A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
Pelágyi Menyhért, Einstein kortársa így ír a relativizmusról: Az így keletkezett világ egy fantáziavilág, melynek nincs köze a reális világhoz, s maga a speciális relativitáselmélet, e fantáziavilág leírása.
Már többször említetted, hogy a "relativisztikus hatás" miatt nem lehet a részecskegyorsítókban elérni a fénysebességet.
Én pedig többször leírtam, hogy erre van egy egyszerűbb értelmes magyarázat.
De valamiért ez az értelmes magyarázat téged nem érdekel, mert egyszer sem kérdeztél rá, hogy mi lenne ez a magyarázat.
Vajon miért nem kérdeztél rá? Menekülsz a valóság elől? Inkább a homokba dugod a fejed, csak nehogy olyasmit kelljen olvasnod, ami ellentmond a relativista dogmáknak? Félsz, hogy összeomlik a fejedben lévő einsteini fantáziavilág?
Bár nem nekem szólt a beírásod, azért ugye én is elmondhatom a véleményemet.
"Korunkban - évtizedek alatt - egy olyan folyamat zajlott le az emberi fejekben, s egyre inkább a fiatalokéban kiteljesedvén, amely rendkívüli vonzalmat kelt a misztika iránt, s mellesleg a tudomány elutasítását, de legalább is a mellőzését vonja maga után."
Valóban van egyfajta vonzódás a misztika iránt. Ez a "modern" fizikának köszönhető, amely maga a tömény misztika. A csodálatos feketelyukak, féregjáratok, időgépek, multiverzumok világa, ahol már nem érvényes az okság törvénye és a vak véletlen az úr. Ez egy misztikus fantáziavilág, a relatimisztika csodákkal teli világa.
Valójában a tudomány helyébe lépett relativizmus fordítja el a fiatalokat a tudománytól.
"A tudomány napjainkra egyre kényelmesebbé tette a létünket, és azt sugallta, hogy az emberi létnek, pontosabban a vágyott boldogságnak a lényege, hogy minél több élvezetre tegyünk szert. ...
Ám kiderült, hogy ez az út helytelen, mert nem a boldogságot hozza el, hanem a jólét közepette a boldogtalanság lesz a fejlett civilizációnkban úrrá."
Én sohasem éreztem úgy, hogy a kényelem és a jólét boldogtalanná tenne. Kényelmes meleg lakásban élek, ahol nem kell félnem a hidegtől, az esőtől, a hótól, a dermesztő széltől. És ezt nagyrészt a tudománynak köszönhetem.
Ha ez téged boldogtalanná tesz, akkor költözz ki egy viskóba az erdő közepébe, ahova a tudomány még nem tette be a lábát. Ahol nincs fűtés, nincs villany, nincs víz, nincs szennyvízelvezetés. Ha neked ez jelentené a boldogságot, akkor miért nem hagyod magad mögött az átkos tudomány vívmányait? Költözz ki, és boldog leszel.
Megtehetnéd, de mégsem teszed meg. Vajon miért nem?
Szerintem ezt a hozzászólásodat repülőgépekről kellene röpcédulákkal terjeszteni, no meg a datAdat Emiljei segítségével. Egy igazi fáklyavivő vagy a szememben. Gratulálok!
Bár minden szavad elismerendő, mégis egy kicsit le kell, hogy hűtselek. Nem a tartalom miatt, hanem abbéli reményeid kapcsán, hogy valamiféle célt fogsz itt elérni (amely egyébként jól is jöhetne). Ám van egy olyan gátló tényező, amelyre eme topikban régebben többször is utaltam, és amely nem a fizikával (sokkal inkább a tudománnyal) kapcsolatos, ugyanakkor biológiai alapú.
Ezért innen inkább:
OFF
Az "eredménytelen bohóckodás", amire célzol, az bizony nem lesz neki eredménytelen! Az eredménye nem lesz más - hiszen filozófiai vonalú -, mint az Isten felfedezése. Ez akkor is megtörténik, ha az illető tagadja, sőt el sem tudja képzelni ezt magáról.
