a felébredőnek időutazás élményként jelenik meg. Ha ezt a jelenséget alaposan megnézed, minden a létezésnek egyetlen adott pillanatának változásaként történt, csupán a létezőn belüli folyamatok egymástól eltérő sebességre juttatásával értél el időbeli eltérés érzékelését.
a nagy világvallások szerint Isten a képzeleteinkkel is tisztában van
Ez mondjuk, nem támasztja alá, hogy mindenható vagy sem. Ha a mindentudás kiterjed is a képzeletre, nem feltétlen állítható, hogy képes is hatni minden létezőre, valamint az sem állítható, hogy ha nincs tisztában az emberi képzelettel, ne lenne képes viszont hatni mindenre, ami létezik (azaz nem terméke a képzeletnek).
Folyamatosan azon létezhető dolgokról beszéltem, amik a mai tudományunk szerint még megmagyarázhatatlanok
Pontosan erről van szó, ugyanis a létezhetés kategóriájába az is bele sorolódik, ami nem is létezik, illetve azok a létező dolgok is, amiket a tudomány nem tud sem jelenleg, sem később bizonyítani. Tehát egy alapvetően pontatlan fogalommal operálsz, amely egymásnak ellentmondó területeket foglal magába. Persze arra gondolsz, amely dolgok léteznek ugyan és később fog rá adni magyarázatot a tudomány, de a fogalom ennél tágabb területre mutat. Vannak a valóságnak olyan jelenségei és tüneményei, amelyek megismételhetetlenségük miatt ugyan létezőek voltak, de sem elemzés, sem kutatás céljára elő nem vehetők később, meg nem ismételhetőek, így tudományosnak ítélt módszerekkel bizonyíthatatlanok maradnak. A létezhetés tehát egy olyan pontatlan fogalom, amely mögé még sokkal több mindent be lehet sorolni, mint amit kifejezni szeretnél, és ehhez talán éppen a legkevésbé fog segíteni az, ha csak tudományosan (most vagy később) bizonyítható bekövetkezésekre számítasz.
A te általad "létező dolgok"-nak, csak a mi jelenlegi tudásszintünknek megfelelően kijelenthető dolgok jöhetnek számításba.
Egyáltalán nem. Sőt, éppen annak a területnek a szélesítését javallottam, amit tudományosan éppen bizonyíthatónak vélsz, vagy a jövőben bizonyítani fognak. A létezhetés feltételei nem az emberi tudástól vagy a tudomány fejlettségétől függ, a tudásunk fejlettsége viszont függhet a bekövetkező dolgok felismerésétől. A mindentudás alatt, azonban az ember által ismert és nem ismert létező valóság ismeretére célzok, nem beleszámítva azt, ami nem is létezik. Ami létezhet a jövőben, az valójában nem létezik, és én csak a valóban létező dolgokra célzok, tehát a valóság pillanatnyi állapotára.
ha hasonlatot szeretnék vonni Isten tudása és a mi tudásunk közzé
Nem céloztam ezt meg, de a mindentudás egy emberi fogalom, és az ember tudásához viszonyít, azért beszél mindentudásról. És attól, hogy az ember porszem, az Istent pedig nem tekinted annak, a különbséget éppen e feltételek miatt viszed át tudásról, mindentudásra.