Korunkban - évtizedek alatt - egy olyan folyamat zajlott le az emberi fejekben, s egyre inkább a fiatalokéban kiteljesedvén, amely rendkívüli vonzalmat kelt a misztika iránt, s mellesleg a tudomány elutasítását, de legalább is a mellőzését vonja maga után. Hamarosan egy parányi elit osztályrészévé válik, amint az idősebbek eltávoznak közülünk. Ők azok, akik majd tovább viszik a gyertya lángját, feltéve ha rádöbbennek az emberi lét lényegére, ugyanakkor a tudás birtokában őket is magával vonzhatja a mai létben elhanyagolt misztika. Utóbbira ugyanis az emberi fajnak létszükséglete van, akár igaz amit állítanak, akár nem. A maradéknak pedig egyre inkább a boldogtalanság válik osztályrészéül.
Mindeddig nem értettük, hogyan is valósulhat meg a sok tízezer éves történelem folyamán újra meg újra, de mára egyre világosabbá vált, különösen az agykutatás, a hormonkutatás, a biokémia kapcsán, és hamarosan forradalmasítja a pszichológiai ismereteinket is.
A lényeg - tömören is - hosszú, és pillanatnyilag nem részletezem. A dopamin áll mögötte, és lényeges a szerepe a szerotoninnak is.
Az ember több százezer éves történelme során - többnyire primitív, de értelmes lényként - megpróbáltatások özönében élte létét és abban szaporodott. Életéhez hozzátartozott az, hogy önnön értékességének érzetét - amire értelme folytán létszükséglete volt - erőfeszítésekből, és az abból adódó eredmények örömként való megéléséből nyerte. De folyton törekedett arra is, hogy az erőfeszítéseit csökkenteni próbálja (energiaminimum elve). Ez, ha nagyon lassan is, de kikényszerítette a tudomány megjelenését, annak a létfenntartásról való leválását, s eredményeinek felhasználását. A fehér területeket hiedelmekkel töltötte be, és létében megjelentek a "bohóckodások" is, rítusok formájában, amelyek - ha elmaradtak - (számunkra eddig érthetetlenül) a közösség szétbomlását eredményezte.
(most ugorjunk egy nagyot)
A tudomány napjainkra egyre kényelmesebbé tette a létünket, és azt sugallta, hogy az emberi létnek, pontosabban a vágyott boldogságnak a lényege, hogy minél több élvezetre tegyünk szert. Erre épült a kb. 50 éve már stabilan álló "fogyasztói társadalom" gépezete.
Ám kiderült, hogy ez az út helytelen, mert nem a boldogságot hozza el, hanem a jólét közepette a boldogtalanság lesz a fejlett civilizációnkban úrrá. Bár ezt már 2500 évvel ezelőtt észrevette egy Gautama nevű királyfi, akinek feltűnt, hogy a szegények sokkal boldogabbak, mint ő, aki gazdag jólétben él.
Kb 2018 körül kezdték el az addiktológusok kommunikálni azt, hogy a széles körű boldogtalanság mechanizmusa azonos a drogosok létében tapasztalható jelenséggel, amelyben egyre több, sőt egyre erősebb drogra vágynak, és egyre mélyebbre süllyednek. S az újabb adag már nem élvezetet okoz, hanem a pokoli létük enyhítését adja.
Mi sem érezzük jólétnek azt, amit pár évtizede még megvalósulható álomnak véltünk, és mára beteljesült. Mögötte a lecsökkent szerotonin szint áll, és a dopamin rezisztencia. S mindezt az olcsón és könnyen megszerezhető élvezetek generálják, a sör a hűtőből, a csoki, a nass a polcról, és a digitális világban már tucatszám sorolható eszközök (játék, YouTube, de pl. a fórumozás is, a chat mellett).
Agyunk állandóan jár, a vágyaink egyre erősebbek és kielégíthetetlenek. Elégedetlenség lesz mindenkin úrrá, fontos dolgokat cselekednénk, amikhez erőfeszítések kellenének, de nem megy, mert helyette előnyben részesítjük a könnyen megszerezhetőt (a "TL;DR"-nek is ez a lényege.) Kimászni ebből csak úgy lehet, mint a drogból: böjtöléssel (YouTube-on a neve: dopamin fasting, vagy dopamin detox a leszoktató klipeknek). Azaz megvonással, ami komoly, szinte leküzdhetetlen megvonási tünetekkel jár, és visszaránt az élvezetekhez. De gyanakvási érzeteket is kelt, gyakran paranoiás gondolatokká kristályosodva. Ez a mentális miliő kedvez a misztika felé hajlásra, sőt egyes vallási gyakorlatok azok, amelyek kivezethetnek a mélyülő mocsárból.
Hosszasan folytathatnám, de a lényeg: ne áltassuk magunkat, mert egy új korszak indul be a fiatalok körében. S ez a tudományt háttérbe szorítja, művelőinek egy bő körét eltéríti. (ha nem a misztika felé, akkor marad pl. a laposföld)
Az alacsony szerotonin szint egyébként gyakran depressziót eredményez, de az önbecslési érzetet komolyan alacsony szintre viszi, amelyet egyesek mások lealacsonyításával kompenzálnak (ez a trollkodás mechanizmusa). Ez utóbbi energiát is ad, a nagyon alacsonyra került erőfeszítési motivációnak, tehát akinek van bőr a képén, az a trollkodást erre használja, bár ösztönösen, nem tudatosulva. Láthatjuk itt is a gyakori megjelentét.
Ha érdekel, tudom még folytatni, illetve a kihagyott részleteket ismertetni, de már ez is "TL;DR", és komoly erőfeszítésbe kerülhet a végigolvasása (20 évvel ezelőtt ez még a legtöbbünknek könnyen ment)
"Mondjam azt, hogy a téridő Minkowski geometriájú?"
Mondhatod, de ez ugyan olyan butaság, mint az "ilyen a világ".
A geometriákat az ember találja ki, a természeti jelenségeknek pedig fizikai okai vannak.
Ezekről meg semmit sem tudsz.
Szerintem inkább te vagy a laposföldes. A relativitáselmélet "inerciarendszere" csakis a laposföldön létezhetne. Ezt már Eötvös Loránd kimutatta. És Einstein is elismerte. Tehát ha itt valakik laposföldesek, azok éppen a relativitás hívők.
"Csak senki sem tudta kimutatni a létezését, ezzel szemben Einstein a speciális relativitáselméletben levezette, hogy nincs is szükség a feltételezésére."
Maxwell idejében valóban nem tudták kimutatni a fényközeget, mert az abszolút nyugvó éter tényleg nem létezik. De másfajta fényközeg létezik, amelyet kimutatott a Sagnac féle forgóasztalos tükrös kísérlet, majd a Michelson-Gale kísérlet. Csak ezt ti letagadjátok.
Einstein fiatal korában, amikor a relativitáselméletet megálmodta, valóban azt gondolta, hogy nincs szükség fényközegre. De idősebb korában ezt írta: "...a tér éter nélkül elképzelhetetlen, nélküle nem terjedne a fény...". Szóval Einstein megvilágosodott, csak ezt nektek már nem tanították.
Erről ugye még nem is hallottál?
"Az elektrodinamikában NINCSEN MEGHATÁROZVA, hogy a hullámegyenlet mihez képest ad fénysebességű terjedést."
A "modern" elektrodinamikában valóban nincs. De Maxwell elméletében meg van határozva.
"Utólag kiderül, hogy azért nincsen, mert MINDEN VONATKOZTATÁSI RENDSZERHEZ képest ugyanúgy fénysebességű a terjedés. Ez a speciális relativitáselmélet egyik posztulátuma."
Nem derült ki semmi sem, mert nem létezik olyan kísérlet, amely ezt bizonyítaná. Egyetlen egy sem.
Az igaz, hogy ez a butaság speciális relativitáselmélet egyik posztulátuma. Ezért (is) hülyeség az egész relativitáselmélet.