érzékelem a hozzászólásaidból, hogy pl a jövő ismerete lehetetlen, pedig számunkra sem az
A jövő ismerete a tudomány számára csakis a felismert folyamatok meghatározott, rendszeres és ütemszerű bonyolódása mellett állapítható meg pontosan előre. De mivel a valóság olyan jelenségeket is produkál, amelyek újak, pillanatnyiak, spontának, és eredetiek, és nem csak egyedi esetként tűnik fel egy ilyen kirívóan megszokottól eltérő jelenség, az élet sajátos részeként kellene felfognunk. Ha csak abba a szabadságba gondolsz bele, ami minden élőlény veleszületett sajátja, az azt jelenti, hogy az életvitele előre nem definiálható pontosan sosem. A szabadság nem arra a területre értendő, amellyel az élőlény nem rendelkezik (bolhának, ha szárnya lenne), hanem a rendelkezésére álló, adottságok és képességek felhasználásán belülre. Azt definiálhatod, hogy a papucsállatka mozogni fog, de azt nem, hogy ugyanolyan körülmények és feltételek mellett miért nem mozognak ugyanúgy. A papucsállatka mozgása a tudomány előttünk még ismeretlen fejlettsége mellett sem lesz előre megjósolható. Az ember azonban bonyolultabb, mint egy papucsállatka, és azt lehetetlen időnként megjósolni, hogy a következő nap be fog érkezni a munkahelyére, vagy nem. Hogy milyen terveket fog szőni, mihez lesz valóban kedve, és milyen döntéseket hoz a következő pillanatban, azok előre megjósolhatósága a tudomány segítségével igen korlátolt. Ebben sajnos a tudománynál sokkal többet segít az a hit, amely az egyén önmagáról adott információi alapján fogadunk el igaznak. ( Az más kérdés, hogy ha nem fogadod el igaznak, mire enged következtetni)
Valószínűsítem, hogy az Isten is csak azokból tud kiindulni, amik léteznek, beleértve az emberek pillanatnyi állapotához fűzött információkat. Mivel a folyamatok az új születéséig nagyjából követhetőek, az előrelátás is addig lehetséges, amíg az új, spontán jelenség be nem következik. A jövőbe látásnak ilyenkor módosulnia kell. Vélhetően nehezen kezelhető ember az Isten számára az állhatatlan, határozatlan, minden pillanatában irányát változtató egyén, mivel számára bármilyen adományt, juttatást, segítséget megadni a valóság működési feltételei mellett lehetetlen.
te folyamatosan emberi képességekkel "ruházod fel" Istent.
Dehogy. Mi rendelkezünk olyan képességekkel, amely az övé is. Nem jelenti azt, hogy ő nem rendelkezik semmi más képességgel, mint az ember, de jelen pillanatban az emberi képességek használhatóságárról beszélünk az Isten esetében.
Az idő nem szent dolog!
Nem is állítottam. Csak az állandóan változó jelen létezik, az idő csupán egy rögzített, vagy választott ponthoz mért egysége a változás mértékének.
...és ha nem tudunk különbséget tenni az emberi és az isteni tudat között.
Kicsit olyan nekem, mintha azt gondolnád, hogy a kettő között csak kiterjedés- és képességbeli különbség lenne, holott szerintem gyökeres minőségbeli különbség van.
Én éppen hogy hatalmas különbséget teszek az emberi és az isteni tudat között erre utalok többek között a 2193-as hozzászólásomban is.
De ha szellemi teremtésben gondolkodsz, és megpróbálod a fizikait is olyannak látni, akkor talán megközelíthető valamennyire ez az egész a gondolatok által is, csak éppen a meglévő fogalmainkat alaposan át kell dolgozni hozzá, hogy értsük, legalább egymást
Nem tudom mit értesz szellemi világon, mert a mostani valómban csak a fizikait tudom megtapasztalni. És igen, fontos a kifejezéseinket pontosan meghatározni (amit én már többször is megtettem ebben a topicban).
És a fizikai világunkal kapcsolatos érvelésemhez mit szolsz? Elgondolkodtató?
Hát persze, azért vagyok itt :) Csakhogy én úgy látom, hogy ezek az érvek csak akkor állják meg a helyüket, ha létezik fizikai világ, ha létezik idő, és ha nem tudunk különbséget tenni az emberi és az isteni tudat között.