Ebből az egyetlen tényből kibontható az összes relativisztikus hatás.
De te olyan "laposföldes" vagy, hogy nem a valódi valóság érdekel, hanem a személyes vágyálmaid álomvilágában akarsz lebegni. Ám tegyed. De akkor ne csodálkozz, hogy totálisan eredménytelen bohóckodás, amit "fizika" néven művelsz.
"A Maxwell modellben létezik fényközeg, amit Maxwell még éternek nevezett."
Csak senki sem tudta kimutatni a létezését, ezzel szemben Einstein a speciális relativitáselméletben levezette, hogy nincs is szükség a feltételezésére.
"A Maxwell modellben az éterhez viszonyítva értelmezett a fénysebesség."
Hát, egy büdös fenét.
Az elektrodinamikában NINCSEN MEGHATÁROZVA, hogy a hullámegyenlet mihez képest ad fénysebességű terjedést.
Utólag kiderül, hogy azért nincsen, mert MINDEN VONATKOZTATÁSI RENDSZERHEZ képest ugyanúgy fénysebességű a terjedés. Ez a speciális relativitáselmélet egyik posztulátuma.
"Most már te is belátod, hogy Einsteinnél: 1c+1c=1c"
Látom, nem fogod fel, hogy másról pofázok én és totálisan más hülyeséget írogatsz te.
Pedig még le is írtam. A sebesség mindig vonatkoztatási rendszerhez képest rendelkezik fizikai értelemmel, viszont a fénysebességgel haladó dolgokhoz lehetetlen vonatkoztatási rendszert felvenni, ezért a vonatkoztatási rendszerekben mért sebességek átszámítási képletébe soha de soha de soha a büdös életben nem kerül be az 1c sebességérték.
Sajnos ez eléggé "bonyolult" elmélet, kell hozzá egy gimnáziumi fizikaismeret, és így nem lehet leegyszerűsíteni óvodás szintre, hogy az ilyen intellektuális szinten állóknak elmagyarázzuk.
"A Halálcsillagtól "közel fénysebességet" mérnek a Millenium Falconra (még te magad adtad meg!), az ionrakétára meg "mégközelebb fénysebességet" mérnek."
Most már te is belátod, hogy Einsteinnél: 1c+1c=1c
"Amikor viszont egy dolog sebessége megközelíti a fénysebességet, akkor érzékelhető nagyságúra növekszik a relativisztikus hatás. Na, ez az oka annak, hogy akármeddig "löködheted" egy gyorsító elektromos mezővel a töltött részecskét az LHC-ban, soha nem éri el a fénysebességet, csak megközelíti."
Egyáltalán nem ez az oka.
Einstein képletei nem tudják megakadályozni a fénysebesség elérését a részecskegyorsítóban, mert a képletek csak papíron léteznek, meg a ti agyatokban. Valamilyen fizikai ok kell hozzá.
"Ha az autóddal nekimész egy fának 80-al, összetörik az eleje.
De ha 80-al nekimész egy szintén 80-al szembejövő autónak, akkor az egész kocsi összetörik, veled együtt."
Okoska!
Helyettesítsed be a 80 km/h-dat a specrel sebesség-képletébe, és ámuljál el azon, hogy milyen infinitezimálisan kicsi ebben az esetben a relativisztikus hatás. Olyan picinyke, hogy nyugodtan elhanyagolhatod, ahogy azt tette mindenki 1905 előtt mert nem vették észre, és ahogy azt a köznapi helyzetekben azóta is tesszük, mert nem számít ilyen esetekben.
Amikor viszont egy dolog sebessége megközelíti a fénysebességet, akkor érzékelhető nagyságúra növekszik a relativisztikus hatás. Na, ez az oka annak, hogy akármeddig "löködheted" egy gyorsító elektromos mezővel a töltött részecskét az LHC-ban, soha nem éri el a fénysebességet, csak megközelíti. És mivel a pályán tartó mágnesek, meg a gyorsító elektromos mező időzítése és térerőssége függ a részecskecsomag mozgásától, ezért bizony a részecskegyorsítók tervezésekor használni kell a specrelt, mivel az adja meg számszerűen helyesen a részecskecsomag pontos mozgását.