Kicsit olyan nekem, mintha azt gondolnád, hogy a kettő között csak kiterjedés- és képességbeli különbség lenne, holott szerintem gyökeres minőségbeli különbség van. Az emberi Lét-ezés és felfogás a világról olyan szinten korlátozott az istenihez képest, hogy sem a végtelent, sem az időnélküliséget, sem pedig az összetettséget nem tudjuk felfogni.
De ha szellemi teremtésben gondolkodsz, és megpróbálod a fizikait is olyannak látni, akkor talán megközelíthető valamennyire ez az egész a gondolatok által is, csak éppen a meglévő fogalmainkat alaposan át kell dolgozni hozzá, hogy értsük, legalább egymást :)
Mi köze a te szabad akaratodnak Isten szabad akaratához?
Mit értesz szabad akarat alatt?
Ha akaratod bizonyos megváltoztathatatlan törvényszerűségek keretében mozoghat csak, melyek szükségszerűen korlátozzák mozgásterét akkor szabad akaratnak, vagy determinált akaratnak nevezed?
Mert a "szabad" akaratodat, vagy pontossabban megfogalmazva akaratod viszonylagos szabadságát, megtapasztalod nap mint nap.
Például dönthetsz, hogy tovább olvasod a fórumot vagy elmégy karácsonyozni és a sort lehetne folytatni.
Ha jól értem ezt azért nem tekinted szabadnak, mert Isten előre tudja, hogy melyiket fogod tenni.
Érdekesnek és merőben furcsának találtam már régen is ezt a gondolatmenetedet, melyben a szabad akaratodat úgy igyekszel elképzelni, bemutatni, mintha az attól függne, hogy valakinek a jövöbeni döntésedről tudomása van-e vagy sem.
Ráadásul mindezt úgy, hogy, feltételezem, annak a Valakinek a megismerésében (szándékának, akaratának a te életedre vonatkozó részében) pedig komoly hiányosságokat tudsz felmutatni.
És a fizikai világunkal kapcsolatos érvelésemhez mit szolsz? Elgondolkodtató?
Nos én is megyek karácsonyozni! A gyerekek nemsoká felkelnek.
Boldog karácsonyt mindenkinek!
Azért milyen érdekes ez is! A kereszténység felvétele előtt is ekkor ünnepeltünk, sőt fát is állítottunk (ezt hívtuk életfának), és megünnepeltük a születendő új évet. Már hosszabbodnak a nappalok! :)
Úgy gondolkodom, mintha a fizikai világ csak látszat lenne :) Egy elKÉPzelés, egy illúzió. Ha így nézed, akkor más szempontokat is figyelembe lehet venni az érvelés során.
Abban amiben most élünk, ugyanis már megkaptam, hogy a fizikai világegyetemen kívüli dolgokat ne kavarjam bele. Miért te most milyen világegyetemben vagy és tapasztalsz? Az érzékszerveid nem a fizikai világunkat érzékeli? Tested nem egy fizikai test?
Az idő biztosan létező dolog, nem is ez a kérdés. Gondolj csak egy fizikai folyamatra. De most gondoltam tovább a dolgokat, és rádöbbentem, hogy tényleg nincs szabad akarat. Az ok egyszerű. Itt volt az orrom előtt. Ki tudjuk számolni, hogy pl a marson hol fog leszállni egy robot, pedig milyen messzire van a Mars a Földtől. Pedig a newtoni fizikánk iszonyúan pontatlan és még a relativitáselméleten is van mit csiszolni. Elméletileg egy részecskének is ki lehetne számolni minden időpillanatbeli helyzetét. Hisz minden részecske egy fizikai törvényszerűség szerint mozog. Ha az összes részecskét tudhatnánk, hogy mikor mi merre mozog, akkor akár egy csillag keletkezését is ki lehetne számolni, vagy egy bolygóét. Akár a rajat kialakuló élőlényeket, akár az embert is, vagy a gondolatainkat is. Ergó Isten ugye megteremtette a világegyetemet annak minden fizikai törvényszerűségével. Éppen ezért, ha más (akár minket embereket is beleértve) nem is, de Ő éppen ezzért már a teremtés előtt tisztában volt mindenkor minden legelemibb részecske helyzetével. Egyszerűen törvényszerű hogy én éppen itt űlök, és neked írom ezt a hozzászólást. Tulajdon képpen a világegyetem keletkezésekor már minden el volt rendelve egészen a világegyetem végéig. Tehát nincs szabad akaratunk, és az a legmegdöbbentőbb, hogy akkor sincs, ha nincs Isten!