"a Halálcsillagtól, közel fénysebességgel menekül a Millenium Falcon. Han Solo észrevesz egy aszteroidát, de kitérő manőverre ennél a sebességnél nincs lehetőség, ezért kilő egy közel fénysebességgel haladó ionrakétát. mekkora sebességet mérnek a Halálcsillagon a Millenium Falconra és az ionrakétára?"
A Halálcsillagtól "közel fénysebességet" mérnek a Millenium Falconra (még te magad adtad meg!), az ionrakétára meg "mégközelebb fénysebességet" mérnek. Sajnos számértékek híján ennél pontosabb válasz nem adható.
a Halálcsillagtól, közel fénysebességgel menekül a Millenium Falcon. Han Solo észrevesz egy aszteroidát, de kitérő manőverre ennél a sebességnél nincs lehetőség, ezért kilő egy közel fénysebességgel haladó ionrakétát. mekkora sebességet mérnek a Halálcsillagon a Millenium Falconra és az ionrakétára?
Csak a miheztartás végett (meg hogy bemutassam mennyire fingod sincsen a fizikához):
A sebességek nem almák, amiket összeadogathatsz óvodás módon.
A sebesség mindig egy VONATKOZTATÁSI RENDSZERHEZ képest mérhető mennyisége egy mozgó dolognak.
A sebesség nem "adódik össze", viszont ha K vonatkoztatási rendszerhez képest egy dolog sebessége v, akkor a K-hoz képest w sebességgel mozgó K' vonatkoztatási rendszerhez mérve ugyanazt a dolgot v' sebességet kapunk. Ahol v'≠v. (Mindenhol a vastag betű vektorokat jelent!)
Hogy a fenti elrendezésben mi az összefüggés a K-ban mért v sebesség és a K'-ben mért v' sebesség között, az nem az algebrától függ, hanem a valóságtól.
Tehát okoska, NEM SZÜKSÉGSZERŰ, hogy a három sebességvektor között szimpla matematikai összeadás legyen a kapcsolat. És a valóság megfigyelése megmutatta, hogy valóban nem szimpla algebrai összeadás működik itt. (Lásd: részecskegyorsítók.)
A másik, amit nem értesz, hogy a sebességek mindig csak VONATKOZTATÁSI RENDSZEREKHEZ mérten hordoznak fizikai jelentést, azonban a fénysebességgel haladó dolgokhoz LE - HE - TET - LEN vonatkoztatási rendszert kötni, azaz amit a c sebességekkel bűvészkedsz, az fizikailag értelmetlen hülyeség. Mivelhogy semmi fizikai vonatkoztatási rendszernek nem lehet c sebessége más vonatkoztatási rendszerhez képest.
"Fotonok nem léteznek. A fény hullámokból áll, de nem folyamatos, hanem időben impulzusos, térben méteres hosszúságú hullámszakaszokból A fény közvetítő közegben terjed, de ez nem a régi éter. A fény a saját közvetítő közegéhez viszonyítva halad fénysebességgel A fény sebessége a fényközeg villamos és mágneses vezetőképességétől függ. A fénysebesség nem egyetemes állandó, még csak nem is állandó, az univerzumban hely szerint is változik. A megfigyelő által mért fénysebesség függ a megfigyelő mozgásától. A fénysugárral szembemozgó megfigyelő nagyobb sebességet mér, a fénysugárral egyirányban mozgó pedig kisebb sebességet. Ez okozza a Doppler hatást. A fénysebesség nem felső sebességhatár, elérhető és átléphető."
Ezekből egy büdös szó nem igaz.
És ez csak egyetlen hozzászólásod, a többibe leírt süketségeket nem volt kedvem átnézni.
Mondom: te nem fizikát művelsz, hanem a magad tévképzetes világképének a vágyálmait listázod, mint egy Mikulásnak írt ajándékkérő levelet.