Szerencsére ez a gondolat engem egy cseppet sem zavar, de másokat nagyon! :)
Ennek az elméletnek csak az mondana ellent, ha feltételeznénk, hogy az idő, mint olyan, nem is létezik. És miért ne képzelhetnénk ezt el?
Ha a múlt és jövő csak az emberi tudat (tapasztalás) számára létezik, akkor valójában minden egy és ugyanazon pillanatban történik. Ha pedig ez így van, akkor semmit sem kell előre látnia senkinek, mert minden egyszerre adott, és minden változás csak illúzió.
Ha különválasztjuk az isteni tudatot az emberitől, akkor talán érthetőbb lehet ez a dilemma a szabad akaratról. Számunkra kérdés a múlt-jelen-jövő változása, isten számára pedig nem. És a történések, amikbe a választásaink útján kerülünk, csak számunkra bírnak jelentőséggel, talán a tapasztalatok miatt.
A válasz rettentő egyszerű. Igen valószínű, hogyha Isten létezik, akkor az összes variációval tisztában van, ami lehetne, de azzal is tisztában van , hogy valójában mi fog történni. Sőt számára az sem nagy dolog, hogy a világegyetemünk termtésekor már tisztában volt minden elemi legaprób részecske mindenkori helyzetével is! Ha a legapróbb építőelemek eljövendő és mindenkori helyzetével tisztában van akkor a nagyobb dolgok (akár az ember) mindenkori helyzetével és tetteivel is.
A másik dolog, az idő kérdése, amit már sok helyen taglaltam. Az idő csak a fizikai világegyetemünkben létezik, ráadásul nem is állandó. Függ az idő telésének sebbessége a megfigyelő sebességétől, ill a megfigyelési hely gravitációs mértékétől is. Namármost, ha Isten teremtette a világegyetemünket,- mindenhatóságából ezt megteheti,- akkor számára az idő nem korlátozó tényező, ergó Ő egyszerre látja a világmindenség minden időpillanatát.
Egyébként a fizika (relativitáselmélet, részecske-, kvantumfizika) is lehetővé teszi számunkra az időutazást, csak a technológiánk nem. Meg persze a mi tudatunk nem alkalmas rá hogy egyszerre több idősíkot is felfogjunk stb stb stb.
Azon már gondolkodtál, hogy mi van akkor, ha lehetségességek vannak? Arra gondolok, hogy ha Isten mindenható (mindentlátó és mindenttudó), akkor tudatában van az összes lehetségességnek, ami történhet?
Úgy értem, hogy ha van egy lehetséges világ, amiben XY így vagy úgy dönt, akkor ez és ez történik, ha pedig másként dönt, akkor egy másik "lehetségesség" valósul meg? Ebből a nézőpontból úgy nézne ki, hogy nekem szabad akaratom van abban, hogy melyik (lehetséges) utat választom, de végső soron mégis minden variáció előre látható, csak éppen az nem mindegy, hogy milyen úton jut el oda az ember? Merthogy az már szabad választás kérdése lenne.
Ez egyébként elképzelhetetlen számú variációs lehetőséget rejtene magában, de hát abból indultunk ki, hogy Isten mindenttudó, így hát ennek átlátása ez nem okozhat gondot neki. :)
Nem tudom ám, én is csak gondolkodom, mert érdekes kérdés.
Egyébként nem vagyok vallásos, de a magam módján hiszek. Én azt gondolom, hogy az emberi élet lényege a fejlődés és a tanulás, vagyis inkább a különböző tapasztalatok, élmények "gyűjtése", és az általuk megvalósuló változás. Ennek nem mond ellent az eleve elrendelés (ha úgy nézzük, hogy a lényeg a tapasztalat és a szellemi fejlődés), ugyanakkor benne van a szabad akarat is valahol, hiszen a választásaink ránk vannak bízva.
Hát az mondjuk érdekes lenne, hogy pl egy zsidó, vagy egy krisnatudatú, de akár egy katólikus, hogy főzne és enne meg egy jó kis csülkös bablevest. Mert ugye ekkor az ő Istenbe vetett hite ezt nem nagyon engedné. De amire a kérdésed irányul ("melyik az a kontextus"), a válaszom az, hogy nem tudom. Egyáltalán lehet-e ilyen kontextust találni. Nincs lehetőség a kontrollra. Pl az, hogy A B C válaszútból előszőr B választom, aztán meg nem történté tenni és C választani. Háááát?
Egyébként a topicleírásban található gondolatot, pont a vallásos emberek "fogalmaztatták" meg bennem, amikor a hitüket hírdették nekem, és én meg visszakérdeztem. A paradigmarendszerem persze hogy tartalmazza a logikát, hisz minden értelmes gondolkodó embernek tartalmaznia kell. Egy nem vallásos embert egy vallásosnak nehéz úgy megtérítenie (hacsak nem fenyegetik az életével, bár az meg nem igazi hit), hogy azt mondja neki, hogy hidd el, ez így igaz ahogy én mondom, és ezt nem szabad megkérdőjelezni, mert csak! "Sajnos" én egy ész ember vagyok, akit bármiről meg lehet győzni logikai úton.
Egyébként a logikát egy vallásos ember sem hagyhatja teljesen figyelmen kívül a való életben, hacsak nem éppen alszik, vagy kómában van, avagy a zártosztályon.
Ezt nem lehet számodra "elmagyarázni", mert a paradigmarendszered (világról való hipotézised) tartalmazza a logikát, és a saját ellentmondásmentességének kritériumát - az "van" ami ennek megfelel, mások "nincsenek". Tehát tartalmazza az "igaz" és a "hamis" fogalmát és ezek egyfajta kapcsolati elveit. Amiben pedig a szóbanforgó két állítás egyszerre "érthető" lenne, abban pedig nem tartozik hozzá magyarázat (egyszerűen nem része a teljes halmaznak) Márpedig abban a rendszerben, ahol nincs magyarázat, értelmetlenség azt kérni is.
Jójó, de nem lesz ettől "marhaság" valamelyik ... mondjuk az utóbbi? Erre jó feltétel a "működőképesség" fogalma, amely szerint egy rendszer leírásában nem az "igazság" nevű izét keressük, hanem a saját szempontjaink szerinti használhatóságot. Namost melyik paradigmarendszer használhatóbb, ha például bablevest akarok főzni? Az amelyikben Isten mindenhatóságága és a szabad akarat ellentmondó, vagy amelyik ellentmondásmentes, vagy az amelyikhez nem tartozik semmilyen magyarázat - tehát se nem konzisztens, se nem ellentmondó? Amelyik tartalmazza Istent, vagy amelyik nem? Amelyik tartalmazza a szabad akarat állítását, vagy amelyik nem? Ha a bablevesfőzést nem befolyásolja melyiket gondolom, akkor ebben a kontextusban a két hipotézis egyenlő rangú, egyformán használható. De ha az egyiket gondolva a bableves finomabb, akkor máris használhatóbb - ezentúl ezt fogom gondolni ha bablevest akarok főzni, és ez alapján fűszerezek.
Engem az érdekel igazán melyik az a kontextus (az élet melyik területe?), amelyikben topikbéli kérdésre adott válaszok közül az egyik használhatóbb mint a másik ... egyáltalán van-e olyan terület? Nyilvánvalóan kipróbálható területről lehet szó. Az nem kipróbálhatóság, hogy valaki azt állítja, hogy ...
És a te szemszögedből igazad is van, és én ezt tiszteletben is tartom, mivel ez már hit. Pont erről írtam az előtted lévő hozzászólásomban:"Amikor az ember már nem hajlandó tovább gondolkozni egy dolgon (akár erkölcsi, vallási vagy egyéb más okból pl megöregszünk és "bezárul" a tudatunk stb) olyankor alakul ki a hit." Legyen békés és boldog karácsonyod!
A rabbi esete nagyon jó. De attól, hogy például én azt mondom, hogy én vagyok Jézus és kész, még nem vagyok az! Max azoknak a szemében akik ezt tévesen elhiszik. A rabbit is kinevették volna, ha nem rabbi, pl ha te vagy én mondom.
Egy hatalmas szerencse azért van. Az, hogy sok alapigazságnak (axiomának) hitt dolgot a tudomány a történelem során megkérdőjelezett és meg is döntötte azt. Hisz a tudomány folyamatosan fejlődik.
Amikor az ember már nem hajlandó tovább gondolkozni egy dolgon (akár erkölcsi, vallási vagy egyéb más okból pl megöregszünk és "bezárul" a tudatunk stb) olyankor alakul ki a hit.
Egy kérdés: Ha a te életed minden pillanata előre eldöntött, "le van írva" akkor hogy lehet szabad az akaratod? És kinek a szemszögéből? Az ember szemszögéből lehet annak hinni ezt az illúziót. És ha Isten létezik, akkor az Ő szemszögéből?
Nagyon egyszerű a megoldás. A topiknyuitóban logikai érvek vannak arra, hogy nem lehet egyszerre Isten mindenható, és neked szabad akaratod. Nos, az erre alkalmazott logika szabályai erre nem érvényesek - nem is találsz egyetlen vallási elvet ami a logika hatálya alá helyezné Istent (ez a kérdés megoldása!). Egyszerre mindenhatóan látja a jövőt és ugyanakkor van szabad akaratod, és tökmindegy mit gondolunk erről logikailag. A vallási értelemben vett "igaz" nem azt jelenti, hogy a mi gondolatsorunknak megfelel és abból eredményül "kijön", hanem "úgy hisszük" ... tehát axióma. Ha az erre ráhúzott logika nem működik, akkor ez a logika nem ezen axiómákon alapszik. Ha összhangba akarod hozni a kettőt, akkor kereshetsz például másféle logikát, vagy másféle hit-axiómákat.
Ez hasonló mint a néhai csodarabbi esete, aki a zsinagógában felejtett valamit, de sábeszkor nem mehetett érte. És lőn csoda. Mégis ment, mögötte szombat volt, előtte szombat volt, csak ahová ő lépett ... ott volt vasárnap.
Attól hogy van szabad akarat még az Iszen mindenható. Csak épp mivel szeret minket szabad akaratot adott amivel pl te azt kezdhetsz amit akarsz. De ettől Ő még mindenható. Ezen nincs mit gondolkodni.
"Minden: ami a fizikai és nem fizikai síkon létező és létezhető "dolgok" összessége. Tehát beleértve a világegyetemet (fizikai világunk), és beleértve más dimenziók, vagy a fizikai világmindenségen kívüli (ha létezik ilyen, bár a Biblia alapján, vagy más vallások szerint létező) állapotot, létet."
Ha jól gondolom te a vastagított részből vezetted le az elképzelt, álmodott világokat. Pedig én csak a világmindenség teremtése előtti (számunkra teljesen ismeretlen) állapotra akartam célozni. Erre utaltam a zárójelen belül.
